Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-07 / 128. (2645.) szám

_______ •HwsaMwágaitamaasg__________15 SZ IDHÁzKönVvKaLTÜRA Dreiser és a világ legfurcsább háza A világhírű amerikai regényíró egy magyar festőművésszel építtette fel weehend-házát — Rézsútoson nyíló ajtók, sok­szögű ablakok, hőágyak, hőszéhek és szivárványszínű meny- nyezet Csehszlovák Légióbank Prága Banka éeskoslovensk^ch légii Alaptdke Ki 70,000.000.— Távirati cím Lagiobanka ' Tartalékok KB 65.000.000.— 4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- éa Morvaországban, Szlovenazkón és Podkarpatská Kasban Fiókok: Beréhovo Bratislava, Koílce, Nővé Mesto n. VH PleStany, Poprad, Zvolen Afflliált intézetek: Bardiov, Chust, C jynoraoy, Cop, Giraltovce, Holii, Hronsky Sv. Krii, Humenné, iriava, laaina Kezmarok, Komárno, Kosmo, Král. Chlumec, Krompachy, Luéenec, Malaoky, Michalovcc, Modry KameBMoldava, Mukacevo, Nitra, NővéZámky, Oslany, Parkén, Plosivec, Poprad,Presov, Rachov, Rím. Sobota, Roznava, S#hy, Sast in, Secovee, Sevlur, Sniaa, SpiSská Nova Von, Spis-ské Podhradie, Spisské Vlachy, Svaljava, Taíovo, Topolcany, Tornala. Trebisov. TurSa, Uh, Skalica, Uíhorod, VelkévKapusany, Veiké Lévára, Velky Medar, Vrible, Vranov, Zlatc Moravce, *eliezovce és Zilina. Idénybeli váltófizietek: Poprád-állomís, Sliac fürdő, StarJ Smokovec, Strbaké Plaso. latr. Lomnlea. Külföldi afflliált Intézetek: Jugoszláviában: Komercijalaa Banka d. d. Zágráb éa fiókja Ljubljana. A balti államokban: Lavijas Privatbanka, Riga. Mindennemű bankttzlet ovors és nontos lebonvolltáoa. Niewy<wk, junius eleje. Newyork északi botáránál kezdődik Westdhester Coomty, „a világ leggazdagabb megyéje". Ebben a me­gyében is élnek szegény emberek, de annyi a mi illő mos, mint a szemét. A statisztika és az adóhivatal kimutatása szerint több mint ezer valódi, tényleges dollármilliomos lakik Westdhesterben. És ebben a megyében, Mount Kisco nevű városka mellett van Theo- dore Dreisernek, a híres amerikai írónak, az American Tragedy szerzőjének 38 holdas bir­toka. Ez a birtok a világot általában, a ma­gyarokat pedig különösképpen érdekli. Ugyanis ezen a birtokon építették fel a világ legfurcsább, legkülönösebb házát, amelynek tervezője és építője magyar ember, Fábri Re­zső festőművész. Fábri két évvel ezelőtt társaságban ismer­kedett meg Dreiserrel. Az ismeretségből ba­rátság fejlődött és mikor Dreiser elhatározta, hogy a birtokán levő öreg farmiházat átala­kíttatja, Fábrit bízta meg a munkával. Fábri első munkája egy hatalmas nyitott tűzhely és fölötte elvonuló szines stuoc-o dí­szítés volt, ami annyira megnyerte Dreiser tetszését, hogy teljesen szabad kezet adott a magyar művésznek. Dreiser mindig gyűlölte m apját, aki rendkívül szigorú és bigott em­ber volt, de annál nagyobb szeretettel csün­gött az anyján, aki sokat mesélt neki. A gyer­mekkor meséiből nőtt ki az iró és mikor Fáb­ri a tűzhely fölé egy meseszerü tájat festett és mintázott — nyert ügye volt. A legköze- lobbj munka egy fantasztikusan dekorált sá­tor megszerkesztése volt. Ezután következett egy hatalmas kőtornác épitése, a tetején nyitott terasszal. Ezt a tornácot a birtokon talált terméskövekből Fábri a saját kezével építette fel — három hét alatt. Ekkor került sor a világ legfurcsább házára, amelyről akkor még se a tulajdonos, sem az építész nem tudták, hogy milyen lesz. Dreiser tulajdonképpen vendégházat akart weekendi barátai számára. És még azt akar­ta, hogy a ház minden tekintetben modern le­gyen. A többit Fábrira bízta. * A magyar művész kiköltözött Mount Ki90O- ,ra, munkásokat bérelt és elkezdett építeni. Csak alaprajzot készített. Elhatározta, hogy a konkrét pince fölé három hálószobát, sza­lont, konyhát, fürdőszobát, cselédszobát épít. A lészleteket építkezés köziben dolgozta ki és a „toronyszobára" még csak nem is gondolt. Amikor a ház kezdett formát ölteni, a mun­kások elcsodálkoztak és kijelentették, hogy ők még ilyet nem pipáltak. — Nem lesz jő ez így, kérem. Nem lehet ezt igy megcsinálni — az ilyen és hasonló kije­lentések órarenden voltak. Fábri kénytelen volt minden egyes újítást tizszer is elmagya­rázni, sőt, hogy a magyarázatnak tényleg fo­ganatja legyen, felcsapott elő munkásnak és reggeltől késő estig az építkezésnél dolgozott. Közben persze kint lakott a farmon, maga főzött, mosott és vasalt, csak vasárnaponként járt be Newyorkba rendesj kosztot enni. A munkások bolondnak tartották. Októberben kezdték, januárra befejezték. Még a belső berendezés nem készült el tel­jesen, de az emberek már csodájára járnak. Mount Kisco útban van, hogy a világ felfe­dezze. Messziről nézve olyan, mint valami apró középkori földvár. Mert barna, mint a frissen szántott föld, vagy mint a kávé. Ugyanis az oldalát hasított tölgyfapalánkok borítják víz­szintesen, míg a torony oldalait hántatlan tölgyfa rak ások fedik — függőlegesen. A há­rom részre tagozódó ház egyik részén lapos a tető, a másik részén lejtős és középen emelkedik a vaskos torony. A torony tetejét farács veszi körül. Ez is tölgyfából készült és körülbelül úgy fest, mint falun a házilag ké­szült csirkeólak kerítése. A ház minden egyes ablakának és ajtajá­nak más és más formája, alakja cs színe van. Két. ajtó rézsűt-osan, illetve átlósan nyilik és -- pompásan működik. A látogatóknak csak arra kell vigyázni, hogy mikor bemennek, a fejüket, vagy a lábukat ne üssék be az ajtó szárnyába. Az egyik ablak egy téglalap, egy négyszög és egy romboid kombinációja, míg egy másik ablak két háromszögből és tégla­lapból készült, Az ablakok felváltva világos kékre és világos zöldre vannak festve — kí­vülről, mert belül megint más a helyzet. A szalon mennyezete és falai rózsaszínűek, a padló, az ajtók és ablak rá mák feketék. Az egyik hálószobánál mindez a következőkép­pen fest: sötétlila falak és mennyezet, sötét­kék padló, sárga ajtók és ablakok. Egy má­sik hálószobánál: marancssóiga falak és mennyezet, kék padló, ajtó és ablak. A to­ronyszoba mennyezete gerendázott és a ke- resztgeremdák közét gyöngyház, illetve szi­várványszínűre festették. Ennek megfelelően minden ajtó és ablak más és más színben pompázik. A berendezés persze a lehető legultramo­dernebb. n Ennek legérdekesebb része azonban csak ta­vasszal fog elkészülni, amikor is Fábri kő­ágyakat, kőszékeket, kőasztalokat épít, sőt a könyvszekrényt is kőből ,yfaragja“. Mindéhez terméskövet és pirosra festett cementet fog felhasználni. A ház különben olajflüléssel, hideg és me­leg vizszolgálattal és modern elektromos munka- és időmegtakaritó gépekkel van fel­szerelve. Dreisernek nagyon tetszik a ház és kije­lentette, hogy „csak egy Fábri van a vilá­gon". Ugyanezt egy kitűnő építész kissé máskép fejezte ki, amikor megmutatták neki a ház fényképét. Előbb kerekre nyitotta a szemét, aztán felkiáltott az olyan ember hangján, aki végre megértett valamit: — Ez hát Dreiser hires „Amerikai tragé- diá“-ja! . . . Parisban megnyilí László Fiilöp gyűjte­ményes kiállítása Párás, junius 6. Tegnapelőtt nyílt meg a 1‘Hotel Jean Charpentier-ben, Párás legele­gánsabb kiállítási palotájában László Fülöp gyűjteményes kiállítása, melyen nyolcvanhá­rom protré és húsz tanulmány, közöttük a mester leghíresebb alkotásai kerültek bemu­tatásra. A rue du Faubourg Saint Honoré-n, szem­ben az Élysée-palotával, már délután há­rom órakor egymásra torlódtak az elegánsnál elegánsabb autók és még egyre újabb és újabb Hispanók és Rollsok hozták a nagy magyar festő vernissage-Ara a francia és a Párásban időző angol arisztokrácia hölgyeit * urait, de ezeken kívül a párisi társaság egy­két jellegzetes alakja, divatdíktátór-nők és férfiak, irék, színpadi művészek és kirátiku- eok, egymással vetekedve a buzgalomban tó­dultak a mesterhez, aki kis ezüst hajfürtök­kel a halántékain, derült boltozatos homlo­kával, fiatal tüzű, átható nézésű fekete sze­meivel, derekára simuló fekete redingote- ban, ruganyosán, kedvesen fordult jobbra balra, hogy előkelő híveit és hódolóit a leg­kedvesebb szavakkal és gesztusokkal fogadja. A vernissage-on a francia kormány képvi­selőjeként megjelent Petsiche, a szép művé­szetek államtitkára és az ő jelenlétében nyi­totta meg Lord Tyrrel, Nagybritannia párisi nagykövete a kiállítást. Ezután a meghívott előkelő közönség, miután megelőzőleg aláír­ta a kitett ivet, szinte megrohanta a terme­ket és elragadtatott felkiáltásokkal és lel­kesedéssel adót kifejezést tetszésének. Lász­ló leszűrt művészete egész skáláját tárták fel a szebbnél-szebb portrék, amelyeken sike­rült a mesternek realizálni szintézisét annak a társadalmi rétegnek, amely ma talán in­kább, mint valaha elkülönült a többi réte­gektől, de festői szempontból annál privilegi­záltabban kifinomodott, szép és elegáns. Itt láttuk Marquise dél Merítő és Comtesse de Castellane két fehérruhás portréját, a belga királyné csodálatos szemű, Curzon marquise álmodozóan finom feketefátylas arcképét, a görög királynét, a Yorki hercegnőt, XlII-ik Leó pápát, Lady Mountbatten-t, csodálatos ró­zsaszínű világításban, mosolygó szemeivel és habos menyasszonya fátylaiban, Faud egyip­tomi királyt, az olasz trónörököst, sir Austen Chamberlain bravúrosan odavetett vonásait, a portlandi hercegnőt, Roberts marsall és Keyes admirális energikus ecsettel, elegáns szín összhangban megfestett portréit, néhány ragyogóan könnyed gyermekportrét és az el­sőemeleti kis galériában egy-.két színvázlatot a világ minden tájáról, melyeket úgy látszott, hogy a mester csak kacérságból vetett a pub­likum elé, pihenőóráinak kis szórakozásait, színes kis ékköveket, a nagy gyémánt-solifai­rek után. Alak almunk volt László Fülöppel beszél­ni, azt mondta, hogy nagypn boldog, hogy össze tudta hozni parisba ezeket a müveit, melyeknek jórészét távoli vidéki kastélyok­ból, messze külföldről kellett megszereznie kölcsön a tulajdonosoktól, akik nagy előzé­kenységgel bocsátották azokat rendelkezésé­re. A kiállításon, mely társadalmi esemény volt Parisban, ott láttuk a társasági és diplo­máciai élet sok kiválóságát. A katalógushoz Camille Mauclair, az ismert kiváló iró és kri­tikus irt lelkes meleghangú előszót, amely­ben László Fülöp méltóságteljesen elegáns, büszkén előkelő és mesterségbei ileg tökéle­tes technikájú művészetét egy Largilliére, egy La Tour, egy Gainsborough művészeté­ihez hasonlítja, azokéhoz akik, mint ő pszicho­lógiailag ábrázolták az irosztokrata társasá­got, amely nekik teljes bizalmával nyilatko­zott meg. Szmeráosányi Ninon. (*) Pósa Lajos-emlékiinnep Nemesradnd- ton. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Va­sárnap lélekemelő ünnepségek keretei között avatták fel Nemesradnóton a község nagyne­vű szülöttjének, Pósa Lajosnak, a gyermek- világ rajongva szeretett költőjének emlék­tábláját a református egyház által újonnan emelt iskolaépületen. A kettős ünnepségen a környékbeli községekből százakra menő kö­zönség jelent meg és részt vett azon a refor­mátus egyház kerületi főgondnoka, Tor- mallyay Zoltán, Bornemissza Elemér, Pósa Lajos özvegye és leánya, valamint a Pósa- család rokonsága köréből is számosán, úgy­szintén a környékbeli falvak lelkészei és ta­nítói. Az ünnepély a ref. templomban meg­tartott istentisztelettel kezdődött, ahol Kovács Bertalan rámasimonyi lelkész mondott lélek­bemarkoló szép beszédet, majd a közönség át­vonult előbb a régi, később pedig az uj is­kolához. A régi iskolaépületnél Nemesradnót ékes szavú lelkésze, Pósa Lajos mondott köny- nyekreinditó búcsúbeszédet és Ugyanő tartot­ta meg az avatóbeszédet az egyház Uj isko­laépületénél is, hálás köszönetét mondva az egyházközség nemeslelkü, adakozó híveinek. Az Iskolaavatás végeztével került sor Pósa bácsi emléktáblájának leleplezésére. Az is­kolaépület falába épített díszes emléktáblá­nál Pósa Lajos lelkész helyezte el szép be­széd kíséretében az első koszorút, később pedig a csengő-bongó gyermekversek halha­tatlan költőjének özvegye, Pósa Lajosné mondott könnyek között, könnyekre Indító búcsúszavakat ugyancsak díszes koszorút le­téve. Az ünnepélyt az iskolás gyermekek Pó- sa-versek szavalásával fejezték be. A lélek­emelő avatási szertartás alatt Bodon Lajos kántörtanitó vezetésével a radnóti ref. ének­kar működött közre. A radnóti ref. énekkart és buzgó vezetőjét külön dicséret illeti meg, hogy az 'éveken át rendezett hangversenyek révén és műkedvelői előadásokkal nagy mér­tékben hozzájárultak az iskolépités költségei­nek biztosításához. Este gyemekelőadáis volt az iskolában a vendégek tiszteletére. (*) Hangosfilmet készítenek a Dolovai nló- bob leányából. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Gaumont filmgyár vezérigaz­gatója tegnap szerződést irt alá a Hunnia filmgyárral, amely szerint Herczeg Ferenc­nek a Dolovai nábob leánya cimü színdarab­járól „Rókoczi induló" címen hangosfilmet készítenek. A filmet, amelyhez a zenét Ábra- hám Pál komponálja, magyar, német és fran­cia nyelven készítik el. A külső felvételeket a sárospataki ősi Rákóczi-kastélyban, míg a belső felvételeket a Hunnia filmgyár atelier- jébeu veszik fel. A film előállítása egymil­lió pengőbe fog kerülni. (*) Rottmann Mozzart képkiállitása Ung- váron. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelen­ti: Rottmann Mozzart budapesti festőművész egy hetes képkiállitást rendezett Ungváron. A kiállítás a mester legértékesebb alkotásait tartalmazza. A mesternek Ungváron való megjelenése lokális tekintetben is igen ér­dekes, amennyiben ungvári .származású lé­vén, tulajdonképpen szülőföldjére jött vissza, ahonnan évtizedekkel ezelőtt, mint ismeret­len fiatalember távozott el s bejárta úgyszól­ván az egész világot. A kiállítás >ünnepies ke­retek között nyílt meg. A mestert Marki dr. alpolgármester, mig a Pod. Ruszi Magyar Kulturegylet nevében Bródy Miklós dr. al- etnök üdvözölte. Az ungvári művészek, a Mo­zaik kulturegylet élén, csütörtökön este bankettet rendeztek a város neves szülöttje tiszteletére. (*) 15 évig kafferok, busmannok és kerületi főnökök között. Mecklenburgi dragODyos volt Angebauer. amikor jóval a világháború kitörése előtt, az afrikai német gyarmaton lázadás ütött ki a. hererók között, önkéntesnek levitték a fiút s a lázadás leverje után földet kapott ott lenn. Csakhogy a német katonákkal egyidejűleg a német beamter is letelepedett a gyarmaton s rövidlátó kicsinycskedésévePkülöncnek akaszko- dott a zarcuk verejtékével fáradozó telepitők nyakába. Valami marhapasszus miatt Angebau- eruek is meggyűlt a baja az afrikai német „ha­tósággal4. elárverezték a holmiját s ettől kezd­ve Angebauer mint „rideg betyár” élt Afriká­ban: vándorolt ide-oda; ha lehetett, kereskedett, ha muszáj volt csempészikedett. Jóbarátságban élt a „vadakkal11 és borsot tört a beamterek orra alá. Kalandorélete közben persze egészen másnak ismerte meg áz afrikai életet, mint ahogy a hivatalos utazók és források azt leirjás. A há ború után, a vensaillesi szerződés értelmében, az angolok elkobozták a birtokát, amelyért majd a német kormány fog kárpótlást adni. Berlinben évekig járja a hivatalokat; végül az infláció kel-, lős közepén megkapja pénzét; három pár virstlire telik belőle. Ekkor ül le az íróasztala mellé, hogy megírja ennek a másfélévtizednyi afrikai kalan­dozásának érdekfeszitő történetét. Angebauer könyve „Ovambo“ címmel most jelent meg ma­gyarul Dante kiadásában. (*) G. Stratil-Sauer: Az afgánok fogságában Stratil-Sa/uer a lipcsei egyetem földrajzi intéze­tén asszisztens, de a bábom utáni nyomorúság­ban nem jut hozzá, hogy földrajzi ismereteit ide­gen világok közvetlen szemléletével mélyítse el, Ezért elhatározta, hogy különböző német cégek kereskedelmi képviseletével elindul a legsötétebb Ázsiába. Nagy segítségére van, hogy a Zelee-cég fényképező- és csillagászati műszereikkel, a Wan- derer-cég pedig motociküvel ajándékozza meg. Úgy látszik azonban, hogy bizonyos diplomácia! megbízatása Í6 volt Németország részéről, ami­nek következtében aztán Ázsiában életveszede­lembe is kerül. Útja a Duna mentén vezet (szim­patikus szavakkal Magyarország irányában), az­tán a Fekete-tenger mentén halad végig Török­országon; mulatságos esetek közepette motoroz végig Örményországon, északi Mezopotámián és Perzsián át Afganisztániba. Itt azonban megreked az útja. Egy szerencsétlen véletlen folytán — motorjától megbokrosodik egy afgán katona lo­va s a katona erre lelövéssel fenyegeti az utast, aki erre önvédelemből lelövi azt — afffán bör­tönbe kerül. Hónapokig tartó börtönélete elvan élményekkel gazdagítja ,aminőkre fehér ember­nek még nem nyílt alkalma: belát az ázsiai né­pek lelke mélyére Hosszas „törvényszéki*4 tár­gyalások után, amelyekbe különböző világpoli­tika, diplomáciai érdekek Mólnak bele, halálra ítélik, de Amarrallah végül megkegyelmez neki s Stratil-Sauer drámai útja ezzel véget ér. Pom­pás felvételek kisérik a könyvet. (*) Zmertych Edit művészi jubileuma. Pozsonyból jelentik: Szép évfordulóhoz érkezik junius ö-án Zmertych Edit, a népszerű pozsonyi zongoramű­vésznő. 25 éve lesz annak, hogy először szerepelt nyilvánosan a nagyközönség előtt és ezzel sike­rekben gazdag művészi pályát nyitott meg és 25 éve lesz annak, hogy mint zongoramestemő érvé­nyesíti zenei tudását. Zmertych Edit, aki Léseké- titzky Tivadarnak volt egyik jeles tanítványa, 1906 junius 6-án mutatkozott be a pozsonyi közönségnek- Zichy Géza gróf, a nagyhírű zongoraművész akkor Vörös kereszt javára a városi színházban nagy hangversenyt rendezett és azon szerepelt Zmertych Edit. Azóta vagy hetven hangversenyen működött közre, legfcöbbnyire a jótékonyság szolgálatába állítva művészetét. Rendkívüli örömmel látott ven­dége volt mindenkor a Toldy-Kör rendezéseinek is. Az eltelt negyedszázad alatt 152 növendéke volt, akik hálával eltelve ismerik el a mesternő zene- pedagógiai tudását. Zmertych Edit barátai és tisz­telői kívánságának megfelelően junius 7-én intim keretben ünnepli meg jubileumát. Reggel 7 órakor a polgári ápold* templomában misét hallgat ismerő* eei körében, majd este 5 órakor növendékei hang­versenyt rendeznek a művésznő Bognár-o. 11. sz. a. lévő lakásán. Ezután a művésznő régi kedves tervének megfelelően észak európai útra indul, ame­lyen több városban hangversenyt ad. A művésznőt jubileuma alkalmával máT eddig is sokon üdvözöl­ték és bizonyos, hogy mindenki, aki a jubileumról tudomást szerez, igaz • tisztelettel fog megemlékezni Zmertych Editről, aki nemcsak a zenekultúra terén kifejtett működésével, de egyébként is osztatlan nagyrabecsülést vivott ki magának. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A fékeveszett saenvedéljr. (GneAa Garbó) AZ UNGVÁRI URÁNIA HANGOSMOZI MŰSORA: Junius 6—7-ig: Muzsikus Jancsi. Junius 8—10-ig: Chopin bucsuvalcere. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Grock, a nevetés királya. (Iiame Hald.) FLÓRA: Az ikerférj. (Maria Pa/udfer. Halimay T.) LUCERNA: X—27. (Mariene Dletrioh uj hímje.) METRÓ: A cég házasodik. (Ohadotte Andor.) MACE8KA: A posfásfiu és húga. (Omira. Burján.) PÁSSÁ GE: Az elveszettek uccéja. (Pola Negri.) RÁDIÓ: A farsang tündére. (Verebes, Szőke Sz.f

Next

/
Oldalképek
Tartalom