Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-04 / 150. (2667.) szám

<pRs<m-MA^^Hiram 1981 JpHub 4, wognfoai Harc az ezüst körűt Ázsia kezd bizalmatlan lenni az ezüsttel szemben — Amerika stabilizálni akar ~ Nem lehet megmenteni az ezüstöt xx Szenzáció a beretválkozás higiéniája terén. Az eredeti svájci „ROPUS^-pesztával 1 perc alatt kiválóan megberetválkozik víz, ecset és szappan nélkül. Kapható gyógyszertáraikban és drogériák­ban. — A munkanélküli nyitrai cipészek a munkaközvettiö hivatal utján Bafától kérnek alkalmazást. Nyitrai tudósitónk jelenti:: A nyitrai munka nélküliség arányára jellemző, hogy a járási munkaközvetítő hivatalban & munkanélküliek százait tartják nyilván és an­nak ellenére, hogy a munkaközvetítő min­dent elkövet a munkások alkalmaztatása ér­dekében, kevésnek sikerült munkát biztosí­tani. A helyzet súlyosságára vall, hogy a vá­rosban alig folyik építkezés is s igy előre- lálkató, hogy a tél még borzalmasabb lesz, mint az elmúlt évben volt, annál is inkább, mert a város anyagi helyzete is zilált s igy saját erejéből vajmi keveset áldozhat a mun­kanélküliek támogatására. A munkaközvetítő hivatal vezetője, Mihalicska János a napok­ban kérvényt intézett Bafa cipőgyároshoz a nyitrai munkanélküli cipészek érdekében és Bat'ánál való alkalmaztatásukat kérte. A munkaközvetítőben ezideig huszonöt munka­nélküli cipészt tartanak nyilván, akik éppen a cipő-gyáriipar fellendülése következtében kerültek nyomorba. Ma érkezett válasz a munkaközvetítő kérvényére, melyben közli a Bafa-gyár, hogy nem zárkózik el a kérés tel­jesítése elől. Egyben nyomtatványokat kül­dött, (kérve a munkát keresők pontos adatai­nak közlését azzal, hogy a kitöltött nyomtat­ványok beérkezése uán fognak érdemleges döntést hozni a huszonöt nyitrai munkanél­küli cipész alkalmaztatása ügyében. A gyár állásfoglalását az alkalmaztatás ügyében szé­les körben figyelemmel kisérik, különös te­kintettel arra, hogv Bafa a közelmúltban el­hangzott nyilatkozata szerint segítségére kí­ván lenni a munkanélküli cipészeknek. — Elnyelt a tó egy lovakat fürdető eigánylegényt. Pelsőcrő] jelentik: A maga nemében páratlan sze­rencsétlenség történt a múlt napokban a közeli Sziiice községben. Az egyik szülőéi gazda lovait akarta megfürdetni a tóban, ahol történetesen ugyanakkor Kató Sándor 18 éves szülőéi cigány- legény is fürdőit. A legény készségesen vállalko­zott, hogy segifsen a fürdetésben és a szerszámokat e két állatról leszerelve, maga ült rá az egyik lóra és behajtott a tó közepére. A lovas mind mélyebben ás mélyebben merészkedett a vizbe és a gazda a partról megrökönyödéssel látta, hogy a víz mind­jobban ellepi a cigánylegényt, aki a bajt észrevéve, visszafordulni igyekezett, azonban már késő volt és a tő mély vize a két lóval együtt elnyelte. A ba- lálrarémült gazda kiabálására rövidesen egész se­reg ember sietett a tó partjára, azok azonban a bámészkodáson kívül semmit sem tudtak tenni. Há­rom nap múlva a szerencsétlenül járt cigánylegény holttestét felvetette a viz, a két ló bulláját azon­ban még ma is a szilicei tó vize őrzi a mélységben. Angol töke Albániában. Londoni jelentés szerint Albániában egy angol-albán bank van alakulóban. A bánik 2 millió font sterlinggel alakulna s ennek 75 százalékát angol pénzérdekeltség, 25 százalékát Albánia adná. Végleg megszűnt a német—lengyel rozsegyez­mény. A juniue végén lejárt német—lengyel rozs­egyezmény meghoszabbitása tárgyában a két ál­lam kormányai a múlt napokban serény tanácskozá­sokat folytattak, ezek azonban eredményre nem vezettek. Eddig a két állam közös rozsértékesitő központja Berlin volt, most a lengyelek Pozenben vagy Varsóban külön rozsértékesitő központot szer­veznek. Ezzel a rozsegyezmény végleg el van te­metve. Montague Norman, az Angol Bank kor­mányzója Amerikába utazott és az amerikai jegybankok vezetőivel tárgyalt az arany- és ezüstkérdésről. Két ellentétes feladattal ta­lálkoznak itt a gazdasági élet vezetői. Az arany problémája a hiány, az ezüsté a bőség. Aranyból kevés van, az arany termelés csök­kenő irányzatot mutat, ezzel szemben az ezüstből több van, mint amennyit a szükség­let kíván, az ezüsttermelés fokozódik. Mind a két nemesfém zavarokat idéz elő a világ­gazdaságban, az arany azáltal, hogy árha­nyatlási tendenciát mutat, az ezüst pedig az­által, hogy az ezüstvalutáju országokban, igy elsősorban Kínában inflációt okoz és ami még nagyobb baj, Ázsia népességének ezüst­ben tartalékolt vagyonában értékcsökkenést idéz elő. Az ezüstbőség körülbelül 800 millió em­bert, az aranyhiány pedig mintegy 700 mil­lió embert érint közvetlenül. Ma már kétségtelen, hogy a világgazdasági válság előidéző okai között az arany és az ezüst ott szerepel. Az is kétségtelen, hogy a világgazdasági depresszió megszűnése nagy mértékben függ attól, hogy sikerül-e az ezüst- és az aranykérdést megoldani, ügy az arany, mint az ezüst súlyos gondot okoz, de a kettő között az aranykérdés a fontosabb. A világ figyelme ennek következtében előbb fordult az arany felé és emlékezetes, hogy a Nemzetek Szövetsége által kiküldött arany­bizottság beható jelentésben tárta fel az aranykérdés tényezőit és az orvoslás módjára is ajánlásokat tett. Az arany után most egyre jobban szót kér az ezüstprobléma is, mert nyilvánvaló, hogy nem lehet a világgazdasági bajoknál figyelmen kívül hagyni egy olyan okot, amely 800 millió embernek vásárlóké­pességét csökkenti. Nem kei! az ezüst Az ezüstkérdés megoldása bizonyára kívá­natos is volna, jelenleg olyan nehézségekbe ütközik, hogy egyelőre nincsen kilátás ered­ményre. Legkézenfekvőbb gondolatnak tűnik fel, hogy az ezüsttermelést korlátozni kell. Itt ütközünk az első akadályba, mert az ezüst­termelést csökkenteni alig lehet. Az ezüstöt 70—80 százalékáig a világtermelésnek mel­léktermékként nyerik az ólom-, réz- és ón- termelésnél. Nincsen kilátás tehát arra, hogy az ezüst- kínálat csökkentésével az ezüst árát, amely öt áv alatt kereken ötven százalékkal zu­hant, még pedig mintegy tizenöt százalék­kal nagyobb arányban, mint az árnivó, emelni és stabilizálni lehetne. Hogy az ezüst kereslete és kínálata hogyan viszonylik egymáshoz, erre vonatkozóan Jo­seph Kitchin, az elismert angol szaktekintély a következő eredményekre jutott: Az ezüstkinálatnál két tényezőt vett szá­mításba: az ezüsttermelést és az ezüst démo­nét izálásával piacra került ezüstmennyiséget. Az utolsó öt év alatt a világ ezüsttermelése körülbelül ugyanazon a nívón mozgott. 1020-tól 1029-ig az ezüsttermelés 178 millió unciáról 245 millió unciára emelkedett, amely időtói kezdve az ezüsttermelés átlag 254 millió uncia körül mozgott. Nem következett be tehát az ezüsttermelés nagymértékű fokozása az utolsó években, ami magyarázatát adhatná az ezüst árcsökkené­sének, de ezzel szemben 1926-tól kezdve de- monetizálág következtében egyre több ezüst került a piacra. 1926-ban még csak kétmillió uncia ezüstmennyiséget demonetizáltak, de a következő évijen már 25 milliót, 1928-ban 71 milliót, 1929-ben 53 milliót és 1930-ban 71 millió unciát. A demonetizálás következté­ben a kínálat és a kereslet egyensúlya felbo­rult. Mig 1928 előtt a kereslet valamivel meg­haladta a termelésből és a demonetizálásból származó kínálatot, addig az utolsó három évben kínálati többlet mutatkozott. 1928-ban a kínálat 45 millió unciával, 19S9Jben 22 mil­lió, 1930-ban 15 millió unciával haladta meg a keresletet. Az utolsó három évben tehát az elhelye­zést nem talált ezüstmennyiség összesen 82 millió unciával növekedett, az ezüstterme­lés 11 százalékával. Mindezekből az adatokból az tűnik ki, hogy tulajdonképpen az ezüstkérdés megol­dása nem ütközik oly nagy nehézségekbe. Ha a kereslet és a kínálat megbomlása az ezüsttermelésnek tizenegy százalékkal való csökkentésével megszüntethető, a termelés ilyen arányú csökkentése akkor is lehetsé­ges, ha az ezüst világtermelésének 70—80 szá­zalékát mellétermékként nyerik. A baj azon­ban ott van, hogy az ezüst csökkentést az úgynevezett szabad ezüstkészletek okozzák, amely mennyiség az utolsó három évben még 82 millió unciával növekedvén, 1000 millió unciára tehető, tehát mintegy négyszeresére az évi ezüsttermelésnek. Ez a hatalmas ezüst- mennyiség részben a világkereskedelem, részben az indiai, az amerikai kormány, a sanghai és a homkongi bakok birtokában van és időközönként ezekről a helyekről nagy mennyiségben kerül ezüst a piacra. Újabb nehézségeket okoz azonban maga az ezüst'kereslet i;s. Az ezüstkeresletet Joseph Kitchin négy tényezőből számítja ki, úgymint az indiai, a kínai ezüstimportból, az ipari szükségletből és a váltópénz verésére fel­használt ezüst mennyiségből. Már most meg­állapítható, hogy az indiai és a kínai import növekedett, az ipari szükséglet változatlan nívón maradt, de mégis inkább csökkenő irányzatot mutat, mig a monetáris szükség­let egyre kevesebb ezüstmennyiséget vesz igénybe. Az ezüstkereslet alakulására majd­nem kizárólag az indiai és a kínai szükség­let a döntő. Joseph Kitchin 1930-ban az ezüst­keresletet 297 millió unciára becsülte és eb­ből 231 millió esett az indiai és a kínai im­portra. Az ezüstkereslet 75 százalékát teszi ki az ázsiai szükséglet, úgyhogy az ezüst ára tulajdonképpen attól függ, hogy milyen Kina és India ezüstfelve­vő képessége. Az ezüstkérdés megoldásánál számításba veendő terv a szükséglet fokozása, hogy ez­által kerüljön a kereslet és kínálat egyen­súlyba. A szükséglet növekedésére azonban RÁDIÓMŰSOR VASÁRNAP: PRÁGA: 7.00 Óraütés. Utána a kartebadi fürdő­zenekar hangversenye Karlsbadból 8.30 Gramofcm- hangvereeny. 11-30 Sétahangverseny közvetítése Podebradyból. 12.00 óraütós és déli harangszó. 12.30 Fúvós zene. Karnagy: Labsky József. 15.00 Munkás tornaejgyesüiletek ikongreeszusánek hely­színi közvetítése Pardubitzból. 17.00 Gramofon. 18.00 Hi’-de Hez dalestje. 19.00 Népszerű dalok. Közreműködik: Lepsová-Novotná (ének). 19.20 Cseh jazz-szerzemények. Két zongorán játszók: Schulbof Ervin tanár és Letfuss dr. 19.55 Halló Prága. Vidám jelenet a stúdióból. 20.20 Harmonika- hangverseny. 20.55 Sporthírek. 21.00 Időjelzés, majd fuvd&-zene. 22.00 Időjelzés, hirek. 22.15 Jazz- aene a Mánedbő1.. — POZSONY: 7.00-9.00 Prága. 9-00 ószláv görög-katolikus mise. 10.45 Gramofon. 11.00 Katolikus akadémikusok III. kongresszusá­nak megnyitása. Helyszíni közvetítés az egyetemi aulából. 13.00 Gramofonbangverseny. 15.00—18.00 Prága. 18.00 Averceenko-vi.gjáték a stúdióból. 18.15 Gramofon. 19.C0-23.80 Prága. - KASSA: 7.09— 9.00 Prága. 9.00—11.30 Briinn. 11.30-13.30 Prága. 15.00—18.00 Prága. 18.00 Harmcuikahangverseny. 18.20 Előadás Cyríüről és Meihódról. 19.00 Zene­kari hangverseny. 20.00 Gramofonbangverseny. 20.55—23.80 Prága. — BRÜNN: 9.00 Hangverseny. Közreműködik M. Fiaiévá (ének). 10.09 Ünnepi mise Velebrádból. —- BECS: 19.80 Népszerű hang­verseny. Közreműködik Isy Csiger zenekara. 20.30 Paul Prangén előadása „Levelek és szerelmesek" címmel 21.00 Vigjátókelőadés a stúdióból 22.10 A oslal-zenekar hangversenye n Práterből. Karnagy Heinz Morawete. — BERLIN: 20.00 Jeon Cilibe rt saját müveit vezényli. 22.00 Hirek, majd 0.304g tánczene. - KÖNIQSWUSTERHAUREN: 20.00461 0.80-ig Berlin. — VARSÓ t 20.16 Zenekari hangreT­seny. 22.30 Zongorahangvereeny. 23.00 Tánczene. — BUDAPEST: 9.00 Újsághírek, kozmetika. 10.00 Református istentisztelet a Kálvin-téri templomiból, Ravasz László püspök prédikál. 11.00 Egyházi zene és szentbeszéd a budai koronázó templomból, utána az 1. honvédgyalogezred zenekarának hangverse­nye. 14.00 Gramofonbangverseny. 15.00 A Rádióélet gyermekjátszó órája. 15.30 A földművelésügyi mi­nisztérium rádióelőadássorozata. 16.15 Az egyetemi énekkarok hangversenye. 17.00 Az utolsó indián törzsfőnök Európában, Edgár W. Smith Paul! ta­nulmánya Büky György fordításában. 17.80 Ifj. Sá- ray Elem ér cigányzeneka rámák hangversenye. 18.30 A forradalmi eszmék bírálata Dosztojevszky mü­veiben. Bonkáló Sándor előadása. I?h03 Magyar hangverseny az operaház tagjaiból alakult zenekar előadásában. 20.15 Sport- és 1 óversenyeredmények. 20.35 Szinmüelőadás a stúdióból Hamvas József Mromíelvoiiásos színmüve: A hatodik világrész. Utána Horvát Gyula cigányzenekarának hangverse­nye az Ostende-ücávéházból. HÉTFŐ PRÁGA: 7.00 Óraütés, majd a karlsbadi fiirdöze- nekar hangversenyének közvetítése Karlsbadból. 8.30 Kamarazene. Közdemüködik az Ondricsek-vo- nósnégyes. 10.30 Dalok. Énekli Lev Uhlir. 12.00 óraütés. Harangé zó. Utána a Poustovsky-iuvót zene­kar hangversenye. 13.05 Graimofonhangverseny. 16.00 Katonazene. 18.00 Kurt Krüger német sláger- dalokat énekel. 19.00 Ukrán dalok. Közreműködik M. Sza/mojlovics d-r, (ének) és Fr. Stilpfca (zongo­ra). 20.25 Csollóliangverseny. 20.55 Sporthírek. 21.00 Időjelzés. Hirek. 22.15 Gramofonhangver­Hen,V. — POZSONY: 7.00 ...9.00 Prága. 9.00 Brünn. 10 .10 Gramofon. 10.25 Vízállás jelentéé. 10.30 Prága. 11 Brünn. 12.0—13.05 Prága. 13.05 Gramofon. 14.30 Zenekari hangverseny. 16.00 A trenc&ónteplici fiir- dőzenekar hangversenyének közvetítése Trencsón- teplldből. 18.10 Lisa Fuchs zongorahangversenye. Modern cseh zene. 18.50 Gramofon. 19.00—20.25 Prága. 20.25 Sétaihangversemy TrenosénteplicbŐl. 20.55 Prága. 21.00 Népszerű hangverseny. Vezényel: Fr. Dyck. 22.00 Prága-. 22.15—23.00 Cigányzene Trencsénteplioből. — KASSA: 7.00—9.00 Prága. 9.00 Brünn. 10.30 Prága. 11.00 Brünn. 12.00—13.05 Prága. 13.05 Gramofonhangverseny. 16.00 Pozsony 17.00 Taniburí c ahang ver seny 18.05 Keletszloveruszkói ze­ne. 20.25 Egy felvonás os jelenet a stúdióból. 21.00 Pozsony. 22.00 Prága. 22.15—23.00 Pozsony. — BRÜNN: 9.00 Egyházi zene. 11.00 Sétaliamgverseny Lubacsovic fürdőiből. — BÉCS: 19.00 Szimfomkiis hangverseny. A műsoron lengyel és cseh szerzők müvei. 21.20 Zenekari hangverseny. Vegyes műsor. — KÖNIGSWUSTERHAUSEN: 20.00 Szórakoztató zene. Közreműködik Komor Géza zenekara. 20.45 Georg Cleino dr. titkos tanácsos előadása. 21.10 Hirek. 21.20 Lipcse. 22.25 Hirek, majd 0.30-ig Tánc­zene Berlinből. — LIPCSE: 21.20 Vidám est. Köz­reműködnek: Anni Frind (szoprán) és Kiirt Böhrae (basszus). Zongorán kisér: Artúr Ohitz dr. — VARSÓ: 20.30 Zenekari hangverseny. Grieg-dalok. 23.00 Tárca. 22.30 Könnyű zene. — BUDAPEST: 9.15 Az államrendőrség zenekarának hangversenye. 9.30 Hirek. 9.45 A hangverseny folytatása. 12.00 Déli harangszó. 12.05 A Mandies-szalónzenekar hangversenye. 13.25 Hirek. 12.35 A hangverseny folytatása. 14.45 Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhirek. 16.00 Az Ortler-csoport és Zdeboir- szky Guido dr. előadása. 17.00 Csűr ka Péter novel­lái. 17.30 Az első budapesti oiteraikör hangversenye. 18.30 Boszorkányok és boszorkánypörök. Sajó Sán­dor előadása. 19.00 Gramofonbangverseny. 19,50 Pertis Jenő cigány zenekarának hangversenye. 20.80 A magyar ldr. operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye, utána hűek, majd Bura Sándor ci­gányzenekarának, valamint Szabó Guy László jazz- zonc'karánalk hangversenye a margitszigeti Spola- rldi-kávóházból nincsen nagy kilátás. Az ezüst árának jelen­ték ony csökkenése eem volt elég a* Írpari1 szükséglett növeléséihez, ellenkezőleg az óriási csökkenést mutat. 1925-ben 59 millió uncia ezüstöt vett igénybe az ipari szükséglet, míg 1930-ban 80—40 százalékkal alacsonyabb ár mellett már csak 50 millió unciát. És ez ért­hető is. Az ezüst, mint nemesfém addig kivár natos, amíg értétke szilárd és elég nagy, de nem kell akkor, ha egyre olcsóbbodik. A* ezüstkereslet növekedését már csak azért setm lehet várni, mert Kínában és Indiában kezdenek az ezüstből kiábrándulni. Az utóbbi években Mandzsúriában időközön* kint a bevándorolt kínaiak semmi szín alatt sem voltak hajlandók sojababott ezüstért el­adni, mert tudatában vannak az ezüst érték­csökkenésének. Ezzel szemben növekedik az arany megbecsülése és kezdik elébe helyez­ni az ezüstnek, aminek következménye nem­csak az ezüstkereslet csökkenése, hanem a kínálat növekedése is, merít a felhalmozott ezüstkészletből egyre több kerül majd a piacra. Mit heti tenni? Az ezüst áretabilizációjának nehézségeivel tisztában vannak ég az is világos, hogy az ezüstkérdést csak nemzetközi megegyezés alapján lehet megoldani. Az ezüstkérdés megoldásában elsősorban Ame­rika van érdekelve, mert a világ ezüsttermelésé­nek túlnyomó része amerikai bányákból kerül ki. Az ezüstbányák tulajdonosai anyagilag van­nak érdekelve és ezek aggodalommal látják, hogy az ezüst csökkenése Ázsiában az ezüst- keresletet nemcsak csökkenti, hanem onnan még piacra is kerülnek jelentékeny eztistmennyieé- gek. Meg kell tehát menteni a sárgáknak az ezüstbe vetett hitét, mert különben az ezüst- bányatulajdonosok egész sora kerülne válságos helyzetbe és szenvedne súlyos anyagi károkat.; Az érdekelt amerikaiak ezért mindenáron nem­zetközi konferenciát kívánnának egybehívni, hogy megmentsék még azt, ami megmenthető. Nemzetközi megegyezéssel szeretnék fokozni a monetoris eztistszükségletet, korlátozni a de- monetizálást és intervenciós vásárlásokkal meg­szilárdítani az ezüst árát. Az érdekelt amerikai tényezők összes politikai befolyásukat latba ve­tik, hogy Amerika a kedvezményező lépéseket megtegye, de mindezideig nem sok eredményt ér­tek el. Úgy látszik, hogy Hoover elnököt nem tudják megneymi céljaiknak és igy még mindig folyik az ezüstharc a kulisszák mögött. Az ezüst árstabilizációja csak úgy sikerülhet, ha a piacon nyomó 1000 millió uncia ezüstmeny- nyiség felvásárlásáról gondsokodnak. Ha az ezüst árfolyamát csak 15 pence árnál akarják stabilizálni, akkor is hatalmas összegre, 62 és félmillió fontra volna szükség. Elképzelhetetlen, hogy ilyen hatalmas összeget az ezüstkérdésben érdekelt államok erre a célra Összehozzanak, an­nál is inkább, mert az ezüsttermelés növekedésé­re és a kereslet csökkentésére lehet számítani s igy az intervenciós vásárlások előbb-utóbb kudarcot szenvednének. Arról sem lehet szó, hogy az ezüstöt valuíá- ris fémmé léptessék elő. így az ezüstharc Amerikában nem sokat ígér, bár nem lehetetlen, hogy sikerül majd bizonyos intervenciós vásárlásokat eszközölni. De az sem segít rajtuk. Az intervenciós vásárlások, mint eddig nem, úgy a jövőben sem tudják a kereslet és kínálat közt levő aránytalanságot megszün­tetni, amely az ezüstnél a jövőben még nagyobb lesz. Úgy látszik, az ezüst sorsa már meg van pecsételve. j - E T. J. dr. Pozsonyban megszűnik a fölemelt vasúti fék bér. A vaswtügyi minisztérium Pozsony főállomáson megszüntette a darabáru föl­emelt fék bér dijait a feladásnál és az átvé­telnél is két napi átvételi határidőn bellii. A termés állása a külföldön. A római nem­zetközi földművelésügyi intézet legújabb je­lentése szerint az Északamerikai Egyesült Államok területén az ősziek aratása szépen halad. A termés állása az aratás előtti utolsó héten megjavult az északi vidékeken s a Csendes óceán partvidékén, A kukorica jól fejlődik s a gyapot állása kielégítő. — Kana­dában a búzatermés vidékenkint nagyon kü­lönböző lesz. Manitoba tartományban s Sas- katehewan tartomány középső vidékein a bú­za állása nagyon megromlott a nagy száraz­ságok s az azokat felváltó viharok és jégeső miatt. Egyes vidékeken a viszonyok egyene­sen rosszak s helyenkint az aratás a vetőma­got .sem adja vissza. A preriöv egyes szaka­szaiban, különösen északon s az egész Al- berta államban a termés kitűnőnek Ígérke­zik. Különösen Alberta államban az utolsó héten kiadós csapadék volt s ez megjavította a búza helyzetét. — Tuniszban az aratás eredményét 3 millió 800 ezer métermázsára becsülik a tavalyi 2 millió 850 ezer méter- mázsával szemben. A legutolsó öt év évi át­laga 3 millió 112 ezer métermáasa volt s így az idei termés az átlagot valamivel meg­haladja. Az árpatermés várható eredménye 1 millió 800 ezer méterniázisa less, 8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom