Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-02 / 148. (2665.) szám

8 <PKX<£M-MAGto&-HTKLag 1031 július 2, eeüíSarÉffk — Ismét elnapolták ax Árpássv-per tárgya­lását. Árpássy Tibor ismert rehabilitációs bünperónek folytatólagos tárgyalását a prágai büntetőbíróság Maryska-tanácsa tegnap tar­totta meg. A tegnapi tárgyaláson a védelem két tanúját hallgatták ki. A tanuk Ánpássyra nézve kedvező vallomást tették. A bíróság egy Svédországban tartózkodó tanú kihallga­tását rendelte el s a tárgyalást elnapolta. A folytatólagos tárgyalást valószintien még eb­ben a hónapban meg fogják tartani. xx Kinnlevőségeit folyósítja Uránia Bank- náz. Nővé Zámky. Kérjen ajánlatot. _ Gyermeket gázolt, majd elszáguldott egy is meretlen autó. Nyitrai tudósítónk jelenti: Aranyosmarót közelében egy személyautó el­ütötte Koprda Gyula hatéves fiúcskát s ahe­lyett, hogy utasai segítségére mentek volna az ut porában fetrengő gyermeknek, a gázoló kocsi teljes sebességgel eliramodott A gyer­mek életveszélyesen megsérült. Az autót és utasait keresi a csendőrség. Nappal közbecsalt festőművész, éjszaka betörő • • • A berlini művészvilág szokatlan szenzációja — Letartóztatták a két Heckendorf-fivért — Éjszakai betörökirándulásoh autón P Két testvér hasonlít egy­másra, az egyik szép a má­sik rút, a szép Mary krémet használt, arcáról minden ki­ütés, májfolt, szeplő eltűnt, arca fiatalos üde lett. Ön s használjon Mary krémet, Mary-pudert, Mary-szap- pant... Vegyen egy egész garnitúrát. Készítője: Dr. Lad. Pollák, lekármk v PieSihanoch. — A leányszöktetési regény rége. Berlin­ből jelentik: A német közvéleményt az elmúlt napokban erősen foglalkoztatta Breil berlini festőművész leányának romantikus szerelmi és szöktetési regénye. A feltűnően szép fia­tal leányt von Hodenberg báró, egy fiatal né­met arisztokrata szöktette meg a szülői ház­ból és a szerelmes fiatal pár a báró anyjának, egy obskúrus múltú kalandornőnek a kalau­zolása mellett tűnt el a kétségbeesett szülők szemei elől. A fiatalok hónapok óta nem ad­tak életjelt s a leány szülei nemrégen a rend­őrséghez fordultak segítségért, kifejezést adva ama aggodalmuknak, hogy Hodenberg báró és édesanyja visszaéltek a leányuk kiszolgál­tatott helyzetével és erkölcstelen életmódra kényszeritették. A német és francia rendőr­ségek együttesen keresték a leányt, hogy visszaadják a szülőknek. Tegnap eredménye lett a szorgos Kutatásnak, amennyiben a párisi detektívek a pályaudvaron feltartóztatták a fiatal párt, amikor a San-Sebastiani gyorsra akart felszállni. A német hatóságok kérték a fiatalok őrizetben tartását a folyamatba tett kiadatási eljárás befejeztéig. xx Szenzáció a beretválkozás higiéniája terén. Az eredeti svájci „ROPUS"-pasztával 1 perc alatt kiválóan megberetválkozik víz, ec&et és szappan nélkül. Kapható gyógyszertárakban és drogériák­ban. —- OperettfigurábóIÜ drámai hőssé lépett elő a hálókocsik ellenőre. Becsből jelentik: A hálókocsi társaság bécsi irodájában tegnap véres incidens játszódott le. A társa>ság sze­mélyzeti főnöke, Walter kisebb fegyelmi bir­saggal sújtotta az egyik hálókocsi-ellenőrt, mert az nem látta el szolgálatát előírásszerű lelkiismeretességgel. Krescha ellenőrt any- lyira kihozta a sodrából a reámért büntetés, iogv revolvert rántott, rálőt't főnökére, majd öngyilkosságot akart elkövetni. A személy­ceti főnököt fején sebesitette meg a golyó és ;ulyos sérülésével a kórházba vitték. Merény­lője csak jelentéktelen sebet ejtett magán. A rendőrök letartóztatták s a törvényszék fog- iá zába szállították. Berlin, julius 1. A berlini művészvilág még • nem élt meg olyan kínos szenzációt, amilyen most vasárnap pattant ki általános meglepe­tésre és megrökönyödésre. Fraliz Hecken­dorf jónevü berlini festőművész közbeesni lés­nek örvendett a berlini társasági életben, ál­talánosan ismert alakja volt a művészvilág­nak, ahol nagyra értékelték művészi sokol­dalúságát, kvalitásait és kitűnő társadalmi összeköttetését. Egyike volt ama kevésszámú berlini művészeknek, akik a dekonjunktúrá­ban sem vesztették el lábuk alól a talajt, ké­peiket a nyomasztó gazdasági válság ellenére is el tudták helyezni, nem sínylették a ber­lini müvésznyomort, hanem rendezett anya­gi viszonyok között polgári jómódban éltek. Vasárnap villámként csapott be a meglepe­tés: a berlini bűnügyi rendőrség detektivei le­tartóztatták a művészt fivérével, Walterrel együtt, hétfőn nagyobb rendőri bizottság szállt ki Heckemlorfék altruppini villájá­ba s az utoülsó zugig mindent a legalapo­sabban átkutatott. Az események szélsebesen peregtek. Mialatt a házkutatás teljes apparátussal folyt, a fes­tőművészt és fivérét a rendőrségen faggatták s mire az egyik detektivosztag elkészült a házkutatással, a vallató tisztviselők is elérték a remélt eredményt: mindkét delikvens beismerő vallomást tett, mely után a moabiti törvényszék fogházába szállították őket és átadták a vizsgálóbíró­nak. A két testvér letartóztatásának Ilire és az a rémregényszerü alvilági história, melybe be­lekeveredtek, hamarosan köztudomású lett. A berlini művészvilág elképedve fogadta a valószínűtlen ül hangzó híreket, ami érthető is, hiszen éppen a müvészkollégák tudták a legjobban, milyen rendezett anyagi viszonyok között élt Heckendorf Ferenc és mennyire nem volt szüksége arra, hogy a modern nagyvárosok rablóromantikájanak eszkö­zeivel operálva betörések révén gyarapít­sa jövedelmét és vagyonát... Mert a gyanú betörésekre szólt, a rendőrség­nek kezeiben voltak a bizonyítékok, sőt a gyanúsítottak beismerő vallomása is. Franz Heckendorf, a betöréses lopásokért I letartóztatott berlini festőművész 48. életévé­ben jár. Értékes és sokoldalú képzőművész, aki ugyan a pikturában még nem jutott túl az impresszionizmuson, vásznai mégis nagy kelendőségnek örvendtek, mert úgy a kritika, mint a nagyközönség elismeréssel adózott nem mindennapi képességeinek. Nemcsak tekintélyes jövedelme, vagyona is volt, vil­lája és földje Altruppinban. Más társadalmi kategóriába tartozott fivé­re, Wal.lter. A múltban több konfliktusa volt a büntető törvénykönyvvel, ő volt a család szégyene. Valószínűnek látszik, hogy az ő kártékony befolyása volt végzetes hatással testvérére, akivel együtt követte el a terhűkre rótt sú­lyos bűncselekményt. A két fivér bűnét a rendőrség hivatalos kommünikéje igy körvo­nalé zza: Ez év januárjában Seide bankigazgató geltowi villájában ti­tokzatos betörés történt. A tolvajok autóval érkeztek, ollóval átvágták a vili la drótsö­vényét, behatoltak a lakásba és magukkal vittek onnan egy igen értékes bronszob- rot, Kőibe tanár alkotását, amely meztelen leányt ábrázoiilt. A lopást csak másnap fedezték fel, jelentet­ték a rendőrségnek, amely megállapította, hogy a betörők a mázsás súlyú bronzszobrot erőszakkal feszítették le talapzatáról és nagy erőieszitésseif cipelték ki az autóba, melynek keréknyomait egyideig követni lehetett az útvonalon. A betörők munkája szakértelemre vallott ugyan, de nem művészi 'Szakértelemre. Ezért a rendőrség eleinte azt hitte, hogy közön­séges garasos betörőkkel van dolga, akik nem a műtárgyra, hanem a bronz anya­gára pályáztak, hogy eladják azt a fémke­reskedőknek. Ebben az irányban folyt tehát a kutatás he­teken át, minden eredmény nélkül. A meg­akadt nyomozás uj fordulatot vett, amikor a rendőrség elejtette első feltevését és uj kiindulópontot véve mii értők kezét kereste a bűncselekményben, olyan szakembe­rekét, akik az ellopott szobrot talán kül­földön próbálják értékesíteni. Nem következett be a várt leleplezés s a SZIUHÁZ-K-Ön^vKULTcíR \ Mindennemű hurutos bántalmaknál ajánljuk a „CIGELKA44 gyógyvíz haszná­latát úgy tisztán, mint savanyu borral, vagy melegen tejjel keverve. Megrendelhető: „Cigélka" jódos gyógyforrások kezelősége, Bardejov (Bártfa), (20.) — Mennyit ér Newyork városa? Az elmúlt év sta­tisztikai é sadókivetési feljegyzései alapján az ame­rikai újságok becsléseket közölnek Newyork váróé tőkéi és telkei értékéről. E számítások szerint a város 1.138,157.408 dollár értéket képvisel, míg az egész város vagyonát tőkékben és telkekben 18.583.987.402 dollárra becsülik. Kazánbetaíazásoh Sphulz-féle építési r.-L Bratislava, Laurinskáő _ Megszámozzák az országutakat Német­országban. Berlinből jelentik: Városokban az uccáknak nevük van, vagy néhol meg vannak számozva. Az autóforgalom megnövekedése szükségessé tette, hogy könnyebb tájékozódás céljából az országutakat is megszámozzák. A berlini rendőrség most számokkal látja el Né­metország útvonalait és ezen számoknak a térképekre való rávezetését is kötelezővé tet­te. így például a 137-es ut a bérlin—leipzigi országút lesz. A P0ZSOÍÍ\i MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A cRokoIáflé-komtegsz. A PR A G AI MOZIK MŰSORA: ADRIA: IJ. S, 311. (Európai premier.) ALFA: Ariaue, (Elisabetb íiergner.) FÉNIX: Kiruccanások. (2-ik hét.) FLÓRA: A montmartci leányok. LUCERNA: X—27. (Meri. Dietricb. 4. hét.) METRÓ: Két mit * *á ütemben. (2. hét.) MACKÓ KA: Aj udvari taaAeMf rig leányai. A amerikai iilmkirály magyar kitüntetése Grál Széchenyi washingtoni magyar követ Zukor Adolfnál Amerikában szédületes pályát futott meg, mint a magyar Rácsé közéég minden egyes la­kója, — mondotta többek között a követ — akik nagylelkű jótevőjüket látjá a község leg­híresebb fiiéban. Ez a sok jótétemény élénk bizonysága annak, hvgy ön karrierje csúcs­pontján sem feledkezett meg arról a földről, ahol született, a hazájáról. Zukor Adolf meghatottan köszönte meg vá­laszában a kitüntetést és meleg, hangon emlé­kezett meg azokról a kapcsolatokról, amelyek el téphetett® nüj fűzik őt szülőföldjéhez. Igaz örömmel áll a rendelkezésére minden jó ma­gyar ügynek a jövőben is. Este Zukor intim jellegű vacsorát adott nyári villájában Széchenyi követ és Gbika fő­konzul tiszteletére. (*) Zafhureczky Ede nagy sikere a prágai rádió­ban. Zalhureczky Ede, a szlovenezkói származású világhírű hegedűművész tegnap este nagy sikerrel játszotta Csajkovszkij hegedűversenyét a prágai stúdió zenekarával. A nagy temperamentummal és kiforrott technikával előadott kompozíció mély ha­tást gyakorolt és a magyar művész remek játéka a szakkörök osztatlan elismerésével találkozott. (*) A komáromi „Egyetértés44 munkásda­lárda jubileuma. Komáromi tudósítónk je­lenti: A komáromi, népszerű munkásdalár­da, mely már számtalanszor adta tamijeiét annak a szeretetnek, amellyel a magyar dal- kulturát ápolja, vasárnap, julius 5-én tartja jubileumát, fennállásánk tízéves fordulója al­kalmából. A kart Krusz Mór karnagy vezeti s a vasárnapi ünnepségen szép műsorral szó­rakoztatja a közönséget. A jubileumi ünnep­ség fénypontja a dalárda zászlójának fölava­tása. A zászlót Berecz Gyula művészi tervei alapján Bokrossy Lajosné készítette s a da­lárda zászlóbontása azt jelenti, hogy a dal- kulturát művelni egyre lelkesebben fogják a komáromi munkások. Az Egyetértés dalárda ünnepségén az összes komáromi testvér dal.ér- dák rósztvesznek, összesen hét dalegyesület hangversenye fogja gyönyörködtetni a dal­kedvelőket, , (*) Joachim József emlékezete Angliában. Lon­doniból jelenítik: Az angol lapok Joachiim József, a néhai világhírű magyar hegedűművész születésé­nek századik évfordulója alkalmából igen meleg­hangú közleményekben róják le a kegyelet adóját a nagy magyar hegedűművésszel szemben. Az an­gol lapok egyhangúlag megállapítják, hogy Joa- cbim, a nagy klasszikus, a zenei hagyományok egyik legkimagaslóbb és legnemesebb letéteménye­se volt. (*) A gavallér Paderevszky. Paderevszky, az is­mert kitűnő zongoraművész, lengyel államférfin, a Fámban tanuló szegénysorán diákok javára kon­certet hirdetett. Erre a hangversenyre az összes jegyek elfogytak. Két nappal a koncert ©lőtt Pa­derevszky kénytelen volt elutazni a francia fővá­rosból, mert a felesége Lengyelországban súlyosan megbetegedett. Ilyenformán a párisi szegény diáko­kat nagy károsodás érte. Paderevszky most bebizo­nyította, hogy jó szive van és egy 120.000 frankról szóló csekket küldött el a szegény diákok segítő bizottságának. A kisórő levélben a következőket irta: „A szakértők szerint jótékonycólu hangverse­nyem 100.000 frankot jövedelmezett volna. Ehhez az összeghez hozzáteszek 20.000 frankot, nehogy a szegénysorsu diákokat károsodás érj©. Megígérem ezenkívül, hegy a jövő ez szánba© okveti©© Kakitok véletlennek kellett segítségül jönnie, hegy a bűnösöket kézrekeritsék. A meglopott bankár egyik ismerőse nem­régiben a Wanseen járt és az egyik ottani viHa parkjában a legnagyobb meglepetésére vi­szontlátta az ellopott szobrot. Habozás nélkül bement a villába és megkér­dezte a tulajdonostól, hol vásárolta a park­jában álló bronzsplaisztikát. A tulajdonos gyanútlanul válaszolt, elmondva, hogy a szobrot Franz Heckendorf tói, az ismert berlini festőművésztől vásárolta 2500 már­káért. Mikor az érdeklődő közölte a villatulajdo- nossal, hogy a szobor Seide bankár tulaj­dona volt és ez év januárjában ellopták a villájából, a villatulajdonos megijedt és a rendőri közbelépést meg sem várva visszadta jogos tulajdonosának a szobrot. A rendőrség előtt most már nem volt két­séges, hogy ha nem végrehajtója, úgy a lopás értelmi szerzője feltétlenül Franz Heckendorf fes­tőművész. De az még a detekti veket is meglep te, ami­kor a wanseen i villa tulajdonos közölte velük, hogy más műtárgyakat is vásárolt a berlini fes­tőtől, köztük egy eredeti Rembrandtot, egy Liebermann-vásznat s több perzsa és szmir- na szőnyeget, melyeknek közelebbi erede­tét szintén homály fedi. Rövidesen kide­rült, hogy ezek a műtárgyak ugyancsak lo­pásból származnak: G. gyáros baumgarten- brücki villájából vitték el ismeretlen be­török. Franz Heckendorf kihallgatása drámain zaj­lott le. Beismerte, hogy a kérdéses műtárgyakat ő adta el és azt állította, hogy nagyrészü­ket fivérétől kapta, a Kőibe szobrot pedig fivérével együtt lopta el Seide bankár vil­lájából. A vizsgálat teljes gőzzel folyik és érdekes fejleményeket ígér. Heckendorf Walter ma­gatartása nehéz rébuszt ad fel a vizsgálati hatóságoknak, ő ugyanis mindenáron menteni igyekszik testvérét és minden bűnt magára vállal, E pillanatban még nem lehet áttekinteni a műtárgyak lopásával foglalkozó bűnszövetke­zet egész tevékenységét. A rendőrség annyit máris megállapított, hogy a fivérek összeköttetésben állottak több berlini miikereskedővepil, akiknek különböző festményeket és szobro­kat adtak el. Lehetséges, hogy ezek a mű­tárgyak is lopásból származnak. magamnak időt egy párisi jótékonvcélu koncertre. Amíg én ólek és játszani tudok, minden esztendő­ben egyszer leülök a zongora mellé, hogy segítsek a bajbajutott diákokon. Diákkoromból tudom mi az, amikor a tanulónak nincsen pénze". A párisi diá­kok körében természetesen nagy örömet okozott Paderevszky pénzfcüldemónye és levele. (*) Mennyit keresett Shakespeare. Hlinoisban (USA) egy egyetemi professzor elhajt ár ózta, hogy kiszámítja., mennyit keresett Shakespeare? Számí­tásai szerint Shakespearenek évi 250 font jövedelme volt a darabjai után. Ugyanakkor természetesen mint színész és színigazgató is kereshetett pénzt (*) A Fórum 5. száma. Havonta megjelenő, ma­gyar és német nyelvű művészeti folyóirat Szönyi Endre műépítész szerkesztésében és kiadásában- Felelős szerkesziö Weisz Lajos mérnök-építész Po­zsonyban. Amidőn a közönség figyelmét a lap 5. számának gözdag taiialmára felkivljíulk, megálla-i pitijük, hogy a most megjelent füzet kivitel tekin­tetében is felülmúlja az eddigieket. Az 52 oldal erős füzet építészeti részében a modern üzleti há­zakkal foglalkozik és érdekes prágai, valamint po­zsonyi példákon kimutatja azok forma és stlluskép- ző erejét. Garzuly-Dexné egy városi kert leírását adja, mellyel kapcsolatban a most szokásos kert ki­képzésnél a „Steiogarten“-nál számbajövő virágok­kal foglalkozik, megadva azok szánét, nagyságát és elültetésük idejét is. A szépművészeti részben Bro- gyányi Kálmán ezúttal az u;j szlovák festészet nagy­vonalú ismertetését adja és bemutatja Benka. Ba- zovsky, FuKLa és Galanda munkáját és tanulmányát gondosan választott képanyaggal támasztja alá. A művészet nyomoráról ir Wil'helm Michel németor­szági tanár és meggyőző bene őséggel ostorozza a közönség lanyha beállítását a művészetekhez, ki­mutatva azok szoros és el nem ejthető kapcsolatát a kultúra fejlődésével. Szalatnai Rezső az nj Chap- l'in-film esztétikai és szociológiai kritikáját adja. Ezzel a nagy esszével a lap uj rovatot vezet be és a sokat megvitatott „City ligfhte" kapcsán a film uj művészetiének kifejező lehetőségeire, kultur- értékeire teszi az olvasót figyelmessé. Ugyancsak Szalatnai Rezső ir hosszabb szemle-cikkben a könyv nyomdai kiállításáról és a könyvbemutatóról is. Benyovszky Károly cikkében végig kisér minket Pozsony város újonnan rendezett múzeumán s nem csak azt mutatja be, ami látható, de azt is. hogyan kell azt nézni. A rendes kiállításokról és uj köny­vekről referáló részen kívül a lapnak fontos anya­gát képezi még Pozsony város uj szabályozásának kérdése, melynek képanyaga ezúttal a dornkappeli rész szabályozását, a Kertész-, Török- és Vük Ka- radzsics-uccák közöli i rész, valamint a Főrévi-ut, Ludwig-ut. és Mileti'cs-ucca között elterülő rész sza­bályozását hozza, ezenkívül közli az utolsó belek­ben tárgyalt, építési eregdélyeket is. Szerkesztőség Pozsony, Mihály-u. 2. Előfizetési díj óvenként 180 korona, félévenként 100 korona, negyedévenként 56 korona, egyes füzetek á 20 korona. NcwyorK, julius 1. Zukor Adolfnak, a Para- mount filmgyár elnökének, gróf Széchenyi László washingtoni magyar követ átnyújtotta a napokban a másodosztályú magyar érdem- keresztet. A kitüntetés átadásánál jelen vol­tak többek között: Ghika György newyorki fő- komzul, Sir William Wisema/n és George A kor­són. Hoover elnök volt titkárija, jelenleg a Pa- raomumt egyik igazgatója. A követet és a fő- konzult a Columbia Yayht Clubból kísérték Zukor Adolf jachtjához, amely a vendégeket a film király nyaoki nyaralójához vitte. Széchenyi gróf rövid beszéd kíséretében ad­ta át a kitüntetést Zukoirnak, kiemelve azt a sok önzetlen adományt, melyet számos magyar intézménynek juttatott. ■— Senki nem emlékszik azonban vissza több hálával és szeretettel arra a férfiúra, aki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom