Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-16 / 159. (2676.) szám

GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉS Irta: TARJÁN ÖDÖN III. Az egyes államok nemzeti jövedelme is lé­nyeges eltolódást szenvedett az 1914 évihez képest és lényegesen emelkedett különösen a semleges államokban, az Egyesült Álla­mokban és Kanadában, ahol az emelkedés az arany elértéktelenedése dacára is eléri az 50—100 százalékot. A háború előtti Európa nemzeti összjöve­delmét 240 milliárd márkára becsülték, az egv lakosra eső jövedelmet 490 márkára. Az Egyesült Államok nemzeti jövedelmét ugyan­ezen időben 150 milliárd márka összegre tet­ték, ami kib. Európa nemzeti jövedelmének kétharmada volt. Ma az Egyesült Államok nemzeti jövedelme meghaladja egész Euró­pa nemzeti jövedelmét. Az egész világnak 900 milliárd márkára becsült nemzeti jöve­delméből 40 százalék jut az Egyesült Álla­mokra, Európára valamivel kevesebb mint 40 százalék, mig a föld összes többi állama­ira 20 százalék. A háború előtt Európa a vi­lág nemzeti jövedelmeiben 50 százalékkal, Amerika 30 százalékkal, s a többi világré­szek 20 százalékkal részesedtek. Nem érdektelen adat, hogy Európának összesen 1600 milliárd márkára becsült nem­zeti vagyonából a politikai változások kö­vetkeztében egy nyolcad cserélt gazdát. — Oroszország 50 milliárd márka nerhzeti va­gyont adott át a békeszerződések következ­tében, még pedig 36 milliárdot Lengyelor­szágnak!, 10 milliárdot a Balti-államoknak, 4 milliárdot pedig Romániának. Németország nemzeti vagyonának kb. 10 százalékát, 30 milliárd márkát veszített, amelyből 17 milliárd márka jutott Lengyel- országnak, 10 milliárd Francioarszágnak, a többi Dániának, Csehszlovákiának, Belgium­nak és Litvániának. Ausztria-Magyarország 120 milliárd már­kára becsült nemzeti vagyona hat állam kö­zött oszlott meg, úgy hogy Csehszlovákiára kb. 45 miiliárd, Ausztriára 20—22 milliárd, Lengyelországra 14 milliárd, Jugoszláviára 14—15 milliárd, Magyarországra 13 milliárd, Romániára 10—11 milliárd és Olaszországra 3—3.5 milliárd jutott. Ezidőszerint az európai államokban és a legfontosabb tengerentúli államokban az egy lakosra eső nemzeti jövedelmet a követke­zőképen becsülik: Hollandiában Ke 12.672 Angliában „ 12.536 Söhweizban „ 11.784 Norvégiában „ 10.696 Dániában „ 9.152 Svédországban „ 8.856 Németországban „ 8.616 Franciaországban „ 7.680 Belgiumban „ 7.080 Csehszlovákiában „ 5.040 Ausztriában „ 4.744 Olaszországban „ 3.664 Magyaíor szágó n „ 3-432 Észtországban ,, 3.232 Lettlandban „ 3.168 Romániában „ 3.144 Jugoszláviában „ 2.744 Oroszországban „ 2.600 Lengyelországban „ 2.536 Litvániában „ 2.432 Bulgáriában „ 2.061 Ausztráliában „ 16.216 Kanadában „ 20.168 Egyesült Államokban „ 24.904 A gazdasági újjáépítés lehetőségeinek he­lyes megítélése szempontjából ismerni kell ezeket a számokat, mert a vagyonban és jö­vedelemben mutatkozó óriási különbségek­kel és az őstermelésben és ipari termelés­ben bekövetkezett nagyarányú eltolódások­kal számolnia kell mindenkinek, aki a me­zőgazdasági és ipari túltermelés dacára olyan utakat keres, amelyek a vagyonban és jöve­delemben is szegényebb népek számára a Berlin, julius 15. A Birodalmi Bank direktó­riuma ma, délelőtt azokról a rendszabályokról tanácskozott, amelyeket, a készpénzhiány meg­szüntetésének érdekében kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a birodalmi kancelláriában a kor­mány deviza-bizottsága tárgyalt arról a sziikíég- rendeletröl, amelyet a mai nap folyamán akar­nak kibocsátani a gazdasági krízis megszünte­tése érdekében. Ezeknek a tárgyalásoknak alapján a mai délután folyamán a következő in­tézkedések várhatók: 1. A birodalmi bankjegyek fedezeti határá­nak leszállítása ,40-ről 30 százalékra, vagyis ar­ra a fedezeti tételre, amely a legtöbb ország­ban, elsősorban Angliában érvényes a bankkö­rökre. Ezzel a készpénzkészletet egymilliárdnyi értékű birodalmi márka-bankjeggyel lehet nö­velni. fokozatos gazdasági megújhodás lehetőségeit vannak hivatva biztosítani. A mezőgazdasági — valamint az ipari — és részben a bányászat terén is bekövetke­zett túltermelés természetes folyománya a háború alatt jelentkezett keresletnek. A me­zőigazdasági termelés és elsősorban a ke- uyérmagvak termelését uj szűz területek fel­törésével fokozták, különösen Kanadában, Ausztráliában és Argentínában. Fokozta a világ termelését az intenzivebb gazdálkodás, a föld jobb művelése, a vetőmagvak gondo­sabb kiválasztása és a műtrágyák alkalma­zása. Ezzel a rendszabállyal egyidejűleg érvénybe lépnek a birodalmi banktörvény előírásai, ame­lyeknek értelmében a Birodalmi Bank a fedezet leszállításának tartamára köteles jegyadót be­vezetni és a birodalmi bankdiszkontot fölemel­ni, úgyhogy jelentős kamatemelkedés várható. 2. A szükségrendelet által a bankszünnapok helyébe a bankok részére részleges fizetési ha­ladékot adnak a számlatulajdonosokkal szem­ben. Különböző vizsgáló szervezetek, esetleg ke­reskedelmi kamarák, vagy hasonló fórumok be­kapcsolásával a számlák fölmondását megvizs­gálják a gazdasági szükségesség szempontjából, amivel a bérek és fizetések kifizetését akarják biztosítani, mig a magánszámlákról történő ki­fizetéseket nem teljes mértékben, hanem a bizonyítja az a körülmény, hogy a tejtermé­kek fogyasztásában és a húsfogyasztásban is résziben elérte, résziben már túl is haladta Európa a háború előtti fogyasztást. A túltermelés következménye, hogy az ár­pát és rozsot kivéve a termelés lényegesen meghaladja a háború előtti mennyiségeket s hogy az utóbbi években a következő ter­melési évre átvitt készletek állandóan emel­kedtek. 1929. augusztus 1-én a régi búza­készlet 10.1 millió tonnára tehető, az 1928. évi 6.2, az 1927. évi 3.7 és az 1926. évi 3.8 millió tonnával szemben. A gazdasági újjáépítésben természetszerű­leg a mezőgazdasági termelés jövedelmező­ségének biztosítása a legfontosabb feladat, különösen Középeurópában. Az ipari terme­lés fenntartása, s a munkanélküliség leküz­dése egyenesen a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségétől függ. A kenyérmagvak fogyasztásának emelke­dését csakis a föld lakosságának fokozatos szaporodásától várhatjuk. Ha tehát katasz­trofális termések nem következnek be, a legfontosabb termelő államokban, úgy to­vábbra is számolni kell azzal, hogy a nagy- készletek az árakat nyomni fogják. Ezért eminens érdeke a mezőgazdaságnak, hogy a megváltozott viszonyokhoz alkalmaz­kodjék és ne csupán a kenyér magvak terme­lésére építse a termelés jövedelmezőségét, A mai helyzet vizsgálata arra az eredmény­re vezet, hogy csak azokban az államokban nincs mezőgazdasági válság, amelyek állat- tenyésztéssel és tejgazdasággal foglalkoznak. Ezek Hollandia, Dánia, Finnország és Ujsee- land. ,A kenyérmagvak termelésénél számítás­ba kell venni azokat az áthidalhatatlan, kü­lönbségeket, amelyek a termelési önköltsé­gek tekintetében a legfontosabb termelő ál­lamok, tehát az Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Ausztrália és Európa termelése között fennállnak és a mai birtokelosztás és társadalmi tagozódás következtében ki sem egyen Hihetők. De számításba kell venni az oroszországi termelés önköltségeit is, ahol részben az óriási méretű állami birtokokon, részben a kollektív termelésre berendezett paraszt birtokokon olyan önköltségek mel­lett termelik a kivitelre szánt búzát, hogy azzal az egyéb európai termelés nem képes megbirkózni. számla értékének bizonyos százaléka arányá­ban teljesítik. Ezt a belföldi részleges fizetési haladékot ki fogja egészíteni egy devizarendelet, amely a megszervezendő devizabizottság vezetése alatt elő fogja irni a belföldön lévő devizaállomá­nyok igazgatásának módját és a külföldnek való kifizetéseket a devizabiztos beleegyezésé­től teszik függővé, úgyhogy ilyen módon a kül­földnek esedékes fizetésekre vonatkozólag is részleges haladék következik be. A Birodalmi Bank direktóriumának és a biro^ dalmi kormánynak ezen rendszabályai után holnap megnyitják a bankok pénztárait. A teljes belföldi és külföldi moratórium messze menő* tervét egyelőre fölöslegesnek tartják. Az a javaslat, hogy a készpénz hiányának eltüntetésére nagyobb mértékben bocsássanak A búzatermelés 1927—28 óta iis emelkede- dett és 1928—29-ben 13 százalékkal volt na­gyobb, mint a háború előtti években. Az Ésaakamerikai Egyesült Államok, Kanada és Argentína a világtermelésnek kb. kéthar­madát szolgáltatják. Európa még nem érte el á háború előtti mennyiséget, ami elsősor­ban az orosz termelés visszaesésének tulaj­donítható. A világ kivitelének 90 százalékát búzában az Egyesült Államok, Kanada, Ar­gentína és Ausztrália szolgáltatták 1927—28- ban. Ugyanezen államok a háború előtt a vi­lág buzakivitelében 50 százalékkal részesed­tek. A termelés emelkedésével nem tartott lé­pést a fogyasztás. Ez résziben a legfőbb fo­gyasztók, az ipari államok lakosságának csökkent vásárló képességében, részben pe­dig a megváltozott táplálkozási módszerek­ben leli magyarázatát. A vitaminok felisme­rése és terjedése hozzájárult a kenyérfo­gyasztás csökkenéséhez, amelyet gyümölcs­csel, zöldségfélékkel, tejjel és tejtermékek­kel pótolnak. De oka részben a kisebb ke­nyérfogyasztásnak a 8 órai munkaidő és ez­zel együtt a nagy ipari üzemekben beveze­tett étkezdék létesítése, amelyekben a mun­kásságot hozzászoktatták a meleg ételek él­vezéséhez. Az egy lakosra eső lisztfogyasztás csökkenését hozzávetőleg Angliában és Né­metországban 10 százalékra, az Egyesült Ál­lamokban 12—15 százalékra becsülik, Hogy a kisebb kenyérfogyasztásnak tényleg az előbb említett körülmények az okozói, azt A német kormány szükségrendeletekkel iparkodik úrrá lenni a pénzügyi nehézségeken Leszállítják az aranyfedezetet — Részleges moratórium belföldi és kül­földi vonatkozásban — Felemelik a diszkontot — Csütörtökön kinyitják a német bankokat — Az angol államférfiak szombaton tárgyalnak Berlinben V Mai Miaunk SS eE«lal X. évf. 159. (2676) szám •> CsUtÖrtÖk Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* a i 1 " ' • 7 " // '7 • *■# 1, 8zerkesxtöség» Prágán. Panská ulice t2. évre 76. havonta 26 Ki; külföldre: évente 430, SZÍOTJSTlSZfCOT 6S riZSZlTlSZ rCOl 6ll6T7Z6r€l f)CLTtOK Q, emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki _ nnlifihni nnnilnnin , , „ Prága BL Paníkí nllce 11 111 emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több tőszeckeszlői P P P telelő* szerkesztő. Telefon; 34184. Egyes szám ár* 1.20 Kí, vasárnap 2, -Ki DZU8ANW LÁSZLÓ tORGACfí GÉZA SŰRQÖNYCIM: HÍRLAP. PR AHA Bevetett terület összes se n 1000 hektárban az összes államokban Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Burgonyi 1909—1913 109376 47609 36060 59708 71878 16541 1924- 1925 108702 45398 32068 56766 72475 17264 1925- 1926 113537 48155 31519 56590 74687 17785 1926- 1927 121109 47414 32223 58843 74397 17895 1927- 1928 125028 47179 31779 60033 73828 18638 1928- 1929 124082 44333 34431 59446 76775 19012 s Búza Rozs Árpa Zab Teng-e rá Burgonya iL-í .f -§ ^ .$ _ .$ J # _ ■$ lis-i 2P | 5p! $£)| vJ fto | W.-l w, | § öcj Ü) | §p.lí JjUf I! fi II II II ll fi fi ll II. fi fi 1909—13 115.7 17.4 49.4 1.48 47.0 5.1 71.0 2.3 109.5 6.2- 158.8 0.8 1924- 25 1024 23.0 37.5 2.27 33.7 2.9 628 1.6 100.9 6.9 168.7 18 1925- 26 11612 19.5 488 1.25 408 2.8 66.6 1.7 120.7 6.4 175.2 1.1 1926- 27 121.2 20.5 44.1 1.35 37.9 3.2 67.7 18 115.1 8.0 1608 1.5 1927- 28 122.9 23.6 468 1.98 37.8 3.5 64.1 18 112.4 11.4 183.9 1.5 1928- 29 131.4 248 43.9 1.10 44.5 3.9 73.2 1.1 110.9 9.0 184.1 1.4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom