Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-04 / 126. (2643.) szám
4 19&1 juidug 4, eatttfoitafe. Majer Imre dr. apátplébános tízéves komáromi működése A komáromi r. h, egyházközség alkotó évei — Háromnegyed- millió koronás beruházások — Ötvenezer korona adomány jótékony célokra Komárom, június 8. Tizedik 6ve annak, hogy Majer Imre dr., Árpádházi Boldog Margitról nevezőit béla-i e. apát, pápai titkos kamarás a komáromi plébánia élére került és Kopemiczky Ferenc pozsonyi nagyprépost a káptalan tagjainak segédkezésóvel beiktatta hivatalába, az esztendők óta, főleg a háborúban mostoha körülmények következtében de- zolált állapotba jutott komáromi plébániára. A hivatalnak nemcsak könyvei nem voltak az anyakönyveken kívül, hanem számadásai is és a hajdan híres irattár összekuszáltam kallódott. Ugyanilyen karban állott a templom pénztára is, amely csak ötesztendei fáradságos munkával lett tiszta az adósságoktól. A hivatalban ma a legnagyobb rend uralkodik és a levéltár példás elrendezettsége meglepi a szemlélőt. Mindezek az adminisztráció kérdései és a. kötelességek lelkiismeretes teljesítésének számítanak. Majer Imre működéséhez azonban nagyobb és a magyar katolikusság életében is számottevő alkotások emléke fűződik. 1022 nyarán igazán a. semmiből megszervezi a komáromi magyar kisszeminá- riumot, melyben ez év szeptember 8-án tizenkét magyar kispap talál otthont ideiglenesen az egyik szegény agghajlékban. Két esztendőn keresztül segélyezte ezt. az intézményt a lefoglalt érseki javak kuratóriuma, azután megvonta a segélyt. A kővetkező években felhívására 49.604 kor., a következő évben 66.098 kor. és igy összesen 115.702 korona adomány folyt be a szeminárium javára, melyet igen sokszor kölcsönökkel támogatott és szükségleteit személyes hitelére szerezte be, mint a szeminárium kormányzója. A szeminárium gondnoksága elnökével. Tyukos Uv. János püspöki esperesssel sikerül a kispapok létszámát emeltetni tizenkettőről 22-re, majd 24-ro és egyúttal azon fáradoztak, hogy intézményesen biztosítsák annak jövőjét. Az erre a célra egyházi és világi részről folyósított kölcsönök — továbbá Franciscy Lajos dr. nyitrai kanonok 200.000 koronás fejedelmi alapítványa —- lehetővé tették egy katolikus internátus épületnek a felépítését, amelyben a szeminárium tagjai is otthonhoz jutottak. A szeminárium alapkőletétele az akkor Komáromban megjelent katolikus tömegek impozáns ünnepévé szélesült., úgyszintén annak ünnepélyes felszentelése is. Ma az internátus virágzó magyar katolikus intézmény, melyet metssze földről keresnek tel a magyar Ifjúság tagjai A komáromi Mariamim internátus é« szeminárium mintegy 800.000 korona költséggel épült. Majer Imre dr. plébánosi működése a szünetlen munka jegyében telik Komáromban. 1923. évben a város felejthetetlen plébánosának, Molnár János pre- lá tus-kan ónoknak hamvait hozatta haza az egyházközség működésének régi színhelyére, a temető kápolnájában egy kis márvány-tábla őrzi emlékét ennek a nagy embernek, aki még nevét sem engedte kiíratni: Itt nyugszik egy plébános... ez a lakomba s sírfelirata. A következő 1924. évben szentelte fel julius 13-án a Szent András templom uj harangait, melyek 90.000 koronába kerültek. Az egyik harang 20.000 korona költségét a saját vagyonából ajánlotta fel az egyházközségnek. Uj harangok készültek a Sz. Rozá- lia-templom és a Sz. Anna-kápolna részére is. A legnehezebb feladatot 1925-ben oldja meg három évi tárgyalás után: a hatalmas Sz. András-temsplom külső restaurálását, amely 165.000 koronába került. Jóllehet, Komárom váró® a templom kegyura, de nehéz anyagi helyzetében ekkora, összeget nem volt képes áldozni és Majer Imre dr. apátplébános gondoskodott a megoldásról, a szükséges összeg előteremtéséről, amelyet a város kamatmentesen törleszt tizenhét év alatt.. Ugyan ebben az évben a Sz Rozália-templom külső javításait és festési munkálatait. is elvégeztette 30.000 korona költséggel. Ebben az évben a Sz. Anna-kápolna. Komárom legrégibb agghajlékával kapcsolatos épülete és a temető- kápolna. kerülnek javítás alá. A Sz. András-templom ugyanebben az évben még egy négy métermázsás haranghoz jut. A háborúban elrekvirálták a főtemplom csodálatosan zengő harangjain kívül az orgona fősipjait is. Ezeket a principáUsipokat 22.000 korona költséggel megöntette és a nagy orgonát, melynek ötven változata van. alaposan átjaviUatta,’ A Sz. Rozália- templom használhatatlan orgonáját értékes amerikai gyártmányt! nagy harmóniummal pótoltatta 6.000 korona költségen. 1928. évben a Szentháromság-szobor restaurálása következett. Ennek költségei 4.000 koronába kerültek. Majd a plébánia lakószobáinak (a káplánok lakásai) bebútorozása vált szükségessé. Nagy gondot okozott az őrsujfalui leányegyház-templomának megjavítása is, mely bedöléssel fenyegetett. Ezt 30.00 korona költséggel készítette el. 1929-ben a templom Klapka-téri bélháza került általános tatarozás alá, mely 40.000 koronába került ée az erzsóbetftiigeti Nepomuki S*. JAnoe-ká- polna is ebben az érben, ujul meg. Ez az esztendő hívta életre a már említett ezeminiríunű építkezést ifi. A múlt érben a Sz. András -templom villanyoei- táea került napirendre, amely az eddig alig látható ée óriási ki terjedésű kriptát i« behálózza. Ez 31.000 korona költs éget igényelt. A három még hiányzó üvegfestmény: Krisztus feltámadása, Szent Imre herceg és Szent Erzsébet asszony képei 90.000 koronába kerültek, ebből Szent Imre képét az apát- plébáno* a sajátjából fedezte. Ugyancsak az 1980. évben készült el a ravatalozó épülete 150.000 korona költséggel, amely a temetkezés rendjét hivatott biztosítani. A folyó érben létesült az első villamos toronyóra Komáromban a Sz. András-templomon. Most folyik e gyönyörű templom főoltárának restaurálása is és a nyár folyamán a templom a most készülő Hősök emlékében értékes és monumentális művészi alkotáshoz jut. Ebben az évben a templom másik. Vir- megve-uccai bérháza is alapos restauráláson megy keresztül. Mindebben az alkotásban háromnegyed- milliót meghaladó kőadá-s szerepel és ezekben nincsenek felsorolva a templomnak gazdag főpapi or- nátusokkal való felszerelése. A plébánia terhes adminisztrálása és a szeminárium vezetésén kívül sok hit'buzgalml egyesületben végzett eredményes munkát: mint a Katolikus Legényegyletben, amelynek átalakításához 10.000 korona adománnyal járult, a Szt. Erzsébet Egyletben! amely a szegény iskolás gyermekek gondozása körül szerez elévülhetetlen érdemeket-, a Katolikus Nők Oltáregyletében, a Pa.tronázeban, a Katolikus Egyházi Énekkar élén. Gondosságának féltett tárgyai a katolikus iskolák: a Majl át fr-fiu iskola és a Símor-leányiskola. amelynek bővítéséhez szintén 10.000 koronával járult. íme, száraz adatokban tíz évnek története. Ezek az évek az alkotó munka évei voltak. Komárom város plébánosai a jezsuita rendnek eltörlése óta. akik a város lelkipásztorkodását végezték, e letűnt. másfél évszázad alatt ragyogó neveket adtak a magyar katolikum történetéhez. Innen került — először a josefistadti fegyház zárkájába nehéz vasba. — Lipovniczky István, a későbbi nagyváradi püspök, szatmári püspökké lett Meszlényi Gyula, Kossuth Lajos közeli rokona és a szerény kié komáromi plébániáról indult el apostoli útjára Erdély láng-lelkű és szemléletű püspöke. Majláth Gusztáv Károly is. Molnár János, a későbbi esztergomi karó nők Zichy Nándorral együtt még mint komáromi plébános alapítja meg a magyar néppártot. És a többiek, akik kanonoki, préposti, prelátusi rangra emelkedtek. Csemoch János volt hercegprímással e sorok írójának alkalma nyílott véleményét megismerni, kit tart a komáromi plébániára, amely a legnehezebb pozíciók egyike a eok fel ékezettől lakott városban, a legalkalmasabbnak: Majer Imre dr.-ra esett választása. A város kegyurasági közgyűlése egyhangúlag választotta meg plébánosnak. Akkor még nem volt sejtelme arról, hogy mennyire megpróbálja ez uj állomása,. Komárom alkotó plóbánoeában munka - kéezaége, tudáea, fegyelmezettsége mellett szerénysége a kátólikue paphoz legméltóbb tulajdonság, Tíz ér mérlegét Állítottuk tel az elmondottakban. Lehet, hogy valami ei fa maradt a felsorolandók közül. De ezt el kellett mondanunk azért ie, mivel exempJa tráhunt, a jó példa vonz. Komárom kiváló apátplébánosa elmondhatja a nemzetek apostolával; Jó harcot harcoltam, futásomat elvégeztem él hitemet megtartottam. Komáromi katolikus. Miről beszélnek Londonban? A Covent Gardeu nézőtere az élőik elő opera- 'társulat ünnepi estéin miieden esj^e zsúfolásig megtelik. * Egy névtelen adakozó 20.000 fontot időit a Műemlékeket óvó bízóittságnaik régi. löi'ténebi nevezetességű épületeik 'tatarozására és rekonstruálására. * Londonban alté] tartamiak, hogy a mozgókép- sziwházak nem kapnak elegendő bes-zéiöfümet műsoruk szántára, egész sereg londoni színházin'k régi filmet kell előszednie, vagy pedig egyszerűen ibes®ümtetmi az üzemek 500 bcezé'ői'iimel kérnek a színházaik, ezzel szemben csak 200 fűimet tudnak szállítaná a gyárak. Ezt a hiányt azzal a korlátozással magyarázzák, melyet e nyelv hasznám'a jelent a nemreiküzii piacon. Másrészt a közönség jóval érzékenyebb a beszédőfilimmel. ríi.iinl a néma filmmel szemben, a beszéilőfi'muék nem bccsá'já meg az olcsó eszközöket. * Rusfcim könyvtárának utolsó példányai és leveleknek legértékesebb gyűjteménye, mely eddig egy angol família birtokában volt, most nyilvános árverésre kerül. A leve'-ók között varrnak Oarlyte RiieMtthoz intézett leveli és Rusk.io kivételeseu szép hat levete, melyet egy világikor üli útjáról küldött szüleinek. Ezeket a tevétekét tel ár aszókkal illusztrálta Rustein. * A Royalty Tbeaire-bain esténként zsúfolt ház előtt játsszák Aldons iluxbeys The World cd Light cimü darabját. Ebben a színházban vitádé u'ánt rendeztek a napokban, a vita-téma a spirltizmus volt, ez a darab problémája is. A vitatkozók azt állították, hogy a darab írója nem világította meg eléggé a problémát. A vitán megjelent spiritiszták kínos vereséget szenvedtek, mert az antispiritieziták azt álililtották, hogy a szellemek tevékenyfcedése egészen ostoba. * London egy régi épületét, a London Pavíllont lebontják és helyére egy modem mozgóképszínházat építenek. A háziban most is mozgóképszínház van, jelenleg egy angol Dreyfus filmet mutatnak be, előadás előtt zsebkendőiket osztanak szét a publikum# között, * Bsebkendőn a következő fedte** t: — Ezzel a kendővel esárüase te könnyeit, melyet Dreyfus ezoomora története mdntt hullait el MADAME Irta: Schöpflin Aladár Madame Dubois rosszkor talált benyitni a szobánr szobájába. Anyai szemei előtt olyan látvány tárult fel, amely méltán kínosan érinthet minden anyai szivet. Ott találta leányát, a csinos kis Kitíyt a külföldi fiatalember ölében ülve. Hevesen, mondhatni szenvedélyesen csókolóztak s Madame Dubois tapasztalatokban gazdag, szakértő tekintete azonnal megállapította, hogy ez a csókolózás olyan intimitással s mondhatni rutinnal történik, amely egészen messzemenő következtelésekre ad módot. Madame Dubois mértéktelenül megharagudott. Kittyt, aki vérvörösen s rettentő zavarra] ugrott fel illetlen ülőhelyéről, kétszer pofon ütötte olyan erővel, amilyet nem tételezett volna fel az ember a vékony kis francia asz- szonykáról s közben olyan szavak özönével árasztotta el, amelyek jelentékenyen kibővítették a külföldi diák szókiucsét a francia inti ulatki feje zések dolgában. A diák, amint magához tért első zavarából, merészen odaállt Kit tv és az anyja közé: — Madame... Madame azonban oda sem hallgatott, tovább szidta Kittyt, már fogyatkozó szókincscsel, folytonos ismétlésekre kényszerülve, de nem csökkenő méreggel. — Madame Dubois ... — A másodszori felszólításra végre Madame odanézett, de csak azért, hogy ezt mondja' — Maga most hallgasson. Majd rákerül magára is a sor, előbb ezzel a gyalázatossal végzek. A diák azonban nem engedett. — Madame Dubois, ne bántsa Kittyt. Mindenben én vagyok a hibás, vállalok minden felelősséget. — Nekem olyat ne mondjon, — felelte Madame Dubois — én jól tudom, hogy mindig a leány a hibás. A diák erre némi habozással ezt mondta: — Amit mondtam, azt úgy értettem, hogy levonom a konsekveaoiákafc Madame LHtboUk-**’• WWW* jén ezennel kijelentem, hogy Kittyt el akarom venni feleségül. Erre Madame Dubois mindenekelőtt kituszkolta leányát a szobából, aztán a diákhoz fordult. Az arca most már nem dühös volt, hanem komoly és megcsillant rajta valami abból az ünnepélyességből, amely az anyákat mindig elfogja, ha házasságról van szó. A diák viszont most jött zavarba. Hirtelen impulzusból mondott szavaira csak most következtek gondolatok, amelyek arra figyelmeztették, hogy micsoda nagy dolgot mondott ki köny- nyedén s mi minden lehet még belőlük. Madame Dubois úgy nézett rá, mint aki résen van valaki vagy valami ellen s tele van a leg- n agyobb b i zal m a Hansággal, — Szóval azt mondta, hogy el akarja venni a leányomat. Dehát kicsoda maga? Azt se tudjuk, hova való, miből él, mi a családja, nem tudunk magáról semmit. — Megadok minden felvilágosítást, amit parancsol. — Hm! Megad minden felvilágosítást. Ez szép dolog, hát jól van. Én kérdezek, maga felelni fog. Madame leült a pamlagra, mely az előbb még olyan különös dolgok színtere volt. A diák is leült, szembe vele, ijedten. Egyre jobban arra gondolt, hogy lovagins szamárság volt tőle ez a házassági ajánlat, mert akármilyen kedves leány ez a Kiifcty, egy azonnali házasság mégis csak összekuszálja minden tervét. Azért jött ő ide Toursba, hogy megtanuljon rendesein franciául, nem azért, hogy házasodjon. Madame megkezdte a vallatást' — Először i« tudni akarom, mik a tervei a jövőre nézve— Egyelőre itt akarok maradni fél évig 8 aztán hazamegyek, az apám ügyvédi irodájában dolgozom, amíg én is ügyvéd lehetek. Ahogy ezt kimondta, felmerült a diákban az apja képe. Hej, mit fog az öreg szólni a francia menyasszonyhoz? — Haza megy? Hova megy haza? Hova való maga tulajdonképpen? földrajzi tudatlansága nyilván még az átlagos francia mértékeket is felülmúlja. Próbálta neki megmagyarázni hazája fekvését, de látta, hogy hiába beszél, nem ért az belőle egy szót sem. Csak ennyit kérdezett: — Aztán messze van az? — Jó messze. Háromnapi ut vonaton, — felelt a diák óvatos túlzással. — Az még Európa? — Hogyne. Európa keleti része. — Miféle ország az? — Kiesd ország, de nagyon szép. A Duna folyik benne. A Damibe szó mintha valami homályos emléket ébresztett volna Madameban, diadalmasan mondta: — A Danube ugy-e egy folyó? — Igen. Szép, nagy folyó. — Hát ez a Hongrie. Akik benne laknak, azok a Hongrois. Micsoda nép az? A diák ezt már könyv nélkül tudta. Annyiszor beszélt ismerőseinek a magyar nemzetről, hogy az agyában kész szöveg volt hozzá. Beszélt arról, hogy a magyarok a Keletről jöttek, uralaltáiak — szóval elmondta, amit a magyarok eredetéről tudott, erősen hang süsüi yo zva ázsiai származásukat. Madame Dubois arcán fokozódó bizalmatlanságot látott s erre egy ötlet villant fel agyában. Ezt a bizalmatlanságot fokozni kell, anélkül, hogy hazudna. így tud kimenekülni a bajból, melybe maga keverte magát. Madame Dubois bizalmatlanul szakította félbe: — Aztán vannak a magyarok közt keresztények? — Oh, hogyne, nagyon sokan keresztények. — Maga is keresztény katolikus? — Keresztény vagyok, de nem katolikus. Kálvinista vagyok. — Calviniste? — kiáltott Madame Dubois s alig tudta megállni, hogy hozzá ne tegye: pfuj! Aztán fordított egyet a kérdéseken. — No és mondja, ha például a lányom ott megbetegedne, van ott orvos? A diák előtt most már egészen világos volt, hogy nem most van az ideje és alkalma, hogy propagandát csináljon a magyar kultúrának. Ktanó bi»ohj£WfVíi hau|$n uwndft&i — Orvos? Hát igen, akad orvos is, ha szükség van rá. Madame Dubois megcsóválta a fejét: micsoda egy ország lehet az! És mitesznek ott? — Amit itt. Húst, főzeléket, tésztát, paprikát. Most persze meg kellett magyarázni, hogy mi az a paprika. A diák a legerősebb szegedi paprikát vette magyarázatához mintául. Elmondta a töltött paprika készítési módját. Madame Dubois azzal az undorral hallgatta, amelyet ismeretlen étel iránt érez az, aki sohase járt városa határán túl. — És maga is eszi ezt? — Kedvenc ételem. Vágyom rá, mióta eljöttem hazulról. í A diák most már érezte, hogy nem kell neki elvenni Kittyt. Még egy sláger volt hátra. Madame Dubois azt kérdezte: — Milyen ruhában járnak ott a nők? A diák pár nap előtt kapott hazulról egy képeslapot, amely matyó lányokat ábrázolt. Ezt vette fel Íróasztaláról és Madame Dubois kezébe adta: — Ezt nézze meg. Ugy-e szép? Madame Dubois figyelmesen nézte a képet. — Valóban nagyon szép. Ha majd egyszer kosztümbál lesz nálunk, lekopinoztalom. I)e az én lányom nem fog ilyen ruhában járni. A maga országa lehet nagyon szép ország. Nem mondok róla semmi rosszat. Magáról sem mondok semmi rosszat. Lehet, hogy a szándéka tisztességes. De az én lányomat nem engedem el olyan ismeretlen országba. Az én lányom nem lesz kálvinista, nem fog paprikát enni, nem fog ilyen ruhában járni. Az én lányom európai lány, francia és az is marad. Az én lányom nem lesz a maga felesége. Ez lehetetlenség. Megértette? A diák kénytelen volt megérteni. Kicsit szabadkozott, azután rezignált. Megegyezett! Madame Duboisvai, hogy még ma elköltözik, anélkül, hogy Kittyvel találkozna. Estefelé volt, mikor becsomagolta cókmók- ját. Az előszobában hallotta Madame Dubois hangját. Látogatója volt, annak beszélt: — Halálosan szerelmes lelt Kiilybe. Nagyon gazdag. De kiadtam az útját. Ce pauvre Honi0* ' — Magyarországiba ... — Mi az a Magyarország? Hol az a Magyar- országi A dóét tizein* kesdeít. Mádon* Dubait
