Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-12 / 156. (2673.) szám

2 n>RXGAI^AGYAR- H1 RLAI> 1931 julius 12, vasárnap. Stenásl® oknpAlsa Iteieíi Sröniandot flz ügy a döntőbíróság elé kerül s az angol államférfiak berlini időzését főleg a •irancia követelések megtárgyalása fogja kitöl­teni. London, Juliim 11. A Times newyorki jelen­tése szerint, a nagy amerikai kereskedelmi ban­kokban semmi készség sincs arra. hogy a Né­metországnak nyújtandó nagyobb kölcsönben részt vegyenek. Amint newyorki és csikágói pénzügyi körökből hire jár. a bankárok azon a nézeten vannak, hogy rossz politika volna Né­metországnak pénzügyi segítséget biztosítani addig, a.mig nem léptet életbe energikus intéz­kedéseket. kiadásainak korlátozására. Ezek a körök, mindenesetre azon a nézeten vannak, hogy jelenleg Németországgal szemben nem jön­nek számításba hosszú lejáratú obligációk. Julf&js 15-ési mm lsei! fizetni London, julius 11. Miután az angol kormány tegnap a BIZ-hez inté­zett jegyzékében kijelentette a julius 15-én esedékes német reparácfós fizetségről va­ló teljes lemondását, a Daily Héráid ma azt a meggyőződését fe­jezi ki, hogy minden ellenkező kir dacára Franciaország hasonló nyilatkozatot küld a BIZ-nek. A lap azt is írja, hogy Luther tegnap, ami­kor a francia tárgyalók ismert politikai fel­tételeiket előterjesztették azonnal el akart utazni és csupán a birodalmi kancellárral folytatott beható beszélgetés után maradt Pa­risban. A Daily Héráid mély sajnálatát fejezi ki afölött, hogy fejtegetéseit Németországban félreértették és a francia álláspont támoga­tásának tekintették. A lap ezeket irja: Nyo­matékosan hangoztatjuk, hogy ajánlatunkkal nemhogy a francia álláspontot akartuk vol­na támogatni, hanem éppen ennek az ellen­kezőjét kívántuk elérni. Meg akartuk aka­dályozni azt a kísérletet, hogy a jelenlegi né­met krízist olyan ígéretek kizsarolására használják fel, amelyek elvetendők és hatás­talanok. Németországnak mentesülnie kell a kényszer alól. De éppen ezért hangoztattuk önkéntes vállalását egy olyan szolgálatnak, amely az egész világra kedvező hatással lett volna. Németországnak alkalma van most a büszke gesztusra. Ha ezt a gesztust elmu­lasztja, csak ellenségeinek szerez örömet és barátjait ábrándítja ki. — A Daily Telegraph is ki jelenti,, hogy az angol bérarány soha sem akart politikai követelést támasztani Német­országgal szemben a Hoover-tervben foglalt támogatásért. Éppen az ellenkezője áll en­nek, mert Anglia éppen úgy, mint az Egye­sült Államok kifejezetten vissza utasította az ilyen követeléseket. — A Daily Express sze­rint a francia feltételek elfogadása a német kormányt kiszolgáltatná a nemzeti szocialis­táknak, mert a választók tömegei Hitler és Hngenberg táborába sodródnának, ha a né­met kormány meghajolna a francia követe­lések előtt. A francia követelések forszirozá- sa Brüning ellenségeinek számát növelné és végső eredményben a kormány bukására és Hitler diktatúrájára vezetne. Németországban hagyják a hiteleket Newyork, julius 11. A szövetségi Reserve Bank minden nyilatkozatot megtagad a Né­met Birodalmi Banknak nyújtandó hitel ügyében, ezzel szemben beavatott bank körök úgy tudják, hogy a jövő Ht elején a német kölcsön ügye aktuális lesz. Szükségessé válik egy gyors hitelnek folyósí­tása és ennek egyetlen akadálya csupán a Franciaország által felállított politikai ter­mészetű követelések. A Reserve Borad a hi­telakcióban való részesedését azon feltétel­hez köti, hogy az amerikai bankvilág köte­lezze magát rövidlejáratu hiteleinek Né­metországban való hagyására, mert céltalan­nak tartják, hogy a Birodalmi Banknak hi­telt nyújtsanak, mig a privát bankok a hitelt visszavonják. Azt is várják, hogy a Birodal­mi Bank hitelkorlátozásokat fog végrehaj­tani. London, julius 11. A Financial News azokról a tárgyalásokról számol be, ame­lyeket tegnap folytattak a vezető angol bankházak. A londoni konferencián állító­lag az a felfogás alakult ki, hogy a hitelek Németországiból való visszavonását meg­szüntetik. — Elkobozták a keresztényszocialista párt két lapját. Pozsonyból jelentik: Az országos keresztériyszocialista párt központi orgánu­mát, a Magyar Néplapot, a párt szlováknyelvii hivatalos szlovák hetilapját, a Vola Ludut a pozsonyi államügyészség elkoboztatla. Ugyan­csak elkobozták a ro^snyói „Hajó vidék“-et. Mindhárom lap második kiadásban megje­lent. Oslo, julius 11. Mint ismeretes, Dánia és Norvégia között hosszabb ideje tart a koufiik- tus a keletgrönlandi partvidék birtoklásának ügyében. A konfliktus az utóbbi napokban rendkívül kiélesedett. A no-rvég kormány elhatározta, hogy keleti Gr ontanának az északi szélesség 73,3—75,2 foka közé eső részét birtokába veszi. Ennek a határozatnak nyilvánosságra kerülé­se után a dán kormány azonnali rendkívüli ülést tartott. Amint hírlik, Dánia ezt az ügyet haladéktalanul a hágai döntőbíróság elé akar­ja terjeszteni. A norvég kormány legújabb lé­Kis tárcák Irta: KARINTHY FRÍ GYES Gondolat Póttartalékos katonakoromból. Kiképzés. Kint a piliscsabai mezőn az első fegyver­forgatások művészetébe avatnak bennünket. A pró csapatokba felosztva álldogál az újonc legénység. Mindegyik caspat egy altiszt ke­zére bízva. Egyelőre türelmesek ezek az altisztok. Nem lehet kívánni, hogy egyszerre mindent megértsünk. Még nem tartunk a nagy kato­nai elvnél „a lehetetlent követelni, hogy a lehetőt megkapjuk*1 — most az oktatásnak egy másik bölcs módszere érvényesül, hogy a tanító a tanítvány hangját próbálja eltalálni. Cugszfürer ur Herold ennek megfelelően kesztyűs kézzel tapogatózik a maga kis csa­patában. Csupa szelídség és megértés. Min­denkit egyénien kezel, még nem olvadtunk be a nagy Egységbe. A haptákba állított gléda előtt meg-megáll, igazit egyet valamelyik Überschwung-on, tanácsokat ad, hogy tartsuk kezüjnk-lábunk, járni tanít bennünket, mint valami jó atya. Nem haragszik meg arra, aki nem érti meg rögtön: bolond civilek ezek még, hogy értenék. Mindenkit a mestersége szerint próbál megítélni. Meg is kérdezi egyi- ket-másikat, hogy a megsterségébe vágó fo­galomkört vegye alapul. pése az egész skadináv sajtóban nagy izzgal- mat idézett föl. A dán lapok rendkívül éles cikkekben tiltakoznak a megszállás ellen, amelyet viszont a norvég lapok egyhangúlag helyeselnek. A svéd sajtó Dánia pártját fog­ja és elitéli Norvégia lépését, amelyet igaz­ságtalannak tart. Osló, julius 11. Norvégia hivatalosan bir­tokába vette keleti Grönlandot. A döntés az éjjeli minisztertanácson történt és azért folt rá szükség, hogy a nemzetközi bíróság előtt folyó tárgyaláson Norvégiának alkal­mas bázisa legyen a kérdés eldöntésére. háremibölgy tulajdonosa), kellőmretlenül érin­tette ez a dolog. Kincseinek egyrészével Af­ganisztán fővárosába, Kabulba menekült, ajhol exterritoriális jogokat élvez, mint az afgán kormány vendége. Kapott egy hatal­mas palotát, ott és a kíséretével és megma­radt asszonyaival együtt. Ugylátszott már, hogy az ernir belenyugodott trónja elveszté­sébe. A gazdag keleti fejedelmek szokott le- donisztikus életét élte és látszólag semmi­sem különböztette meg a többi sablonos Ázsiai öreg kéjeriotől. Titokban azonban in­trikált, puocsokat, összeesküvéseket terve­zeti az afgán kormány hallgatólagos bele­egyezésével. Minthogy az emÍrnek rengeteg pénze volt, az összeesküvés sikerrel járt. — Volt tisztjei összeköttetésbe léptek az afgán határszéli vidék csaknem teljesen független . törzsfő nőkéivel és. megnyerték őket az emir terveinek. Néhány héttel.ezelőtt: pontosan junius 22-én, a megvásárolt afgán törzsfőnö­Lám, Silber előtt is megáll. Fejét vakarja. — Mondja csak, Infantenist Silber, mi­csoda maga civilben? — Jelentem alássan, bölcsészettanhallgatő. — Na, már akkor jól van. Tudja maga, In- farnerist Silber, mi az, hogy gondolat? Silber csodálkozik kicsit, el is pirul. — Jelentem alásan ... azt hiszem . . . igenis tudom. — No, mi? Silber kicsit tűnődik, összehúzza a szemét, aztán lassan, fokozódó hévvel, lelkesen ma­gyarázni kezdi, mintha alapvizsgázna. — A gondolat . . . izé . . . jelentem alá... a gondolat Thales szerint légnemű * test . . . megfelel az az anima substanciának . . . . Anatagores és követői a gondolatot.isteni ere­detűnek tartják . . . Sokrates és Plató a La- gos, vagyis Törvény felismeréséből származó összefügések eszméletét nevezik igy . . • Aristoteles a természet bölcsességéből vezeti le, mellyel az emberen keresztül, önmagát el­lenőrzi . . . Kant a priori adottságnak tekinti, tapasztalatból meg nem konstruálható magán­valónak, mig a materialisták az idegrendszer működéséből származó összhatás eredőjét... Cugszfiihrer ur Herold legyint. — No jó, elég, látom, hogy tudja. Hát most rántsa azt a fegyvenszijat ott a vállán egy gondolattal hátrább. Aki másnak vermet ás Hogy aki másnak vermet ás, maga esik bele — ez az egyszerű közmondás tulajdon­kök és emberei betörtek a szovjet bokarai területre. Az orosz határőröket kegyetlenül lemészárolták és megindultak Bokhara bel­seje felé ezzel a jelszóval: — Éljen a szabad Bokhara! Le a kommu­nizmussal! Az egész bokharai vörös hadsereg megin­dult ellenük és azóta egyre folynak a csatáro­zások. A harcok igen véresek, mert a fanatikus afgánok halálfcmegvetö bátorsággal és vad­sággal küzdenek az oroszuk ellen. Az utóbbi napokban rendes afgán katonaság indult a határszélre. Az afgán sorkatonák azzal az imdkololással mentek az orosz határ felé, hogy a fellázadt törzseket pacifikálják és rendet teremtsenek. Ezt azonban nem tették meg és nagyon valószínű, hogy hamarosan támogatni fogják a htárszéli törzseket. E pil­lanatban azonban erről nem lehet szó, mert az oroszoknak bomba vető repülőgépekkel és páncélautomobilokkal sikerült az afgán hor­dákat visszakergetniök és több törzsfőnököt, köztük a rettegetthirti Ibrahimot el is fogták. A kabuli szovjetkövetség igen érdekes vé­leményt adott ennek az afgán támadásnak az okairól. Szerintük ebben a dolgoban is benne van a hírhedt Lawrence ezredes keze. Igaz, hogy Lawrence angol ezredes a hivatalos je­lentések szerint tavaly meghalt, de ezt nem kell nagyon komolyan venni, miért az angol hadsereg kém szolgálatának ezzel a híres alak­jával ilyesmi már igen gyakran előfordult. Minden egyes nagyobb akciója után hivatalo­san meghal, hogy azután más néven éljen és mükdöiön tovább. Lawrence ezredes a háború alatt kezdte meg munkásságát, amikor az an- ogl kormány megbízásából a török front mö­gött fellázította az arab törzseket. Később ő szította az afgán reakciósok puccsát a mo­dernista és túlságosan nagy önállóságra tö­rekvő Amanullah király ellen. Sikerült is Amanullah-t retronizálni és egy, az angolok­nak kedvező rendszert uralomra juttatni Af­ganisztánban. Lawrence ekkor ismét meg­halt, de ez nem akadályozta meg abban., hogy tavaly a kurd törzseket lázitsa fel a török­perzsa hatáio Törökország ellen. Ezután az ügy után „végkép“ meghalt és ezekután most már egész valószínűnek hangzik, hogy a mos­tani afgán felkelés is az ő müve. képpen minden erkölcsi törvény alapja és tengelye. Ezen fordul meg, jó ember vagyok vagy rossz, — ebihez igazodik bennem a ka­tegorikus imperatívusz. Ennek az egy mon­dásnak történetéből fel lehetne építeni a vi­lág erkölcstörténetét. Valamikor bibliás időkben, eredeti értel­me az volt ennek a mondásnak, hogy aki rosszat oselekszik embertársával, rosszul jár tehát nem szabad rosszat cselekednünk, ha­nem inkább jót kell cselekednünk. Ezt a tanulságot ugylátszik, nem igazolta kellőképpen a tapasztalat. A tizennyolcadik század nacionalista szelleme kezdett ráesz­mélni, hogy amióta a törvény fennáll, való­ban vermet ástak, összevissza és átabotába, egymásnak és maguknak az emberek — de hol a statisztika, amivel igazolni lehet, hogy a rossz cselekedet valóban elvette-e az ese­tek többségében büntetését és viszont? Szerényebbek lettünk s elkövetkezett a tudományos tárgyilagosság kétkedő és hitet­len, csak tényeket elfogadó szemlélete: Aki másnak vermet ás az sirásó. De vájjon, hogy állunk ma ezzel a mon­dással? Sokáig tűnődtem, inig végre elemis­ta kisfiam megfelelt rá. Az iskolában megkapta feladatul, hogy ír­jon példát erre a közmondásra és a kisfiam gondolkozás nélkül, egész természetesen és magától értetődően következő példát irta: Megy egy öreg, öreg, törődött emiber a ré­ten, kapával a hátán. Jön szembe egy izmos, fiatal suhanó. Kérdi tőle, bová-ková, öreg- apám. Megyek vermet ásni, aszongya a® öregember. a— Ugyan már, — mondja részvéttel a fia­tal — ilyen öreg, gyenge emiber létére ma­gának kell megásni azt a vermet?! Adja csak ide a kapát, megásom én magának... (vagy­is maga hélyetit, a kis fiam úgy értelmezte a szót.) A fiatalember el is ment és önzetlen jó­ságból megásta a vermet az öregnek. Bele is esett. Vagyis — a közmondás legújabb, korsze­rű fogalmazása: Aki más helyett vermet ás, maga esik bele. Értsd: aki jót cselekszik ember tás rá val, rosszul jár. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Levegő Napfény fürdő Diéta Igniáiiii tee?er$w0i. Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. Félhivatalos háború dühöng a szovjet és az afgánok között Lawrence ezredes, a legendás hírű angol kém szítja a Bokhara birtokáért folyó harcot? Kabul (Afganisztán), julius 11. Furcsa dol­gok történnek Afganisztán és Oroszország határán. Kisebbfajta háború folyik az afgánok és Szorjetoroszország között. A háborúról hivatalosan sónk lsem vett tudo­mást. Az afgán hatóságok nem nyilatkoznak. A kabuli európai követségek szintén nem. A. követek nyugodtan golfoznak, mint mindig. De éjjelenként a fővárosból autók robognak a,z orosz határ felé és zordkülsejü fegyvere­sek nagy csoportjai imádkoznak a Timur- mecset körül és aztán elindulnak — ugyan­csak Oroszország felé. Az orosz-afgán guerillalháboru előzményei a következők: A szovjet 1920-ban elűzte trónjáról a bokharai emirt és Bokharát Üsz- bekisztán .szovjetállamíba kebelezte. Bokhara tehát e pillanatban az orosz szovjetunió tag­ja. Az emirt, aki Ázsia egyik leggazdagabb embere völt{ többek között ezer gyönyörű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom