Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-18 / 161. (2678.) szám

GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉS Irta: TARJÁN ÖDÖN Hogy ez így van, azt legjobban bizonyltja a Kanadában megpendített terv, mely az át­lag 160 acre kiterjedésű birtokokat 10.000 acre kiterjedésű nagy gazdaságokba akarja a versenyképesség fokozása érdekében tömö­ríteni. IV. Azok a kísérletek, melyekkel a gazdasági válság leküzdése érdekében jórészben a nép­szövetség égisze alatt próbálkoztak, szüksége szerűen eredménytelenül végződtek, mert azokat nem az egész emberiség érdekeit át­fogó eszmék irányították. ■A világválság mellett van európai válság és külön középeurópai válság is. Amikor a modern gazdasági élet felépítéséből folyó kapcsolatok megvilágítása érdekében a világ- gazdaságnak a miniket legközelebbről érintő területekre gyakorolt hatását vizsgáljuk, a következő utat is elsősorban a saját érde­keink szempontjából keressük. A nemzetközi konferenciákon az eddig be­vezetett kereskedelempolitikai elvek feladá­sával nem hajlandók a tárgyaló államok ál­dozatokat hozni és inkább ez a körülmény, mint a tényleges anyagi károsodás akadá­lyozza a megállapodások létrejöttét. Hogy ez igy van, bizonyítják az alábbi té­nyek: Európának évi átlagos kenyérbehoza­tala 150 millió q. A római és londoni gabo­nakonferenciákon arról volt szó, hogy a kö- zéipeurópai gabonát exportáló államoknak preferenciáiig vámok biztosítása által a be­hozatalra szoruló államok kedvezményeket nyújtsanak és feleslegeiket átvegyék. A há­rom érdekelt állam, Magyarország, Jugoszlá­via és Románia évi buzafeleslege átlagban alig haladja meg Európa buzabehozatalának 10 százalékát. A tanácskozások mégis ered­ménytelenül végződtek, mert Anglia, Kana­da befolyására a preferenciális vámok ellen tiltakozott. Ezért nem várhatunk a nemzetközi tárgya­lásoktól oly gyors és a mai gazdasági hely­zetet gyökeresen orvosolni képes eredményt, amelyet az érdekelt országok gazdaságilag letört mezőgazdasága és ipara joggal megkö­vetel. Az ut a földrajzilag és gazdasági fejlődé­süknél fogva is egymásrautalt államok meg­egyezésén keresztül vezet. Ennek ma még sok előítélet, egyes álla­mok félrevezetett közvéleménye és a gazda­sági kérdésekben nem járatos politikusok tudatlansága vagy lelkiismeretlensége állja útját. Együtt jár a további idővesztéssel az elszegényedés, ami viszont fokozza a -tőke­erős államokkal szemben függőségüket és napról-napra nehezebbé teszi a kibontako­zást. Mielőtt a bányászat és a legfontosabb ipari nyersanyagok termelésében beállott változá­sokat megvizsgálnék, kívánatosnak látszik annak az állításnak az igazolása, hogy csakis a létesítendő nagyobb gazdasági egységek képesek más hasonlóan nagy egységekkel oly megállapodásokat l-étesi teni, amelyek a termelés jövedelmezőségének biztosítása ál­tal a gazdasági fejlődés részére múlhatatla­nul. szükséges stabilitást biztosítják. Azt is állítottuk, hogy a gazdasági válság megoldásához a kivezető ut a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségén keresztül vezet. Csupán a virágzó, felvevőképes mezőgazda­ság nyújthatja az egész gazdasági élet részé­re azt a teherbírást, amellyel az ipari ter­melés és kereskedelem a maga jövőjét meg­alapozhatja. A mezőgazdasági termelés lehetőségei Európa birtokelosztása és társadalmi tago- zottsága által jórészben adva van. Ami tár­sadalmi szempontból még fejlődést jelenthet, t. i. a földrefo rm kereszt ül vitele egyes álla­m-okban, a nagybirtokok csökkentése a kis és középgazdaságok számának szaporítása Paris, julius 17. A német miniszterek Pá­risba. való megérkezésük után először köz­vetlenül a francia kormánnyal ülnek le tár­gyalásra. Csupán ezen első értekezés után kezdődnek meg az általános konferenciák. A párisi tárgyalások alapjául a francia kormány összefoglaló szanálási tervet dolgozott ki, amely a párisi sajtó egybehangzó jelentései szerint a következőképpen szól: 1. A Francia Ránk, az Angol Bank és a Fe- deral Reserve Board a német Birodalmi Bank számára 500 millió dolláros rövidlejáratu hi­telt biztosítanak, amelynek rendeltetése a bankjegyek fedezete. 2. Ennek a rövidlejáratu hitelnek felváltá­sára oly hamar, amint csak lehetséges, a Da- wes- és Young-kölcsön típusára 500 millió dolláros nemzetközi kölcsönt bocsátanak ki. Ebben a kölcsönben egy harmaddal vesz részt Franciaország, Amerika, Anglia, résztvesz benne továbbá kisebb tételekkel Belgium, Olaszország, Hollandia és Svájc. A kölcsönt tiz évre amortizálják és a német vámok elzá­logosításával biztosítják. 8. A kölcsön összegedek felhasználását a BIZ egy bizottsága fogja ellenőrizni, amint ezt a Young-terv előirányozza. Ennek a bi­zottságnak felügyeleti joga lesz Németország későbbi kölcsönei felett is, még pedig mind­azon kölcsönök felett, amelyeket a birodalom, az egyes országok, vagy községi testületek vesznek fel a külföldön. 4. Németország kötelezi magát, hogy a Hoover-ünnepi év lejárta után a Young-terv fizetségeit teljesíteni fogja. 5. Németország kötelezi magát, hogy pénz­ügyeit a lehető leggyorsabban reformálja és a jövőben a birodalmi költségvetést, az or­szágok és a nagy városi szervezetek költség- vetéseit a népszövetség gazdasági bizottsága elé terjeszti. 6. A segélyakció ellenszolgáltatásaképpen Németország Franciaországgal és a többi köl­csöntadó állammal a politikai fegyverszünet egy nemét köti meg. amely tiz esztendőre szól. Ez azt jelenti, hogy az abszolút kölcsö­nösség biztosításának alapján fegyverkezési kiadásait neiji emeli fel és külpolitikájában nem vet fel olyan problémákat, amelyek Európa nyugalmát veszélyeztetnék. Nem diktátum, csak tárgyalási alap A politikai fegyverszünet Németország és Franciaország komoly közeledését követeli által, .az a termelés -racionalizálása -szem-pont­jából hátrány, mert a tengerentúli és az oroszországi termeléssel szemben rontja a ve r-se n ykápes séget. Ellenben egészen bizonyos, hogy a mai birtokelosztás mellett sem a tengerentúli termeléssel, sem az oroszországi termelés­sel, Európa mezőgazdasága megbirkózni nem tud. Még akkor sem, hogyha a mezőgaz­daság a, gazdálkodásban mutatkozó hibákat kiküszöböli a racionális gazdálkodás min­den előfeltételeinek megteremtésével. Első­sorban és -különösen a középeurópai álla­mokban a szakképzés fokozásával tudatosab­meg. Amint a sajtó kifejezetten hangsúlyoz­za, Németországtól nem követelik, hogy az Ausztriával való vámunió tervéről lemondjon. A francia szanálási terv, különösen abban az utolsó részében, amely a politikumot tar­talmazza, egyáltalán nem ultimátum-jellegü, A lapok egyhangúan hangsúlyozzák, hogy Páris konferenciájának nem szabad versail- lesi konferenciává alakulnia. fl londoni konferencia résztvevői London, julius 17. A hétfői londoni konfe­rencián Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Államok, Japán és Belgium képviselői vesznek részt. Az egyes országokat a következő miniszterek képvise­lik: Angliát Snowden és Henderson, Fran­ciaországot Laval és Briand, Németországot Briining és Curtius, Amerikát Stíluson és Mellon, Japánt Matsudeim báró, londoni kö­vet és Belgiumot Renkin miniszterelnök, Hy- mans külügyminiszter. Mellon amerikai kincstári minisztert tegnap telefonértesítés utján bízták meg a londoni konferencián való részvétellel. Biüning és Curtius szombaton Parisba érkezik Berlin, julius 17. A birodalmi kancellár és bá kell tenni a mezőgazdasági munkát. Jóvá nem tehető mulasztása az államoknak, hogy a mezőgazdasági szakképzést elhanyagolták és azt a foglalkozási ágait, amely — az a-g- ráráliamokban. a lakosság legnagyobb részé­nek megélhetését biztosítja, nem képezték ki hivatásukra megfelelően és épen ezt a fog­lakozási ágat nem kötötték valamelyes szak­képzettséghez. Rá kell mutatnunk erre a fontos körül­ményre iis, mert a mezőgazdaság versenyké­pességét miég akkor is erős próbára fogja tenni a külföldi verseny, hogyha az európai és elsősorban középeurópai államok jobb be­külügyminiszter már megtették az utolsó előké­születeket a párisi útra. A német delegáció pén­teken este tiz órakor hagyja el Berlint és szom­baton délben két órakor érkezik Párisba. A német kormány pénteken délután tanácsko­zásra iil össze és megvitatja nagy vonásokban a német delegáció párisi és londoni tartózkodá­sának feladatait. A hírek szerint Brüningnek és Curtiusnak nem adnak kötött marsruíáí, mert ezzel megnehezítenék amugyis nehéz helyzetü­ket­Amit a mai párisi lapok a francia szanálási tervről közölnek, azt Berlinben nem tartják a napirend szilárd anyagának. A német államférfiak párisi ütjük előtt még megteszik a legfontosabb belpolitikai intézkedé­seket. Ez-ek sorában első helyen áll a tőke mene­külése ellen alkotandó rendelet. A pénzügyi szakértőd ülése London, julius 17. Németország, Anglia, Fran­ciaország, Belgium, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok pénzügyi szakértői, akiknek a Hoover-moratóriuim által szükségessé vált vál­tozások modalitásait kell megbeszélniük, ma dél­előtt előkészítő ülésre gyűltek össze. A múlt héten elhatározott szakértői konferencia iránti érdeklődés az utóbbi napok eseményei következ­tében megcsappant. szó. A háború utáni idő történetében uj korszak kezdődik meg — érje Sauerweán a Máltánkén. — Először válóik Loca-riio ezimboiliuimiból realitássá, je- ilemti Iá a radikális Republique. Gentleman-egyezmény A patrióta Ordre még arról is bírt ad, hogy a, politikai részre vonatkozólag nem követelik meg Németország írásos lekötöttségét, hanem meg­elégszenek a gentleman-agrement-tel. A francia szanálási tervet az Aetion Francaidé ki­vételiével, amely hazaárulás! pert indítványoz Laval és -az egész francia kormány ellen, az egész párisi sajtó, még a naciomaMsfa orgánumok is, méltányol­ják, mert a francia kormánynak azt a komoly szán­dékát látják benne, hogy vallóban szoros és közvet­len együttműködést akar biztosi tani Németország és Franciaország között. A sajtóban ismételten felhangzik az a követelés, hogy Franciaország közvetlenül értesse meg ma­A nagyhatalmak uj és jobb Locarnót készítenek elő Franciaország ajánlata: tiz évi fegyverszünet — Franciaország követelése: költségvetési és hiteiellenőrzés, vámelzálogositás Németország 500 millió dolláros kölcsönt |V| k Mai SSálMlBBit 4* ©NS®1 X évf. 161. (2678) szám > Szombat « 193t julius 18 Előfizetőst ár: évente 300, félévre 150, negyed- a j / * * > « 7*” 11 >1 • '// Szerkesztőség: Prégo.ll* Panská alice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, ** SZLOVGTLSZKOl GS TUSZITXSZK.OI GilGTlZGrCZ pCLTiOk H. emelet. — Telefon - 30311.. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 35 Ki nClíltlleflI TI fi Hl!fl DJ fi Prága IL Panská ultceííll Hl. emelet, R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több lősxeckesztői A' 1 Felelői* isS.eckesX.l6- Telefon: 34184, Egyes szám ár* 1.20 Ki, vasárnap 2. - Ki D2ÜRANYI LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA SŰRGÖNYCIM* HÍRLAP, PRttHfl A mm fordulat Már egyedül az a bejelentés, hogy a biro­dalmi kancellár és a- külügyminiszter szombaton Párisba. érkezik, a francia fővárosban épp olyan hirtelen, mint döntő hangulatváltozást idézett elő. Mintha soha sem lett volna bizalmatlanéiig, vagy feszültség Németország és Franciaország kö­zötti. a párisi sajtó mai kommentárjaiban olyan szívélyességet és barátságos előzékenységet ta­núsít Németországgal szemben. A francia lapok csupán a Locarno utáni időkben Írtak ilyen hangnemben. Először fordul elő a történelemben, mondja a Pe­tit Párisién, hogy egy nemeit birodalmi kancellár Párisba jön. Ha ez csupán azért történik, mivel Né­metország a bankrott küszöbén áll, a kancellárral szemben sem a francia kormány, sem a francia nép nem tagadja meg tiszteletét. 19IS óla Párás nem élt meg ilyen fontos politikai la)átkozol, jelenti ki a Journal, Ez alkatommal azonban egészen más jel­legű, mert barátságos és építő konferenciáiról van

Next

/
Oldalképek
Tartalom