Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-04 / 150. (2667.) szám

Küszöbön áll a francia-amerikai megegyezés A Young-terv hatalmi! tatamiira gyűlnek össze ? — Estére vár' Iák a formális megegyezést — A németek a konferencia terve ellen Ai örök konferencia Az államférfiak néhány nap óta lázas izga- lom'ban élnek. Hoover amerikai elnök egy­általán nem volt tekintettel az európai diplo­mácia szokásaira, amely tiszteletben tartotta az államférfiak testi igényeit és úgy rendez­te be az eseményeket, hogy a nyári sziesztát, az uborkaszezon kánikulás napjait ne zavar­ja meg nagy emóciók. Ilyenkor az államfér­fiak, diplomaták már elhagyják a műhelyt, a parlamenteket nyári szabadságra küldik és mindenki a tengerpartra menekül. A tapintat­lan Hoover azonban úgy találta, hogy feles­leges habozásra, a dolgok elódázására már nincs idő. Németrszág a nyomor szélére ju­tott, recseg-ropog minden alkatrésze és ha nem segítenek rajta az ősz küszöbén, egészen bizonyos, hogy a telet fefordulás nélkül nem ússza meg. Periculum in mora, ez volt Ho­over gondolata, amikor a kánikula idején pattintotta ki a móratórium torvét. Mint minden nagy eszme, világmegváltó terv, ez is egyszerűen Kolumbus tojása. Németország nem tud fizetni, összeroskad adósságainak sú­lya alatt és ha a hitelezők továbbra is kérlel­hetetlenül szorítják a csavarokat, akkor egy­szerűen összeomlik. A segítség tehát csak egy­féleképpen lehetséges, fizetési haladékot kell adni Németországnak, hogy összeszedje ma­gát, rendezze zilált belső ügyeit és azután te­gyen eleget külföldi kötelezettségeinek. Az egyszerű és világos terv ellen csupán Franciaország támasztott nehézségeket és a paragrafusok rengetegét vonultatta fel a Fe­hér Házzal szemben. Napokig tartott a izgal­mas jegyzókváltás és talán ma estére meg­egyezésre kerül a sor Franciaország és Ame­rika között. De a diplomaták már arra az es­hetőségre is előkészültek, hogy a megegyezés esetleg nem jön létre, vagy pedig nem jön lét­re olyan mértékben, hogy toválbbi tárgyalá­sok ne lennének szükségesek. Erre Anglia ta­lált mentőformulát: az érdekelt hatalmak kon­ferenciáját kell előkészíteni. Páris egyhangú­lag helyesli a tervet és szükségesnek tartja a konferenciát akkor is, ha a megegyezés tel­jes volna Franciaország és Amerika között, elvégre egy ilyen nagyfontosságu kérdésben nem lehet egyszerűen csak megegyezni, a ba­jokat közvetlenül orvosolni, szükség van a konferenciára. A konferencia félmerülésének terve Német­országban nagy ellenzést váltott ki és nem mondhatjuk, hogy jogtalanul. A nemzetközi konferenciák körül & népeknek már nagyon szomorú tapasztalataik vannak. Hónapokig tartó tanácskozások folytak, amelyek semmit sem végeztek, sőt még jobban összezavartak egészen egyszerű kérdéskomplexumokat, mint annak előtte voltak. Hiszen már a konferen­cia megindítása is rengeteg nehézséggel jár. óriási apparátust kell megmozgatni. Ha pedig egybegyül a tanácskozás, a mellékkonferen­ciák ezernyi szövedékén kell átvergődni, számtalan ellentétet áthidalni, kompromisszu­mokat kötni és mindig fennforog a veszede­lem, hogy kárba vész a sok fáradság, egészen egyszerű és természetes ügyek, amelyek kon- ferencin kiviül könnyen megoldhatók lettek volna, annyira összezavarodnak, hogy kénye­lemszeretetből ad acta Takják őket. Hogy egé­szen triviális képet használjunk, a németek úgy vannak a tervezett konferenciával, mintha az operai beli jelenet kórusát látnák. A gróf a mély vízbe került és a kórus félórán át jaj­gat,, hogy a gróf a vizbe fül, a vízibe fül, ment­sük meg őt. Mire hozzálátnak a mentéshez, a gróf már alámerült. A kisebbségi kérdésekkel is így vagyunk, azokat Is agyonkoferenciázzák, évekig tát- gyalna róluk és döntés sohasem történik. N«m csoda, ha a népek bizalma megrendül az N e w y o r k, július 3. Magánjelentés sze­rint úgy az állami minisztériumban, mint a Fehér Házban is' erősen meg vannak győződ­ve, hogy a Párisban folytatott tárgyalások ma eredményre vezetnek. Hoover elnöknek a minisztertanáccsal folytatott tegnapi értekez­lete után Casíle titkár részletes instrukció­kat adott telefonon a Párisban tárgyaló ame­rikai megbízottnak, amely utasítások lehető­vé teszik, hogy az amerikai kormány a fran­cia kormánnyal most már a legrövidebb Idő alatt megegyezzék. Páris, julius 3. Magánjelentés szerint ma már bizonyosra vehető, hogy a Hoover-féle moratóriumtervezet ügyében végül sikerül megegyezésre jutni. Bár a francia kormány meghatalmazóttjának és Mellonnak találkozá­sát ismét elodázták huszonnégy órával s igy az értekezletet csak ma este tartják meg, en­nek ellenére nyilvánvalónak látszik, hogy ez a halasztás C6ak azért történt, hogy Mellon megszerezze Hoover elnöknek végleges hoz­zájárulását a tervekhez. Flandln pénzügymi­niszternek Mellonnal tegnap este folytatott kétórás tárgyalásánál kitűnt, hogy bár a részletkérdésekben még további tárgyalások­ra lesz szükség, az alapvető kérdésekben azonban az egyezség már megkötöttnek te­kinthető. Ezzel magyarázható az Is, hogy amidőn lord Pirell kormánya megbízásából a francia kormányt Londonba a hét végére megbeszélésre hívta meg, Briand ezt a talál­kozást köszönettel elhárította azzal, hogy er­re már nincs szükség. Az esti konferencia A tárgyalásokat este kilenc órakor fogják újra megkezdeni. Francia részről Laval minisz­terelnök és Briand külügyminiszter, amerikai részről Mellon pénzügyminiszter és Edge követ fog részt venni. A Franciaország és Amerika között való megértés demonstrálásául Doumer elnök ma este vacsorát rendez az amerikai ki­küldöttek tiszteletére. Holnap, az amerikai szabadság emlékünne­pén az amerikai hadiönkénteeek szövetsége ün­nepséget rendez az amerikai hadiemlékmü előtt. Később az Ismeretlen Katona sírjánál is emlék­ünnep lesz. Az amerikai hadtestek vezetője, Pershing generális, aki a közelmúltban járt Lengyelországban s jelenleg Franciaországban tartózkodik, ebből az alkalomból szintén Pálié­ba érkezik. Mialatt Mellon a mai nap folyamán megszerzi Hoover elnök hozzájárulását az újabb módosí­tásokhoz, azalatt a francia kormány tagjai mi­nisztertanácsra gyűlnek össze s az eddigi tár­gyalások végső eredményeit megbeszélik. A nagy tudóeitóirodák tartózkodó álláspontot mutatnak a tegnapi tanácskozások eredményei­vel szemben. Valószínű, hogy a francia kormány a parlamentet rövidesen szabadságra akarja küldeni, mielőtt még a Mellonnal folytatott tárgyalások végső ered­ményét nyilvánosságra hoznák. A Petit Pá­risién szerint a megegyezés most már minden pillanatban várható, miután az utolsó kétes pontokat is lerögzítet­ték. Sauenvein a Maiimban bejelenti, hogy államtumányi bölcsességben és olyan rend­szer után vágyakoznak, amely végre közvet­lenül lát hozzá az égető kérdések megoldásá­hoz. Nagy Sándor gesztusára volna szükség a nemzetközi arénán, szétmetszeni a csomót, melyet a konferenciák büvészete úgy összego- molyit, hogy ember legyen, aki kiokoskodik bennük. a tárgyalások még a legrosszabb esetben sem vehetnek két-három napnál hosszabb időt igénybe és ehhez azt fűzi, hogy a Franciaország részére annyira kényes pontban is sikerül kielégítő megoldást találni. Ez a kényes pont Franciaor­szágnak a nemzetközi fizetések bankjába tör­ténő jótálló fizetése. Á Petit Journal értesülése szerint a Young-tervezetet jegyző nagyhatalmaknak nemzetközi konferenciára kell összeülnlök, mely konferencián az Egyesült Államok kor­mánya is részt venne. Hoover elnök indítványa ugyanis csak az első lépés amá szanálási intéz­kedések sorában, amelyeket az egész világ ér­dekében meg kell valósítani. A legközelebbi és legfontosabb teendő a jóvátétel! és hadiadóssá­gok fizetésének moratóriumánál az, hogy a rö- vidlejáratu követelésekre is egyé morató­riumot keli adni. A rövidlejáratu öltelek óriási tömegét konszolidálni kell e azokat hosszúlejá­ratú kölcsönökké kell átalakítani, amelyeknek kalmathozadékát Németország garantálná. Németország érdekei teljesen biztosítva vannak Berlin, julius 3. A B. Z. am Mitfcag leg­újabb száma jelenti a párisi tárgyalásokról: A megegyezés létrejött, miután a tárgyaló felek mindegyike engedett álláspontjából. Laval miniszterelnök előzékenységet muta­tott azzal az amerikai követeléssel szemben, hogy a Hooversegitség teljes eredménye ösz- szegszerüen Németország javára biztosíttass sék, miután a német jóvátételi fizetés nem védett annuitása teljes összegében Németor­szág rendelkezésére marad. Hoover is enge­dett annyiban, hogy közvetítő javaslata sze­rint a Franciaország által a középeurópai államok javára követelt pénzügyi segítséget másképpen és ne a német jóvátételi alapból teremtsék elő. Azonban ezekben a vitás pontokban való megegye­zéssel a Hoover-tervezet még nem léptet- hatályba. Most a jótállási alapról van szó, amelyről a Young-tervezet beszélt ar­ra az esetre, ha Németország moratóriumot kívánna igénybe venni. Ez a vita azonban Berlin, julius 3. A reggeli lapok csaknem kivétel nélkül aggodalommal fogadják az angol kormány­nak azt a javaslatát, hogy a reparációs problémákban érdekeöt hatalmak konfe­renciáját egybehívják. A Vorwarts szerint ezt a javaslatot biztosan jószándékkal vetették fel, de felmerül a kér­dés, hogy meddig akarnak még a tárgyalá­soknál maradni? A Vossische Zeitung külö­nösen azokat a nehézségeket hangsúlyozza, amelyekkel a nemzetközi konferencia nagy apparátusa szembekerült, amig funkcióba lé­pett. A Deutsche Allgemeine Zeitung az an­gol javaslatot szerencsétlennek mondja. Né­metországnak nincs mit keresnie az ilyen konferencián és a német kormánynak a konferencia javas­latát vissza kell utasítania. A Börsenzeitung véleménye szerint amerikai már a Hoovertervezeten kivül, de a Young- tervozeten beŰiil esik. Franciaország annakidején a hágai konferen­cián kénytelen volt azt a kötelezettséget át­venni, hogy 500 milliót kénytelen a nemzet­közi fizetések bankjában letenni abban az esetben, ha Németország moratóriumot kap, hogy az érdekelt államok részesedési igényü­ket legalább részben fedezhessék. Miután semmiféle jóvátételi fizetés nem teljesittet- nék, Franciaország semmi ezin ala/tt sem akarja kockáztatni a jóvátételekben való részese­dését a jövő évben és semmi szín alatt nem akar hozzájárulni ahhoz, hogy ezen a kockázaton kivül még ő maga 500 milliót tegyen kockára. Ebben a pontban Franciaország végleges nemmel kénytelen válaszolni. Anglia eldzékenysége A francia és az angol sajtó is ma ismét nagyon élénken kommentálja a párisi tár­gyalásokait, holott tegnap még az volt az ál­talános nézet, hogy a Hoover-terv megvaló- ithatatlan. A ma esti párisi tárgyalások ki­zárólag a jótállási alap körül fognak forogni. Ebből a szempontból jelentősnek tartják Anglia tegnapi nyilat­kozatát, amely szerint lemondana a jótál­lási alapban való részesedési igényéről. Angolország eme lépése azonban csak kom­binációk alapjául szolgál s ezek a kombiná­ciók nagy visszhangra találtak a párisi Óráié­ban, amely már kölcsönös viszontbiztosításról beszél. A nemzetközi konferenciákon szer­zett általános tapasztalat szerint lehetséges volna természetesen az is, hogy a tárgyalá­sok még ma sem fejeződnek be emellett azonban mégis számolni lehet azok rövides befejezésével, mert ezt a meggyőződését nyil­vánítja Sauerwein is, aki eddig nagyon szkeptikusan nyilatkozott. Berlinben általában az a meggyőződés uralkodik, hogy a Hoover-terv sorsa végleg jobbra fordul és hogy a megvalósításhoz vezető utat meg­találják. körökben is megoszlik a felfogás a konferen­ciára vonatkozólag. A Deutsche Tageszeitung kételkedik abban, hogy a javaslat a Washing­tonnal való megegyezésben történt. Ez a lé­pés Németországgal szemben uem jelent ba­rátságos magatartást. Páris és London megegyeztek Páris, julius 3. Csaknem az egész sajtóban igen optimista hangnem uralkodik és min­den lap kívánja a Young-terv szignatárius hatalmainak konferenciáját. A Petit Párisién szerint Briand tegnapi konferenciája az an­gol követtel szintén azt a célt szolgálta, hogy megbeszéljék a Young-tervben érdekelt ha­talmak konferenciájának kérdését. Francia és amerikai körökben az a re­ménység, hogy az amerikai memorandum által megvilágított véleménykülönbségeket a legjobban szabályozták. Ha azonban a lilább vitás kérdések Mai námonk 12 oldal Í11 llÜV\Pf Előfizetést ári évente 300, félévre 140, negyed* A Ac nnrtnb Saerkesztöeégi P rá gall. Panokft ulice 12. évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, ** SZÍOV6TISZKOI €S TllSZlTlSZKOl GLLGTlZGKl pOTtOK H. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatalt félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki Főszerkesztő- politikai napilapja Felelős szerkesztői Pré«* "* 9“"**** • 1 X 1,1 eraeleL fi képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több Főszerkesztő. r r r retetos szerKesziOi Telefoni 34184. Egyes szám áré 1.20 Ki, vasárnap 2,~K& DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA 5ŰROÖHYCIM. HÍRLAP, PRftHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom