Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-17 / 160. (2677.) szám
t _________________________'PRXGM -l V>ACíVAR- HIRLA0 —— ——————————8—g——W—l IWIIIIIIII llllllllllgIWIW»IIIMKgiHBMMM»IWgBWWiiWiB Kényszerleszállás Budapestről 10 kilométerre 19 óra 30 perckor a keleti pályaudvar főnöksége azt az értesítést kapta, hogy Bicske és Tár állomások között, a 15-ös őrház közelében ;gy pirosfeclelü repülőgép kényszerleszállást végzett. Tekintettel, hogy a magyar gépnek piros fedele volt, valószínűnek tartják, hogy a kényszerleszállást végzett gép azonos Enaersz és Magyar gépével. A hir vétele után néhány perccel a mátyásföldi repülőtérről egy gép startolt, hogy fölkutassa a Budapesttől 40 kilométerre leszállóit Justice of Hungary-t. A magyar óceánrepülés előzményei Budapest, julius 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefon.jelentése.) Az amerikai magyar óceánrepülés eszméje Magyar Sándor kitűnő magyar pilótától ered, aki tervét Molnár Jenő windsori magyar református lelkésszel közölte. Hosszú, gondos szervezéssel készítették elő a nagyjelentőségű repülés anyagi feltételeit. Az akciót az amerikai magyarok országos szövetsége magáévá tette, majd az annakidején Amerikában járó Rothermere lorddal is közölték az óceán repülés gondolatát, aki azt a magyar propaganda szempontjából kitűnőnek talál:?, cs nyomban tízezer dolláros dijat tűzött ki annak, aki bármely amerikai repülőtérről az óceánon keresztül sikeresen repül Budapestig. továbbá megállapította, hogy a repülőgép neve Justice lor Hungary (Igazságot Magyarországnak) legyen. Eleinte nagy nehézségeket okozott a szükséges anyagiak előteremtése és szinte az utolsó pillanatban jelentkezett Szalai Imre fiinti magyar husárugyáros, aki 1930 julius 11-én messzemenő anyagi segítséget ajánlott fel a vállalkozáshoz. Végre megvásárolták a repülőgépet. A repülésre Endresz György, valamint Magyar Sándor vállalkoztak. Endresz kiutazott Amerikába, hogy az uj gépet kipróbálja és felszerelje, Magyar pedig navigációs tanulmányokat folytatott, miután az óoeánrepülés alkalmával ő látja el a tájékoztató munkát. Endresz György 1893-ban született a te- mesmegyei Gyertyánoson. Elvégezte a temesvári hadapródiskolát és 1912-ben zászlósként került a 19. győri gyalogezredhez. A világháborúban eleinte gyalogos tiszt volt, majd mint pilótatiszt működött és vitézségével több Ízben kitűnt. Tulajdonosa a 3. oszt. vaskorona rendnek, a katonai érdemkeresztnek stb- Négy elismert légi győzelme volt. A világháború után a kereskedelmi légi forgalomban helyezkedett el, közben Amerikában is tartózkodott, majd a Magyar Aerószövetség első sportrepülő oktatóiskoláját vezette. Biztoskezű, jó idegrendszerü, nyugodt, kiváló pilóta. Magyar Sándor 1898-ban született Szekszárdim. A soproni főreáliskolából a Ludovika akadémiára került. 1916-ban avatták fel hadnagynak. A háború utolsó évében repülő megfigyelőtiszt lett. Pilótává 1921-ben képezték ki Szegeden. Az aviatikának a trianoni békeszerződés által való korlátozása következtében gazdasági pályán próbált elhelyezkedni. 1925-ben Kanadába vándorolt ki, később az Egyesült Államokba ment át. Szalai Emil Imre Győr megyében született. Apja egyszerű polgárember, aki honvédként becsülettel küzdötte végig a magyar szabadságharcot. Szalai harminc évvel ezelőtt egyszerű mesteremberként vándorolt ki Amerikába, ma. jómódú gyáros. Nem tartozik a dollármilliomosok közé, ami bőkezűségének értékét csak fokozza. — Apám szellemében cselekszem, — mondotta —, amikor a magyar igazság érdekében tehetségem szerint sorompóba lépek. Apám megfordulna sírjában, ha nem teljesíteném kötelességem, amikor ez szükséges. E szavakkal nyújtotta át Szalai 22.000 dolláros csekkjét, amit a repülőgép vásárlására fordítottak. k A repülőgép löbh adatai Szélessége 14 méter, hosszúsága 9 méter. Az összes hordfeliilete 40 négyzetméter. Ür- sulya 1370 kg., normális megterhelése 750 kg. Legnagyobb sebessége óránként 260 km. A gépet a Pratt és Whitney-féle Wasp-motor- rel szerelték fel, amely 12 hengeres, léghűtéses, űrtartalma 18 liter és teljesítménye 420 lóerő. A motor ,súlya 318 kg. A repülőgép megterhelése az óceánrepülés végrehajtásánál a következő: ürsuly 1370 kg, tartályok 113 kg, a két pilóta súlya 143 kg, két ejtőernyő 20 kg, pilótaruhák 21 kg. 3 és fél gallon ivóvíz 10 kg, élelmiszerek 8 kg, navigációs felszerelés 10 kg, világitó pisztoly felszerelés 10 kg. 630 gallon benzin 1928 kg, 40 gallon olaj 160 kg, a repülőgép összes súlya tehát körülbelül 3800 kilógnám. Az alma és a iája Irta: Csathó Kálmán Két közlemény Az öregur a tornácon üldögélt. Egy liter bor volt előtte, meg egy üveg parádi viz. Hozzá egy kiadós spricceres pohár, amit éppen most tett Le üresen. Rágyújtott egy újfajta szivarra, (— ezek se olyan jók már, mint hajdanában az ötös Kuba! —) és nézte a verebeket az udvaron, ahogy leszálltak egyenként az eperfáról a baromfiitaló vályúi szélére, óvatosan szettekingettek, aztán az egyik a legbátrabb beledugta kúpos kis csőrét a vízbe. De már jött a kakas és berzenkedve nekiszaladt, mire elrepültek valamennyien. Az öregur csendesen mosolygott magában. Csak úgy befelé, anélkül, hogy az arca elhúzódott volna. Tetszett neki a jelenet, főként a kakas, ahogy a hőstett után meg lebeg tette a szárnyát és harsányan belekékor ék olt a napsütésbe. Nézte, milyen hegyesen lépked, nézte, nézte, addig nézte, mig utoljára már nem is a kakast látta, hanem túl rajta, jóval túl, valahol a messze .múltban egészen mást. Messze mait? Bolondság! Hiszen mintha tegnap.lett volna! Ködmenesek ültek az ivóban. Szürkék, szedett-vedet lek, egyformák, akárcsak ezek a verebek. Barátságot akartak inni, ami arra kebelt volna nekik, hogy a korcs maros rá- tartós leányának ők is azl merjék mondani: „Szentem, Sárikám!. •.“ De akkor jött ő! Sarkantyúba, mint a ka, kas, mert lóháton járt, hiszen a tanyája messzi esett. A kantarszárat odavetette egy őgyelgő kiölyüknek az udvaron, leugrott a sárgáról és berúgta az ivó ajtaját. Aztán elkurjantotta magát: — Kifelé! Aki csillagos keserve van a ...! Mindenki banya [homlok takarodott. Csak a cigányok nem, azok csak erre kezdtek eJő- száll in gózni a ház mögül. Hej! De sok szép nóta járta akkor!... Bizony különbek, mint ezek a maiak, amik ott. teremnek a pesti flaszteren! Merthát régen volt biz mégis! Még legénykorában. Azaz, hogy azután is! De akkor már csak keserves veszekedések árán. Periig volt egy dara!) idő, amikor nem tudott meglenni e nélkül! Nem Sárikáért, nem i* a borért! A cigányént &o! Csak magáért a korcsmáért! Isten tudja, miért?! Ha leszállt az alkony, egyszerre szűk lett neki a ház, a kert, a tanya, szjük lett az egész, széles, sík határ. A szabadlevegő fojtogatta: a füstös ivóba vágyott, ahol nagyot rikkantott: „Ki a legény?“ Na ugyan ki lett volna? A szegény parasztok, akik mukkanni se mertek az intéző ur előtt?... Nem nagy virtus vo.lt, de hát mit tehetett, ha nagyobbra nem volt alkalom. Ártatlan mulatság volt biz az, az asz- szonv mégis mindig sirt, valahányszor csak nekiindult. Könyörgőtt, hogy ne menjen, de ő bizony nem hallgatott rá. Sőt! Gyűlölte ilyenkor, hogy miit áll az útjába. Hát rabtartónak vette ő el, vagy feleségnek ? Ment! Elment csak- azért is! És mialatt a sötétedő estében a korcsma felé kocogott a sárgán, megbánta százszor is, hogy bolond fővel megházasodott. Hanem aztán hazafelé! Nyárfairánt, uttalan utakon sarkamtyuzta gyorsabb vágtatásna a sárgát, csak, hogy minél előbb odóhajthassa a fejét az asszony ölébe és megesküd hess é k neki: ..Soha! Soha többet!" Milyen gyönyörű békü- lések'voltak azok pirkadő hajnalokon! Aztán, ha jött az este, mégse bírt magával. Egyikét, éjjel otthon maradt, harmad, negyednap nekiindult újra. Micsoda bolond egy szenvedély volt a,z! Ma meg a© tudja már érteni. Füstös, piszkos, falusi korcsmában, parasztok között! Mert azok, ha elmenekültek is első knrjantására, idővel lassan, lassan visszaszól Iingóztak rendszerint, mikor a tekintetes ur ímegked- vesedett és akkor már tűrte őket. sőt szóba is állt velőik. Csak hajnal felé utálta meg az egész népeéget újra, de akkor már nem őket kergette szét. hanem 6 maga menekült közülük. Haza! Haza! De estére megint csak rájött a vágy, hogy közéjük menjen. Szégyelte magát érte, de nem hirt el le átállni. És minél jobban szégyelte, annál dühösebb volt azokra, akik útját akarták ál- lani. Mondták neki nem egyszer: „Úriember létedre! Részeges parasztokkal! Hogy teheted!“ Nem feleli rá, de aki ezt vetette a szemére, azt. meggyülölle halálosan. Ez a gyűlölet. forrt benne olyankor, mikor betaszintol- in az ajtót és honos árkod olt:-— Ki innen! Kifelé! Azián egyszerre vége lett az egésznekA szenátus befejezte munkáját és nyári szabadságra megy (sekély érdeklődés meiíett folyt le az elemi kársegélyezési és külkereskedelmi hitelgarancia javaslatok vitája Prága, julius 16. A szenátus ma tartotta szünet előtti utolsó ülését és teljes érdektelenség mellett tárgyalta le a képvLselőbáz által már a múlt héten elfogadott törvényjavaslatokat. A szónokok üres padsorok előtt beszéltek és a szenátorok már alig várták, hogy szavazásra kerüljön a sor és hazamehessenek. Az Ülést Soukup elnök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg. A szenátus folytatta az eifimi csapások á’tal sújtottak ^állami támogatásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Douda kommunista kifogásolja a törvényjavaslatban azt. hogy nem nyuj' készpénzsegélyt a károsultaknak. Bohr német keiesztényszocialista azon a véleményén van, hogy ezzel a tör- * ényjavasiattal ne.a- nagy tettet visz végbe a törvényhozó testület, azonban mégis némi segélyt nyújt a károsultaknak és ezért a javaslatot elfogadja. A szónok hevesen támadja Stöhr német agrá-me.í. aki egyik beszédében azt állitcite a német keresztényszocialistákról, hogy azok nem támogatják a mezőgazdákat. Ez a kije öntés éles kontrover- ziát váltott ki. Azonnal felszólalt Stöhr s visz- hzautasitolta Bohr támadását, majd részletesen foglalkozott magával a javaslattal és kijelentette, hogy ez a javaslat a politikai cserekereskedelem egyik produktuma, tehát hiányos. A kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy legalább a törvény végrehajtása legyen jó. Petrik .cseh szociáldemokrata ugyancsak rámutat arra, hogy hosszas tárgyalás anyagát képezte a koalícióban ez a javaslat. Hogy csak most kerül tárgyalásra, ez azzal magyarázható, hogy egyéb javaslattal állott junk- timban és így csak most kerülhetett a szenátus napirendjére. Majd felszólalt Fiissy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor, akinek beszédét lapunk más helyén közöljük. Füssy után beszélt még Hubka cseh nemzeti szocialista. Ezzel véget ért a vita és Kroj- her eloldó zárszava után a szenátus első olvasásban elfogadta a javaslatot és nyomban áttért az exporthitelről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A javaslat előadói voltak Pastyrik cseh iparospárti a kereskedelmi és ipari bizottság részéről, Fácek cseh nemzeti demokrata a külügyi bizottság részéről és Modracek cseh szociáldemokrata a költségvetési bizottság részéről. A vitában részt vett hét szónok, majd a szenátus első olvasásban elfogadta az exporthitelről szóló javaslatot, rövid vita után pedig letárgyalta a motorjármüvek forgalmáról szóló nemzetközi egyezményt és a bírói illetékek felemelésére vonatkozó törvény- javaslatot. Ezután gyorsított eljárással második olvasásban fogadták el mindazokat a javaslatokat, amelyeket a hétéin letárgyalt a szenátus. Ezzel az ülés véget ért és Soukup elnök kellemes nyári szünetet kívánva a törvényhozóknak, berekesztette a szenátus utolsó ülését. Bécsben nem lesz bankzárlat Bécs, julius 16. Burasch dr. szövetségi kancfcllár elnöklétével tegnap este minisztertanács volt. amely behatóan foglalkozott a németor szági és magyarországi pénzügyi helyzettel és szakértők meghallgatása után arra a határozatra jutott, hogy Ausztriában nem hoznak hasonló intézkedéseket. Három gyereke volt már akkor: egy leány, meg két fiú. A leányt szerette legjobban. Az volt a legnagyobb, és az maradt a legkt. se-'bb, szegényke! Egyszer arra érkezett haza egy ilyen korcsmázásból, hogy7 a felesége a kis leány ágyánál virriaszt. A gyerek nagy lázban feküdt és félrebesBélt, Nosza hamar orvost! Patikát! Nem feküdt le három napig — hiába! Negyednap reggel elment a doktor és megjött az asztalos, hogy a kis halottról mértéket vegyen. Pedig!... Hej! pedig az volt a legkü- lönb gyerekem!... Olyan volt, mint én! Bátor, becsületes, tiszta jellemű!... Ezek a fiuk?... Na hiszen ezek!.. Hogy vájjon kire ütöttek? Töltött és ivott: — Megvert velük a jó Isten alaposan. Két ilyen fiam! Nekem! Hát a kisebbik, Péter, az még csak hagy ján. Az csak buta. Minden baja onnan származik. Nem tudott tanulni, azért adták vas- árus-segédnek, de ott sem boldogult. Mindenféle ostoba vállalkozásokba kezdett, fűszeres üzletet nyitott, belebukott, most csőd alatt van. Pest mellett, a felesége nevén bérel valami kis földet és zöldségféléket hord be a vásárcsarnokba. A szerencsétlen! És micsoda felesége van! Közönséges kofa! És ő is milyen már! Mint egy fuvaroskocsis! Nem csoda, mert hisz azok közt él, azokkal társalog. A csoda az, hogy nem is vágyik más emberek közé, azok közt érzi jól magát- Ha néha hazajön látogatóba, az anyja is, ő is, csak nézik, hogy hogy kerülhetett az ő úri famíliájukba ilyen bunfordi, esetlen paraszt. — Hát persze! Aki korpa közé elegyedik. .. De hát mért elegyedett közéjük? Hiszen maradhatott volna eredeti pályáján! Nem kellett volna néki igv elzülleni... De mindig a legalsó társaságot kereste!... Megfoghatatlan, hogy kire ütött!... Péter!... én fiam! Szinte hihetetlen!.., Talán már iszik is azóta? Mit is csináljon az ilyen ember?... Nem is lenne csoda! Sokkal csodálatosabb a másik! Pisla! Aki... Eh!.., Meginl töltött és kiát.ta. Aztán nézte az udvaron a csirkéket és verebeket tovább, a nélkül, hogy látta volna őket. A felesége kijött a szobából. Termetes, ringóhajlásu, nemesarcu, öreg néni volt. De most valami nyugtalanság borongott az arcán és a tágranyiilt szemében. Odaült az ura mellé, csak elélbb megkérdezte; — Van elég borod? Az öreg rábőllntott: — Elég! Egyelőre! ő ugyanis ebédután ki szokott ülni ide és itt spriccerezik vacsoráig mindennap. Néha tölbb bor fogy, néha kevesebb. Ahogy éppen pillanatnyilag kívánja a természete. Ne arra még nem volt e»et, hogy a mértéket eltévesztette volna. — Ha osak egyszer ia megesnék velem, hogy a bor leütne a lábamról, egy kanállal se vennék a számiba többet! Ezt elmondta már sokszotr, és igaza is volt: sohasem látta még részegnek, de csak kapatosnak se senki. Annál érthetetlenebb,' hogy ilyen embernek a fia alkoholista legyen. Mert Pistának ez a baja. Iszik és megárt neki. És tudja, hogy megárt neki és mégis iszik! Néha hónapokig megállja, hogy nem nyúl Italhoz. Akkor aztán egyszerre valahogy mégis megint belekéitől és olyankor egy hétig nem jön haza. Ezért nem lehet pénzt rábízni. Pedig egyébként micsoda zseniális ész! És milyen szép szál, elegáns, szellemes ember!... Különösen milyen volt, amíg az ital meg nem rontotta. Mert most már külsőre se a régi. Hát persze, az idő is elszállt felette! — Pista nem jött még haza? — kérdi az öregur. Az öregasszony osendesen feleli: «— Nem!... De talán má.r jönni fog nemsokára ... Most már ideje volna! Többet nem szólnak, de egyet gondolnak mind a kelten és az valami szörnyű nyugtalanító. Olyan, hogy az öregasszonynak apró szaggatott sóhajokban szakad ki a szivéből, az öregembernek pedig meg reszketi tőle * keze, amint, az üveget emelt, úgyhogy a bor a pohár mellé loccsan. Hallgatnak, de egy idő múlva megszólal a férfi: — Pedig holnap a kosokat is össze kell tátogatni. És ezt neki kell elvégezni. Más nem ért hozzá itt senki, hogy a gyapjút megítélje... Ezzel tudtam neki egy fizetést kicsikarni az uradalomtól! — Jobban éri ehhez Is. mint aki évekig tanulta! — sóhajtotta az öregasszony, de nem büszkén, inkább bánatosan. —■ Mindenhez éri, amihez hozzáfog! Mindenhez a világom! _____1931 julius 17, péntek.
