Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)

1931-07-11 / 155. (2672.) szám

1931 julius 11, szambát. Stimson és Mussolini megegyeztek a leszerelési konferencia kérdésében A világ válságos esztendeje 1932 — KiiuSea a leszerelési konferencia literétől függ Róma, julius 10. Stimson amerikai állam­titkár tegnap a Palazze Chigibe mont, ahol Grandi külügyminiszter fogadta. A két állam­férfi megbeszélése egy óra hosszat tartott. Grandi később viszonozta amerikai kollégájá­nak látogatását. Délután Stimsont Mussolini fogadta és Stimson lá­togatása után az olasz miniszterelnök az amerikai újságíróknak nyilatkozott. Mussolini rámutatott arra, hogy Stimson uta­zásának nincs ugyan hivatalos jellege, de mégis igen nagy jelentőségű, mert a világ legnagyobb köztársaságának képviselője. Mussolini Stimsont nagyon körültekintő ál­lamférfinak jellemezte, aki az olasz minisz­terelnök előtt egy nagyon fontos és az ő né­zeteivel is teljesen megegyező gondolatot fe­jezett ki, azt a gondolatot tudniillik, hogy abban az esetben, ha Európa nyugtán ma­rad, nagyon nyugodt, békés gazdasági fej­lődés korszaka következik be. Mussolini teljes mértékben osztja ezt a felfo­gást. Stimson hozzáfűzte, hogy az 1982. esztendő Európát a háború és béke válaszutjára állítja és az irányt a leszere­lési konferencia kimenetele szabja meg. — Olaszország mindenben támogatni fog­ja Hoover elnök iniciativáját — folytatta nyilatkozatát Mussolini — azt az iniciati- vát, amely a háború utáni időknek egyik legnagyobb politikai tette. A leszerelési konferencia kérdésében Olaszországot a legnagyobb lojalitás és őszinteség vezeti. Ezt Stimsorr is megértette és értékelte. Egy újságírónak arra a kérdésére, hogy váj­jon Olaszországnak vannak-e meghatározott leszerelési javaslatai, Mussolini ezeket mon­dotta: — Olaszország hajlandó a legalacsonyabb számot is elfogadni, hajlandó abban az eset­ben is, ha egész Olaszországban nem marad­na több tizezer fegyvernél, feltéve természe­tesen, hogy egyetlen más nemzet sem ren­delkezik nagyobb fegyveres készültség felett, mert ha másként tenne, ugv járna el, mint az az ember, aki bottal akar védekezni a re­volver ellen. Ebiben az őszinte békepolitiká­ban Olaszországot az a meggyőződés vezeti. hogy a gazdasági krizis legyőzéséhez szüksé­ges a politikai és erkölcsi krizis legyőzése is. — Legfőbb ideje annak, he™ megfelelő rendszabályokat keresnek a leszerelés vég­rehajtására, mert ez az akció már túlságo­san aktuális. A leszerelési konferencia eredménye elmaradhatatlan, mert a kor­mányok szempontjából nélkülözhetetlenek ezek az eredmények, hogy a népek bizal­mát biztosíthassák a maguk számára. A né­peknek nem szabad csalódniok. A leszere­lési konferencia dátumát nem szabad ki­tolni és Olaszország ezért ellene van annak, hogy a leszerelési konferenciának 1932 feb­ruár 2-ra megállapított dátumát akár egy nappal is kitolják. Végül Mussolini nagyon optimisztikusan nyi­latkozott az elkövetkező évek gazdasági kilá­tásairól a krizis leküzdésére és ezek a mun­kálatok különösen akkor lesznek eredménye­sek, ha a leszerelési konferencia sikerre ve­zet. Viszont a leszerelési konferencia sikerte­lensége esetén nem szabad lebecsülni azt a veszedelmet, amely Európát a bolsevizmus részéről fenyegeti. Franciaország politikai fettételeket szab a Német Birodalmi Banknak nyújtandó bitéi ellenében luftét dr, a Birodalmi Bank elnöke röptében Európa körül kéri a gyors segítséget — Huszonnégy óra alatt Londonban és Parisban tárgyalt és most újból Berlinben van London, julius 10. Luther dr., a Német Bi­rodalmi Bank elnöke tegnap Amszterdamból repülőgépen megérkezett London repülőteré­re. A német követségre hajtatott, onnan azon­nal a Viktória-pályaudvarra ment, hogy be­szálljon az o&teudei vonatba, amellyel az An­gol Bank kormányzója, Montague Norman Bá­belbe utazott. Az öl órai vasúti és hajóutazást a két bankember arra használta fel, hogy meg­tárgyalja a legfontosabb pénzügyi és hitelkér- deseket. c A pénzügyi segítség gátlő tényezői Az ang"! sajtó igen nagy jelentőséget tu­lajdonit LuJier látogatásának. A Daily Hé­ráid kijelenti, hogy azokat az erőfeszítéseket, amelyek Német­országnak az összeomlástól való megmenté­sére irányulnak, egyrészt a franciáknak azon állandó kísérletei veszélyeztetik, ame­lyekkel a pénzügyi segélyakció előfeltéte­léül állandóan politikai kérdések teljesíté­sét kívánják, másrészt veszélyezteti egres amerikai nagybankoknak eljárása, ame­lyek állandóan kivonják tőkéjüket Német­országból. A lap jelentébe szerint csütörtökön délelőtt a vezető londoni bankházak ülést tartottak, amelyen megbeszélték a Németországnak nyújtandó hetvenöt millió fontos hitel felté­teleit. Ezt a hitelt főleg azzal az előfeltétellel biztosítják, hogy Franciaország is részt vesz benne. A kérdést azonban egyelőre elhalaszt­ják, mert Luther Londonba való megérkezése után kijelentette, hogy Párisban való tájékozó­dását nagyon hűvösen fogadták és bizonyos politikai követelésekre tettek célzásokat. A Daily Héráid még arra is rámutat, hogy kü­lönösen két amerikai nagybank az, amelyek rövidlejáratu hitelként nyújtott pénzeiket a Federal Keserve Bank kívánsága is instruk­ciói ellenére Németországból visszavonták. A súlyos krízisből való egyetlen kiutnak a Daily Héráid a hosszúlejáratú hitel nyújtását látja, továbbá fontosnak tartja az amerikai tőke ki­vonásának megszüntetését. A párisi tárgyalás Paris, julius 10. Luther dr. késő éjszaka ér­kezett meo londoni kerülővel Párisba. Pénteken korán reggel kezdette meg tár­gyalásait kollégájával, Moret-vel, a Francia Bank kormányzójával. A tárgyalásoknak ez a gyors tempója már azr ért is szükséges, mert a francia kormány már péntek délelőtti ülésén állást foglal a Német Birodalmi Bank elnökének hitelterveiben. Luther dr. és MJoret konferenciáját már tegnap délután megelőzte Morét és Flandi pénzügyminiszter megbeszélése. Párisban ugyanis azon nézeten vannak, hogy azok a hi­telek, amelyekről Luther kíván tárgyalni, túlságosán tágkörüek ahhoz, hogy a jegybank saját felelősségére hozzájárulását adhassa és feltétlenül szükség van a kormány beleegye­zésére is. Ez a követelés semmi egyebet nem jelent,, mint hogy feltételeket akarnak felállítani, még pedig nemcsak pénzügyi természetű feltételeket, hanem politikaiakat is. Elsősorban a Biro­dalmi Bank részéről rendkívül rigorózus hitelkorlátozást kívánnak, amint Sehacht dr. elnöksége idején, 1929-ben már egyszer elhatározták. Azután szigorú rendszabályo­kat követelnek a tökének külföldre való menekülése ellen, mert francia vélemény szerint elsősorban ez okozta a Birodalmi Bank elvérzését a devizában. Politikai té­ren az angol sajtó által támasztott követe­léseknek megfelelően kívánják az uj páncé­los hajók építésének beállítását és az Ausz­triával folytatott vámuniós tárgyalások megszüntetését. Ezekről a politikai feltételekről különben már a diplomáciai tárgyalások is folyamatban vannak. — Ma a Birodalmi Bank elnöke a legna­gyobb sietséggel követel egy 12 milliárd fran­kos kölcsönt, — írja Painlevé volt miniszter- elnök az Ere Nouvelleben. Franciaország ma is kész a közös munkára, de örvénybe hajíta­ná a pénzét, ha nem igyekeznénk Németorszá­got felvilágosítani arról, hogy előzékenysége nem jelent gyengeséget. Németországnak be kell látnia, hogy fenyegetésekkel nem követel­het többet tőlünk. — Lemondás az uj páncélos hajók építésé­ről, lemondás az Ausztriával való vámunió­ról, — írja az Oeuvre uj főszerkesztője, Henry Torres — ezek azok a francia föltételek, amelyek a Németországnak nyújtandó hitelt lehetővé teszik. Különben az egész jobboldali sajtó azon a nézeten van, hogy a Lutherrel folytatott tár­gyalásokat legalább addig kell elnapolni, amíg Brüning és'Curtius közvetlen párisi tárgyalása meg nem valósul és amíg kézzelfogható ered­mények nem teszik ezeket a tárgyalásokat ak­tuálissá. „Mi az, hogy mi újból uj milliárd okát dobjunk a német Danaida-hordóba?“ — írja Lautier volt államtitkár a Home Libre-ben. Ha föl fogjuk áldozni a frankot a márka érdeké­ben. akkor rövidesen bekövetkezik a mi valu­tánk zuhanása is. P á r i s, julius 10. Luther dr. konferenciája Moret-vel ma délelőtt tiz órakor kezdődött meg. Hogy újabb megbeszélések lesznek-e, eddig még nem tudható. A Birodalmi Bank elnökének brüsszeli utazása, amelyről angol jelentések számolnak be, nem szerepel a pro­gramon és Luther dr. valószínűleg még ma este visszatér Berlinbe. Angol forrásból szár­mazó jelentések viszont arról számolnak be, bogy Luther dr. Baselbe utazik a BIZ kor­mányzótanácsának ülésére. P á r i s, julius 10. Luther dr. tárgyalása Moret-vel délben tizenkét órakor fejeződött be. Luther dr., aki a Francia Bank elnökének tiszteletére a tárgyalás után reggelit adott, péntek délután az expresszvonaítal Berlinbe tért vissza, hogy onnan menjen a BIZ ülé­sére. A francia kormány „fölvilágosit” Páris, julius 10. Az Echo de Paris közli azt a rádió előadást, amelyet Flandin pénzügymi­niszter tart ma este abból a célból, hogy a fran­cia fölfogást ismertesse az angolszász országok közvéleménye előtt. Flandi ebben a rádióelő­adásban ki [fogja fejteni, hogy Hoover elnök iniciativájának tanulságai azt mutatják, hogy az általános gazdasági krízist nem lehet le­győzni, ha csak az összes államok együtt nem működnek. Franciaország készségesen vállalta, hogy kivegye részét az Egyesült Államokkal együtt az áldozatokból. A franciák nyíltan ki­jelentik, hogy fair play-t akarnak a politikai és gazdasági élet küzdelmeiben. Mi vagyunk a hi­telezők azért, amiért területünknek egy ötödé, még pedig a legértékesebb része a háború alatt elpusztult. De megmutattuk készségün­ket, hogy hajlandók vagyunk segíteni adósun­kon, ha komoly nehézségekbe jut. Azonban a nemzetközi béke és bizalom szempontjából nagy veszedelem volna, ha a szerződéseket nem respektálnák. Németország legutolsó válságát a külföldi hitelek, elsősorban az amerikai hite­lek visszavonása okozta. Junius havában 400 millió dollárt vontak ki a Birodalmi Bankból. Ez csaknem annak az összegnek felel meg, amely a Young-annuitás megfizetésére elegendő lett volna. Amerikának, amely szintén hitelező állam, meg kell értenie, hogy miért ragaszkodik Franciaország az ünnepélyesen aláirt és vég­legesen elfogadott szerződések morális köte­lezettségeinek épségbentartásához. Newyork, julius 10. Az amerikai sajtó pá­risi jelentéseiből a francia kormánynak az a hivatalos felfogása tűnik ki, hogy Németor­szágnak meg kell fizetnie a julius 15-én ese­dékessé váló reparációs részletet. A New York Times ezzel szemben nyilvánosságra hozza a hivatalos felfogást, amely a legjob­ban informált washingtoni körökből szárma­zik és amely szó szerint ezeket mondja: Ha Franciaország nem ismerné is el a Hoover- tervet formálisan és hivatalosán, Németország még sincs kötelezve arra, hogy akár egy pfenniget is fizessen julius 15-éu. Castle államtitkár leül önben hivatalosan is nyilvánosságra hozta, hogy Hoover a morató* á Ezen forró nyári napokon élvezheti mindezen ételeket teljesen frissen és ízletesen, ha azok a felügye­letnélküli, kezelés-nélküli E L E K T R O- L U X hűtőszekrényben lesznek meg­őrizve. Csak ELEKTRO-LUX az egyedüli lehető háztartási hűtőszekrény, mert tartós száraz hideget és jégkockákat szolgáltat. Beszerezhető az ELEKTRO-LUX lerak atánál a köztársaság minden na­gyobb városában. rium érvénybelépésének napjául julius 1-ét tekinti és pedig olyan jogerővel, mintha ezt a terminust már az összes hatalmak hivatalo­san ratifikálták volna. Newyork, julius 10. Amint a New York Ti­mes jelenti Washingtonból, Hoover teljesen biztos a moratórium ratifikálásában, mert hetven szenátor és 295 képviselő ünnepélye­sen kötelezte magát, hogy terveit támogatni fogja, tehát a ratifikáls többsége biztosítva van. A londoni konferencia előkészületei London, julius 10. Tyrrell Ionon! párisi kö­vet a francia kormány képviselőjével tegnap megtárgyalta azokat a kérdéseket, amelyek a tervezett londoni konferenciával függnek össze. London sürgősen kér végleges biztosí­tékot arra vonatkozólag, hogy a francia kor­mány érdekelt tagjai a konferencia záró stá­diumában résztvesznek. Abban a kérdésben is meg kell Párisnak és Londonnak egyeznie, hogy valamelyik érdekelt kishatalmat meg- hivják-e a szakértői konferenciára és hogy: melyik legyen az. London, julius 10. A Morningpost brüsszeli tudósítója jelenti, hogy a belga kormány el­fogadta Anglia meghívását a londoni szakér­tői konferenciára. A Morningpost athéni jelentése szerint a görög kormány a szakértői konferenciához emlékiratot terjeszt be, amelyben olyan in­tézkedések létesítését kívánja, amelyek Gö­rögország pénzügyeinek nincsenek ártalmára. London, julius 10. A Reuter washingtoni jelentése szerint a londoni szakértői konferencián Hoover megbízatásából Amerika brüsszeli követe, Gibson vesz részt, aki Hoovernek európai bizalmasa. Gibson személyének kiválasztása azt mutatja, hogy Amerika a konferencián aktívabb sze­lepet kiván vállalni és nem elégszik meg az egyszerű megfigyeléssel. Jugoszlávia elégedetlen 3 6fo®we?-tervwel Belgrád, julius 10. A belgrádi lapok, első­sorban a Politika inspirált cikkében élesen kikel a Hoover terv ellen. A lap leszegezi, hogy a Young tervezet nemzetközileg szen­tesitett szerződés, amit egyik fél sem sért­het meg. Jugoszlávia 80 millió márkát kap évente a Young-terv alapján, amitől a Hoover-terv szerint elesne, ezzel szemben Amerika kölcsönt ajánl fel. De milyen jogcímen ajánlhat kölcsönt egy állam saját tulajdona helyett? — kérdi a lap. Amennyiben a Hoover-terv Belgrádra is vo­natkozik, akkor zsákuocába kerül. Egyetlen kormány sem vállalhatja magára azt a ször­nyű felelősséget, hogy ilyen jelentős bevétel­ről lemondjon. Sfsietiizéf a bolgár kemtnunislák és a rendőr­ség kezeli Szófia, julius 10. Tegnap este a kommunista munkások gyűlést tartottak, amelynek folya­mán a rendőrséggel összetűzésre került a sor. A rendőrség fegyverét használta. Három kom­munista súlyosan megsebesült. Két rendőrt is megsebesítettek a kő dobások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom