Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-10 / 130. (2647.) szám

Mas számunk na ©irtai y Mai számunk na ©irtai X, ivf. 130. (2647) szám SlSfdS X. évf. 130. (2647) szám ' SZOKSa 1931 junius 10 Előfizetési ért évente 300, félévre ISO, negyed* évre 76, havonta 26 Ki; külföldre t évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki*val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2. —Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja teieiös szerkesztő­DZURANYI LÁSZLÓ FORGACF GÉZA Szerkesztőség: Prága n„ Panská ulice ÍJ. 1U emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhlvstal; Prága UL Panská ulice I 2. in emelet Telefons 34184. SŰRGÖNYCIM; HÍRLAP P R « H h Chequers Törvény helyett inraiányreitfelettel akarjál rendezni a gabonabehozatal végzetesen fontos problémáit Egy helyben mozognak i telid® belső tanácskozásai — A pénzügy­minisztérium fantasztikus foriiiiiija: filhatalmazási törvény (sp) Prága, junius 9. Erre a chequersi kis kül­politikai sikerre valóban szüksége volt már a német birodalomnak és Brüning kormányának. A kancellárról legnagyobb ellenségei is kényte­lenek elismerni, hogy kivételes képességű poli­tikus, s nyugalmával, mely gyakran szinte a fagyosság határán mozog, valamint veszedel­mes erejű hallgatásával sok örvényt megúszott már, s kétségtelen, hogy a háború utáni Német­országban ő, az ismeretlenségből váratlanul föl-. merült államférfim az egyetlen, akinek presztí­zse Stresemann presztízsével vetélkedhetik. Briining katolikus politikus, s mint ilyen sze­reti a hosszú lejáratú akciókat a politikában: nem hajh aszik népszerűséget, nem tesz kon­cessziókat egyéni hiúságból és nem ismer sze­mélyes, csak elvi ellenségeket. Mindazonáltal szerencsés keze eddig inkább a belpolitikában nyilvánult meg s nem a külpolitikában, amely Stresemann halála óta sorozatos baklövéseket könyvelhet el. A német.—osztrák vámunió csön­desen elszenderedett terve s az a reakció, amit ez az emberileg és gazdaságilag mindenképpen indokolt kezdeményezés diplomáciaikg a kül­földön keltett, beletartozik a kellemetlen ta­pasztalatok sorába, nem utolsó sorban azért, mert egyrészt Franciaországot elhidegitette Né­metországtól, másrészt ismét egységgé forrasz­totta a régóta külön utakat kereső nyugati volt szövetséges hatalmakat: Angliát, Franciaorszá­got és Olaszországot. A csorbát ki kellett kö­szörülni. A köszörükő Chequer® volt. Elhitetni valamit a világgal annyi, mint meg­nyerni az ütközetet! Franciaország elhitette á világgal, hogy a háborút Németország akarta és megnyerte, a világháborút. Nos, Brüning és a csöndesen asszisztáló Curtius chequersi sike­rének titka az, hogy sikerült Angliát és Ang­lián át az egész világot meggyőzni a német gazdasági nyomorúság retteneteeségéröl, a helyzet tarthatatlanságáról és ennélfogva a jó­vá tét éli kérdés revíziójának gyors szükségessé­géről. A csatát ezzel meg is nyerte. Magában- véve nem volt nehéz munka: csak a valóságot kellett föltárni, néhány adatot közölni, rámu­tatni a négymillió munkanélkülire, az uj szük­ségrendeletre, a desperációs atmoszférára, a mindennap megismétlődő kétségbeesett uocai harcokra, elkeseredett öldöklésekre és az egész fölfordult politikai helyzetre, melynek para- doxonai közé tartozik például, hogy a szociál­demokrata párt keserű szájízzel kénytelen volt Lipcsében a kapitalizmus védőjeként föllépni, mig a kommunista párt derűre-borúra a legra­dikálisabban nacionalista és soviniszta jelsza­vakkal operál s a nacionalista és konzervatív elemek sokhelyütt hajlandóságot mutatnak a Brüning- és a katolikus-ellenes pogromok hir­detésére. Ebben a káoszban Európa kénytelen belátni, hogy a birodalom a tönk szélén áll s a második csőd rettenetesebb volna, mint az első, az infláció csődje volt. A német államférfiak londoni utazása s az a tervezett többi látogatás Európa fővárosaiba, amelyről a német hivata­los jelentés szó'l, hasonlít Seipel prelátus 1921— 22-es külföldi utazásaihoz és azok céljaihoz. Az akkori Ausztria és a mai Németország egyfor­ma gazdasági helyzetben van, azzal az óriási különbséggel, hogy a hat és félmilliós Ausztria akkori debacleja legföljebb Középeurópa nyu­galmát. dúlta volna föl, míg a hatvanötmilliós Németország katasztrófája 1932-ben, vagy J 933-ban az egész világ rendjét a fejetetejére állítaná. A veszély jegyében üdvözölni kell Brüning akcióját, s örvendetes, hogy a mai né­met kancellár nemcsak külsejében, tehetségé­ben, energiájában és pártállásában hasonlit Seipelhez, hanem módszereiben is követi öt. E módszerekről viszont mindenki tudja, hogy egyszer már beváltak. Szomorú az esetben csak az marad, hogy Európa leghatalmasabb népe, mely egyúttal a legmunkásabb és a iegjózanább nép is, kényte­len a szó szoros értelmében koldulással biztosí­tani életbenmaradását. Ez szégyenletes helyzet, s bármennyire észszeriitlen volna, az ember nem csodálkozhatnék, ha a gigászi koldus egyszer megelégelné a szégyent és erőszakkal akarná lerázni ravasz gazdasági bilinceedt, Prága, junius 9. A koalíció munkája be­tek óta egy helyiben topog a gabonabeboza- tali kérdés körül. Miint ismeretes, a gabona- behozatali monopólium kérdése két táborra osztotta a koalíciót. Bradács földművelés­ügyi miniszter az agrárpárt intenciói sze­rint kidolgozott egy javaslatot, mely azon­ban az ipari köröket repreaentáló nemzeti demokrata pártnál éles ellenállásra talált, úgy hogy Matousek kereskedelemügyi mi­niszter a nagyipar intencióit juttatta kifeje­zésre egy másik javaslatban. A koalíció he­tek óta a két javaslat összeegyeztetésén dol­gozik — a legminimálisabb eredlménmyel. Pedig az idő nagyon sürget, mert a gabona- behozatal kérdésének elintézése formájától függ az, ihoigv milyen alapon fogja fölvenni a csehszlovák kereskedelmi delegáció a Ma- gyarorszaggal való kereskedelmi tárgyalá­sokat. Az időkényszer hatása alatt tegnap a koalíció tárgyalás a 1 ugylátszik döntő, stádiu­mig jutottak. Délelőtt a pénzügyminiszté-’ •riumbam tárcaközi tanácskozások folytak, este a gazdasági miniszterek kollégiuma tartott ülést, melyen Renes külügyminiszter London, junius 9. Briimiilng német kancel­lár és GurtiuiS külügyminiszter mia reggel 8 óraikor elhagyta liondout. Tegnap köztudo­másúvá vált, hogy a mémiet államférfiak meghívták angol kollégáikat Berlinibe s a meghívást nemcsak Hendersom külügymi- niszterr, hanem MacDoníald miniszterelnök is elfogadta. Mint ismefretes, az angol preimier meim szívásén telsz Ígéreteket holsszaíbb időire s igy hivatalosan nem mondott még igeint a meghívásra, de beavatott körök biztolsrta ve­szik, hogy a nyári hónapokban külügy­miniszterével elgyiítt fölkeresi a német fő­várost. A kormánypárti hávataWs Dlaily Hetrald a nemét miniszterek látogatásává! kapcsolat­ban megjegyzi, hogy a vendégek megelége­dettem távozhatnak ig & hangulat a találkozá­som oly kitűnő volt, hogy MacDonald és Hendersom a közeljövőben folytatja az esz­mecserét BeWinben. Nemcsak a gazdasági kérdések és a jóvátételek terén könyvelhető el komoly siker, hanem az is megszívlelen­dő, hogy a német eket Londoniban egészen kivételes szivélyésséggel fogadták. Brüning és Curtius azzal az érzéssel térhet vissza ha­zájába. hogy a két nemzet közötti viszony, amely eddig talán csak formális szempontból volt barátságos, most tényleg egyszerű am­is jeleni volt. A pénzügyim 1 nis/úérium az át­hidalhatatlan ellentétek láttára megd-epő miegoldási ajánlattal állott elő. Nagyihirfce- len,jé;ben kidolgozott egy törvényj a v a sl a tót, juely azonban nem a Bradács- és Matousek- f.éle két javaslat ellem tételnek kiegye,nlitié- aé'ben, hanem a 'kieigyenlités msigke••ülésé­ben keresi a kiutat. A pénzügyminiszté­rium ugyanis a már szokásban lévő keret- törvények formájára azt ajánlja, hogy a parlament hatalmazza föl a kormányt arra, hogy puszta kormányrendéf#ttel sza­bályozhassa a búza és a liszt behozatalát és kivitelét. Ez a javaslat tehát azt céloz­za, hogy ebben az életbevágóan Soniíos kérdésben ne a parlament, hanean a vég­rehajtó hatalom döntsön. Ez az lant ipariamén tár is ötlet nemcsak az ellenzéknél, hanem miég a ko 7. tnypárfok sajtójában is visszaút ásatásra talált. A cseh szociáldemokrata Právo Lidu le­szögezi, hóigy a törvénytervezet annak az idegességnek a következménye, amely a kormányban a pártközi tanácskozások ellen- 'tétéi folytán jelentkeztek. A fölhatalmazási béri értelemben véve is barátságosnak ne­vezhető. A cheiquersi találkozó egy fejezet végéit és a német-angol viszony uj fejezeté­nek kezdetét jelenti. A tanácskozások meg- valósitották a bizalom átmoszfóráját éis a rejtett bizalmatlanság óiknak véget vetettek. Az általános egyiittmüiködés szelleme hatot­ta át a konferenciát és a jövőben lehetetlen németellenes államcs oportosulás ókról be­szélni Európába®.. London, junius 9- Brüning éis Curtius 8 óra 16 perckor a ménetrendszerű vonattal Southamptonba utazott, ahol az Euroipa fe­délzetén folytatják ntjutoat Bremelrhavenbe. A pályaudvarom a német követség urain kí­vül Vanslttard, a Foreign Office államtitká­ra és Church őrnagy képviselő is megjelent. Jelein vélt továbbá Friainlkenstein báró osz­trák követ is. A búcsú zás alkalmával Cuirtiu s kijelen­tette, hogy a londoni összejövetel minden tekintetben megfelelt a hozzá fűzött remé­nyeknek. Brüning kancellár kifejezte örö­mét afelett, hogy tegnap este Londoniban Church őrnagyná l a né in ét-aggal társaság estéjén találkozhatott az angol politikai és gazdasági élet vezető egyéfnis égéivé! és fesztelen Eszmecserében tárgyalhatott ve­lük. Tegnap délután a kancellár a néniéit törvény tervét — írja a lap — nem lehet szerencsés kísérletnek mondani, ment a fölhatalmazási törvény elvben elleniéi­ben áll a parlament jogaival és tekinté­lyével. A Národini Osvobozeni elárulja, hogy x mi­niszterek tegnapi tanácskozása a késő éjjeli órákig tartott s valamennyi miniszter .meg­maradt a saját álláspontja mellett. A pénz­ügyminisztérium javaslatát a Národni Osvo- bozeni a teljes tanácstalanság beismerésé­nek minősíti. A tárgyalások ma is lázas tempóban foly­tatódnak. Udrzisal miniszterelnök, magához hivatta a kormánypártok képviselőit, hogy előkészítse velük a politikai miniszterek délutáni konferenciáját. Hir szerint a gazda­sági miniszterek bizottsága megállapodott a Magyarországgal folytatandó kereskedelmi tárgyalások bázisára nézve. Ez a hir azon­ban megerősitéiSTe szorul, mert hiszen ad­óiig a csehszlovák-magyar tárgyalások nem helyezhetők szilárd .alapokra, áraiig a buza- és a lisztbehozatal és a lisztkeverés kérdése nincsen véglegesen eldöntve. követségein sokáig tárgyalt Loírd d‘Alber- notn-nal a központi jegyintézetek kérdésé­ben. Amikor a vonat elindult Londonból, Church őrnagy a következőket mondíltta: „Cutrtiiu® és Brüning számára most kezdődik az rnt méh ez óbbik része." Berlini megelégedés Berlin, junius 9.Ma délelőtt Len dón bőt hi­vatalosan jelentették, hogy MacDonald és Henderson elfogadta a német meghívást és a közeljövőben meglátogatják a német fővá­rost A hirt berlini illetékes körökben nagy elégtétellel vették tudomásul. Az angol ál­lamférfiak meghívása nem jelent meglepe­tést. Az is valószínű volt, hogy az angolok elfogadják azt, de örvendetes eredmény, hogy a látogatás már a közeli időben megtörténik. A chequersi weekend politikailag tehát el­érte azt, amit akart. Brüning és Curtius azon­nali visszaérkezésük után értesíteni fogják a kabinet tagjait az eredményekről. A köztár­sasági elnököt is közvetlenül informálják 5 e célból Brüning és Curtius elutazik ííinden- burg nyári tartózkodási helyére, a keletpo­roszországi Neudeckhe. Visszaérkezésük után a kabineti meghozza a szükséges döntéseket. A B. Z. a. M. jelentése szerint a kormány aktivitása a közeljövőben kizárólag kü!3poU* Brüning és Cssrtlus megelégedetten tér visssa Németországba Chequers nagy erkölcsi eredményei — Hacionald és Henderson nyáron visszaadja a látogatást — A franciák is megnyugodtak

Next

/
Oldalképek
Tartalom