Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-26 / 168. (2685.) szám

1931 jnlka 26, rag&raug. 16 <BHasCTJVk<gfag>gTínaőgl SzirMÁzKönWfojLTORA.. Joachimstali beszélgetés Hevesi Sándorral a budapesti Nemzeti Színház igazgatójával a színházi válságról, a rádióról, a hangosmoziról, a Nemzeti Színház programjáról és Sebesi Ernő darabjáról, -melyet még az idén akar hozni Joachimstal, julius 25. Joadhámstalnak megvan a maga magyar törzsközönsége, amely évről évre ellátogat oda. Itt járt Szterényi József báró, Hóry Já­nos római magyar követ, Molnár Ferenc és Darvas Lili itt adtak találkát Pallenbergnek és itt találkoztak Sál jap innal. A magyar színházi világ előkelő reprezen­tánsa, Hevesi Sándor, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója is Joachimistalban van. Feleségével együtt tölti itt rövid szabadságát, melynek elteltével, augusztus elején vissza­tér Budapestre, hogy előkészítse a Nemzeti Sziniház jövő évi szezónját. A Nemzeti Szín­ház szeptember elsején ujegnyitja kapuit, addig sok mindent kell előkészitenie. Hevesi Sándor a Nemzeti Színház prog­ramjáról a következőket mondotta: — Az idén, mint minden esztendőben, több magyar bemutatónk lesz. Be fogjuk mutatni Móricz Zsigmondnak „Kerek Ferkó" cirnii vigjátékát, utána Bónyi Adorján színdarabja kerül sorra, ennek még nincsen eiine. Egyéb­ként kész s rövidesen ki is szerepezzük. Sik Sándor szegedi iró, „István király" címmel irt egy történelmi színjátékot, amelyet ugyancsak felvettünk a Nemzeti Színház mű­sorába. A darab még nem teljesen kész, még egy kissé át kell simítani. Ugyancsak elfo­gadtuk s fölvettük az idei játéktervbe Orbók Attila és Békefi László „A Boldogasszony dervise" cimü színdarabját, melyet a szerzőn Tóth Béla egyik novellájából Írtak. — Minden valószínűség szerint még az idén színre kerül Sebesi Ernő „Haláljáték" cimü drámája, melyet már régebben elfogadtunk. A darab azért nem került még színre, mert még mindig nem „bühnenreii". Sebesit több Ízben megkértem, hogy a Haláljátékot simít­sa kissé át és dolligozza át a színpad igénye­inek megfelelően. — Igazgató ur jó darabnak tartja Se­besi Ernő drámáját? — Határozottan nagyon jó darabnak tar­tom. A témája és a megírása rendkívül ér­dekes, csak meglátszik a szerzőjén, hogy nem színházi ember, nem ismeri a színházi tech­nika minden e&inját-binját s ezért kell a da­rabját egy kissé átsimitania. Ha idejében megkapom az átdolgozott darabot, akkor azt minden bizonnyal még az idén be fogjuk mu­tatni. — Sebesi drámáján kívül más szlov^n- ezkói, vagy egyéb utódállambeli magyar írótól nem fogadott el darabot a Nemzeti Színház? — Kapunk mi nemcsak Szlovenszkóból, hanem Erdélyből és egyebünnen is darabot, de ezeket — sajnos — nem lehetett elfogad­ni és műsorra tűzni. A legtöbbjük gyönge munka és nem üti meg a mértéket. Bármi­lyen szívesen is fogadnánk e! utódállamban élő magyar írótól jó színdarabot, a Nemzeti Színház szigorúan ragaszkodik ahhoz a szín­vonalhoz, amelyen áll. — Az előbb említett bemutatókon kívül még három magyar premierünk lesz a Kama­raszínházban. Be fogjuk mutatni Harsányi Zsolt vigjátékát, meöiynek még ugyancsak nincsen cime, ki fogjuk hozni Szász Géza „A kék boríték" cimü darabját és Boro&s Elemér „Világrekord" cimü vigjátékát, mely­nek tárgya az óceánrepülés. Ennek a darab­nak a magyar óceánrepülők sikeres vállalko­zása ad különös aktualitást. — Az idén is lesz néhány Shakespeare-rep- rizünk, továbbá fefflujitjuk Schiller Don Car- losát és megünnepeljük a Göethe-évet. Az idegen szerzők közül elsősorban Benaventa spanyol irót kell megneveznem, akinek „Ér­dekek vására" cimü szatirikus vígjáték át fogjuk bemutatni. Mint abszolút újdonságot, amiről csak a beavatottak tudnak, közölhe­tem, hogy be fogjuk mutatni Rudolf Beyer színjátékét, mely Róbert Browning angol köl­tő és Elisabeth Barret költőnő szerelmi regé­nyét öleli fel. A darab angol cime: The Bar- rets of Wirnple Street. Magyar cime nincsen. — Az utóbbi időben sokat beszólnék az úgynevezett színházi válságról. Mi a véle­ménye igazgató urnák erről a kérdésről? — Válság van, az tagadhatatlan, de külön színházi válság nincsen. Az, amit színházi vál- ságna :* neveznek, nem más, mint gazdasá­gi válság egyik tünete. A színház luxus 8 luxusra ma nem telítik az embereknek. A kö­zéposztály takarékoskodni kénytelen s első sorban a színházon, könyvön, szellemi táplá­lékon takarítja meg azt, amit fizikai igényei kielégítésére kell fordítania. — A rádió, a mozi és főleg a hangosfilm nem . ,.,ja-e el. a színháztól a közönséget? — A színháznak mindig volt konkurren- eiája, még a rádió és a mozi előtt is, sőt az volt az egészséges állapot, amikor verse­nyeznie kellett a közönség kegyeiért. Ma azonban nincsen a közönségnek pénze, tehát nincsen miért versenyezni. A közönség nem azért hallgatja a rádiót, mert az jobb, mint a színház, hanem azért, mert úgyszólván sem­mibe sem kerül. Moziba is azért megy, mert az lényegesen kevesebb költséggel jár. — Nem kell attól tartani, hogy a hangos mozi, moly egyre jobban tökéletesedik, lassan egészen el fogja vonni a színház publikumát? — Nem hiszem. A néma filmről is azt hit­ték, hogy lehengereli a színházat s nem ár­tott neki, mint ahogyan nem ártott a sport iránti lelkesedés óriási arányú megnöveke­dése, a weekendmozgalom, az ötórai tea, a báli szezon, mely végeredményben mind konJkuirenciát jelent. A hangos mozinak nem jósolok nagy jövőt, mert mennél tökélete­sebb, annál inkább hasonlít a színházhoz, melyet azonban pótolni nem tud. — A színházi válság az általános gazda­sági válsággal el fog múlni, addig is azonban jó darabokat jó előadásban kell bemutatni s akkor nem marad el a közönség. London­ban például huszonegy sziniház bezárt, de néhány remekül megy, nálunk meg minden válság ellenére egészen jó szezónja volt a Nemzeti Színháznak ugyanakkor, amikor szá­mos magán színház súlyos gondokkal küz­dött. Ternyei László. Fejezetek Jeritza Mária életéből Rehabilitáló életrajz a világhírű énekesnőről Néhány hónappal ezelőtt az egész világ nyil­vánossága előtt feküdt a „Jeritza-ügy", amely egy kulcexegény körül forgott. Korunk egyik legkiválóbb énekmüvésznöjéről ugyanis egy is­meretlen bécsi iró olyan hangon irt könyvet, amely alkalmas volt arra, hogy az előkelő mű­vésznő erkölcsi hitelét aláaknázza. Ez a regény nem eanlitett fel neveket, ezzel szemben olyan intimitásokat akart a nagyközönség elé tálalni, amelyek kitalált misztifikációik voltak. Jeritza Máriának és férjének, báró Poppernek természe­tesen első dolga volt az irót feltűnően durva becsületsértés és rágalmazás címén feljelente­ni. És a bíróság letárgyalta az ügyet. Beigazolt- nak látta a rosszakaratot és intézkedés történt arra nézve, hogy a könyv összes példányait még a nyomdában lefoglalják és ne engedjék a könyvkereskedői forgalomba. Most aztán Jeritza Mária örömmel vette tudomásul, hogy rehabili­tálója akadt Ernst Decséy dr. professzor, a Bécében élő és magyar földről származó ismert esztéta személyében, aki Jeritzáról egészen uj megvilágításban és az irásmüvészet finom tollá­val ad portrét az énekművészet Duee-járól. A briinni kislány Decsey könyvét olvasgatjuk és kiragadunk be­lőle néhány olyan Jeritza-Hepizódot, amely éle­tének érdekes és színes állomása volt. Hány éves Jeritza Mária? Míg a botrány könyv 50 esztendőt mutatott, addig az igazi adat: 39 éves! Brünn- ben született és a szomszédos Olmützben került színházhoz. A szép megjelenésű és gyönyörű hangú fiatal nőt Rainer Simon, akkor igen nép­szerű bécsi ezinigazgató látja meg, aki a bécsi városi operához szerződteti. I. Ferenc József fedezi föl! A bécsi Volksoper akkoriban meghívást ka­pott Jeritzával az udvartól. Természetesen nagy izgalommal készültek az előadásra, amelyen megjelent I. Ferenc József császár, főhercegek és udvari emberek élén. Je- ritza énekelt. És egyik áriája után őfelsége tap­solni kezdett. Nem kétszer, háromszor ütötte össze tenyerét, hanem sokáig tapsolt. A kíséret tagjai egymásra néztek. Mit jelentett ez? Azt, hogy a császárnak nagyon tetszik az ének és a számot meg kell ismételni. A császár Jeritza énekszáma után igy szólt: — Nem értem, hogy miért nem tagja ez az énekesnő az udvari Operának? Hát ott csak ki­érdemesült, vagy „érett" művésznőket szerződ­tetnek? Mondanom sem kell, hogy Jeritza Mária rövi­desen a bécsi Hofoper tagja lett. Ilyen fiatalon ez a legnagyobb kitüntetésszámba ment és óriási feltűnést keltett a császárvárosban. így beszélik aztán azt, hogy Jeritza Máriát tulajdonképpen I. Ferenc József fedezte fel. Akmek nem kell Jeritza Mária Strauss János „Cigánybáró" cimü operett­jének felújítására került a sor Bécsiben és Szaffi szerepére kerestek valakit. A sziniház igazgatója Jeritza Máriát ajánlotta, de Adélé Strauss, a zeneszerző özvegye hallani sem akart róla és az volt a véleménye: semmiesetre sem engedi ben­ne fellépni, mert megbukna a szerepben és meg­buktatná a darabot is. Hiába volt minden ellen­kezés. Straussné a sarkára állt és nem engedett. Jeritza azonban erőszakoskodott és kivívta, hogy mégig ő énekelje Szaffit. Neki volt igaza! A premieren maga Adélé Strauss asszony tapsolt a legjobban és belátta tévedését mindazokkal együtt, akik azelőtt egy véleményen voltak vele. Puccini és Jeritza Giacomo Puccinit igazi mii vészbarátság fűzte Jeritza Máriához, őt tartotta korunk legkitűnőbb énekesnőjének. A „Nyugat leánya" megbukott Newyorkban és a Metropolitan igazgatója óva­kodott attól, hogy még egyszer műsorra tűzze. Puccini levelet irt később Gatti-Casazzának, a Metropolitan vezetőjének és felhívta figyelmét arra, hogy a darabot csak Jeritza mentheti meg. Vele tűzték műsorra és úgynevezett „bombasi­ker" lett. Más alkalommal 24 órával a bemutató előtt kérte meg Puccini Jeritza Máriát arra, hogy vál­lalja el egy egyfelvonáeosának női főszerepét. Az II Tabarro cimü operáról volt-szó, A kö- peny-ről és Jeritza vállalta, mert tudta, hogy si­kerre viszi. Puccini Jeritza Máriára gondolt akkor, amikor Turandot cimü operáját komponálta. Testres-za- bott szerep ez és Puccini még mielőtt elkészült volna müvével, élete utolsó nyarán a szerep nagyrészét személyesen tanította be Viareggio- ban Jeritza Máriának, aki aztán a mester el képzelése alapján kreálta. Lehár Ferenc — Jeritzáról A legszebb hangú „Vig özvegy" eddig min­denesetre Jeritza Mária volt, aki fellépett Lehár operettjeiben. A zeneszerző valóban meghatottan hallgatta muzsikájának gyönyörű interpretálá­sát és á következő mondatban fejezte ki elra gadta tását: — Jeritza Mária a világ legjobb — operett- énekesnője ... Aki négy nyelven énekel Jeritza Mária eddigi pályafutása alatt több mit 70 operában énekelt. Milyen nagy munka volt ezt a sok szerepet betanulni. Nem csak né­metül, de franciául, olaszul és angolul is énekel. Kultúrája nemcsak zenei tekintetben legelső. Természetesen pályája során nem maradtak el az elismerések sem. Királyi kezek adtak át neki kitüntetéseket. A háború után ő volt az első külföldi énekesnő, akit az angol királyi pár meghallgatott. Az őrültek házában Decsey érdekes jellemzést közöl Jeritza Má­riáról, alapos tanulásával kapcsolatban. A rea­lisztikus opera-játéknak ez a zseniális úttörője egyezer Max von Schillings „Mona Lisa" cimü operájának címszerepét tanulta be. A harmadik felvonásban a címszereplő megőrül. Jeritza el­ment az őrültek házába és ott megnézett egy se­reg szerencsétlen női beteget, ezekről mintázta le aztán a Mona Lisa harmadik felvonásának jelenetét, amelyet döbbenetesebben és élethüb- ben senki sem alakított, mint ő. A budapesti Operaház örökös tagja A kötet végén ott vannak a szerepek és a ki­tüntetések. A felejthetetlen Tosca! Jeritza Má­ria, a bécsi operaház tiszteletbeli tagja, a Metro­politan tagja Newyorkban, az osztrák Népszö­vetségi Liga tiszteletbeli tagja. Magyar részről két kitüntetése van és mi úgy tudjuk, hogy erre a két kitüntetésre igazán büszke: a buda­pesti Filharmóniai Társaság tiszteletbeli és a Magyar Királyi Operaház tiszteletbeli örökös tagsága. (*) Egy érsekujvári tanár Romain Rolantlnál. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Krammcr Jenő dr. reál,gimnáziumi tanár, a jónevü esztétikus, az elmúlt héten hosszabb tanulmányútra Fran­ciaországba utazott. Útközben Svájcban is töl­tött néhány napot s többek között eleget tett Romáin Roiand, a világhírű francia iró meghí­vásának, akit az egyik svájci üdülőhelyen láto­gatott meg. Krammer dr. egy egész napot töl­tött a mai kor egyik legnagyobb Írójánál. (*) Ausztria filmkontingensrendelete. Az oszt­rák állam most fogja kibocsátani a filmek beho­zatalát és gyártását szabályozó rendeletét. A meginduló magyar filmgyártást különösen az a szakasz érdekli, amely minden külföldi hangos­filmet 3000 schiiiiringgel adóztat meg. A megle­hetősen magasiraszab o t-t a dióval szemben a sa­ját filmjeiket hatásos védelemiben részesítik az osztrákok. Miniden osztrák fűm nagyösszegii prémiumot ,kaip. (*) Páris legújabb költője, egy hatvan éves mol­nár. Páriebél jelentik: A legújabb francia költő egy hatvan éves molnár, akit a rossz gazdasági vi­szonyok arra kény&zeritették, hogy mellesleg verse­ket írjon. Semmi előképzettsége se volt, soha életé­ben nem verselt és ennek ellenére a versei nem rosszak, sőt bizonyos költői véna mutatkozik ben­nük. A költőt egy fiatal színházi kritikus, James de Coquet fedezte fel, de azóta már több cikk je­lent meg róla a párisi lapokban. A mutatóban kö­zölt versek meglehetősen kezdetlegesek, de egy molnármestcrtől nem lehet sokat kivinni. A magyar dal ünnepe Vishen Ungvár, julius 25. (Ruszimszikód szerkesztősé­günktől.) A ruszinszikói első magyar népdal- versenyen a többi között a viski magyar dalo­sok ás szerepeltek és oly viharos sikert arattak, hogy a közönség nem akarta őket leengedni a pódiumról. Ennek a nagy eseménynek emlékét megörö­kítendő, a Ruszinézkói Közművelődési Szövet­ség egy-egy díszes ernlókiplakettel ajándékozta meg az egyes énekkarokat Az ungvári katoli­kus legényegylet és a református kör énekkara már átvette az emléket, míg a viski dalosok julius 19-én, vasárnap este látták szívesen ven­dégül (a Közművelődési Szövetség kiküldötteit, kiknek élén Wellmann Mihály szövetségi ma­gyar ügyvezető szép és buzdító beszéd kísére­tében adta át a plakettet a dalosok elnökségé­nek. Az ünneplés aktus a viski ref. iskola nagy­termében folyt le este 8 órai kezdettel. A szö­vetség részéről megjelentek ott Wellmann Mi- hályon kívül Ijjász Gyula festőművész, rende­ző, mint a szövetség szakosztályi tagja, Horny Oszkár r. k. plébános, gimnáziumi tanár, mint a szövetség szakosztályi tagja és Rácz Pál szö­vetségi tag, mint a Szlovem&zkói Országos Ma­gyar Dalos Szövetség tiszteletbeli karnagya. A kiküldötteket és Szendrey István dr. ungvári orvos, dalkedvelő vendéget, Tusa Menyhért viská ref. lelkész, a dalosok elnöke, üdvözölte, majd nagy társasvacsora következett és az énekkar hangversenye. Az ünnepies aktus kö­zepette számos beszéd hangzott el úgy a pla­kettet átnyújtó Wellmann, mint a többi 'kikül­döttek részéről, valamennyi a magyar ének és népdal ápolásának és művészi nívójának eme­lését hangoztatva, egyúttal a magyar egység­nek a magyar dal utján való támogatását is ki­hangsúlyozva. Az elhangzott beszédekre Csík István ref. igazgató-tanító, mint az énekkar tehetséges és szorgalmas karnagya, válaszolva, megköszönte úgy az ajándékot, mint az elis­merést. Beszédeket mondottak még: Tusa 'Menyhért, Horny Oszkár, aki a magyar egység gondolatának adott szárnyaikat, Ijjász Gyula, aki a magyar dal hatását ecsetelte, melyet az a külföldön huzamosabb időt töltő magyar szív­re gyakorol; Rácz Pál, Szabó Béla hnsztá ref. lelkész, az ottani magyar énekkar elnöke, Ta­kács Gyula, a huszti énekkar karnagya és dal­szerző, Szendery István dr., a kiváló zenész. Kovács Lajos ref. lelkész és Szirmay József viski kisgazda, az énekkar tagja, aki a tagok nevében köszönte meg a szép ajándékot. (*) Kormányintézkedést kérnek a francia szín­házak megnyitására. Mint már közöltük, a párisi szinházak 70 százaléka bezárta kapuit. Valamennyi jelentősebb színház már a múlt hó végén megkezdte nyári szünetét. Az egyik elterjedt párisi napilapban most Fortunát Strowezki, az ismert kritikus, az aka­démia tagja vezércikkben foglalkozik ezzel ^‘kér­déssel és azt hangoztatja, hogy Paris egéöz művé­szi hitelét tönkreteszik a bezárt szinházak. A^Tíém- zetközi gyarmatügyi kiállítással kapcsolatban millió és millió külföldi fordul meg ezen a nyáron Pa­risban. Ezek az idegenek sokat hallottak beszélni a francia színházi kultúráról és most, amikor meg­érkeztek a francia fővárosba, azt látták, hogy csu­pán másodrangu szinházak játszanak — harmad­rangú darabokat... Strowszki' erélyessen kéri a színigazgatókat, hogy a kiállítás tartama alatt nyissák meg a színházakat, és játsszanak olyan iro­dalmi darabokat, amelyek reprezentálják a francia színpadot. Egyben a hatóságokat is kéri, hogy ren­deljék el a- szinházak megnyitását. „A kormány kö­telessége, — írja a cikkbében, — hogy a francia propagandának ezt az eszközét ne hagyja a legfon­tosabb időben pihentetni". (*) A történetírók londoni kongresszusa most zajlott le húsz különböző nemzet képviselőinek részvétele mellett. A kongresszuson szóba került a történelemoktatás reformja — természettudományos szempontból. A tizenkilencedik század legnagyobb eseménye az ipari forradalom; ez pedig nem volt lehetséges a természettudósok nagy fölfedezései nél­kül. Ilyenformán az angol történelem legnagyobb alakja Newton és senkinek se lehetnek világos tör­ténelmi fogalmai terménzettudományos ismeretek nélkül. (*) Amerikai filmet készítenek Oroszország­ban. A szovjet eddig a.z amerikai filmeket sem engedte he határain, még kevésbé a filmeseket. Annál meglepőbb az a szerződés, amelyet egy amerikai filmcsoport a Soyuzkino nevű orosz filmtröszttel és az „Intőimet" nevű állami uta­zási irodával kötött. Eszerint az R, K. O. enge­délyt, sőt támogatást kapott, hogy „Oroszor­szág válaszol" cimü politikamentes filmjének, •fölvételeit a szovjet területén elkészíthesse. (*) Húszéves a Paramount-filmgyár. A világ egyik legnagyobb filmgyára, a Paramount most ün­nepli 20. születésnapját. A világ minden részéből dhalmozzák szerencsekivánataikkal Zukor Adolfot, aki az idén hatalmas produkcióval ünnepli meg a nagy évet. Nekünk magyaroknak nemcsak Zukor Adolf személye miatt áll közel szivünkhöz a Para­mount, hanem azért le, mert itt foglalkoztatták Amerikában a legtöbb magyar szerzőt és színészt. Molnár Ferenc, Biró Lajos, Vajda Ernő, Fazekas Imre, Lengyel Menyhért, Zilahy Lajos munkái, mint a. Paramouuhfillmek kerültek a világ ólé. Korda Sándor a Paramo untnál rendez, Lukács Pál, Beregi Oszkár, Fütty Lia, Pártos Gusztáv, Béla Miklós Amerikában és rengeteg magyar színész a Joinvil- le-i 'stúdióban dolgoztak a. Paramount számára. Operatőrök és technikai emberek százainak ad ke­nyeret a Paramount, ahol a legbecsületesebb műm* kaeröknek tartották őket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom