Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-05 / 151. (2668.) szám
1031 Julinb 5, vasárnap. TRXGM-MAGitóRHnaiai? 1 München, jiuiiois 4. A Bayi-ische Kurier a német lapok köziül elsőnek hozza a pápának uj enjciklíkáját a katolikus akcióra vonatkozólag, amelyet a Szentatya a katolikus egyház patriarciháihoz, prímásaihoz, érsekeihez, püspökeihez és más főpapjaihoz intézett. A körirat bevezetéséiben a pápa kijelenti, hogy nem szükséges egyes részleteiben tárgyalni azokat az eseményeket, amelyek a legutóbbi időiben Rómában és egész Itáliában lezajlottak. Megkísérelték, hogy halálosan megsebesítsék azt, ami a pápa előtt, mint a lelkek atyja és pásztora előtt mindig a legdrágább volt és a legdrágább lesz és a mód, ahogy ezt megkísérelték, rendkívül sértő volt. Ezért a pápa szükségességnek és kötelességnek érzi, hogy az egész világ ka toliéi zmu sáli oz forduljon és megvédelmezze az igazságot egy olyan ügyben, amely a katolikus egyház vitális érdekeit és jogait érinti. Elsősorban a magas é's alsóklérust illeti köszönet az utóbbi időkben tanúsított hűségéért. A Szentatyára rendkívül felemelő és vigasztaló jelenség volt, hogy láthatta az összes országok katolikus akcióit közös atyjuk körül csoportosulni. A körirat ezután kemény szavakban ítéli el az erőszakosságokat, amelyeket elkövettek és a szóban, meg tettben megnyilvánult kárt evés i szándékot, amely még a pápa személye előtt sem állott meg. Ez vonatkozik a sajtóra is. Miután mindez pártuniiormisba öltözött elemek részéről történt, szükségszie- rüleg felmerült a gondolat, hogy a rendelkezések felülről érkeztek. A pápai irat azután beszámol arról, hogy ha nem is mindezeket, de mégis a leglényegesebb kitalálásokat, hazugságokat és rágalmakat egy okmányba gyűjtötték össze, amelyeket általánosságban, persze megfelelő óvatosságból nem hivatalosan üzenetnek neveztek el. Erra az iratra a pápai körirat azt mondja, hogy a pápa soha sem látott okmányt, amely ennyire tendenciózus lett volna és annyira ellentétben állana az igazsággal és a Szentszékkel, meg a katolikus akcióval. Az üzenetben például a papok fekete hálátlanságról beszélnek, amely egy olyan párt ellen fordul, amely párt a saját véleménye szerint — egész Itáliába vonatkozólag a vallási szabadság garanciáját nyújtja. A körirat ezután a pápa gondjáról és aggodalmáról beszél, amelyet a vallás szabadsága ellen intézett támadások idéztek elő. Ezek a támadások tetőpontjukat a Tendőri intézkedésben érték el, amelyek végül is a Szentszék eilenreindiszabályait kényszeriíet- ték ki. Kimondhatatlan fájdalommal látja a pápa, — folytatja tovább a körirat — hogy Rómában és Itáliában valóságos összeesküvés szövődött a pápa ellen és minden ellen, ami az egyháznak és fejének drága, a lelkek szabadsága és jogai ellen, bár többször ünnepélyesen megerősítették és hangoztatták, hogy a katolikus akció tiszta és kategorikus rendszabályaival minden pártpolitika felett áll. A kossuti véres pünkösd tanúi azt vallják, hogy Majort csendőrkard ütötte le A védő hamisnak mondja azokat a jegyzőkönyveket, amelyek alapján Major képviselő kiadatását kérték — A halálos áldozat utolsó üdvözlete — A jövő hetet is igénybeveszi a tárgyalás Pozsony, július 4. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése). Ma volt a Major-per tárgyalásának ötödik napja, amelyen még mindig nem fejezték be a tanúkihallgatásokat, úgyhogy a per a jövő hét nagy részét is kitölti. Pollák tanácselnök a tárgyalás megnyitása után felolvassa a nagyszombati kórház átiratát, amelyben a kórház igazgatósága közli, hogy Kugler József és Psota Erzsébet tanuk, akik a kossuti véres eset alkalmával megsebesültek, oly súlyos betegek, hogy nem jöhetnek el a tárgyalásra tanuvallomástétel céljából. A mai tárgyalás első tanúja Hrdica Sándor 21 éves diószegi munkás, aki előadja, hogy pünkösd másodnapján átment Kossutiba. Útközben találkozott azzal a csoporttal, amit Major képviselő vezetett a faluba, ő is csatlakozott hozzájuk és szóba elegyedett Major képviselővel, aki a nemrégiben végétért sztrájkokról beszélt. Amint Kossuti felé mentünk, — folytatja a tanú, — láttuk, hogy "a községházáról körülbelül 30 csendőr szaladt ki az uccára és kordont vont. A csendőrök parancsnoka Major képviselőhöz ment és ketíen beszélgetni kezdtek. Major a tömeg felé fordult, mondani akart valamit, közben a csendőrparancsnok kihuzía a kardját és Majort hátulról leütötte. Major erre elvágódott a földön. Zsabka Sándor kossuti munkás feléje sietett, hogy felemelje, de ebben a pillanatban'ő is összeesett. Azt nem tudom, hogy lövés, vagy ütés érte-e Zsabkát ekkor. Ezután én és Zsabka József is Major képviselő felé mentünk, de hátulról ütés ért és elvesztettem az eszméletemet. Mikor magamhoz tértem, nagyban folyt a lövöldözés cs négykézláb mászva a tiz méternyire lévő korcsma kapuja felé igyekeztem. Itt mellettem összeesett egy ember. Magam felé fordítottam a fejét, Bellák diószegi lakosra ismertem rá. Még volt benne élet és halkan ezt suttogta: Üdvözlöm a szüléimét. Hogy azután mi történt, azt, nem tudom, mert a csendőrök elzavartak. A tanú erősen felindulva és könnyek közt teszi meg vallomásának ezt a részét. Weichberz dr. védő axna kérdésére, vájjon Major arra izgatta^© a népet, hogy erőszakot alkalmazzanak, Hrdica kijelenti, hogy erről nem tud. Ügyész: Hogyan lehetséges, hogy Jánosik főhadnagy szembenállt Majorral és mégis hátulról ütötte le? Tanú: Major épp abban a pillanatban fordult meg és a tömeghez akart szólni valamit. A következő tanú Zsabka József, az elesett Zsabka Sándor bátyja volt. Ő adta be a kérvényt a gyűlés megtartásának engedélyezése végett. Az első kérvényt május 17-én, a másodikat május 19-én adta be. Közvetlenül a gyűlés előtt délelőtt háromnegyed 11 órakor kapta az értesítést, hogy a gyűlést nem engedélyezték. Értesítette erről elvtársait. Köziben megérkeztek a csendőrök Kossutiba, ö Soucek főkapitányhoz fordult, akivel közölte, hogy tudomásul vette a gyűlés betiltását, azonban kijelentette, hogy nem vállal felelősséget azért, ha valami történik. Ekkor Soucek megkérte őt, hogy mindenesetre .vigyázzon a rendre és küldjön a falu végére két-három embert, akik, ha netalán a szomszéd faluból emberek jönnének, közöljék azokkal, hogy a gyűlést nem engedélyezték. Elnök: Mit értett az alatt, hogy nem vállal fe- le'őeeéget azért, ha valami történik? Tanu: Én ezt csati úgy mondtam. Én nem tudom magam másképp kifejezni. Elnök; Tudta, hogy a kommunisták előre készüllek valami tüntetésre? Tanu: Ilyen hangulat nem volt a lakosság között. Elnök: Hát a,likőr miért gyülekeztek, ha nem akartak gyűlést tartani? Tanu: Mi összegyűltünk a községháza előtti téren és csak akkor tömörültünk tömegbe, amikor az emberek Hegy községből megérkeztek Major vezetésével. Hogy azután mi történt, arra nem tudok felvilágosítást adni. mert öcsémet kerestem, akit a csendőrök lelőttek. Azt láttam, hogy Major és Já- í nosik főhadnagy beszélget és a csendőrfőhadnagy kardjával lecsapott Majorra, aki hang nélkül összeesett. Elnök: Látta-e azt, hogy az emberek kigombolt inggel állottak a csendőrök előtt? Tanu: Igen, kigombolták az ingüket é9 azt kiabálták; Mi nem akarunk semmi mást, csak nagyobb darab kenyeret. Ezután az ügyész kérdezi a tanút. — Két nappal az esemény előtt gyűlés volt Kossuthban, amelyen Ucsiko Cecília kommunista agitátornő beszélt. Mondta-e azt ez az agitátornő, hogy „ne féljetek, mert megvédünk titeket, gépfegyvert hozunk magunkkal a csendőrök ellen." Zsaibka kijelenti, hogy ilyet Uesko Cecília nem mondott, ő az oroszországi viszonyokról beszélt és a gépfegyver szót nem is ejtette ki a szájain. Ellenben kijelenti, hogy az előzetes vizsgálat folyamán, amikor a csendőrök őt kihall-, gatták, jegyző könyvbe akarták vétetni, hogy; Uesko azt mondotta, hogy gépfegyverrel majd megvédik őket, ibe is vették a jegyzőkönyvbe, ő azonban ezt a jegyzőíkiönyvet nem irta alá. < Erre feláll Major és izgatott hangon a következőket mondja: . jl $???||| — Slávik belügyminiszter a parlamentben ís hivatkozott arra, hogy Uesko Cecília biztatta az embereket, hogy majd a kommunista párt gépfegyverrel megvédi őket a csendőrökkel szembein. Ez maga is mutatja, hogy a hatóságok mily módszerrel dolgoztak az előzetes vizsgálat folyamán. Ezek oly módszerek, amelyek más kulturáltamban nem fordulhatnak elő. Mialatt ezeket mondja, az ügyész izgatottan fészkelőéik a helyén. Az elnök is többször rácsenget Majorra és a következőket jelenti ki: — Nem engedem, hogy itt agitációs beszédet mondjon. Itt mi az igazságot keressük és hogy mi történt az előzetes vizsgálat folyamán, m ellen hiába tiltakozik. Klementisz védő: Meg kell érteni Major képviselőt, aki ártatlanul ül a vádlottak padján, hogy sízóváteszi azokat a vizsgálati módszereket, amelyekben része volt, mert hiszen a hatóságok ezeknek a jegyzőkönyveknek alapján kérték ki őt a parlamenttől, most pedig kiderül, hogy a csendőrök jegyzőkönyvei hamisak. Érthető tehát az, ha Major képviselő tiltakozik a vizsgálat lehetetlen módszerei ellen. Elnök; Itt nem lehet tiltakozni, itt mi az igazságot keressük. Major: Hát akkor hol lehet tiltakoznom? Nekem nincs másiutt alkalmiam, hogy tiltakozásomat fejezzem ki, csak itt, a bíróság előtt tehetem ezt meg. Ezzel véget ért az incidens. A következő tanu Gál Tibor diószegi legény volt, aki egy barátjával, Csánó Ferenccel kiváncsiságból ment Kossutiiba. Azt látta, hogy Jánosik főhadnagy kardjának markolatával leütötte Majort. Németi Gyula diószegi lakos, aki a sor tűz alkalmával a tömegben volt, kijelenti, hogy az emberek nyugodtan és csendesen viselkedtek és a csendőrök voltak azok, akik agresszívek voltak a tömeggel szemben. Senki sem dobott az emberek közüli követ a csendőrökre. • • ■ Majort akkor is ütötték gumilbottal, amikor már a földre esett. A mai nap utolsó tanúja Csánó Ferenc diószegi földmunkás, aki szintén kíváncsiságból ment Kossutiba. Azt látta, hogy Major összeesiki de nem tudja, hogy ki ütötto meg Majort. Feltételezi azonban, hogy Jánosik ütötte Majort, mert hiszen ő állt hozzá közel és senki más nem volt ott a közelben. A bíróság ezután a tárgyalást kedd délelőttre halasztotta, amikor a mai napon kihallgatott tanukat szembesíteni fogják Jánosik csendőrfűhadnaggval. A külügyi bizottság nagy nehézségek után megszavazta az export-hiteit Prága, julius 4. A belpolitikai válság egyik legkényesebb pontját képezte a külkereskedelem állami támogatásáról szóló törvényjavaslat, amelvet különösen a nemzeti demokraták és szocialista pártok sürgetnek, mert ettől remélik az ipari válság enyhítését és a munkanélküliség csökkentését. A külügyi bizottság már tegnap délelőtt megkezdte a javaslat tárgyalását. A vita folyamán azonban úgy a nemzeti demokrata Hajn, mint az agrárius és cseh iparospárti, valamint cseh néppárti szónokok a javaslat eredeti szövegezése ellen foglaltak állást. Emiatt tegnap este szavazásra sem kerülhetett a sor. Ma délelőtt újból összeült a külügyi bizottság s az agráriusok lényegbevágó módosításokat terjesztettek elő. Az ülést koalíciós értekezlet miatt ismét fölfüggesztették, mig végül a délután folyamán a koalíciós pártok a legtöbb vitás kérdésben megegyeztek s a bizottság lényeges módosításokkal el is fogadta a javaslatot. Két paragrafusra vonatkozólag csak a plenáris tárgyalásnál lesz végleges döntés. A kereskedelmi és ipari bizottság ugyancsak ezt a javaslatot kezdte tárgyalni. Szavazásra azonban csak a bizottság szerdai ülésén kerül a sor. A Ház hatperces ülése A képviselőház ma délelőtt hatperces ülést tartott, amelyen második olvasásban elfogadta. a munkabiróságról szóló javaslatot. Az ipari rend 82. paragrafusa novellájának tárgyalására négyihónapi haladékot adott a Ház a szenátus számára. A Ház legközelebbi ülése szerdán délután S órakor lesz a következő napirenddel: A Jugoszláviával kötött kereskedelmi szerződés ratifikálása, Stribmy György és Hruska képviselők mentelmi ügyei. Még két hétig dolgozik a parlament A legújabb helyzet alapján föltehető, 'hogy a képviselőház még két hétig fog dolgozni. Lényegesebb javaslatokat azonban az exporthitelen kívül már nem igen fog elintézni, legföljebb arról lehet szó, hogy módosítják a jövedelmi adóról szóló törvényt oly értelemben, hogy a 40 ezer koronán fölüli jövedelem adóját fölemelik. A pápa a klérushoz intézett enciklikában tiltakozik az egyházat ért sérelmek elisjit Kemény és éíes szavakban ítéli ei a legutóbbi idők sajnálatos eseményeit — Valóságos összeesküvést szőttek a katolikus akció ellen 3
