Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-30 / 171. (2688.) szám
NacDonald felhívása St'imson amerikai külügy minesztor látogatása után MacDonald és Kender són jártak Berliniben 6 az angol államférfiak hivatalos megnyilatkozásaikban arra mutattak rá, hogy mostani b&rilini látogatásuk Ohe- quens folytatása. A nemzetközi érintkezések terén uj forma kezd kifejlődni, az államférfiak közvetlen érintkezése, a kölcsönös látogatások, az egymással folytatott beható, közvetlen tárgyalások, amelyeknek mindenesetre megvan az az előnyük a jegyzék vált ások kai szemben, hogy talán sokkal őszintébbek, sokkal közvetlenebbek és a tárgyalás hangulata tálán sok olyan kérdést is felvet és tisztáz, amelyek a diplomáciai jegyzékek szóvirágai mögött elburkolva maradtak volna. Pensze, nem kell azt gondolnunk, hogy a brit birodalom vezető államférfiainak látogatása egyszeriben megváltoztatja a helyzetet, hogy a német válság most kiküszöbö- lődlik és Németország pénzügyi helyzete s vele együtt egész Európa helyzete megég észségesed i!k. Neon szabad elfelejtenünk, hogy amdg az angol államférfiak tisztelgő látogatásokat tettek éa barátságos hangú nyilatkozatokat mondottak a német nemzet a agy lelki er ejéről, csodálatos képességeiről, addig a jámbor Michelek ezréí és ezrei állanak hosszú sorokban a német takarékpénztárak előtt és aggódva várják azt a pillanatot, amikor hozzájuthatnak évek hosszú ■sorának szorgalmas munkaijával megtakarító tt vagyonkájuk egy részéhez Az egész miniszter járás tulaj doniképpen egyik következménye annak a súlyos gazdasági helyzetnek, amelyben Németország már hónapok óta leledzik és ezek a súlyos bajok a berlini (látogatások után is meg fognak maradni. Sokkal súlyosabbak azok a fényezők, amelyek Európa és benne elsősorban Németország nagy válságát előidézték, -semhogy egy egyszerű miniszteri látogatással ki lehetne küszöbölni őket. MacDonald és Henderson valószínűleg nem is hiszik magúkról, hogy a középkori aidhimisták módjára feltalálták volna a panaoeát, az összes bajok orvoslásának a gyógyszerét. Mac- BonaM becsületes őszinteséggel elismerte azt iis, hogy a londoni konferencia eredményei „nem voltak szenzációsak", amit hétköznapi nyelvre lefordítva úgy értelmezhetünk, hogy ezek az eredmények ugyancsak soványak voltak. Tehát Németország nagy- résziben az önsegélyre van utalva és még ina sem látható be az az ült, amely a válságból kivezet és még ma nem állapíthatók meg a eulyos áldozatok, amelyek ennek a keserves útnak árkában temetőt lemül hevernek. A berlini látogatás lényege az a tanács, amelyet MacDonald a német népnek és a német nép vezetőinek adott, hogy meg kell keresni a Franciaországgal való megegyezés útját, a nemzetnek a nemzethez való közeledési lehetőségét. Újból kifejeződik ebben a tanácsban az az igazság, hogy Franciaország közvetlen közreműködése nélküli az európai válságot szanálni nem lehet. Lehel, hogy ez a tétel túlságosan száraz, túlságosan antiipatlfcus, de mindenesetre igazság. Am a kötelezettség nemcsak a német, hanem elsősorban a francia népen nyugszik és a francia nemzet politikai vezetőit terheli a felelősség a közel jövő kialakulásáért és Európa sorsáért. Kit fenyeget veszedelem? Németországot? Tgen, mindenesetre. De veszedelem fenyegeti az összes európai államok gazdaVáratlanul megszakadtak az angol-francia hiteltárgyalások ffahciadpszás kitart arasztissaaiitikája mellett — Éles angol hang a franciák alattomos manőverei ellen Paris, julius 29. A francia-angol hitel- tárgyalások tegnap röviddel a befejezés előtt megszakadtak. Sir Róbert Kinder- sley Parisból visszautazott Londonba, hogy a hivatalos nyilatkozat szerint az angol bank direktóriumának jelentést tegyen és ujabb instrukciókat kérjen. A francia sajtó azonban más okokra vezeti viissza a tárgyalások megszakadását. Egész világos, hogy morális és politikai elemek is közrejátszottak — írja Sauerweiu a Matinban. Londónban igen sokan vannak, akik szégyenletesnek találják azt a gondolatot, amely előszötr 1907-bem merőit fel, hogy Anglia a párisi piacon kér-;- .sem segítséget. Az Écho de Paris viszont nyíltan kijelenti, hogy a tárgyalások megszakadása a Montague, Norman és Smo-wden közötti fölmerült véleménykülönbségeik miatt következett be. Snowden ugyanis a francia kölcsönt fölöslegesnek tartja. Paris izgalma Parisban a tárgyalások hirtelen megszakadása izgalmat idézett elő. Sauerwein hangsúlyozza a Maliimban, hogy a száz millió dolláros hitel, amelyet az angoloknak rendkívül mérsékelt, sőt barátságos föltételek mellett ajánlottak fel, még mindig rendelkezésükre áll. Csupán igent kell mondani. Technikai tekintetben úgy képzelték el az operációt, hogy a hitel felét a Francia Bank, a másik felét pedig francia magánbankok folyósítják. A kiállítandó váltókat az Angol és Francia Bank kettős garanciája mellett a francia bankok rediszkontálnák. Azonkívül úgy tervezték, hogy a hitelt (közvetve a Németországnak nyújtandó segélyre használják fel. Német váltóikat is rediszkon- tál’tak volna Párásban, természetesen a Francia Bank aláírásával. Úgy látszik, hogy a francia bankok e kettős eshetőség 1 ellen protestáltak. Legalább is Sauerwein | azt hangoztatja a Matinban, hogy francia részről a tárgyalások alkalmával azt a tézist képviselték, hegy Franciaország kerülő utóin, Londonom keresztül már eléggé angazsálta magát Németországban anélkül, hogy ezekből az operációkból akár pénzügyi, akár politikai előnyöket húzott volna. Más francia körök viszont ismételten hangsúlyozták, hogy a kettős garanoiaaláirással ellátott német váltók elég biztosak ahhoz, hogy Parisban redi szkon tálják őket, amikor különben is Németországnak politikai föltételek nélkül közvetlenül nem tudnak segélyt adni, már pedig ezeket a ppBMted re, tételeket Németország sohasem fogadja eL Hogy mindezeket a nehézségeket elkerüljék, arra is gondoltak, hogy Franciaország Buselbeu a BIZ-nél nagy pénzösszeget helyez el, amely az Angol Bánknak a német váltók diszkontálása céljából rendelkezésére állania. Minden esetre vonatkofflóan kétségtelen], hogy az Angol Bank javára szóló hitelakció, éppen úgy, mint a Németországnak nyújtandó segélyakció, egyelőre politikai akadályok miatt megfeneklett. Közben Pierpont Morgan amerikai bankár és Dawes tábornok, Amerikának angliai követte, újból megérkezett Londonba és Stimson amerikai külügyminiszter is visz- szatént az angol fővárosba, úgy hogy most az amerikai és angol államférfiak uj tárgyalásokat kezdhetnek. Párisi pénzügyi körökben számítanak azzal, hogy a bankároknak berlini tanácskozása, amelyen a Schröder-bank pénzéről Tyarx, a Chase National Bank részéről Ga- mon, azután Spraguen és Wallenbergen kívül egész sor svájci és hallandi bankár vesz részt, még az ultimé előtt eredményre vezet. Párásban ezért most is éppen úgy, mint azelőtt megvan a remény, hogy néhány napon belül egyik vagy másik módon sikerül megoldást találni a német és augol pénzügyi nehézségek leküzdésére. Közben azonban tegnap újból csaknem két tonna angol aranyat szállítottak repülőgépen Párisba és Pária aranykészlete tegnap újból 83.6 millió frank értékkel gyarapodott. Tovább áramlik az arany A különböző reménységek ellenére komoly pénzügyi körökben a helyzetet nem látják, egészen kielégítőnek és nagyon óvatosan ítélik meg. Ez kitűnik abból is, hogy az angol fontot ma délelőtt 123.99 frankon tartották s ez az állás az aranypont alatt fekszik, úgy hogy az aranyszállitás üzlete ilyen körülmények között nem rentábilis. A tegnap és ma végbement aranyszállitá- sok tehát nem uj tranzakciók, hanem régebbi rendelkezések végrehajtása, amelyeket már idejében nem tudtak visszavonni. A fontnak nagyobb nehézségei csupán Svájcban vannak. Leleplezik a francia mesterkedéseket London, julius 29. A kormány hivatalos lapja, a Daily Héráid a Párásban folytatott, hiteltárgyalásokról szóló jelentéseket valótlanoknak és tendenciózusaknak mondja. Az elmúlt napokban hadjáratot vezettek, hogy Anglia hitelét szétrombolják és Európa bizalmát a londoni pénzpiac stabilitásában és szolven- ciájában megrendítsék. Tiz nappal ezelőtt azt a hirt hozták forgalomba, hogy a Cityt a német nehézségek olyan súlyosan érintették, hogy a moratórium nyilvánosságrahozása a közeli lehetőségek közé tartozik. Tegnap viszont azt a hirt lanszirozták, hogy az Angol Bank kényszerült a Francia Banktól húszmillió fontos hitelt kérni, hogy nemzetközi kötelezettségeinek megfelelhessen. Egyidejűleg Parisból az a hir érkezik, hogy az arany Angliából való kiáramlását az angol pozíció bizonytalanságára kell visszavezetni. Ezeknek a rosszakaratú híreknek tartós terjesztése több, mint véletlenség. Bizonyos francia érdekeltségek tervszerű kísérleteiről van szó, amelyek az angol hitelt meg akarják zavarni és rendíteni a sági, hogy úgy mondjuk kapitalista társadalmi rendjét. Kin kell segíteni? Németországon? Nem. Segíteni kell az egész Európa kapitalista gazdaságii rendjén. Ki okozta ezt a fenyegető veszedelmet? Németország? Nem! Előidézte az aranynak elvándorlása a nemzeti bankok készletéből egy feneketlen nagy tóba, amelyben most ez az arany, mint a Nibeilúmgok kincse a Rajna fenekén, értéktelenül, kihasznál a tlanul hever. Értéktelen, haszontalan, hitvány kő a világ gazdasági életének szempontjából és Franciaország szempontjából is, aki most véletlenül az a manó. amelyik a sápadt kincs fölött őrködik. Mert Franciaország szempontjából is csialk úgy van az aranynak érteke, mint relációnak, mint az egészséges csere eszközének. Az arany elvonása áltat megbénított vagy megbuktatott gazdasági viliágban Franciaország sorsa Midas királyé, mindenki meghal és arannyá változik körülötte, akihez csak hozzányúl. Ebből származnak a szükségszerű következmények. Franciaország csak látszólag uralkodója az európai gazdasági rendszernek, valójában pedig rabja, éppen úgy, mlint minden más állam. Ennek következtében ma a természetes, hogy úgy mondjuk etikai funkciója az aranyban szegény államoknak, hogy fellázadjanak, és az etikai funkciója Franciaországnak, hogy az aranyat kiadja a kezéből. Ha Franciaország segíti Németországok nemcsak a németeket segít ette meg, hanem az egész világot és így önmagát is. Ezt a kapitalista rendszer törvényei világosan írják elő. Akkor, amikor a segélyezést Franciaország elfogadhatatlan feltételekhez fűzi. a kapitalizmus törvényei ellen vét, mert a kapitalizmus világhelyzetét nem lehet függővé tenni egyetlen állaim speciális követolinéniyettől. Ez nem azt jelenti, mintha a páncélliajók épitése szükséges vagy szociális követelmény lenne, vagy hogy a vámunió az idők követelménye, hanem csak annyit, hogy lényegében össze nem tartozó dolgokat nem szabad egybekapcsolni. Franciaországnak az a kötelezettsége, hogy a világ gazdasági rendjét ujhóil (lüktetésbe hozza, benne rejlik aranykincsében, hogy azután Németországgal szemben külön követeléseket támaszt, az kártékony araheszk a kincsek birodalmában. MaoDonaid berlini megnyilatkozásai Paris felé is szóidnak. És Párisba n mintha éreznék is az etikai kötelezettség súlyát. A baloldali lapok egyre nagyobb hévvel követelik, hogy a francia kormány ragadja meg a közeledés iniciativaját. És már olyan hang is hallatszik, hogy a francia-német vámunió és vailutaközösség elkerülhetetlen szükségesség. A józanságnak persze nagy akadályokat kell legyőznie, miig érvényesülhet. de hát talán elkövetkezik egyszer a magma sápié úti a korszaka ,is. V Mai isámunk 12 oldal 171 (268#> srfm * iu,ius 30 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- A . I 1 ” ■ 7 *' J1 ’7 ’ * > / Sxerkesztöségi Prága ll, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké: külföldre; évente 450, SZlO'VQTlSZK.Ol GS rilSZlTlbZKOl GLLG71ZGK.I pGLFtOK U. emelet - Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 3S Ki. nnlHihni nnrtilnnin r , Prága 1L Panská ulice 11 111 emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több Főidet keMilŐ: P P P Felelői SZetÜeiXlö* Telefoni 34184. Egyes szám ár* 1.20 Ki, vasárnap 2, -KL DZURANYl LÁSZLÓ FORQA Cfí 6EZA SÖROÖHYClMi HÍRLAP, PRflHfl
