Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-31 / 172. (2689.) szám

GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉS Irta: TASIJÁN ÖDÖN Befejező közlemény. A. viiág, gazdasági helyzetéről, Közép- és Kelet.európa viszonyairól, a gazdasági élet­ben fennálló kapcsolatokról és az újjáépítés lehetőségeiről nyújtott kép kiegészítése ér­dekében rá .kell még. mutatni néhány fontos körülményre. A gazdaságii válságnak általunk ismerte­tett okai. jórészben gazdasági természetűek, amelyeken csak a nemzetközi politikában a háború befejezése óta alkalmazóit módsze­rek tökéletes megváltoztatásával lehet se­gíteni. Ezeknek a módosítása az érdekelt államok kormányainak hatalmában van, amelyek, különösen a gazdasági leromlás súlya által erősebben sújtott államokban, állandóan a saját akaratuk és 'a gazdasági élet által rájuk parancsolt kényszer nyomá­sa alatt vergődnek. A nemzetközi politikában egymást ériik az utóbbi időkben a legdrámaibb meglepe­tések. Egyik konferencia a másikat követi, de sehol semmi határozottság, még csak a gazdasági és pénzügyi helyzet helyes felis­merésének sincs egyéb nyoma, mint az, amely a. pillanatnyi és még megszerezhető .kölcsönökkel akarja a további vegetálás ér­dekében a lyukakat betömni. Hogy ez így van, bizonyítj.a Hoover el­nöknek a moratórium javaslata előtt alig két héttel tett kijelentése, amely szerint Németországban a helyzet még nem annyi­ra rossz, hogy a külső segítség indokoltnak látszanék. Hoover moratórium-javaslata után iis egy­másután mondták fel .az amerikai bankok a rövid lejáratú német hiteleket, amíg néhány nappal a m óra tórium-javaslat után a nagy deviza-elvonások következtében a Német Birodalom a pénzügyi összeomlás szakadé­kéig jutott. A német példa és a nagy hitelező álla­moknak Németországgal szemben tanúsított magatartása jellemző a világhelyzetre és élénken világit bele a jövő várható alakulá­sába. Mindenütt a rosszul alkalmazott önzés érvé­nyesül, amely csak a jelen érdekét látja, amelynek szolgálatában feláldozza a jövőt. Sehol sem találkozunk annyi bátorsággal és lelkiismeretességgel, amely a valódi hely­zetet a világ közvéleménye előtt feltárni merészelné. •A világtörténelem egyik, talán legfonto­sabb fordulópontjához érkeztünk el. Az események megítéléséhez szükséges törté­nelmi távlattal miég nem rendelkezünk, de a gazdasági élet követelményeinek a felis­merése alkalmas arra, hogy megszabadít­son attól a hályogtól, amellyel a politika az emberiség tisztánlátását elhomályosította. A gazdasági életet világszerte gyógyítani kell. Hoover elnök nemcsak a német jóvá­tétel és a szövetségközi adósságok rendezé­sével foglalkozik. Az eladósodott délameri­kai államok szanálása érdekében Angliánál szintién kezdeményező lépést tett. De ezek a kezdeményezések sehol sem nyúlnak. a gyö­kerek mélyéig. Nem ismerik be sehol a ba­jok valódi okát, tehát nem is vonják le a helyzetből a szükséges konzekvenciákat!. Csupán foltoagatással, részletmegoldásokkal még súlyosabbá vagy problematikusabbá teszik a végső megoldást. Azokban a világjelenségekben, amelye­ke* mi elsősorban az érdekeinket legköze­lebbről érintő Közép- és Keleten répa .szem­pontjából vizsgáltunk, nem csupán a mai gazdasági helyzet eredendő okait lehet fel­fedez ni. A baj azért rendkívül súlyos és a napok, amelyeket átélünk, azért jelentenek fordulópontot világtörténelmi vonatkozás­ban is, mert a fenyegető veszély felismeré­sétől függ a mai egész társadalmi rend es termelést rendszer fennmaradása vagy bu­kása. Először azokban az államokban, ame­lyeknek gazdasági és pénzügyi ereje a leg­jobban meggyengült, azután pedig a világ­gazdaság egymásrautaltságának törvényénél fogva .a ma még látszólag egészséges, gazda­ságiiag erős országokban. Legyen 'szabad állításainkat röviden az alábbiakban megindokolni. A minket legközelebbről érdeklő Közép- és Keleteurópa szempontjából megállapiitot- tuk előbbi vizsgálódásaink során, hogy ezeknek az államoknak gazdasági virágzása a mezőgazdaság prosperitásától függ. A me­zőgazdaság ma ezekben a,z államokban nem tud haszonnal termelni és ezért súlyosan eladósodott. A gazdasági élet le romlása ni alk folyamata és következményei a kővetkező képet fogják mutatni. A veszteséggel dolgozó mezőgazdaság tönkremegy, nem képes a kamatterheket fizetni, az ingatlain ára a veszteséges gaz­dálkodás következtében esik, az értékesí­tésnél elérhető ár és a tartozás közötti, veszteségként jelentkező különbséget a hi­telező banknak kell vállalnia. Minden államban, még az aránylag erős kivitellel bíró államokban is, a termelés túlnyomó hányadát a belföldi fogyasztás ve­szi fel. A mezőgazdaság passzív gazdálkodá­sával ez a belső fogyasztás napról-napra csökken, a mezőgazdaság szükségletei mind jobban összezsugorodnak. Az ipari terme­lés. ennék következtében szintén visszaeső képet mutat, a munkanélküliség az iparban is állandóan emelkedik. Az ipar vállalatok elérnek ahhoz a minimális termeléshez, amelyen alul már költségeiket megkeresni kéipltelenék. Kezdődik az .iparvállalatok veszteséges 'termelése, aminek következmé­nye, hogy a kamatokat nem tudják fizetni ée végeredményben a veszteséget a ban­kokra hárítják. A bankok természetszerűleg a közgazda­ság hitelezői lévén, csak bizonyos fokig ta­núsíthatnak ezzel a ieromlási folyamattal szemben ellenállást. Ha a bankok összes, vagy legtöbb adósa elveszti vagyonát, ugv ez szükségképpen a bankok összeomlásához vezet. Jelentkeznek előre kiszámítható törvény- szerűséggel a gazdasági élet passzív állapo­tának köve tikéaményei az államháztartások­A Zeppelin elérte Severnaja Zemlját s ma estére már Berlinbe várják .. . ... "I 7 . . . ... . , .... _ . .... . , •, .. . ' Teljes sikerrel végződött á sarki expedíció - Ködtengerben az Északi Föld leteti Moszkva, julius 30. Huszonnégy órán keresztül az összes oroszországi állomások hiába keresték a szikratávirókapcsolatot a Gráf Zeppelinnel, a sarki régiókba behatolt légi óriás a „hallgatás övébe“ került és min­den kapcsolatot elveszített a külvilággal. Csodálatosképpen a közvélemény egyáltalán nem nyugtalankodott a léghajó sorsa iránt. A Zepp többszöri atlantikus utazásával és világkörüli nagy utjával már olyan renomét szerzett és olyan bizalmat keltett, hogy sen­kinek sem jutott eszébe az aggodalom a hi- rek elmaradása miatt. Eddig a saiki léghajó­zás történetéből, amely ugyancsak kevés fe­jezetből áll, visszaemlékezhetünk arra, hogy éppen azon a vidéken, amelyen jelenleg a Zeppelin végezte földerítő útját, súlyos ka­tasztrófa történt, az Italia hajótörése. A Zeppelinért azonban senki sem aggódott an­nak ellenére sem, hogy Eckener léghajója a Malygin fedélzetéről magára vette Nobilét. Tegnap délután azután a hosszas kísérle­tezések sikerrel jártak, a léghajóval megsza­kadt kapcsolatot újból helyreállították. A Zeppelin fedélzetéről közölték, hogy ezalatt a hosszú idő alatt tényleg minden rádiókap­csolatot elvesztettek a külvilággal. A légha­jón azonban minden a legnagyobb rendben ment végbe, semmi rendkívüli nem történt és a külvilággal való kapcsolat megszaka­dása egyáltalán nem aggasztotta a léghajó vezetőségét, sem az utasközönséget. Amikor a Zeppelin az Északi Földei, a Severnaja Semljáí átrepülte, egyáltalán semmi kilátása nem volt, mert a hatalmas földterületet óriási ködtenger burkolta be. Ennek következté­ben a Zeppelin nem valósíthatta meg tervét és nem vehette föl a kapcsolatot az ottani telelő tábor vezetőjével, Uzsakov profesz- szorral. A Severnaja Somijáig hatolt föl a Zeppelin és miután kitűzött célját elérte, megfordult és visszafelé tart. Hamarosan elérte újból a Novaja Zemját és azután a Kanin-félsziget fölött látták. A Zepp tehát ugyanazon a légi utón lér vissza, amely az arktikus területre vezette. Friedrichshafen, julius 30. A Gráf Zeppelin szerdán 21 óra 3Ö perckor (közép- európai idő) átrepült az Onega-tó fölött. Moszkva, julius 30. A Gráf Zeppelin csütörtökön reggel 5 óra 40 perckor (közép­európai idő) megjelent Leningrád fölött, kört irt le a légi kikötő fölött, azután ejtőernyőt bocsátott le, amely Eckener dr. és Szamojlo- vics professzor Írásos üzenetét hozta a lég­hajótér parancsnokságának. Egyidejűleg a Zeppelin rádió utján közölte, hogy Eckener dr. a kedvezőtlen időjárás miatt legnagyobb sajnálatára nem kockáztatja meg a kikötést és a léghajó útját délnek veszi. F riedrichshafen, julius 30. A lég­hajógyár közlése szerint a Zepp 7 óra 30 perckor átrepült Dorpat fölött. Berlin, julius 30. Sahm dr. berlini főpol­gármester megkapta Eckener táviratát, mely­ben a léghajó parancsnoka közli, hogy min­den valószínűség szerint csütörtökön este hét órakor kiköt a tempelhofi téren. Úgy hiszik, hogy a léghajó egy órát fog időzni a tempel­hofi repülőtéren. Még nem történt intézkedés arról, vájjon a Zeppelin az egész éjszakát Berlinben tölti-e, vagy pedig rövid pihenő után folytatja útját Friedrichshafenbe. Újból emelték a londoni diszkontot Ideges a londoni börze - Az emelés egy százalék London, julius 30. A londoni bankta­nács, amely csak az elmúlt hét folyamán emelte a diszkontot 2 és fél százalékról 3 és félre, ma újból a diszkont egyszázalékos eme­lését határozta el. A City tegnap még nem volt bizonyos, vájjon tényleg sor keriil-e a diszkonttétel föl­emelésére, mert bizonyos körökben a párisi megbeszélések eredményeképpen olyan mesz- sziremenő viszontbiztosításokat emlegettek, amelyek alapján a diszkont fölemelése fölös­leges. Ez ellen szólt viszont a pénzpiac álta­lános tendenciája, amely a privát diszkont­tételekben a hivatalos diszkonttételt csak­nem elérte, úgyhogy az egyszázalékos szoká­sos határvonal már nem volt effektiv. Ehhez járult, hogy a font sterling a szombati re- ménytkeltö kezdés után nem mutat semmiféle hajlandóságot a megszilárdulásra, sőt ezzel szemben a francia frankhoz, Newyorkhoz és Amszterdamhoz viszonyítva engedni volt kénytelen. A font sterling szombat óta még mindig csak hajszálnyira áll az arany font fölött és ezt az állását is csupán a francia és amerikai érdekelt körök támogató fáradozá­sainak eredményeként fogják föl. A börze a diszkontemelés miatt erős ide­gességgel kezdte mai munkáját. Úgy az an­gol állampapírok, mint az angol ipari értékek kezdeti jegyzései nyomottak voltak. Ehhez a hangulathoz nagyban hozzájárult a Mid­land és Scottland Railway interimisztikus di- videndáinak kimaradása, továbbá egyes an­gol ipari vállalatok további ki nem elégítő kötései. A francia hitel P á r i s, julius 30. Az Excelsior jelentése szerint a párisi pénzügyi világ köreiben azt várják, hogy Sir Róbert Kindersley, aki az Angol Bank megbízásából 100 millió dolláros hitel ügyében tárgyal, a jövő hét elejére visz- szatér Párisim. A hiteloperációt valószinüleg a BIZ utján hajtják végre. \ % Mai szamunk 12 oldal ^ ...X. évf. 172. (2689) síim • Matek - 1931 julius 31 El őfizetési ár. évente 300, félévre 150, negyed- A__> __7 ' * ____'7 ’ Szerkesztőség: Prágán. Panskí ulice 12. év re 76, havonta 26 Ki; külföldre - évente 450, ** SZÍOVCTISZKOI €S rilSZlTXSZKOl QLLqTíZQKI pCLftOK H. emelet — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 Ki , politikai napilapja M ^ s3te[kessitö; Pr498 ^ * * *" eme,et­fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-vai több roszeiKetZlö. r- reieioi tzecxezziv. Telefc-. 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő. vasárnap 2,-Kt DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGACfí GÉZA SÜRGŐK YC1M. HÍRLAP. PR AHA

Next

/
Oldalképek
Tartalom