Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-25 / 167. (2684.) szám
1931 julius 25, szombat. TPtXGAI-MAGÍAR-HlBMB 5 országos kérdésnél. Ezt úgyis nem ők, hanem okosabbak intézik el. Aztán a cselédnek is eljár a szája arról, amit a kulcslyukon át kiles. A közönség felkapja, élénk fantáziájával és „jó indulatával41 megtoldja, aztán bölcsen mindenféle következtetést von le belőle és ime — egyszerre csak azt tárgyalják most már az asszonyok is, hogy az otthon melege, kedélyessége, mely után Bors Péter annyira sóvárgott s melynek reményében megnősült, nem honosult meg a ■'fészkében. A következtetés talált. Kölcsönös bizalom s ennek a kölcsönös megértés, mely annak a melegnek a forrása, hogyan fejlődnetett volna ki a már öregen együvé került uj házasok között? Bors Péter nem volt rideg ember. Jó szivének sokszor adta már régebben is tanuje- !ét. Nem volt zsörtölődő, összeférhetetlen természetű, de az otthoni állapot előbb-utóbb kedvét szegte s ha végre türelme szakadtával egyszer-máskor személyében tekintélyt akart a ház urának szerezni és meg akarta kísérelni az erélyes fellépést: mindig a rövi- debbet húzta, az utolsó szó sohasem lehetett az övé. Ez lehangolta Petkét, sokszor nagyon elkedvetlenítette. Ha csak tehette, menekült a neki nyomasztóvá vált otthoni légkörből. Mindenféle ürüggyel ódzkodott a házirend fegyelmező bilincsei alól. A meg nem valósult otthoni örömök kárpótlását a régi pajtások körében kereste. Eleinte hetenként egyszer, majd kétszer is, aztán valahányszor asz- szonyvendége volt a feleségének, idővel pedig nap-nap után jelent meg ismét a hivatal és vacsora közé eső időben a cimborák között. Ezek persze tárt karokkal fogadták. Csipkedték ugyan Petkét, de az volt olyan életfilozófus, hogy nem berzenkedett velük szemben, hanem úgy tett, mintha a dolgot a humoros oldaláról fogná fel és még kontrázott is a csipkedőknek. Kedélyes ,,hi-hi-hi“-je újra belevegyült az ingerkedő cimborák ka- cajos kórusába... s elfelejtette az otthoni bajokat. Egy Ízben az egyik asztaltárs egy tucat akkor divatos Göre Gábor poharat hozott ajándékba az asztaltársaságnak. Mindegyiken á biró ur egy-egy bölcs mondása és életének egy-egy jelenete diszlett. Petke is kapott egyet, de hazavitte, hogy a feleségének megmutassa (a jólélek!) Pár hét múlva kérdi az illető Petkét: — Hát a te poharad hol van? — Otthon. — És meg van-e még, Petke? — Meg! — volt a rövid válasz. — Iszol-e rendesen belőle? — Nem! — válaszol nyersen Petke. — És mért nem? — faggatja tovább a másik. — Mert azt mondja az asszony, hogy nekem az nagy. — No pajtás! — jegyzi meg erre őszinte részvét hangján a jóbarát — akkor te jól „férjhez mentél". — Jól bizony!... — vágott vissza elkeseredett határozottsággal a „mártír". Mert bizony a cimborák a sok kósza hír hallatára már ezzel a jelzővel emlegették Petkét. És joggal, mert neki a házassága csak lemondást jelentett az élet öröméből és a szabadsága nyűgös megszorítását, otthoni kárpótlás nélkül. De — amint mondtam — Bors Péter kis testében erős lélek lakozott s igy csak tűrte a nyűgöt tovább és nem panaszkodott. Csak egyszer szólta el magát és engedett a leikébe egy pillantást vetni, de ez az elszólás is tréfás színezetű, nem panaszos volt. A gonosz cimborák azonban azt mondták rá, hogy: „akasztófahumor". Ugyanis egy nap a vasúti állomás felől jőve valamelyik cimborával találkozott, miután fürdőbe utazó feleségét ott bevagonozta volt. A cimbora kérdi: — Mit kerestél az állomáson? Mire Petke egy már közismert, régi, de mo3t alkalomszerű frázissal válaszolt: — Sárkányt eresztettem! — és felcsillogott a szeme, mint mikor az ember leikéről egy nagy súly leszabadult... És azért Petke mégsem volt papucshős. Dehogy volt! A derekát sohasem adta be, csak filozófus volt, aki szemmel tartva azt a bevált, hasznos elvet, hogy az okosabb enged, csak cipelte a rámért keresztet, cipelte tovább a Várszegi Borsok hagyományos lovagiasságához méltón, mig a mindent elfelejtendő sir törékeny testét örök nyugalomra be nem fogadta. Lelke bizonyára egyenest a mennyországba került. — Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor- és bél zavarok, máj- és lépduzzadás. hát- és derékfájás ellen a természetadta „Ferenc Józ9ef“ keserüviz, naponként többször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József-viz alhasi megbetegedések eseteiben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füezerflzletekben kapható. SZENZÁCIÓS FORDULAT A STRIBRNY-FRONTON Prága tanácsa elismeri Pergler prágai Illetőségét fiz iifeüségi bizonyítvány alapién mai keli kapnia az állampolgársági bizonylatot is — Verifikálja ez okmányok alapján a választási bíróság Pergler mandátumát? Prága, julius 24. A választási biróság, .mint ismeretes, nem verifikálta Pergler Károly mandátumát, mert csehszlovák állampolgárságát okmányokkal bizonyítani nem tudta. A választási biróság döntése annak idején nemcsak politikai, hanem jogáiszköröikben i,s óriási feltűnést keltett, mivel Pergler a köztársaság elnöke által kinevezett tokiói követ volt s csak jóval később, amikor Benes külügyminiszterrel súlyos nézeteltérései támadtak, bocsátották el Perglert a diplomácia szolgálatából. A politikai közvélemény nyomására és a Pergler által benyújtott okmányok alapján a választási biróság kénytelen volt Pergler ügyét újból tárgyalni. Az ujraf öl vételi tárgyaláson azonban csak azt határozta el a választási biróság, hogy fölszólítja Perglert illetőségi bizonyítványának és állampolgár- sági bizonylatának beszerzésére. Pergler a prágai városi tanácstól kérte az illetőségi bizonyítvány kiállítását, de a városi tanács hónapokig nem intézte el kérvényét. Erre Chmelik, Stribrny-párti városatya, interpellációt nyújtott be a városi tanácshoz, amelyben megkérdezte, miért nem állítják ki Pergler számára az illetőségi bizonyítványt, jóllehet Pergler olyan okmányokat mellékelt kérvényéhez, amelyekkel bebizonyította, hogy a köz- társasági elnök a III, rangosztályban rendkívüli követnek és meghatalmazott miniszternek nevezte ki s később a külügyminisztérium rábízta a tokiói követség vezetését. A városi tanács ma délelőtt foglalkozott Pergler illetőségi ügyével. Spacsek előadó részletes jelentésében rámutatott arra, hogy a benyújtott kinevezési dekrétumok alapján bárki megkapná Prága városától az illetőségi bizonyitványt. Hasonló esetekben mindig kedvezően intézték el a kérvényeket, egyedül Pergler kérvényét utasította el a város és pedig közérdekre való hivatkozással. A tanácsülésen az előadó jelentése fölött hosszabb vita támadt, amelynek során Chmelik javasolta az illetőségi bizonyítvány azonnali kiadását, a szociáldemokrata Kel- ler alpolgármester viszont azt kérte, hogy az ügyet véleményezés végett adják ki a jogügyi bizottságnak. A szociáldemokrata javaslat azonban kisebbségben maradt, amennyiben a jelen volt 18 városatya közül csupán heten szavaztak mellette és pedig négy nemzeti szocialista, két kommunista és Keller szociáldemokrata. Ezzel szemben Chmelik javaslata mellett tizen szavaztak, azaz megkapta a többséget. Érdekes, hogy az illetőségi bizonyitvány azonnali kiállítása mellett adta szavazatát valamennyi cseh polgári párti tanácstagi. A németek tartózkodtak a szavazástól. Az Expres az esethez megjegyzi, hogy az illetőségi bizonyitvány alapján az országos hivatal most már az állampolgársági bizonylatot is köteles kiadni. Amikor Pergler ugyanis ennek kiadását kérte, az országos hivatal ennek előfeltételeként az illetőségi bizonyitvány bemutatását kívánta. Az illetőségi bizonyitvány most megvan — írja az Expres — Perglernek tehát ki kell adni az állampolgársági bizonylatot is. Ezt a bizonylatot beterjesztik a választási bíróságnak 6 a biróság előtt — saját döntése értelmében — ez elegendő bizonyíték arra nézve, hogy Pergler a választás idejében is csehszlovák állampolgár volt s igy mandátumát verifikálni kell. Ezrekre menő gyászoló kísérte utolsó útjára a tragikus végei éri Korotnoky János prelátus-kanonohot Gojdics püspök a sírnál megrázó szavakkal emlékezeti meg a döbbenetes eseményről, amely gyászbaboriioüa a gőrőgkaioííkas egyházat Eperjes, julius 24. (Eperjesi tudósi Lónk telefoni jelentése.) A megdöbbentő módon meggyilkolt Koroaioky János kanonok holttestéit a tegnapi hivatalos felboncolás után a lakásán ravatalozták fel. A maga nemében páratlan részvét nyilvánult meg Korotnoky kanonok tragédiája iránt. Tegnap délutántól kezdve a hívők ezrei vonultak föl a gyászházba, ugv hogy a rendőrségnek kellett fönntartani a rendet. Az embereket kisebb csoport okban engedték csak a ravatalhoz, hogy utoljára láthassák a főpap holttestét. Ma reggel az órckoporsét a gyászházból a székesegyház templomába szállították és az oltár előtt ravatalozták fel, A temetési szertartás reggel fél kilenc órakor vette kezdetét a székesegyháziban, amelyet Szmamdray Simon nagyprépost a káptalan és a papság segédletével végzett. A szentmisét Gajdács Péter püspök celebrálta. A latin szertartó»u papság részéről Zaborovszky Béla pápai prelátus, római katolikus prépost-plébános végezte a liberót. Ezután megindult a gyászmenet a temető felé. Ezrekre menő tömeg lehajtott fejjel kisérte a gyászkoesit. Amerre a gyászmenet elhaladt, a kereskedők a részvét kifejezéseképpen lehúzták üzletük redőnyeiket. A sirnál először Gojdics püspök beszólt. Megrázó szavakkal emlékezett meg arról a döbbenetes gyilkosságról, amelynek Korotnoky János prelátus-kanonok áldozatul esett és amely gyászba borította a görögkatolikus egyházat. A város nevében Ferb- stein Károly dr. helyettes polgármester búcsúztatta Korotnoky Jánost, aki a városi képviselőtestület tagja volt. A Duchnovios Társaság nevében Kizák dr. beszélt. \ temetésen a város valamennyi hivatalos hatósága, felekezeti, társadalmi és kulturális intézményei képviseltették magukat. A munkácsi püspökség képviseletében Stojka Sándor vikárius jelent meg. A római katolikus papságot Zaborovszky Béla prelátus képviselte. Résztvett a temetésen Dobránszky János, az országos keresztény- szocialista párt nemzetgyűlési képviselője is, aki meleg szavakkal fejezte ki részvétét Lengyel Gyulánénak, az elhunyt egyetlen leányának. * Korotnoky János 1873 február 3-án született Alsószepes községiben. Gimnáziumi és teológiai tanulmányait Eperjesen végezte. 1895-hen szentelték föl pappá, amikor Rakocca községbe került lelkésznek. 1896-ban Tornabarákonyban lett paróchus. 1897-iben kiment Amerikába, ahol az alegheni görögkatoJikus püspöki hivatal titkára volt. Itt rendkívül eredményes működést fejtett ki a görögkatolikus hivők hitPozsony, julius 24. Pozsony város a vágóhíd melletti területen a Mile ti ce uccában 8 lakóházat épített, 252 kislakással. A lakásokra 800 kérvény érkezett be és nem volt könnyű feladat a 800 kérvényező közül a városi tanácsnak rendelkezésére álló 215 lakást a szükségletnek megfelelően igazságosan kiosztani. A városházán működő valamennyi párt igyekezett hívei részére a lakások közül mennél többet elnyerni, s különösen a csehszlovák szociáldemokraták jártak elől telhetetlen kívánságaikkal, mert mint a múltban is, most is a lakások kiosztását politikai céljaikra használták fel. Ezúttal azonban keresztülhúzta számításukat egy nem várt esemény. A keresztényszocialisták kezdeményezésére az összes polgári pártok bizottsági tagjaiból egy blokk alakult, amelynek szavazatai már előre biztosították a szociáldemokraták lehetetlen követeléseik csődjét. A városi lakásbizottság julius 17-én több heti előkészítés után foglalkozott érdemben a lakások elosztásával. A szociáldemokraták nem átallották bizalmi fórfiaiknak a tárgyalóterein ajtaja ellőtt való felállítását és formálisan terroriezti- kus módon akarták kierőszakolni igényeiknek életének fejlesztése érdekében. 1913-ban tért vissza Amerikából és Som községbe került lelkésznek. A magyar kormány ez időben Amerikáiban kifejtett tevékenységének megjutalma- zásaképpen a Ferenc József-rend lovagikerésztjével tüntette ki. A pápa 1916-ban nevezte ki kanonoknák és érdemei elismeréséül 1928-ban a prelátnsi méltóságot kapta. A háború előtt tevékeny részit vett Eperjes társadalmi és kulturális életében. Az áUamfordulat után is a város minden mozgalmában jelentős szerepet játszott és tagja volt a városi képviselőtestületnek is. jóváhagyását. De minden igyekezetük kárba veszett. A polgári pártok bizottsági tagjainak blokkja szilárdan állt és a bizottságban keresztül is vitték, hogy az általuk bejelentett indokolt eseteket a lakásbizottság elfogadta. E javaslat alapján sikerült az országos keresztényszocialista párt bizottsági tagjainak 41 lakást biztosítani a kisemberek, a munkások részére. Úgyszintén sikerült a 8 házmesíeri hely közül hármat a párt által jelöltekkel betölteni. A lakásbizottság javaslatát még ugyanazon nap a városi tanács is tárgyalta s azt teljes egészében határozattá emelte. Julius 21-én este az országos ke re^z tényező- malist a pártközpontban rendkívül jól látogatott értekezlet volt, amelyen Uhor Géza képviselőtestületi tag statisztikai adatokkal kiegészített lakáspolitikai előadást tartott, s részletesen beszámolt a Miletics-uccai lakások kiosztásának előzményeiről és a kiosztás végrehajtásáról. A lakások kiosztásánál, illetve a bizottság munkájában igon tevékeny része volt Uhor Gézán kivül, Szloboda Károly képviselőtestületi tagnak is, a tanácsban pedig Förster Viktor dr. polgármester, Aixinger László dr. és Neumann Ferenc tanácstagok szálltak síkra a párt hívei érdekében. Az országos keresztényszocialista párt Pozsony városának polgári tikbsége igazságosan osztott ki 252 n| várisi lakást A szociáldemokraták telhetetlen követeléseit visszautasították
