Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-29 / 170. (2687.) szám

1981 julius 29, szerda. 5 KÉPTÁVIRAT Ileana főhercegnő és Habsburg Antal főherceg esküvőjéről GYILKOSSÁG ISTENI PARANCSRA Irta: Neubauer Pál Ki nevezhető szentnek? Emberi értelem­ben, nem az Egyház értelmében. Feltéve, hogy vannak szentek, csak olyan ember le­het fáz, akinek birodalma nem e földről való. Teljesen át kell adnia magát az önámitásnak és akaratát ebből a háromdimenziójú világ­ból egy metafizikai dimenzióba kell kivetíte­nie. A földi életet tagadó világszemléletnek nem szabad ragályosnak lenni, mert ha a szent embertől a közönséges ember kapja, őrületbe csap át, amely idegen emberek éle­tére tör. Kendrovszky, az eperjesi ebkommu­nikált gyilkos lelkész iskodapéldásan empi­rikus bizonyítéka a fenti elméleti meghatá­rozásnak. Ama különös szentek egyike ö, akik állítólagos vízióik állapján embertársaikat és azt a világot akarják megváltani, amely világ nem általuk, de tőlük szeretne megváltva lenni. Kendrovszky metafizikai önámi'tása a gyilkosságba csapolt át, az ellenkező végletbe. Mikor a gyilkosság után letartóztatták, csodálkozva nézett körül és kijelentette, hogy ennek isten parancsára így kellett tör­ténni. Többet azután nem is mondott: imád­kozott a cellájában és hallgatásba merült. A kassai elmegyógyintézetben meg fogják álla- pitoni, beszámiiható-e, vagy Őrüli. Kétségkívül őrült ez a gyilkos, akt myngdt szentté avatta, mondván, hogy az egész földön egyediU vele beszél Isten és Krisztus. Gyil­kos tette ellene vall: ez a tett nagyon is a földről való! Két gondot atkate gór fa cserélő­dött fel végzetesen és az őrült véresen nyom­ta rá az egyik felebarátjára a megváltásnak hitt b\ély,egAöt. ! Bizonyítékokkal nem lehet meggyőzni: a meggyőződés az, ami bizonyít. Ha azonban a meggyőződés víziókból és isteninek gondolt parancsokból táplálkozik, az emberiség örül­het, ha a meggyőződés túlfűtött kazánjával e*ak egy fenti értelemben elgondolt szent, vagy egy filozófiai rendszer drt®lnAdtlan for­májában találkozik. Ezen a síkon ritkán tör­ténik gyilkosság. Egy ember hite: rögeszme. A tömeg hite; világszemlélet, vallás. Ezen a ponton megfordul a tézis és a tömeg vére­sen bizonyítja igazát amiak, aki nem hisz a tömeg meggyőződésében. A körforgás itt le­zárt efféez és a vildgtörténésre alkalmazott lo­gika ott tart az eperjesi gyilkosságnál. „Ha egy emberen, vagy az emberiségen se­gítené] vele, nagy azt hinnéd, hogy segítsz, ha gyilkolsz, elkövetnél-e egy gyilkosságot? Kérdi AljoSa Kazánékor tói. Ez a Dosztojev- szki-szent tagadtfag rázza a fejét: Nincs rá eset, hogy gyilkolt#*. Még mindig ez a legfon­tosabb, centrális kérdése az emberiségnek: » legfőbb kulturkérdés. Evvel a kérdésséIJ azonban a *zent ember lénye után is tapoga- tódzunk. Mert a szent ember bármennyire is kivetíti akaratát egy metafizikai dimenzió­ba, könnyén abba a helyzetbe kerülhet a földi hdromdtmenzióban, hogy gyilkoljon, mint Al- josa Karamazov, aki gondolatban és azáltal gyilkolt, hogy elfelejtett gondolkozni és bi­zonyos szükséges lépéseket nem tett meg. A gondolat és a nem-csélekvés is gyilkol. Ilyen "súlyos megpróbáltatásban persze a két gon- dolkozási kategória, újra helyet cserél és a gyilkosság helyén szent ön-gyilkosság jele­nik meg: a megváltó Kereszt. Ég és pokol eme határmezsgyéjén áll Áljosa és az eperjesi pap: szent és gyilkos. Minden tévhitbe for­dult hit gyilkostági merénylet a természet el­DÉLSZLOVENSZKÓ FÖLÖTT ÁLMODIK A NYOMOR... Kormányhoz, parlamenthez ségitségért kiált a végszükségbe került csallóközi mezőgazdaság 150-200 kilós holdanként! termések — Sem vetőmag, sem kenyér — Fizetésképtelen a mező­gazdaság - Vetőmagot a földművelőnek, kenyeret és munkát a mezőgazdasági munkásnak Komárom, julius 28. A rossz termés hetek­kel ezelőtt előrevetette árnyékát. Nehogy azonban az „úgyis mindig panaszkodnak’1 könnyű elintézésében legyen részünk, meg­vártuk, amig megindulnak a cséplőgépek, mert a hoizamot illetőleg lehet tévedni a lá- : bonálló gabonánál, lehet tévedni a levágott- inál, dé a gép nem csal, ott megszűnik a becs­lés bizonytalansága, az kilóra megmondja az | igazat. Ez az igazság pedig szomorúbb min­iden becslésnél, minden feltevésnél. Nekiindulunk, hogy sorra látogassuk a fal­vakat. Minden községbe nem mehetünk el, de hisz ez nem is szükséges, mert ha egy községet láttunk, annak szomszédja sem mu­tathat fel jobbat. A községekben megkeres­sük pártunk vezetőit, jó ismerőseinket, meg­tudakoljuk, hogy mit hozott az év, beme­gyünk egy-két cséplőgéphez s a helyszínén győződünk meg a gabona minőségéről, a há­rom részről ellenőrzött s feltétlen csak az igazságot visszatükröző cséiplőkönyvekből pe­dig a holdankénti hozamról., A gyallai járást Kalitza Sándor nyug. főjegyzővel, központi titkárunkkal járjuk végig. Felkeressük Ógyal- lát, Szemtpétert, Hetényt, Kurtakesizit, Mar- czellházát, Madart, átcsapunk a párkányi já­rásba Dunamocsra, majd folytatjuk Dunarad- ványon és Izsán. Bátorkeszinél Hegedűs Ba­lázs párkányi titkárunk csatlakozik s a Du­na vonalával párhuzamosan kettesben meg­látogatjuk Bucsot, Muzslát, Ebedet, Párkányt és Gramkövesdet, hogy azután az Ipoly mel­lett északnak fordulva, Ipolyszalkán, Ipoly- kiskeszin, Ipolypásztón nézzük meg a siral­makat. Innen átvágunk a kövér garammenti földekre, reménykedünk, hogy talán ott nem vár bennünket ugyanaz a szomorú kép. Za- laba, Garamdamásd, Zseliz sem mutat azon- zonban a látottaknál jobbat. Több napig tartó utunkon minden reggel uj reménnyel indul­tunk, hogy mégsem lehet mindenhol így, job­bat is találunk majd, de bizakodásunk hamar szertefoszlik s helytad a jövőért való aggo­dalomnak, kétségbeesésnek. Kiskálna, Nagy- kálna, Alsó- és Felsővárad, Szecse, Garam- szentgyörgy, a két Sáró, Nagysalló a követ­kező állomások. Mindenütt egy év kárbave- szett befektetése és fáradsága fogad. Far- nadon, Nagy öl veden, Köbölkuton sem látunk semmi jót, sőt azt tapasztaljuk, hogy minél közelebb a Dunához, — ha ugyan ez még le­hetséges — annál rosszabbak az eredmé­nyek. Mindenütt kétségbeejtŐen rosszul fizet a gabona. A Dunamenti rónaion búzából, árpából, rozsból, holdanként a legtöbb helyen 150 kiUtó sem termett, a zab teljesen elveszett, a répát az utolsó szemig kiette a bogár. A takarmány, sőt alomszoima is kevés s már jelentkeznek a nyomor vámszedői, akik a nagy baromifelhajtást felhasználva, mint ez egy párkány-járásbeli vásáron történt, bor­júért 2.20—3.40 K-t, szarvasmarháért 2.40— 3.30 K-t fizetnek kilónként. A Garammentén, ha ezt jobbnak lehet mondani, valamivel „jobb“ a termés, itt 200 kg-ofl hoMankénti átlagról lehet beszélni, de mi el a Garammenti 10—12 mm-ás ter­mések ée a 400 kg-os földbérek mellett? Csallóköziben beláthatatlan kihatású és kö­vetkezményű katasztrófa képe tárul minde­nütt elénk. Alsó Csallóközben a búza, árpa és rozs át­lagosan a 150 kg-t sem hozza meg holdan- ' ként. Zab, répa semmi. Ami azonban egy kis reménnyel biztatott, a kukorica és a dohány is semmivé lett a legtöbb községben. Elvágta a jég. Olyan alapos munkát végzett, hogy alig lehet megismerni, ahol pár nappal előbb gyö­nyörű dohányültetvények volltak. Csallóközaranyos, Ekel, Nemesőcsa, Tany, Caicsó, Kulcsod, Nagymegyer, Ekecs, Lak- szakállas, Gellér, Guta az állomásaink. Ezen len, mert a természet csak a kauzális ésszerű­séget ismeri. így történik, hogy az agy struk­túrája, tehát egy szomatológWi tényező hatá­rozza meg, hogy a birodalom, ha nc^n e földről való, égi, vagy pokoli-e és hogy kinek a parancsára cselekednek az eniMrek, HP gyilkolnak, vagy szent öngyilkosságon önma­gukat áld\o*pák fél. az utón még kél községet akartunk meglá­togatni, de az éjszakában utunk már csak a nehéz munka után pihenő falvakon vitt ke­resztül. Utunkon öreg, 70—80 éves emberek­kel is beszélgettünk: — Uram — mondották — megvénültem, de ilyen termést még nem érteni. Sem apámtól, nagyapámtól ilyennek hírét nem hallottam. Nincs vetőmag, nincs kenyérre való a gazdának sem, s az aratónak, aki más évben 8—12 mm. gabonával! egész év- revalóját megkereste, most a legtöbb he­lyen 1 mm. sem jut. Egy hónapra sincs megélhetése, nemhogy adósságot fizethet­ne, ami a boltosnál, no meg máshol is akad. Egy csallóközi földbirtokosnak már édesatyja is évről-évre pontos följegyzéseket vezetett az időről, a vizek járásáról és a terméseredmé­nyekről, amit fia pontosan folytat. Ezek a feljegyzések több mint 70 évre nyúl­nak vissza, de az ideihez hasonló termésre nem találunk benne példát. Volt egy év, amikor kétszer, télen és tavasszal borította el árviz Csaillléközt, de ennek az évnek ter­mése is jobb volt az ideinél. A gazda most kétszer, háromszor is vetett s még a vetőmagot sem kapta vissza. Csalló­köziben rengeteg föld áll üresen s elég erre az egy Ekei község példáját felhozni, ahol 6670 kát. holdból 1904 üresen maradt, pedig kétszer is bevetették. Ilyen páratlan rossz termés mellett el­képzelhető, hogy mit jelentett Kulcsod, Csiosó, a két Gellér, Bogya, Tany, Nemes- ócsa, Ekel és Megyercs községeknek az a viharos jégeső, mely öreg fákat derékban tört ketté vagy tövestül csavart ki, 20 mé­teres pajtákat levegőbe emelt és 50—100 méterre dobott odébb s jégzuhatagával az utolsó reményeket is megsemmisítette. Egész Délszlovenszkón mindenki tanácsta­lanul áll e példátlan katasztrófával szemben, imoly évekre tönkretette nemcsak a mező­gazdalakosságot, hanem vele együtt e nagy terület iparát és kereskedelmét is. A gazda ősszel tesz eleget fizetéseinek, ősszel fizeti egész évben vett szükségletét, a mezőgazda- sági munkás is ősszel rendezi évközben a boltiban csinált adósságait, hogy azután az újig megint hitelt kapjon. Az idén sem az egyik, sem a másik nem tud fizetni. A gardának annyi sem termett — elte­kintve a vetőmagnak alkalmatlan minő­ségtől — amennyi vetésre és gazdaságá­nak szükségletére elég lenne. A mezőgaz­dasági munkás egy hónapra elegendő ke­nyérmagot sem keresett meg. A bérlőnek annyi sem termett, amennyi a bért fe­dezné. Hivatalos helyeken mindig kétkedve fogad­ják az ályen jelentéseket, nem akarják el­hinni, hogy az adózók tényleg képtelenek a fizetésre és e hirek mögött túlzást, holmi uj furfangot keresnek, mellyel az adót akar­nák lenyomni, sőt ennek fizetésétől akarná­nak szabadulni. Érsekújvár, julius 29. Érsekujvárott, ebben a ikiegazdavárosbaii, amelynek tizenkétezer hold kiterjedésű határa a Kisalföld szivében teTül el, eddig még 6oha nem tapasztalt, kétségbe- ejtően rossz termés van. Az érsekujvári kis­gazdák egy részének még a vetőmagja sem termett meg az elemi károk és a kedvezőtlen időjárás miatt. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a lehetet­lenül gyönge termés minőségileg is annyira rossz, hogy abból vetésre fölhasználni alig le­het valamit. Éppen ezért, ha az illetékes ható­ságok nem gondolkodnak sürgősen megfelelő jó vetőmag kiosztásáról, akkor a földművesek nem fognak tudni vetni és ennek a természetes következménye az lesz, hogy a jövő évben ga­bonatermésre nem lehet számítani. Eme súlyos és komoly helyzetet fölismerve az érsekujvá.ri gazdakör, mely magában fog­lalja a gazda társ a dalom minden egyes tagját nemzetiségi különbség és politikai pártállásra való tekintet nélkül, rendkívüli közgyűlést hi­vott Össze és Hauliik Béla gazdálkodó, gazda­köri elnök javaslatára a következő egyhangú határozatot hozta: A gazdatársadalom kétségbeejtő helyzeté­Azonban hiába minden kétkedés, a mező- gazdasági lakosság ez évben nyomorog. Küldjenek ki a pénzügyi hatóságok bizott­ságokat a falvakba s a községi elöljárósá­gok segítségével állapítsák meg a tényle­ges helyzetet. Rendeljék el a pénzügyi hatóságok a cséplési könyvek bemutatá­sát, melyek a gazda, a gép tulajdonos és az arató együttes ellenőrzése folytán a tényleges eredményeket mutatják és győ­ződjenek meg a szinigazságról. Ilyen, évtizedek során is ritka katasztrófá­nál egyesek ereje sem önmagukon, sem egy kisebb körleten nem segíthet. Segitség itt csak az államnak gyors, erélyes, a kata­sztrófa méreteivel arányban álló nagyszabá­sú beavatkozásában található. Ennek meg kell történni, ennek nem szabad késni, s annál inkább hathatós segítséget nyújthat az állam, mert szerencsére a mi vidékünket ért nagy szerencsétlenségben ilyen katasztrofális termés csak a duna- menti Alföldön és a vele határos vidéke­ken van s a köztársaság területének leg­nagyobb részén jó közepes, sőt kimondot­tan jó a termés. A hathatós segítségnek feltétlenül fel kell ölelnie a következő intézkedéseket: 1. Éghajlatunknak és talajviszonyainknak megfelelő vetőmag bocsátandó díjtalanul rendelkezésre. A szükséglet sürgősen meg­állapítandó. 2. Az adóbehajtások egy évre sziinetelte- tendők, a halasztás kamatmentesen nyúj­tandó. 3. A községi, járási és országos szükségle­tekről ezen adók elmaradása folytán az ál­lam gondoskodjék. Ezeknek legalább egy részét vállalja magára. 4. Az 1930. évi jövedelmi adó törlendő, hiszen az ilyen termés több év jövedelmét is elviszi és a termésnek a jövő évben ki­vetendő adónál való figyelembevétele nem segitség, mert azt csak jövőre kellene fizetni. 5. Szükségkölcsön nyújtandó, hogy bank­vagy egyéb tartozások miatt senki ne tétes­sék tőinkre. 6. Egész Délszlovenszkón nagyméretű ál­lami közmunkák inditandók meg (utak épí­tése, folyamszabályozás, csatornázás, belvíz- levezetés, öntözőberendezések stb.), melyek egész télen át folytatandók, hogy a kereset nélkül maradt mezőgazdasági munkásság kenyérhez jusson. 7. A képviselőház és a szenátus a szüksé­ges felhatalmazások nyújtására és az anya­giak biztositására, az ügyeknek a legrövi­debb idő alatt való előkészítése után, sürgő­sen egybehívandó. A fölső Csallóköz és a Mátyusiföld bejárá­sa van még hátra. Már előre félünk, hogy ott is ugyanazt, a képet fogjuk látni. Az ide rövid, sürgős, hathatós intézkedé­seket várunk. Ifi. Koczor Gyula. re való tekintettel küldöttséget meneszt a tartományi hivatalhoz és az országos mező- gazdasági tanácshoz, ahol memorandumban terjeszti elő kívánságait, melyet szükséghez képest a-z illetékes minisz­tériumokhoz is beterjeszt. A memorandumban kifejezésre juttatja elsősorban is ama kívánsá­gát, hogy — A vér felfrissítése céljából ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár ter­mészetes „Ferenc József11* keserüvizet inni. Az egész világon rendelik az orvosok a va­lódi Ferenc József viz használatát, mert ez szabályozza a bélmüködést, erősíti a gyomrot, javítja a vért, megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj életerőt teremt. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. Korteskedésre használják fii a katasztrófát a köznyomor politikai vámszedói

Next

/
Oldalképek
Tartalom