Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-26 / 144. (2661.) szám
Hal számunk 12 ettial évf. 144. (2661) síéin > Nntek ’ 1931 junius 26 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kő; külföldre i évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ára 1.20 Ki vasárnap 2i-Ki A szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztői DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőségi Prága 11, Panská ulice 12. n. emelet — Telefon« 30311. — Kiadóhivatal j Prága U, Panská ulice 12. Ili. emelet Telefon; 34184 SÜRGŐ RYCI Mi HÍRLAP. PRflHfl ÜZENET LORD RÓBERT CECILNEK Irta: Sziillő Géza dr. Prága, junius 25. A Hradzsinnak előkelő és nemes vendége van. Lord Róbert Cecil, Ghelwood viscontja, az angol államférfiak egyik legkiválóbbja, a lefegyverzési törekvések vezéregyénisége érkezett meg, hogy meglátogassa azt az országot, amelynek megteremtésében ő is részt vett. Lord Cecilt a „néipszövetség telkiismeueténeik" nevezik, s mindenki, akiivel igazságtalanul bánnak, bízvást hozzáfordulhat, mert megértést talál nála. ő volt az, aki a háború alatt Londonban fölkarolta Ma-saryk Tamás tanárt, s ő elnökölt azon a híres előadóestélyen, amelyen a cseh nép vezére ismertette nemzetének panaszait és kívánságait. Lord Cecil akkor a háttérbe szorított nemzetek apostolává szegődött. Mi sem kérünk tőle egyebet, mint hogy ismételje meg akkori nemes bravúrját és ma is hallgassa meg a háttérbeszoritotta- kat. Hallgassa meg a kisebbségeket, amelyek a háború befejezése óta hiába küzdenek az őket megillető jogokért. A csaknem egyim ilÜÓaiyi cseh szlovákiai magyar érdekéiben beszélek, azok érdekében, akiket a két szüovemsökóá és ruszin sz- kói szövetkezett ellenzéki párt • túlnyomó tonság nélkül lebegnek a levegőben, kiközösítve a társadalmi keretekből, mint a bélpok- losok. Nem láthatja a földreform végrehajtásának irtózatos következményeit, a szinma- gyar vidékeken a magyar emberektől elvett földeket, amelyekre a nincstelen magyar zsellérek kielégítése helyett messze földről hozatott szlá'vajfcu lakosságot telepítettek. Nem láthatja városainkat és községeinket, ahol a hivatalosan 20 százaléknál alacsonyabb létszámúnak megállapított (több helyen 19 és fél százalékos) magyar kisebbségeket sorra megfosztották a csak húszszázalékos kisebbségekét megillető nyelvi és egyéb jogoktól — holott 4—5 év előtt még a csehszlovák statisztika is jóval erősebb magyar többséget mutatott ki e helyeken. Nem szerez tudomást a szlovenszkói közigazgatási kerültetek beosztásának tervszerű megváltoztatásáról, ami azzal a céllal történt, hogy minél több járásban húsz százalék alá süllyesszék a magyarok létszámát is igy megfoszthassák őket nemzeti kisetbblamíbam egy képviselőt 20.000 cseh és 30.000 magyar szavazó választ. Nem látja iskoláink nyomorát, a léLekvásáriás't, szakiskoláink abszolút hiányát, a magyarnyelvű egyetemi képesítés lehetetlenségét, amennyiben még a külföldi diplomákat selm ismerik el. Nem látja évek óta leépített gyárainkat és gyár- városainkat, ahol az üzemek meghaltak, mert magyar kézben voltak. Nem ismeri a. csehszlovák banktörvényeket, amelyek nyomán szlovenszkói pénzintézeteinknek közel 80 százaléka már nem létezik. Nem tudja, hogy elvágtak magyar kultúránktól és megnehezítik, hogy magyar nyelven müveit emberekké váljunk, amennyiben 12 év óta csekély kivétellel nem engednek SzlovensZ- kóba magyar könyvet és újságot, még a legártatlanabb szakmái ve két sem. Nem ismeri népszámlálási panaszainkat, népvagyo- nunk fant asz tikus arányú csökkenését, kenyérfelenné vált hivatalnokaink és nyugdíjasaink ezreinek szörnyű sorsát — s ha kell, még oldalakon át folytathatnám sérelmeinket. Kár, hogy Lord Róbert Cecil nem győződhetik meg részletesebben és alaposabban mindarról, amit mondottunk s arról, hogy miiért elégedetten a szlovenszkói malis nép. Ha harcol, csak jogaiért és életéért harcol. Meg van győződve arról, hogy némi jóakarattal, s ha a többségi nép vezetőiben több belátás volna, segíteni lehetne a bajokon, amelyek megoldása végeredményében nem emberfeletti feladat. De véget kellene vetni annak a rendszernek, amelynek politikai exponensei nyíltan vallják, hogy ez az állam nemzeti állam, s a tizennégy millió lakos közül a csaknem öt milliós kisebbségek másodrendű szerepre vannak kárhoztatva. Véget kellene vetni az egységesítő, a részek i önálló fejlődési princípiumát nem ismerő , centralista politikának. Belső Ghequersekre van szükség: rendezni kell a kisebbségi kérdést. Mi lojálisán és sok jóakarattal készen állunk rá, de amíg nem történik meg, nem szűnhetnek meg panaszaink, s nem tűnhetnek el Középeurópából a békét veszélyeztető ellentétcsirák. • A csehszlovákiai magyar kisebbség nevében arra kérjük Lord Róbert Cecilt, érezze át a kisebbségi kérdés megoldásának nagy fontosságát és kiváló képességeit, igazságsze- retetét, nemes lelkét állítsa ismét a háttérbe- szoritottak rendelkezésére, mint egyszer évekkel ezelőtt megtette már Londonban, Masaryk tanár esetében. Ha a békéért dolgozik, akkor elsősorban az igazságért kell dolgoznia, mert non est pax sime íustitia! tségi jogaiktól. Nem tudja, hogy ebben az álgyiar Kiseooseg. Ne bigyje Lord Róbert Cecil, nogy a magyar kisebb békétlen, türelmetlen, illojátöbbségiében képvisel.! Ez a magyar kisebbség békés nép és semmi mást nem kíván, csak azt, hogy békéiben élhessen, az élet anyagi és erkölcsi előfeltételeinek birtokában, ne bántsák nemzeti létét, kultúráját, mert az szent előtte és teljesítsék vele szemben azokat a kisebbségi határozatokat, amelyek jogerőre emelése a háború utáni nemzetközi szerződések nagy vívmánya volt. Lord Cecil a lefegyverzés apostola. De mindaddig elképzelhetetlen a lefegyverzés, amig a népek közötti ellentétek csiráit nem sikerült kiirtani. Középeurópában az ellentétek legveszedelmesebb csirája a megoldatlan kisebbségi kérdés. A szlovenszkói magyar kisebbség zártan és túl minden politi-' kai pártszemponton tanúságot tesz, hogy ez a kérdés tényleg nincsen megoldva. A hőn óhajtott, a gazdasági bajokon segítő, a megváltó lefegyverzés csak úgy valósul meg, ha helyreáll a lelkek békéje, ha nincs többé elsőrendű és másodrendű állampolgár, nincs többé támadó és nincs megtámadott, háttér- beszoritott, akinek kétségbeesett erővel védekeznie kell. Akáihová fordul Lord Cecil Középeurópában, a bailiti tengertől te, a Marinaira tengerig, az Alpesektől az orosz síkságokig, a legtöbb helyen fülébe dübörög az elégedetlen kisebbségek millióinak panasza, mert nem teljesítették velük szemben azokat a kötelezettségeket, amiket a többségi népek 1919-ben ünnepélyesen magukra vállaltak. Ebben az államban a németek nevében tegnap Medinger szenátor emelte fel panaszos szavát, ma én teszem a magyar kisebbség nevében, melynek százezreit pártjaink képviselik és arra kérem Lord Róbert Cecilt, szenteljen fokozott mértékben figyelmet a kisebbségi kérdésnek, mert vele él vagy bukik az igazság, a lefegyverzés és Európa békéje. A csehszlovákiai magyar kisebbség nem lehet megelégedett, mert nem látja biztonságban nemzeti létét és nincsenek meg a szerződésekben biztosított jogai. Ma, amikor any- nyit beszélnek biztonságról, szégyerttetes helyzet, hogy egyetlen kisebbségi ember sem érezheti a nemzeti biztonság nyugalmát. Kár, hogy Lord Róbert Cecil nem utazhat Szlovén szkóra s nem láthatja a valódi helyzetet. Nem láthatja a magyar hontalanok ezreit, akik nélkül, jogok nélkül, étetbizJobb atmoszférát teremtett Európában Hoover javaslóig A német-francia Chequers előtt Briining beszédének gyors hatása — Nehézségek a francia válaszjegyzék körül — Francia-amerikai diplomáciai harc a helyes formuláért Newyork, junius 25. A tegnap Washingtonba küldött francia jegyzék szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Beavatott körök azonban máris tudni vélik, hogy az amerikai kormány kormány számára nehéz lesz a francia ellen javaslatokat elfogadni. Hoover köztársasági elnök mindenesetre kerülni fogja azt a látszatot, mintha Amerika mereven ragaszkodna eredeti feltételeihez és nem volna hajlandó azokon változtatni. Mint ismeretes a francia ellenjavas Kát ngy szól, hogy Németország fizesse be a jóvátétetí annuitás meg nem kötött részét a Baseli Nemzetközi Jóvátételi Banknak, ahonnét kölcsön alakjában az egész összeget rögtön visszakapja. Ezzel az egyszerű átkönyvelési és banktechnikai módszerrel, amely pénzügyi szempontból ugyanolyan következményekkel járna, mint a Hoover-féle moratórium, Franciaország a Young-szerződésnek legalább elvi érvényét kívánja megőrizni. A francia javaslatot esetleg mégis összhangba fogják hozni az amerikai javaslattal. Washington ugyan kifogást emel a párisi terv ellen és az amerikai diplomácia mindent elkövet, hogy a franciákat rábírja az eredeti terv elfogadására, de Hoover a diplomáciai tárgyalásoktól sem riad vissza. Tegnap Stimson és Hoover a késő esti órákig tanácskozott a javaslat esetleges megváltoztatásáról. A konferencia után Stimson kijelentette, hogy továbbra is optimista és nem hiszi, hogy a Hoover-féle iniciativával haj történik. Jólinformáült körök szerint a francia kormány azzal érvel Hoover előtt, hogy a párisi kamara nem fogadja el az amerikai javaslatot. ha a francia módosító indítványt nem veszik figyelembe. Ezzel a fenyegetéssel szemben Hoover u emberi értelemhez apelláiDt és rámutat arra a hatásra, amelyet javaslata a világtőzsdéken máris előidézett. Az olasz válasz minden tekintetben kielégítő. Grarrett római amerikai nagykövet megkapta az olasz kormány hivatalos jegyzékét, amely tetljes mértékben és minden politikai feltétel nélkül elfogadja Hoover iniciativáját. Stimson Olaszországot azok közé a hatalmak közé sorolja, akik a javaslatot már elfogadták. Briining Stresemannál is bátrabb Paris, junius 25. Briining rádióbeszéde, amelyet a francia-német közeledés és a francia német államférfiaknak közvetlen eszmecseréje érdekében mondott, nem maradt a pusztában elhangzott szó. A német-francia Chequers megváltásul. Hoesch párisi német nagykövet tegnap megjelent a Quai d‘ Or- sayon és megbeszélte Briand-al a találkozó előfeltételeit. Sauerwein a Matinban úgy tudja, hogy Rriand a legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul a német kancellár tervét. Amint a német pénzügyi krízis elmúlik és a német miniszterek elhagyhatják Berlint, Páriába jöhetnek és megtörténhetik a várva- várt találkozó. Lehetséges, hogy a látogatás azonnal Hoover javaslatának elfogadása után fog lefolyni. A Petit Párisién egyik félhivatalos cikkében a német birodalmi kancellár beszédét a nemzetközi politika fontos fordulópontjának nevezi. Németország ujj orientációt keres és az az irány, amelyet követni kezd, előnyösen befolyásolhatja a német-francia viszonyt. Briining Stresemannt felülmúló bátorsággal cselekedett és olyan javaslatot tett, amellíy alkalmas a német-francia idegenkedés megszüntetésére és erkölcsileg máris legyőzte a két nemzet közötti ellentétet. A francia kormány gyakran hangsúlyozta, hogy bármikor hajlandó fölvenni a közvetlen kapcsolatot a német miniszterekkel s igy a francia-német Chequers útjában nincs akadály. Franciaország soha sem löki vissza a feléje nyújtott kezet. Természetesen a birodalomnak garanciákat kell adnia arra, hogy a jövőben a jó viszonyt nem zavarja meg semmi és a birodalmi kormány nem ijed meg a szélsőséges politikai szélhámosok bornirt és felelőtlen fenyegetéseitől. Franciaország csak akkor érezheti magát biztonságban, ha a revans után kiáltozok eltűnnek a német városok uccáiról. Berlin, junius 25. A B. Z. értesülése szerint a német-francia Chequers nagyon hamar megvalósul. A német-francia eszmecsere Pá- risban fog lefolyni valószinüiileg még az angol miniszterek juliu3 17-i berlini látogatása előtt. i Bröninget és Curtiust meghívták Parisba? Prága, junius 25. Lapzártakor jelentik Pá- risból: A francia kormány Brüninget és Cur- tius külügyminisztert ma hivatalosan meghívta Parisba. Gyors kölcsön Németországnak? London, junius 25. Az Angol! Bank, a Francia Bank a Newyorki Federal Keserve Beard és a Baseli Jóvátételi Bank julius 16-ig 100 millió dolláros sriikségkölcsönt folyósít Né-
