Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-17 / 160. (2677.) szám
ÍE31 Július 17, péntek. 9 'PSAGM-MaG^R-HÍKLAI* Felmentette a churi bíróság Hoier gyilkosét megállapítva,hogy „tettét önttídattanságban követte et“ A másik orvosszakéríő is védelmébe vette a gyilkos asszonyt — Az orvosi szakvélemények döntötték el a por sorsát Chur, juliua 16. A tegnapi tárgyaláson Jör- ger dr. orvosszakórtő után Meyer egyetemi tanár terjesztette elő szakvéleményét a gyilkossággal vádolt Boulter Simoné asszony tettének lelki rugóiról. Meyer zürichi tanár, a védelem elmeorvos- szakértője, véleményéiben kijelentette, hogy Tedesco Simonénak Boulterral való házasságából teljes mértékben hiányzott az erotikus motívum, Boulterné gyermeki függőségben volt saját férjével szemben. Sok altatószert szedett és ez teljesen aláásta idegrendszerét. Férje halála után melankolikus volt. szinte menekült az emberektől s így ismerkedett meg Hoferrel, aki valósággal leigázta. Annyira hipnotizálta, hogy mindenüvé utána utazott a férfinak és majdnem hisztérikussá lett. Tettét teljes öntudatlans-ágban követte el, — mondja tovább a védelem orvosszakértője. — Boulterné január 7-ike és 9-ike között összesen egy csésze kávét ivott, ezzel szemben naponta 6—8 erős altatószert vett be. Nem csoda, hát, hogy Hofer gőgös viselkedése annyira fölizgatta a tisztességes asszonyt, aki semmiféle kalandot nem keresett, hogy meg akarta magát ölni és csak idegességében lövöldözött vaktában. Az elnök kérdésére Jörger orvosszakértő kijelenti, hogy a védelem orvosszakértőjének véleménye teljesen kiegészíti az ő nézeteit. Bizonyos, hogy csak öntudatlanságában cselekedhetett igy az asszony és senki sem tételezi föl, hogy Boulterné megfontolás alapján cselekedett volna. — Érdekes — veti itt közbe az ügyész —, hogy Boulterné öt golyót lőtt Hoferbe és egyet magába. Ez azt jelenti, hogy nem megfontoltan cselekedett? És a tett után még telefonált Is. Jörger dr. erre azt válaszolja, hogy ez nem zárja ki az ön tudat lanságot. A vádbeszéd Mint minden szenzációs btinpőrben, úgy a churi nagy gyilkossági bünügy tárgyalásán is az utolsó délután érte el az érdeklődés tetőpontját. A karzatok zsúfolva vannak, egymás h egyén-hátán ötös sorokban állnak az emberek, — a hőség elviselhetetlen. Hltz dr. ügyész a délutáni tárgyaláson tartotta vádbeezédét. Az ügyész kritizálja az elmeszakértői véleményeket és különösen az ellen kel ki, hogy Hofer Kuno jellemét tették bírálat tárgyává. — Azt mondják az urak — mondja az ügyész —, begy Hofer Kúno kiegyenlítetlen karakter volt. Ez lehetséges, de mondják meg, hogy ki az, aki teljesen kiegyenlített karakter, ki az, aki teljesen lehiggadt? Én meg vagyok győződve, hogy a vádlott fölizgatott lelkiállapotban követte el tettét, de ha fölmentik, akkor könnyen kerülhet mégegyszer ugyanebbe a helyzetbe és bizonyosra veszem, hogy akkor is ugyanazt tenné, amit St. Morit-z- ban tett. Rendkívül súlyosbító körülménynek találom, hogy ez olyan emberrel történt, aki vendég volt Svájc területén, üdülni jött hozzánk, nekünk ezért gondoskodnunk kell vendégeink biztonságáról és meg kell büntetnünk azt, aki ez ellen vét. Azt javaslom, hogy a vádlottat 6 évi szabadságvesztésre Ítéljék, tekintettel arra, hogy erős fölindulásban, de szándékosan ölt. Az ügyész, aki nem tartozik a tempera- mentumosabb szónokok közé, ezzel befejezte két. óra hosszat tartó vádbeszédét. Utána Hofer Kuno családjának ügyvédje, Lardelli dr. szólalt föl. Mindjárt beszéde elején bejelentette, hogy Hofer családja sem kártérítésre, sem elégtételre nem tart igényt. Hoter családjának álláspontja — A vádiratban az áll, hogy Hofer Kunó az utolsó időben sok pénzt vesztett és vagyonút 200 ezer svájci frankra becsülték. Ugylát- szik, a vádirat csak Hofer Kunó földbirtokát tekintette, nempedig azt a sok üzletet, amelyben ő és családja részes. Hofer Kunó részes családjának génuai üzletében, Buenos Airesben és Magyarországon pedig nagy földbirtoka van. Ezenkívül nagy birtoka van Svájc területén is. Hofer Kunót és családját nagy vagyonuk és jövedelmük abba a helyzetbe hozta, hogy teljesen függetlenek lehettek és éppen ezért Hofer családja semmiféle kártérítésre sem tart igényt. Arra ugv sincs vigasz, hogy egy kitűnő apa . és egy jóbarát hirtelen eltávozik a világból. Ezért úgy sem lehet kártérítést kapni. — Én a tárgyalás elején, — mondotta Hofer családjának jogi képviselője — megkértem a védőt és igyekeztem a sajtóra is hatni, hogy HoferrŐl csak annyit mondjanak, amennyi feltétlenül szükséges és feleslegesen ne bánisák sem személyét, sem emlékét. Az ügyész vádbeszédében nagyon tárgyilagos volt és a védő ur is megígérte, hogy kímélni fogja Hóiért. A családnak egyéb célja nincs és ezzel az én szerepem tulajdonképpen véget is ért. Most csak azért akarok szólni, mert az elmeszakértői véleményben Hofert is okozzák a történtekért és beszélnek Hofer „bűnéről". Nos, a pszichológia nem az elmeszakér- ték kizárólagos joga, ehhez joga van az ügyvédnek is. A két elmeszakéröti vélemény nézetem szerint túllőtt a célon és túlságosan bírálta Hofer Kunót. Ezt feltétlenül helyre kell igazítani. Igaz, hogy Iíofer 1930 telén viszonyt kezdett Boulter Simonéval. Ez hiba volt, de a férfilélek más, mint a női. Hizelgett neki a szép nő hódolata, de rögtön utána szakítani is akart vele. Az egész 1930-as év valóságos lei kik o nilik tusban telt el Hofer számára és ezt visszatükrözi levelezése, mely a bíróság előtt fekszik. Ebből kitűnik, hogy Hofer ismételten szakítani akart, fel akarta oldani a köteléket, mely Boulternéhoz fűzte, de amikor szemé Ívesen együtt voltak, nem tudott szabadulni tőle: a, vére hajtotta Boulterné felé. Hofer tudta ezt és ezért kerülte is a találkozásokat a nővel. Hofer korrektül cselekedett, amikor szakítani akart, engedett a kemény szükségességnek, melyet az élet előirt neki. Boulterné azonban továbbra is járt utána és eljárása bizony pszichikai szempontból nem volt teljesen kifogástalan. Még egyszer kijelenti, hogy a család nevében semmiféle kártérítésre nem tart igényt és csak annyit kér, hogy a vádlott a maga jószántából adjon a graubündeni kanton szegényeinek olyan összeget, amennyit jónak lát. — Azt remélem, — fejezte be előterjesztését Lardelli dr. —, hogy a szegények nem fognak rosszul járni, különben a Hofer-csa- ládnak nincs egyéb kívánsága, minthogy erre az ügyre a nyilvánősság előtt végre fáíyolt borítsanak. A védelem érvei A következő szónok Curti dr. védőügyvéd, Svájc egyik legtekintélyesebb ügyvédje. Tekintélyt parancsoló öreg ur. Hosszú védőbeszédét a graubündeni igazságszolgáltatás dicséretével kezdi meg. ^mHAz-KbnyvKaimiR4r Grock visszatér a színpadra London, július hó. Grock, a nagyszerű Grock, a páratlan, végleg elveszett a varieté számára, — mondogatták ezelőtt egy esztendővel azok, akik világszerte olvasták a nagy komédiás nyilatkozatait s hittek annak, hogy egy igazi, vérbeli színpadi ember, ereje teljében és munkakedvének virágzásában — örökre ott tudja hagyni sikereinek színhelyét. Azóta Grock filmet csinált, ezzel szép pénzeket keresett, sőt: megírta életet történetét is és ez is —i egy kis vagyont jelentett számára. Mindezeken kívül pedig: visszavonult riviériai kastélyába, ahol sürgősen el kezdett pihenni. És mégis . . . Grock abbahagyta a hőn óhajtott pihenést (vagy legalább is: abba fogja hagyni) és visszatér a színpadra . . . Londonban pattant ki a szenzáció, minden részletével egyetemben. A hitelesnek látszó hir szerint a világ legjobban fizetett artistája szepterberben újra Londonba jön s London egyik legnagyobb varieté színházát fogja megmenteni, „talpraállítani11, sőt — „újra felvirágoztatni". v Grock annak idején kilenc esztendeig játszott Londonban s életének legnagyobb sikere is az angol fővároshoz fűződik; de 1924-ben „örökre" elhagyta ezt az országot. Nehézségei támadtak ugyanis az adóhatóságokkal, megneheztelt valami határozatukért és akkor kijelentette, hogy többé sohasem teszi lábát Anglia földjére. Ez az elhatározása akkor a lehető legőszintébbnek látszott, ám: ki tud ellenállni a sikernek és a pénznek, még ha sok van is neki belőle. Grock, ez a csodálatosan munkabíró ember, az aktivitásnak valóságos világrekordere tehát — újra munkához fog . . . Adrián Wettacli — ez a családi neve Grock nak — félbeszakította pihenését, „önnyugdi- jazását" s amint maga kijelentette — visszatér oda, ahol jobban lehet pihenni: a szin— A churi bíróságban — mondotta — meg van az esküdtszék közvetlensége, nem támaszkodik papárfegyző könyvekre és nincs meg az esküdtszék hátránya. Az esküdtszéknek ugyanis döntő hátránya az, hogy bírónak hívnak meg egy olyan embert, akiuelc a bírói hivatásról fogalma nincs és úgy lép a túrói emelvényre, mint egy újszülött gyermek. Az is helyes, hogy a tanukat már csak akkor hallgatják ki személyesen, ha ezt a felek kívánják. A Boulter-féle esetben a tényállás tiszta és a lelki momentumok is azok. A vádlott nyiltan megmondta, hogy megölte Hofer Kunét. Nyíltságát, őszinteségét még a vizsgálóbíró is elismerte. A védő ezután ismerteti az elmeszakértői véleményeket, melyekre nyilván a védelmét alapítja. Főleg arra hivatkozik, hogy mindkét elmeszakértő azt állítja, hogy Boulterné öntudati a óságában és beszámíthatatlan ságábun követte el tettét. A védő visszautasítja a támadásokat, melyekben az ügyész részesítette az elmeszakértőket. Meyer tanár, aki a vádlottat beszámíthatatlan nak találja és akit az ügyész megtámadott, nyilvános professzor a zürichi egyetemen és európai szaktekintély. Szakvéleménye minden kétségen felül áll. Különben a védőnek egész beszéde arra épült fel, hogy a vádlott akaratában korlátozva volt cs tettét öntudatlanságában követte el. A védő nagyon megköszönte Hofer Kunó családjának, hogy elállt a kártérítési igényről és ugv a vádlott, mint a maga nevében a legélénkebb rokon szén'ét fejezi ki. Fölmentő Ítélet Aránylag rövid tanácskozás után hozta meg Ítéletét a bíróság. Boulter Simoné asszonyt felmentették a gyilkosság Vádja és következményei alól, mert bár beigazolódott, hogy Boulter Simoné öt revolverlövéssel megölte Hoier Kunót, az orvosszakertök egybehangzó véleménye alapján arra a konklúzióra jutott a bíróság, hogy az asszony tettének elköveté- i sekor büntetőjogilag bezárni thatatlan volt. Minthogy a Hofer-család lemondott kártérítési igényéről, a bíróság nem foglalkozott a kártérítés kérdésével. A perköltségeket Bou!- ternó önként magára vállalta. padra, mert ott az élet igazi szellemét találja meg az ember. Kétségkivüli, hogy Londonban már évek óta nem vártak senkit nagyobb érdeklődéssel, mint Grockot, aki ezzel a lépésével visz- szatér igazi, békebeli sikereinek színhelyére és valószínűleg — hosszu-hosszu ideig itt is fog maradni. Sikertelen plágiampör Edgár Wallace ellen Négy ás fél nap alatt irta a világhírű, iró „A Naptár^ cimü legújabb színmüvét. — Wallace ellenfeleinek keresetét elutasították London, julius hó. Az angol főváros közvéleményét nagyban foglalkoztatja az a különös plágiumpör, amelyet egy Goldílam nevű angol iró a „Szerencsés Bolondok" iLucky Fool) cimü könyv szerzője indított nem csekélyebb személjdség, mint Edgár Wallace, a világhírű regényíró ellen. A furcsa pör előzményei a következők: Edgár Wallace, a múlt évben Berlinben járt 6 ottani tartózkodása alatt irta meg „A Naptár" cimü háromfelvonásos vigjátékát. Az iró színdarabját egy berlini szálloda sürgönyblankettáira jegyezte fel és arra rövid időn belül több színházi ügynökség tanúsított érdeklődést. Edgár Wallace legújabb .müvének bemutatóját szokásos reklámmal készítették elő. Hirlapi közlemények jelentek meg az iró személyéről, beszámolva bámulatos produktivitásáról s megállapítva, hogy Edgár Wallace évenként átlag egy millió szót ír, több, mint 150 novellája ékS regénye jelent meg könyvalakban és hogy nagy irodalmi munkássága ellenére az illusztris író még egy hetilap szerkesztésére is talál időt. Ezután részletesen ismertették a lapok „A Naptár" cimü müvének tartalmát, amire azután terjedelmes beadvány érkezett a londoni törvényszékhez, amelyben Charles Lewis Goldílam a „Szerencsés Bolondok" (Luck.y Fools) szerzője plágiummal vádolta meg Edgár Wallacet. A tárgyalás iránt természetesen óriási érdeklődés nyilvánul meg, nemcsak irodalmi, hanem társadalmi körökben is és a kihallgatás alkalmával érdekes részletek kerültek nyilvánosságra Wallace bámulatos munkateljesítményeiről. Kiderült ugyanis, hogy Edgár Wallace az ötletektől szikrázó és szellemes színdarabot alig négy és fél nap alatt irta berlini tartózkodása idején, még pedig jóval a Goldflam-féle munka megjelenése előtt. Az irodalmi bíráló bizottság, amelynek tagjai szitán résztvet.tek a tárgyaláson, egybehangzóan állapították meg, hogy A Naptár és á Szerencsés Bolondok tartalmában még a legnagyobb erőfeszítéssel sem fedezhető fel több tárgyi hasonlatosság, mint a „Macbeth és a „Clmrli nénje" között. Kétségibevonták viszont a bírák Wallace azt az állítását, hogy valóban négy és fél nap alatt irta a színdarabot. Sir Patric Hastings törvényszéki elnök meg is kérdezte az illusztris Írótól, vájjon nem alkalmazott-e segéderőket a színdarab megírása alkalmával, avagy talán valamelyik jó szellem segédkezett-e neki a hallatlan tejesitmény- ben, amelyet munkájának négy nap alatt való papírra vetése jelentett. — Ezen a téren csak a saját szellememre voltam utalva — válaszolta mosolyogva Edgár Wallace. majd rátérve arra az állításra, hogy évenként átlag egy millió szót ír, nyugodt fölénnyel idézte a szakértő bizottság tagjainak figyelmébe, hogy ez voltaképpen nem is sok, mert a Times egy-két ünnepi számában legalább ennyi szó jelenik meg nyomtatásban. Végű] megállapították a szakértők, hogy Goildflam sérelmezett munkája irodalmi szem- potból teljesen értéktelen, silány és jelentéktelen ostobaság, amelyből Wallace. mint világhírű iró gondolatot nem is meríthetett volna. Goldílam keresetét elutasították. Edgár Wallacenak pedig ismert angol színházi vállalkozó 5000 font sterlinget ajánlott fel a „A Naptár" előadási jogáért. (*) (írace Moore. a Metropolitan opera énekesnője férjhez megy. Ganuesbóil jelenítik: Grace Moore, a Metropolitan opera világhírű énekesnője, akinek nemcsak szép hangja van, hanem a fűmen is egymás után aratja eikereit és n Jenny Lind életéből készült filmjével egy csapásra a filmsztárok sorába emelkedett, férjbezmegy. A művésznőnek Oann-ee- ben csodaszép villája van és az esküvőt itt fogják megtartani julius 15-én. (*) Ida Rubinstein mint Kaméliás hölgy. Londonból jelentik: Ida Rubinstein, aki már évek óta nejig tud francia színpadon érvényesülni, most London legelőkelőbb színházában, a Covent Gardenben vendégszerepel. A huezéves Gautier Margitot játssza a Kamiéi! ás hölgyben és az angol sajté nagyon far nyárul fogadta alakítását. (•) Hányán imák darabot Boulanger tábornokról? Berlinből jelentik: Wii'lhetm Herzog, a Dreyfuss- dráma egyik szerzője uj darabot irt, amelynek Bou- langer tábornok, az emlékezetes multszázadvégi momarchista restaurációé kísérlet megszervezője a főszereplője. Alig került bele ez a hír a lapokba, máris tiltakozások és elsőbbségre való hivatkozások özöne jelent meg reá válaszuk Brúnó WeiiM, aki szintén Dreyfues-specialiista, kijelentette, hogy legközelebb egyszerre német ég francia nyelven jelenik meg Boulanger életrajza, amelyet később dramatizálni óhajt. Maurice Rostand, Edmond Rostand fia, Parisból tiltakozott a Herzog-féle darab ellen, mert ő már régebben bejelentett „Boulaoger tábornok különös története" cimü darabot. A találkozások nem egészen a véletlen müvei, mert ma a közelmúlt szenzációi valóságos aranybányája a dráma és regényíróknak, akik egyre több érdeklődést mutatnak a nagy riport témák iránt. (*) Bernstein külön színdarabot ir egy amerikai színésznőnek. Bernstein Henry, aki most tért vissza Amerikából Franciaországba, elmondotta, hogy felfedezett Newyorkban egy rendkívüli tehetségű színésznőt. „Csak Duse-hoz lehet hasonlítani ezt á kiváló művésznőt", mondotta Bernstein a Chicago Tribüné munkatársának. Kaitherine Cornetl a neve. Csodálatos talentuma valósággal lázba hozott. Elhatároztam. hogy a művésznő számára darabot írok. Ennek a drámának nem Pádéban lösz a premierje, hanem Newyorkban. Mór meg is állapodtam Comell kisasszonnyal, aki a jövő ősszel játssza el a dráma főszerepét. Ismerem az egész viliág színészetét, minden kétséget kizárólag ezt a színésznőt tartom a jelenkor legnagyobb drámai tehetségének. (*) A Newyork Times a magyar zenekultúráról. A Newyork Times röviden ismerteti a Budapesti Egyetemi Nyomda kiadásában megelent Hungary a Land of Music, Hungárián Art Almanach cimü könyvet s hangoztatja, hogy a magyar zeneéletből közölt rövid riportok és a mélyreható kérdéseket megvilágító tanulmányok érdekes és értékes képet adnak Magyarország jelenlegi zenekultúrájáról. Egy másik cikkében a .Newyork Times rámutat arra, hogy a cseh fihanmónikus zenekart milyen nagy szívélyességgel fogadlak Budapesten. Ez a szívélyes hangulat és az impozáns fogadtatás nagy megelégedést keltett a két ország politikai és művészeti köreiben egyaránt. A lap ezután ismerteti a magyar ©ajtó-orgánumok elismerő kritikáit. (*) Német darabok Parisban. Parisból jelentik: Bruckner nagysikerű drámáját. Angliai Erzsébetet Páriában Püoieff. társulata a. jövő szezonban előadja. — Frauz Werfel drámája. Jimoez und Maxi- miiiian. mint operaszöveg kerül színre a párisi nagyoperában, Darius Mühaud szövegével.
