Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-07 / 128. (2645.) szám
18 ^IWEffltA^GfcSR-FílKIxAR AS»qgagaaBP«M«M«MWMM«BTO«BaaeamB8gBaia^«{«MBK«Bia^^ 1 tertstefelni kmmáközpontja a parlament gazdasági munkájának lassúságáról Troppau, június 6. A csehszlovákiai kereskedelmi és iparkamarák központja Troppau- ban tegnap tartotta évi rendes közgyűlését. A troppaui kamara elnöke megnyitó szavaival a kereskedelmi kamarák együttműködésének a szükségességét hangsúlyozta. A kamarai központ elnöke, Simáesek mérnök a kereskedelmi kamarák párisi útjáról referált, valamint a csehszlovák—lengyel együttműködés előmozdítása céljából létesült bizottság lengyel tagjainak csehszlovákiai útját ismertette. Majd azt kifogásolta, hogy a nemzetgyűlés a gazdasági kérdésekben nagyon lassan dolgozik, a fontos ügyeket egyre halogatja s ennek az egész álltam közgazdasága fizeti meg az árát. A törvényhozó testületeknek több felelősségérzettel kellene dolgozatok különösen most, a nagy gazdasági válság idején és sürgősen meg kellene adutok a közgazdasági égetnek azt, amire szüksége van. A kamarai központ 1930. évi működéséről szóló jelentést Zsivanszky dr. főtitkár terjesztette elő. A jelentés szerint a kamarai központ állandóan nagy figyelmet szentel a kereskedelempolitikai kérdéseknek, különösen azoknak az úgynevezett uj módozatoknak, amelyekkel a gazdasági válsággal különösen sújtott államok igyekszenek magukon segíteni, mint amilyen mód a preferenciális vámrendszer. A kereskedelmi kamarák központja a csehszlovákiai ipari érdekek védelmében a legnagyobb kedvezmények elvének fenntartása mellett íoglali! állást, mert ez az elv a kereskedelempolitikában eddig is teljesen megfelelt s pillanatnyilag — a központ nézete szerint — jobb eszközzel nem pótolható. A kamarai közport véleménye szerint a kölcsönös, kontingentált árucsere, a preferenciáid® vámok, a behozatali engedélyezés elvein alapuló megoldása a kereskedelempolitikai kapcsolatoknak egyáltalán nem tekinthető uj, modern megoldásnak, ellenkezőleg, ez a régi múltban alkalmazott kereskedelempolitikai eszközökre való visz- s'zatérés volna, mely eszközök a modern kereskedelmi kapcsolatokban teljesen használhatatlanok. A főtitkári jelentés a következőkben hangsúlyozza a kamarai központnak az adó, közforgalmi és szociális politikai követelését s különösen az uj, modern kamarai törvény sürgős megalkotásának a szükségességét. Á kamarai központ ennek kapcsán határo- zatilag kimondja, hogy a kereskedelmi kamarák nagyfokú elkeseredésüket fejezik ki amiatt, hogy a nemzetgyűlés tisztára politikai okokból még mindig nem intézte el a kereskedelmi kamarák reformjára vonatkozó törvényt s igy Csehszlovákia az egyetlen állam, ahol az álllamfodulat óta a kereskedelmi kamarák nem az érdekelt gazdasági tényezők szabad választásának elve alapján, hanem a kinevezési rendszer alapján működnek. A kamarai központ egy másik határozatában a gabonamonopólium terve ellen foglal állást s egyidejűikig megállapítja, hogy a mezőgazdasági válság nem orvosolható más gazdasági tényezők rovására. A troppaui kamara elaborátuma alapján élénk vita fejlődött ki a közmunkálatok kiadásának módjáról. A kamarai központ azt kívánja, hogy az állami szállítások és közmunkák mintájára adassanak ki mindennemű közmunkák, tehát a tartományok, járások és községek közmunkái és közszállitásai is. E- mellett azonban a kamarai központ a ma érvényes munka és szállítás kiadási rendjén i« lényeges változtatásokat kíván eszközölni. A kassai kamara jelentést tett arról a törvénytervezetről, amellyel a közhatalom gyakorlásával okozott károk térítését rendezik. A központ a kassai kamara véleményezését magáévá tette. Az egeri kamara a motoros járómüvekről szóló törvény tervezetét ismertette s ennek indítványára a kamarai központ sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a, készülő törvényből kimaradtak a •kamarai központ által indítványozott intézkedések s a törvényjavaslat megelégszik néhány utrendészeti és közegészségügyi intézkedésnek a Mlölelésével. A kamarai központnak ugyanis az volt a követelése, hogy a motoros jármüvekről szóló törvénnyel egyidejűleg az utrendészeti kérdések is teljes, alapos és végleges rendezést nyerjenek. A központ nézető szerint nagyon szükséges volna az egységes közforgalmi törvény megalkotása francia és olasz mintára, ahol a Godé de la route, illetve a Codice dolla strada az országútakkal s általában a közutakkal kapcsolatos valamennyi kérdést megoldja. A kamarai központ a reichenbergi kamara indítványára végül elhatározza, hogy a központ az alapszabályok 18. szakasza értelmében a mezőgazdasági tanácsok állandó választmányával munkaközösségre lép, különö- .sen az elvi jelentőségű kereskedelempolitikai és vámkérdések megoldása céljából. Sárgásig Irta; hegedűs Baláss i. Párkány, június 5. Ezt a címet nem azért adtam közleményemnek, mintha a „sárgaság" fogalmáról óhajtanék értekezni, hanem, mert a jelenlegi tavasz nem a megnyugtató zöld ez int adta a természetnek, hanem minden növényre rálehelte a sápasztó sárgaság bélyegét. A természetnek fáj valami, ezt tudtunkra adja színe, a gyönge egyedek erőtlensége. Fájó érzést vált ki különösen a gazdaszemmel nézőkön, de ez a nyomotteág mintha minden emberen, még a máskor oly vig kirándulókon is mutatkoznék. Nem célom most a gazdasági növényvilág fájdalmának enyhítésével és orvoslási módjaival foglalkozni, azokat most helyettem mint az alábbiakból látni fogjuk, mások teszik. A növényvilág fájdalomról, nélkülözésről panaszkodó sárgasága indította arra a párkányi járás fiatal magyar gazdáit, hogy tudásukat gyarapitandó tanulmányi útra induljanak. A komáromi állami gazdasági iskola igazgatósága lehetővé tette azt, hogy az intézet gazdaságát és telepét meglátogassuk, sőt arról is gondoskodott, hogy ott tartózkodásunk alatt értékes gazdasági előadásokban legyen részünk. Nekem jutott az a szerencse, hogy a párkányi járás tanulni vágyó fiatalabb gazdáit ezen utján vezessem. A kiránduló csoport Bátorkeszin gyülekezett g onnan együttesen indultunk kerékpáron Komárom felé. Tévednek kedves olvasóim, ha azt hiszik, hogy valami impozáns nagy csoport szerepel; nem! A magyar falu fiatalságának zöme ezt feleslegesnek tartja. A jelszó „Megélt a nagyapám is, én is megélek". Bátorkesziről Dunamoes felé vettük az útirányt, jobb és közelebbi utat keresve. A gabonák rengetege mellett haladva nyomasztólag hatott a természet sárgasága, habár az előző napok csapadéka kis’ enyhülést hozott. Baleset elkerülése végett figyelmes menetet ajánlottam s mégis a dunamocsi homok 3 darab küllő kimúlását eredményezte. Ezt Dunamocson kijavítottuk s onnan Dunaradványon és Zsitvatőn keresztül haladva letértünk az országubról, hogy Pat puszta községen keresztül a Duna védgátján foJy- Lassaik tovább utunkat. A tájék felséges, egyik gidaion a szőlő- és gabonaföldek végtelensége, másikon a fenséges nyugalommal hömpölygő Duna, háttérben a szőlőkkel, erdőkkel, legelőkkel borított hegyek. Pihenő nélkül tettük meg utunkat az izsai zsilipig, itt egy hatalmas fa árnyékában 10 perces pihenőt tartottunk^ Letelepedésnél nem sok szó esett-, inkább az ut fáradalmai tették a beszéd tárgyát, a kirándulók üdék és rugalmasak voltak, habár kerékpáron speciálisan rugózott Star-febauer cég által szállított puha nyereggel volt felszerelve, mégis éreztem a helyenkénti rossz ut hatását. A tánsa-ság szótlan. Egykét sóhaj, no, mi az? — kérdem, — mire Retkes János a sínylődő, sárguló gabonákról beszél s megállapítja, hogy nem csak a párkányi járásban, hanem itt, közvetlen a Duna mentén is ilyen a jelenség. Sárgaság! Rossz termés! I Majd tovább folytatjuk utunkat-, a komáromi lövölde és strand környékén némi élénkséget látunk, ifjú párok és gyerekek szülőkkel A vágdunai hídnál Patay gazdasági iskolai tanuló vár és kalauzol az intézetbe. A városban keveset időztünk, majd megérkezve, az intézet kapujában Herrmann tanár ur fogad, meglátszik rajta, hogy kevesli a kirándulók számát. Azonnal elhelyeznek bennünket s ki-ki pihenőre, Herrmann tanár ur társaságában nagyon kellemesen szalad az idő, közben szó esik a következő napi programról. — Folytatjuk — 50.8 millió pengővel emelkedett a magyar bankjegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a május 31-iki kimutatás szerint a május 23-iki állománnyal szemben 50-8 millió pengővel emelkedett. Az emelkedést főképpen az ultiméval kapcsolatos hiteligények idézték elő. A váltőtárcaáitomány 42.4 millió pengővel nő-! vekedett. Az érckészlet devizaeladások révén J 2.1 millió pengővel csökkent. Az állami számlákról 8-8 millió pengő folyósítás történt, ellenben egyéb számlákra 4 millió pengő folyt be, úgy hogy végeredményben a zsirőkövete- lések állománya 4.8 millió pengővel apadt. Az „Egyéb követelések" 5-7 millió pengő csökkenést mutatnak. A Rimakokovai táblaiivcggyár r.-t. az 1930. évi gazdálkodását az évzáró jelentés szerint 1084.45 korona veszteséggel fejezte be. 1930 június 7, vásAiraagt. A kereskedelmi társaságok revíziója. A csehszlovákiai közgazdasági tanács mostanában tárgyalja a közkereseti és gazdasági kereskedelmi társaságok revíziójáról szóló törvény tervezetét. Az érdekelt hivatalok és gazdasági intézmények bevonásával végzett kérdőív akció eredményeképpen megállapítható, hogy a társaságok revíziójára vonatkozó intézkedések törvényes egységesítését, illetve megújítását az érdekeltek egyhangúlag követelik. A konkrét javaslatok arra irányulnak, hogy a szövetkezeti eszmével magánosok a saját gazdasági előnyük érdekében vissza ne élhessenek, illetve az ily visszaéléseket a törvény akadályozza meg. Ez olyképpen volna megoldható, hogy a kereskedelmi társaságok lajstromát vezető bíróságokon kívül más hivatalos felügyelő szervezetet bíznának meg a szövetkezetek működésének az ellenőrzésével. A közép és déleurópai terménytőzsdék kon- terenciáia ez évben Budapesten, junius 15. és 16.-án fog lezajlani. A konferencia tárgy- sorozatában "különösen fontosak a következő ügyek: a b-ecsületbirósági eljárás egységesítése oly esetekben, amikor az egyik tőzsde tagját a kereskedői becsület és a kereskedői rend megsértése miatt kizárták. A mintavétel kérdése a minőségi kifogások esetén. Jelentés a bírósági határozatoknak a tagtőzsdék államaiban való végrehajthatóságáról. A töredék magok megengedett legmagasabb százalékának megállapítása a búzánál, valamint a kártérítés tételeinek a megállapítása, ha a megengedett legmagasabb százalékszámot túllépték. A prágai tőzsde indítványa a rozsra és zabra kiterjesztetett dunai egyezmény minőségi előírásainak kiegészítésére. A bécsi tőzsde indítványa a mintavétel jegyzőkönyvére vonatkozó előírások módosításéra. A vasúti és hajöárpaegyezmény uj tervezete. A pozsony vidéki szőHöülte tvény efcben niagy károkat okozott a vihar. A múlt héten Szlovén szkó egyes vidékein nagy égiháboruk és viharok dúltak, amelyek különösen Nyu- gat szlovén szkon, a pozsonyi’vidéki szőllőkben igen nagy károkat okoztak. A dió nagyságú jég tönk re zúzta a szőHő fiatal hajtásait s a szőllőskerteket teljesen elpusztította. A félóráig tartó vihar olyan károkat okozott, hogy ilyenekre emberemlékezet óta nincs példa. A jégeső ugyancsak sok kárt okozott a gyümölcsösökben is. Az eddigi becslések szerint a jégverés a szőllőkben és a gyümölcsösökben 9 millió koronát meghaladó károkat okozott. Különösen nagy a jégkár Bazin és és Limbadi község szöllőiben. Franciaország a szovjettel tárgyal. A Petit Párisién megerősiti azt a hirt, hogy a francia kormány kereskedelmi tárgyalásokat folytat a szovjetkormány megbizottaival. A szovjet kereskedelmi misszió a múlt napok- érkezett Parisba. A tárgyalások célja az, hogy a két állam kormánya kölcsönösen megállapodásokkal elejét vegye az oly eseményeknek, mint amilyenek a múltban a szov- jetdumpiog miatt előállottak. A tárgyalások tisztára kereskedelmi ügyekre vonatkoznak. Teljesen szünetel a csehszlovákiai tüzifa- kereskedelem. A csehszlovákiai bükkfának igen nagy jelentősége van nemcsak a fakülkereskedelem, hanem az egész külkereskedelmi mérleg aktivitása szempontjából is. Különösen Keletszlovenszkon és Ruszinszkön mérhetetlen mennyiségű tüzelő bükkfa áll eladatlanul. A bükkfakereskedelem 1929-ben érte el a tetőfokát s 1930-bau hanyatlani kezdett, majd a csehszlovák--magyar vámháboru beköszöntővel teljesen megszűnt. Bár a tü- zelőfát helyenkint az előállítási áron alul kínálják, vevő úgy sem akad. A szlovenszkói fakereskedők érdekegyesülete, a Carkathia, elhatározta, hogy a helyzet javítása érdekében a minisztériumokhoz fordul. Elsősorban a belföldi értékesítést akarják előmozdita- ni a vasúti viteldij 46 százalékos csökkentésével. Ezen kívül azt is keresztül akarják vinni, hogy a kormány tiltsa meg a parké{fának Romániából és . Lengyelországból való behozatalát, mert a szükségletet a csehszlovákiai fakereskedelem és fa termelés is ellátni képes. H ^3l”üSl“Ia F. Hmm Bratislava,Rózsaucca 11 ijj Az USA kölcsönnel fedezi az idei deficitjét. Washingtonból jelentik: A pénzügyi államtitkár most közzétett hirdetményében 720 midiié dollár névértékű 3 egy nyolcad száza! óikkal kamatozó kincstári kötelezinrónv kibocsátását jelenti be. amelyeket június 15-én bocsátanak jegyzés alá. A kölcsön 1940-bein. fizöt'eö'diő vissza és az ezidei költ- ségvetési év hiányainak fedezésére szolgál'. Az orosz dumpingüveg kiszorítja a csehszlovák üveget. A szovjetorosz üvegdumping veszélyesen érezteti hatását a csehszlovák üveg külföldi piacain. Oroszország már nagyban szállít üveget azokba az államokba, amelyekben eddig kizárólag a belga, német és csehszlovák üveget vásárolták. A szovjet oly árakon adja az üveget, hogy azok még az előállítási költséget sem fedezik. A szovjet üveggyárak a múlt napokban Londonban 1000 láda táblaüveget ajánlottak, ládánként 4—5 shillinggel olcsóbban a csehszlovák ajánlatnál. A hivatalos orosz kimutatások szerint Oroszország 1928—29-ben 25 százalékkal több üveget gyártott, mint Csehszlovákia. Ugylát- szik azonban, hogy a szovjet üveggyártása Londonban még nem vetette meg. a lábát. Oroszország fokozza a buzakirltelét. A SBoyjiet- kormány a lanjckmi gabomkoaderencia mcgMueu- ■iáisávall kaipcsolaitbajn a buzakáviitedéröl újabb tervet készített. Eszermt ez évben 27%-kai több búzát számtanaik ki külföldre, mint az előző éviben. Elsősorban az európai államokba akar a szovjet búzát exportálni. A gabonanemüek simulékony vámjai júniusban. A törvények és rendeletek gyűjteményének legújabb füzete a kormány ama hirdetményét közli, amelyben a junius hónapra érvényes gabonavámok vannak kihirdetve. A búza pótlékvámja változatlanul 25 korona marad. A rozs pótlékvámját 46 koronáról 30 koronára, az árpáét 22 koronáról 17 koronára, a zabét 14 koronáról 2 koronára, a liszt és őrlemények vámját 65 koronáról 51 koronára leszállították. A rozs, árpa, zab, liszt és őrlemények éppen ismertetett pótlékvám- jai hatályosságuk óta a legalacsonyabbak. Az uj pótlékvámok juháus 8-ától kezdve lépnék hatályba. A rimaszombati községi hónapos vásárt jinniuf 10-éű, szerdán tartják meg. A vásárra mfktdeufél* állat íeiliajjitiba'bó. Csökken a higany ára. Az olasz—spanyol higanykartell, amely négy éven át uralkodott a higanyipiacon, a higany egységárát 21 font sterling 15 shillingről 16 font sterling 15 shillingre leszállította. Az uj sertés vámok. A törvények és rende- letek gyűjteményéiben most jelent meg a pénzügyminisztérium ama hirdetménye, amely a sertés- és áliatvámokat junius hónapra, junius 10-től kezdve szabályozza. Eszerint az uj vámok a következők: sertés 828 (eddig 308) korona. Ezáltal a szerződése* vám 448 koronára s az autonóm vám ((Magyarországgal szemben) 628 koronára emelkedik. A bika és ökör vámja 44 koronával, a tehéné 38 koronával, a növendékmartháé 37 koronává i, a friss húsé 88 koronával emelkedik. Amerika a gazdasági helyzet javulását reméli. A Federal Reserve Bank legújabb heti jelentése szerint az aranykészlet 2 millió dollárral csökkent. Szakértők nézete szerint ennek a jelenségnek igen nagy fontossága van a gazdasági helyzet általános föllendülését illetőleg. Hlucsinsíkúban sót kutatnak. A közmunkaügyi minisztérium már hosszabb idő óta eszközöl Hlucsinszkó egyes vidékein próbafúrásokat, amelyek legújabban sikerrel jártak. Kobesice község mellett 400 méter mélységben sikerült sóra bukkanni. Geológus szakértők nézete szerint azonban nem valószínű, hogy Hlucsinszkóban oly nagy sótelepek volnának, hogy azok kiaknázása kifizetődnék. A súlyosbodó osztrák krízis. Az osztrákoknak éppen elég a bajuk. Nem volt elég a Creditanstalt krízise, ráadásul most még kormányválságot kapnak a nyakukba. Ma Ausztriában nemcsak azt nem tudja az ember, hogy a sok idegen szakértő közül ki mit fog ellenőrizni, hanem még azt sem, hogy ki és hogyan fog kormányozni. Ez bizony nem válik az osztrák gazdasági élet javára, mert a politikai stabilitás elemi föltétele volna a gazdasági és pénzügyi bizalmi válság enyhítésének. Ami a külföldi hitelezők érdekeinek ellenőrzését illeti, jól értesült körök szerint Rist professzor egyelőre az osztrák kormány pénzügyi és gazdasági tanácsadója lesz, de nagyon valószínű, hogy őt később egy volt semleges állam polgára váltja fel. Szó van arról, "hogy egy kiváló svéd pénzügyi és költségvetési szakértő kerül Ziminermann helyére. Ez a megoldás annál valószinübbnek látszik, mert a svéd gyufatröszt esetleg egy nagyobb hosszúlejáratú kölcsönt fog nyújtani Ausztriának a gyufamonopólium ellenében. Ha Ausztriának sikerülne egy hosszúlejáratú kölcsönt kapni, az mindenesetre nagyon megkönnyítené a pénzügyi szanálást, mert nem szabad elfelejteni, hogy a Creditanstaltöm kívül az osztrák államháztartást is rendbe kell hozni, ezt pedig külföldi segítség nélkül lehetetlen megoldani. A Dél szlovenszkói és a NyugaiszHovenszkd& Villamosmüvek fuzionálnak. Komáromi tudósi tónk jelenti: Komáromban tartotta a Dél- szlovenszkói Villamosmüvek évi közgyűlését, melyen a prágai közmunkaügyi minisztérium •képviseletében Kuchar Károly elnökölt. A jelentések, a napirendbe felvett program s a választások lezajlása után a közgyűlés elhatározta a nyitrai gáz- és villamosmü vek kel való fuzionálást s elfogadta azt az indítványt is, mely a Nyugatszlovenszkói és Délszlovpn- szkói Villamosmü vek egyesítésére vonatkozói PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP — Szlovenszkói szerkesztő: Telléry Gyula. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — Ruszinszkói szerkesztő: Rácz Pál. — Irodalmi főmunkatársi Sziklay Ferenc drn 9
