Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-12 / 156. (2673.) szám
(\ TI^GAlA\AO-tAR-HIRLAI> Böhiü Rudolf szenátusi beszédéből a külker ette delem irdnyvonaíainak illáit ostorozta $ a magyar kereskedelmi szerződés megkötését sürgette A kormány egyben bőkezű: szé? iaéreteSsben - Zsákutcában a mezőgazdasági program — „Hűségért hűséget", de erre is mi fizetünk rá - A csehszlovák* magyar vámháboru öthavi mérlege Prága, július 11. Közöltük tegnap, hogy a ysehszlovák-jugoszláv kereskedelmi szerződés ezenátusi vitájában felszólalt Böhm Rudolf, az országos keresztény szoci altsta párt agilis szenátora is- Böhm szenátor tartalmas beszédét alább közöljük. A ibeszéd igy hangzott: Beváltatlan ígéretek Amióta kormányunk szerencséltet bennünket, azt tapasztaljuk, hogy mihelyt az ország idült gazdasági válsága, melynek gyökeres megszüntetéséhez ez a kormány komolyan soha hozzá nem fogott, kiimélyül, hivatalos és félhivatalos kommünikékkel látja el a belföldi és külföldi sajtót és ebben nagyszerű, grandiózus szanálási tervekkel lepi meg a világot. Félévenként uj tervekkel, uj koncepciókkal, amelyek alapjában véve soha megvalósítva nem lesznek. E téren — el kell Ismernünk — a legnagyobb gyakorlatra a miniszterelnök üt tett szert, mert valósággal művészi tökélyre vitte a beigérée módszerét. Mert amikor az elégedetlenség a vidékről felcsap egész Prágáig, a miniszterelnök ur előveszi ilyenkor a gazdasági Ígéretek bő szaruját és ezzel szerencsélteti az ország népért. ígéretekkel és beigérósekkel bővelkedik ilyenkor a kormányelnök ur minden beszéde és ez az a csodaszer, amellyel a leg- háborgatóbb koalíciós törvényhozó keblet is megnyugtatja. :A miniszterelnök ur első nagy beígérése a munkaiprogramija volt. Ebben a legfontosabb teendők között az ország gazdasági kérdéseinek megoldását jelölte meg. Ugyancsak mullt év ősszel és a tavasszal expozéjában gazdasági terveiből és ígéreteiből mindenkinek juttatott bőven. A jóhiszeműek abban a tudatban voltak, hogy a miniszterelnök ur, aki a kormány agrár, tehát legerősebb pártjának teljhatalmú ura ée aki mögött állandóan egy nagy kormánytöbbség áll, eokat igérő programját és sok beigérését meg fogja valósítani!. Sokan hitték, hogy a repub- iHka központi előnyös helyzetiét kihasználja és a gazdasági válság alatt szomszédjait gazdasági szférájába kapcsolja és ezzel olyan gazdasági bázist teremt az ország részére, mely megteremti belül a rég várt gazdasági jólétet éls kifelé a békés egészséges külkereskedelmi atmoszférát. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy mindez nem valósult meg, a kormány két éves uralma gazdasági életünkben nem hogy javulást nem idéze tt elő, de a gazdasági állapotok ma már valóságban a tatérdutós képét mutatják. egy gyors gazdasági gyógyulási folyamatban már bízni sem tudunk, mert ma is párt- uralom dúl a kormány berkeiben és nem a nép érdekét tartják szemmelMii mutat a külkereskedelmi mérleg Gazdasági életünk csúszik, a lejtőn lefelé és a legutolsó hónap külkereskedelmi mérlege már azt mutatja, hogy nem is lassú ez a folyamat, de zuhanásszerű. Az egész vonalon végig fiaskó éri a kormányt a kereskedelmi1 tárgyalásoknál, ezeknél a gazdasági izoláció körvonalai bontakoznak ki — Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bélrekedésnél, renyhe emésztésnél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőrviszketésnél a természetes Ferenc József kese- rüviz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. Az orvostudomány több úttörője megállapította, hogy a Ferenc József víz abszolút megbízható hashajtó. A Ferenc József keserű víz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletek- ben kapható. és ez az üt a gazdasági összeomláshoz vezet. Gazdasági kouszolidáltságiunk ma már, sajnos, csak látszat befelé, mert a külföld gazdasági leromlottságunkról már tudomást szerzett. Egy uj Rasin kellene, aki annak idején rendbehozta az ország pénzügyeit és hihetetlen tartalékokat teremtett, amelyek megszerezték a külföld bizalmát. Az ország tartalékait azonban ma már az utódok, sajnos, mind elfecsérelték és már üres az államkassza. A kormány uj bevételek után kénytelen nézni. A pénzügyminiszter uj adónemeket akar 'bevezetni, pedig ujaJbb megterhelést senki- sem brr el és a magángazdaságok összeroppanásához vezet. Ne a bevételeket növelje a kormány, hanem a kiadásokat csökkentse és akkor az államháztartás mérlegét egyensúlyba hozhatja. Könnyítéseket követelünk az adózók részére, az egész vonalon és nem újabb megterheléseket. A köztársaság gazdasági élete ma száz sebbel vérzik és annak legmosto- hábbja Szlovenszkó, egy állandó jajszó. Követeljük azt, hogy a kormány sok tervezget tés és beigérés helyett tegye komoly mérlegelés tárgyává Szlovenszkó gazdasági helyzetét, mert Szlovenszkó földjén olyan nagy a nyomor és olyan sok az éhező, hagyha sürgős segítség nem jön, akkor minden izgatás nélkül is száz újabb köss úti eset ismétlődhetik meg. Szörnyű és lesújtó még csak a gondolata is annak, hogy ma, az aratás idején az arató földimiunkások ezrei a nyár derekán imunkanélkül vannak. Dolgozni vágyó és akaró szlovensztkói munkásság a nyomortanyákon bolsevizálódik. És a kormány még a kossuti memento után sem nyúl a magyar nép hóna alá, nem törődik vple, nem ad munkaalkalmat, hanem tétlenül nézi, mint pusztul el a magyar föld népe gazdaságilag. Az állítólag megoldott problémák Hol vannak az agrárpárti törvényhozók, kik örökös beigéréeékkel járják az országot a választások alatt és most egy sincs, aki a kormánnyal szemben a nép érdekében szót emelne. Ha összegezzük a kormány szlávenszkéi gazdasági programjának eddig látható eredményeit, meig kell állap irtanunk, hogy a gyáripar összeomlása, a kisipar elszegényedése, a kereskedelem pangása és a munkásság régh etetien nyomora az eredménye. Ez a kormány gazdasági programja belső eredményének belső keresztmetszete. A külső még elszomorítóbb, mert az ország jövőjére nézve kihatásaiban kilátástalanok. Ezt elsősorban a kereskedelmi tárgyalásokból és a kereskedelmi szerződések eredményéből állapíthatjuk meg. Külkereskedelmi politikánk jellemzéséül röviden a következőkre akarok rámutatok Amikor mull év december 15-én a kormány, de különösen az agrárpárt' hibájából, beállott a magyar vámháboru, mely a mezőgazdaságra nem hozott semmiféle hasznot, amint azt már akkor megjövendöltük és ma már — sajnos — megállapíthatjuk, de ehelyett végzetes károkat, idézett elő, világgá röpitette külügyi szervünk, hogy minden kárunk, amjt veszítettünk a vámháboruval kapcsolatiban,- megtérül, mert a Jugoszláv kereskedelmi szerződés majd rekompenzálni fogja azt. Persze ezek a tendenciózus nyilatkozatok csak propaganda-célokat szolgálnak, kifelé fél rávezetést céloztak, belül pedig porhintés volt a nép szemébe. Mert: minden komoly gazdasági fényező tudta, hogy a Jugoszláv kereskedelmi szerződés sem Érthetetlen lehet mindenki előtt, hogy a miniszterelnök ur mindezzel meg van elégedve. A sajtónak tegnap leadott nyilatkozatában megelégedettséggel konstatálja a miniszterelnök ur, hogy a kormány a gazdasági válsággal kapcsolatos sok kérdést már megoldotta. Mi ugyan nem tudunk róla, mert ellenkezőleg, azt 'látjuk, hogy minden egyes társadalmi osztály helyzete a két éves uralom alatt nem javult, hanem ellenkezőleg, rosszabbodott. A mezőgazdasági programmal is zsákuc- cába kerültek, az összes nagyhangon létesített experimentálások csődöt mondottak. Legfeljebb azt lehet eredménynek talán elkönyvelni, hogy az agrárok túlzott mérhetetlen követeléseinek következményeként a legkuszáltabb külkereskedelmi állapot szakadt nyakunkba és a magyar vámháboru bezárta iparunk előtt Magyarország kapuit. Ma már általánosan a mezőgazdaság hivatalos fórumai is bevallják, hogy a mezőgazdaság állapotán ezek a kereskedelmi sakk- húzások nem segítettek, hanem a mezőgazdaság helyzete egyre rosz- szabodiik. A mezőgazdasági program tervszerűtlen,ségét igazolja az orosz rozsnak ez évi behozatala. Csehországban történik ez, ahol annyi rozs termett, hogy jóval felülmúlta az ország szükségletét. Kétségbeejtő a mezőgazdaság helyzete a ro'ssz árak -miatt Csehországban is, pedig itt Szlovenszkóboz képest kanáani viszonyok vannak. A kormánypártok - otthon Az ipar helyzetét csak egy példával fogom illusztrálni és pedig azzal, amit a legilletékesebb helyről, kommentár nélkül adok le. A kormánypárti szociáldemokrata Chalupnik képviselő gazdasági értekezletükön megállapítja, hogy csupán a malhrischosztraui kerületnek 7000 munkanélkülije van, akikhez csatlakoznak azok sokkal nagyobb ezrei, akik megrövidített munkaidővel dolgoznak. A bányaaknákat és az üzemeket egymásután zárják be és teljesen remény nélkül állanak a jövőre nézve. A vitkoviici üzem egyes osztályainak csak pár napra van munkája és azután a munkások ezreinek elbocsátása következik. Jagerdorf- ban, hogy egy másik példát említsek, 22.000 lakos közül 4.000 munkanélküli van. A példák felsorolását szinte végnélkül lehetne folytatni. Ez csak ízlel tető. Ilyen ,a helyzet a cseh és morvaországi iparban, melynek az állam nagy. áll ami szállítás okát juttat. Szlo- venszkón az ipar helyzetéről már nem is beszélhetünk, mert az lassan már nem is lesz. mi komolyabb gazdasági eredményhez sem juttathatja a mi gazdaságunkat, mert a jugoszláv ok egészen más gazdasági egységben élnek. Hogy most itt fekszik előttünk a jugoszláv kereskedelmi szerződés, megái lapíthatjuk, hogy ez ránk nézve semmiféle előnyt nem jelent. Ezúttal is nem az ország gazdasági életének prosperitása volt az irányadó, hanem a külpolitika. A labilis barátság kedvéért elárulták a nép jólétét. Ahogy Sóba képviselő említi, hűséget hűségért. Ebben a hűségben azonban mi vagyunk mindig a vesztes fél. Köztudomású, hogy annak idején agrárvédelmek védelméért mondta fel a kormány a magyar kereskedelmi szerződést, mégis a, jugoszláv kereskedelmi szerződés az agrárén! ekek feláldozásával köttetett, meg. T ,én vege »;.bb vám kedve mén y be n ,1 ugo szíá- v iáiban nem részesültünk,, hacsak azt ne m átütjük be vívmánynak, hogy a fezt vámmentesen vihetjük be Jugoszláviába. A textilipar terén elért vámkedvezmények sem jelentősek és Kereskedelmi tárgyalások — kereskedelmi szerződések ha Suba képviselő ur látja, hogy Belgrád iparunk részére egy jövőbeli bázist jelent, úgy illuziókat kerget, mert Jugoszláviában elsősorban a német textilipar vetette meg lábát és ott van az osztrák és legújabban a magyar textilipar konkurreneiája is. De különbén is úgy tudjuk, hogy a jugoszláv textilipar is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy kiépüljön. Seba képviselő ur terve tehát csak légvárak építése, mert mi a jugoszláv kereskedelmi szerződésnél csa'k áldozatokat hoztunk. A vámháboru egyre dúl És amikor azt látjuk, hogy ekkora áldozatok árán kötöttük meg a kisantant barátságának alátámasztása kedvéért Jugoiszláviával a kereskedelmi szerződést, akkor csodálkozásunknak kell kifejezést adni, hogy a szomszéd államokkal miért vagyunk még mindig szerződésen kívüli állapotban. Ausztriával, Lengyelországgal és Németországgal ni«cs kereskedelmi szerződésünk. MagyaTországgial még mindig fennáll a vámháboru, ami mint ma már közismert dolog. Beüss külügyminiszter urnák legnagyobb balfogása volt. Ez volt a bekerítő politika utolsó etapja, amivel térdre akarták kényszeríteni azt a szomszéd államot, amelyre gazdaságilag szükségük van. Ez a terv, ez a bekerítő politika visszafelé sült el és ma azt látjuk, hogy gazdasági életünket ezen vámháboruból kifolyólag óriási veszteségek érték. Ha most alaposan szemügyre vesszük a statisztikai adatokat, hogy milyen veszteségek érték gazdasági életünket az utolsó ót hónapban a vámháboru folytán, akkor azt látjuk, hogy fában 56 millió, textilárubkban 113 millió, papírban 21 millió, üvegben 12 millió és vasárukban 11.5 millió, tehát összesen 268 millió korona veszteség érte a csehszlovák gazdasági helyzetet a vámhábo- ruból kifolyólag. Mi\ el továbbá a faexport tulajdonképpen és elsősorban Szlovenszkóra vonatkozik, mert hiszen a szlovenszkó' fának Magyarország volt az exportterületű, bátran állíthatjuk, hogy Szlovonszkót 56 millió korona veszteség érte csak fában a vámJiáboru következtében. Mit kapott ezzel szemben Szlovenszkó? Ki akadályozza a megegyezést? Látjuk azt is, hogy a vámháboru megszüntetése érdekében nem történik még ma sem semmi. Igaz ugyan, hogy kiküldték a delegációt Geoif- be, azonban a legújabb hírek szerint a tárgyalások megakadtak. Kérdés, ki a hibás abban, hogy a delegáció semmiféle alaposabb instrukcióval nem utazott ki. ügy látom, hogy itt újból Beues miniszter ur keze van, aki egyszerre két nyergen ül, mert egyrészről úgy állítja be, mintha ténylegesen meg akarná kötni az uj kereskedelmi szerződést Magyarországgal francia nyomásra, másrészt azonban akadályokat gördít a megegyezés elé é-s nem gondolja meg, hogy erre nem Magyarország fog ráfizetni, mert Magyarország ma már _ sajnos — más piacokat kapott és szerzett Ausztriában, Németországban, Olaszországban és megkapja mindazokat az előnyöket, ami' két Csehszlovákia nyújthatott volna számára. A csehszlovák ipar tehát ki fog szorulni Magyarországból és amikorra a vámháboru végétéi' és az újabb vámszerződést megkötjük, az uj szerződésnek Csehszlovákia számára mái semmiféle előnye nem lesz. Ugyanígy állunk Ausztriával, mert itt is nehézségek merüllek fel, nemkülönben Leu- gyelországgal, tehát külkereskedelmi politikánk hibás vágányokon nyugszik és ha nem akarjuk, hogy egy gazdasági összeomlás jöjjön, sürgősen ki kell küszöböl1961 jnlius 12, va sámán. Köszvény, I c ciuzban ! szenvedőknek, I nincs . gazdasági válság mert STÖBNSANSICE TEPLICE | I Stubnyafürdöra 4-heti gyógyítás vagy üdülés csak Ki 1.600. Ebben az árban benne foglaltatik modern * szállókban való lakás, elsőrendű étkezéf (4 szer naponta), borravalók, kiszolgálásért iáró dijak, világítás, kurtaxa. gyógy vág? H strandfürdő használata jg Visszautazásnál 50% kedvezmény. *" Bővebb felvilágosítást és prospektust kfi )d t> S Fürdöigazgatóság Stubnianske Teplice Szlovenszkó. g 5
