Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-24 / 166. (2683.) szám
GAZDASÁGI Irta: TARJÁN ÖDÖN VII. Az első hivatalos lépést Európa gazdasági -újjáépítése érdekében Briand tette meg, amidőn Európa 27 állama elé lépett Pán- európa tervével. Ez a terv azonban oly születési hibákkal jött a világra, amelyek életképtelenségét azonnal nyilvánvalóvá tették. Briand tervében teljes őszinteséggel leszögezte, hogy az ő szempontjából a legfontosabb kérdés Franciaország biztonsága. Ebből az következik, hogy Briand páneurópa-terve nem jelent változást a háború befejezése óta folytatott francia külpolitikában és a béke- szerződések által teremtett politikai helyzet állandósítását akarja szolgálni. Briand első bejelentésében még rámutat arra, hogy először az államok közötti politikai ellentéteket kell kiküszöbölni, hogy a gazdasági közeledés számára a szükséges barátságos légkör előállhasson. Minden gazdasági közeledés, amely a vámfalak azonnali, vagy fokozatos lebontásához vezet, szükség- « képen átmeneti áldozatokat követel, amely áldozatokat akkor érdemes meghozni, hogyha azok a későbbi fejlődés folyamán teljes biztonsággal és fokozottabb mértékben megtérülnek. A hangulat, melyet Briand kezdeményezése Euró'paszerte kiváltott, arra késztette őt, hogy további nyilatkozataiban a gazdasági közeledésre helyezze a fősulyt, a politikai ellentétek elsimításának kikapcsolásával. — Briandnak még nem volt bátorsága ahhoz, hogy belenyúljon a darázsfészekbe, amelyet kétségkívül felismert, mert különben nem hangsúlyozta volna Páneurópa elengedhetetlen előfeltételeként a politikai ellentétek kiküszöbölését. Franciaország Európának az az állama, ahol legkisebb a munkanélküliség és amelynek régi gazdagságát is fokozatosan emelte a békeszerződések által megteremtett helyzet. Franciaország gazdag, a francia nemzeti bank aranykészlete domináló pozíciót biztosit számára a világ pénzügyi életében, egyetlen gondja a népesség gyér szaporodása és a német revanohetól való félelem. Egészen más azonban a közép- és keleteurópai államok helyzete és egész más érdekek és szempontok szerint bírálandó el Európa ezen részének gazdasági felépítése. Hoover elnök kezdeményezése tette szükségessé, hogy vizsgálódásaink tárgyává tegyük a világgazdasági válságnak összefüggéseit és a népek gazdagságára és az egyes államok nemzeti jövedelmére gyakorolt befolyását. Azokban a számokban, amelyek Amerika és Európa gazdagságának képét adják, nem jelentkeznek külön-külön a gazdaságilag teljesen leromlott Közép- és Keleteurőpának adatai. Azokban a számokban bennfoglaltatnak a gazdag Anglia, Franciország, Schweiz, Hollandia, Belgium és a Skandináv államok adatai, amelyek az átlagot lényegesen meghaladják. Közép- és Keleteurőpa gazdasági életének újjáépítéséhez nem elegendő kisebb vagy nagyobb külföldi kölcsönöknek a megszerzése. Sőt az ilyen kölcsönök, még a hosszabb lejáratúak is, csak akkor szolgálják a népek érdekeit, hogyha azokat egy hosszabb időre megállapított gazdasági terv keresztülvitelére fordítják. Azok a kölcsönök, amelyek az államháztartások hiányainak a fedezésére, a békeszerződésekből folyó kötelezettségek teljesítésére, vagy fegyverkezésekre fordít tatnak, csak sulyosbbitják a mai pénzügyi és gazdasági helyzetet. Csak olyan kölcsönöknek van létjogosultságuk, amelyek az elszegényedett államokban a tőkeképződést előmozdítják a termelés emelése és racionalizálása által, akkor, hogyha az érdekelt és az eddigi fejlődés és természeti adottságok által egymásra utalt területeken a fogyasztást az államok, között létesített szerződésekkel biztosítani lehet. A népszövetség égisze alatt folytatott vámbéke tárgyalások, melyek a Briand féle kezdeményezést megelőzték, bizonyították azt, hogy a gazdasági életben — amint azt már fentebb említettük, — csak az érdek érvényesül a maga kérlelhetetlen ridegségével. Éppen Anglia és Kanada tiltakozása igazolja azt, hogy az államok gazdasági téren ellenszolgáltatás nélkül még csekély áldozatokra sem kaphatók. A helyzet tehát Közép- és Keleteurópa szempontjából az, hogy a mai szegénységből és gazdasági elmaradottságból munkával és takarékossággal fel kell küzdenie magát arra a színvonalra, amelyen a gazdasági élet magasabb „fokán álló népek állanak. Száméin iok kell az ezen a területen fekvő államoknak azzal, hogy az eredményeket saját Madrid, julius 28. Az andaüuziai szindika- lista zavargások még egyre düböngenek. Tegnap Sevillának egyik terén cirkáló katonák sztrájkol ók csoportjával ütköztek öfcsze. A sztrájkolók egy része a házak tetején foglalt helyet ég lövésekké! fogadta a katonákat, amire az őrjáratok gépfegyvertüzet indítottak. A sevillai véres eseményeknek egész sor halálos áldozatuk van és nagyon sokan sebesültek meg. Tegnap a város közepében és Triana elővárosában is hosszú ideig lövöldöztek. A felkelők a tartományi kormányzóság épületét és a telefonhivatalt is meg akarták ostromolni. A katonák villanyoskocsikon járták be a zavargás színhelyeit, de a tüntetők mindenütt heves puskatüzzel fogadták a katonaságot. Egy eltévedt lövés megölt egy fiatal leányt, aki éppen az erkély ablakát készült becsukni a nagy lövöldözésben. Egy asszonyt, aki konyhájában főzéssel foglalatoskodott, a falon átható golyó életveszélyesen megsebesített. Egy soffőrt az autó ülése mellett terített le egy golyó. Szerda estére öt gépfegyverosztag szállotta meg a város centrumát, sőt az egyik elővárosba tüzérség vonult ki. A kormány is tisztában van most már veüe, hogy forradalmi jellegű sztrájkról van szó, s a felforgató elemek úgy a kormányt, mint a f ónálló társadalmi rendet meg akarják dönteni. erejükből kell produkálni ok s hogy a tőkeerős külföld érdeklődése csak addig és oly mértékben lesz meg, amily mértékben a közép- és keleteurópai államok fogyasztókként számításba jöhetnek. Hoover elnök kezdeményezése is azt bizonyltja, hogy a gazdasági katasztrófa megakadályozásához azért fűződnek Amerika érdekei, hogy az európai 'piacot vevőként megtarthassa. Inkább hajlandók a háborús tartozásoknak részbeni elengedésébe vagy a kamatok leszállításába belenyugodni, csak hogy Európa fogyasztóképességének biztosításával nyersanyagtermelésüket és iparuk foglalkoztatását biztosíthassák. Az európai külpolitika és elsősorban a népszövetség működése azért szolgál rá az elitélő kritikára, mert nem mer a gazdasági érdekekkel szembenézni és a világ közvéleményéit ezért elmulasztja saját érdekei felől helyesen informálni. Súlyos felelősséggel tartoznak a történelem iitélősaéke előtt azok, akik az emberi szolidaritást hirdetve, éppen ennek a szolidaritásnak az erkölcsi alapját semmi si tik meg az államok között létesített olyan szervezetnek a megteremtésével, amely más célokat szolgál, minit amiket hirdet. A népszövetség irányítói nagy n jól tudják, hogy még mindig nincs béke Európában s hogy ezt a békét senki nem tudja adRarcelonában a sztrájkoló szindikaMsták a telefonközpontban bombát robbantottak fel, amely a járdát felszakitotta. 1500 telefonvonal üzome vált ilyen módon lehetetlenné. — Barcellona tartományának kormányzója, aki közvetlenül a belügyminiszter fennhatósága alatt áll, erre a szindikalisíák helyiségét bezáratta és proklamációjában éles harcot hirdet a forradalmi elemek eillen. Macia ezredes, a katalán elnök, az újságírókkal folytatott interjújában a következő kijelentést tette: — KaJtalónia nem fog engedni és ha szükség lesz rá, erőszakkal is megakadályozza, hogy a köztársaság kormánya ugyanazokat az elnyomó rendszabályokat alkalmazza vele szemben, mint ami nőket annakidején a monarchia kormánya alkalmazott. Sevilla, julius 23. A, lázongások és zavargások csütörtökre sem szűntek meg, amiért a hatóságok az egész sevillai tartományra, kihirdették az ostromállapotot. Az eddig érkezett jelentések szerint az összeütközések alkalmával tizenkettőn életüket vesztették és negyvenen súlyosan megsebesültek. Több mint 920 zendiilöt tartóztattak le, a legnagyobb részük anarchista és kommunista. dig megteremteni, amíg az igazságtalan békediktátumok sérelmeit nem orvosolják. Sem Németországnak szemünk előtt folyó újabb megaláztatása, amelyet az állig felfegyverkezett szomszéd erőszakol rá az erkölcsileg és gazdaságilag súlyosan megalázott népre, sem a német-osztrák vámegyezmény elgáncsolása nem mozdítják elő a valódi békét. Békét és teljes biztonságot, amely a gazdasági újjáépítésnek elengedhetetlen előfeltétele, csakis a népek közötti gyűlöletnek a megszüntetésével lehet megteremteni. Ehhez pedig az ut a békeszerződések revízióján keresztül vezet. A európai gazdasági helyzet öröklött tehetetlenségi nyomatékával egyideig átsegítette a pillanatnyi nehézségeken Közép- és Keleteurópát, de oly mértékben, amint a régi tartalékok felemésztődtek, fakadtak fel a súlyosnál súlyosabb sebek és teremtették meg a drámai fordulatokat, amelyek Németországot a társadalmi rend felborulásának szakadékálhoz vezették. A Kredi'tanstaltí nehézségei, melyekről szintén azt suttogják, hogy a nyilvánosságra hozataluk oka és időpontja összefüggésben áll a német-osztrák vámunió elgáncsolásá- nak tervével és a Német Birodalom nagy pénzintézeteinek és magának a birodalomnak a helyzete sem gyakoroltak még a Sevilla, julius 23. Szerdán este hét órakor a tüntetők egy nagy csoportja, amelynek élén igen sok asszony haladt, megrohanta a polgári gárda kaszárnyáját és hatalmába akarta azt keríteni. Heves uecai harcra került a sor, amelynek folyamán a házak ablakaiból is tüzeltek a rendőrökre. A rendőrség viszonozta a tüzet s a lövöldözés közben négyen súlyosan megsebesültek. Sevilla fogházai nem elegendők arra, hogy az összes letartóztatottakat el lehessen bennük helyezni. Sok zendülőt a városháza pincéibe csuktak be. A kommunista párt épületét bezárták és a pártvezetés ég tagjait letartóztatták. A város külső képe a legnagyobb izgalmat árulja el. A rendőrség kényszeríti a gyalogjárókat, hogy kezeiket a magasba tartva haladjanak az uccán. Akinek személyi okmányai nincsenek rendben, azt azonnal letartóztatják. Szerdán éjszaka az ostromállapotot kihirdették. A polgári kormányzó proklamádó- ban tudatta a város lakosságával, hogy minden lakástulajdonost, akinek lakásából a rendőrségre lövést adnak le, mint a zendü- lők bűntársát a rendkívüli törvényszék elé állítják. Csütörtök reggel öt repülőgén sv'átlőtt fel és a város felett kering. A lakosság izgalma nőttön-nő. ——— Sevilla uccáin tombol az anarchia Asszonyok vezetik a zenOülőket rohamra — A sevillai kerületben kihirdették az ostromállapotot - A véres OttzefltkOzétnek tok halottja ét tulyot tebetttitJo van Mai ssámank 11 oltfal Előfizetési én évente 300, félévre 150, negyed- A i j r • > • 7" 77 '7* * , / Szerkesztőség; Prága 11. Panská ulice 12. évre 76. havonta 26 Kő; külföldre, évente 450, ** SZlOVeTlSZkOl eS rUSZUlSZkOl eUePZekl POTtOk 1U emelet. - Telefon, 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre ti4, havonta 38 Ki. nflllflltni nfimlnnin Prága 0. Panská ulice 11 Ui. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Föi2erkeiXtő: • ' Felelői i2erkei>2tŐ- Telefon; 34184. Egyes szám ár» 1.20 Kő, vasárnap Z, -K& DZURANY! LASZlO FORGACFí GÉZA SŰRGÖNYCIM* HÍRLAP. PRftHfl
