Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-25 / 143. (2660.) szám
l»3i junius Zo, csütörtök. wmmmmnmmamammafsmmmmanmmmm <PJRA<iAli v 1AGVAR-M1RLAE? SzQllő Géza a szomszédokkal való kereskedelmi szerződések megkötését sürgette a külügyi bizottságban A bizottság elfogadta a török és jugoszláv szerződéseket - A munka- bíróságról szóló javaslat a plénum elé kerül Prága, junius 24. A képviselőház külügyi bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelyen To- masek képviselő elnökölt. Svetlik cseh néppárti képviselő referálta a Törökországgal kötött kereskedelmi szerződést Rámutatott arra, hogy Törökország 1929 október 1-én felemelte vámjait és felmondta a kereskedelmi szerződéseket. Ez a sors érte a csehszlovák-török kereskedelmi szerződést is, amelynek érvényessége 1929 szeptem- ben 24-én járt le. Hogy a szerződésen kivüli állapotot el lehessen kerülni, a „Hűségért" való jelszó mellett meg kell valósítani azt a jelszót is, hogy „árut áruért". Hrusovszky Igor nemzeti szocialista képviselő reagál Stern kommunista képviselő beszédének egyes kitételeire és kijelenti, hogy a csehszlovák kormány nem avatkozhat bele idegen állam belügyeibe. De Witt német szociáldemokrata ugyancsak Stern kommunista felszólalásával foglalkozik, majd Hadek kommunista replika zik, miközben Tomasek elnök többször rendreutasitja. Végül felszólalt még Hajn cseh nemzeti demokrata, aki ugyancsak ellentámadásba megy Stern képviselővel szemben és azt mondja, hogy ha rőt, úgy példaként elsősorban Szovjetorosz- országoi kell felemlíteni. Seba előadó zárószavában hangsúlyozza, hogy a kommunista képviselők Jugoszlávia elleni támadásaikat nem tudták tényekkel alátámasztani^), hanem az ellenséges magyar, német és osztrák lapokban megjelent támadó cikkekből idéztek. A csehszlovák-jugoszláv kereskedelmi egyezményt ezután a bizottság elfogadta. fiz alkotmányion! bízsíJság ülése Prága, junius 2-1. A képviselőház alkot* mányjogi bizottsága ma délelőtt Mi csűr a elnökletével és Meissnea' igazságügyminiszler jelenlétében letárgyalta a műnk ab Íróságokról szóló törvényjavaslatot, amelynek előadója Mares cseh szociáldemokrata képviselő ®volt. Rövid vita után a javaslatot abban a szövegezésben fogadták el, amint azt már a szenátus is megszavazta. tud diktatúráról, és a lakosság kiéheztetéséSzlovenszkó önkormányzatit tűzi programja élőre a maiiar nemzeti! pírt A párt elnöki tanácsának háromnapos ülése Liptésientivánban A párt törvényjavaslatot null be as autonómiáról szükséges volt a gyors megegyezés kötése legalább a legtöbb kedvezmény elve alapján, ami az 1929 szeptember 19-én kötött ideiglenes egyezménnyel létre ie jött- A végleges kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások igen nehézkesek voltak, sőt 19301 junius 19-én félbé is kellett szakítani, mert Törökország ragaszkodott ahhoz, hogy nagyobb dohánykontingenst kapjon, azaz a 2 millió kgr. dohánykontingenst 2 és félmillió kgr-ra emeljék fel. A szerződésnek vannak hibái is, az előadó azonban megállapítja, hogy Törökország egészen korrektül járt el é6 jár el a csehszlovák állammal való kapcsolatainál ég ezért javasolja a szerződés ratifikálását. Szüllő Géza beszéde Ennél a pontnál felszólalt Szüllő Géza. dr., közös klubunk elnöke, az országos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője. Szüllő rövid beszédében a következőket mondotta: — A Törökországgal való szerződést elfogadom, de kérdem, miért nincs a köztársaság és Középeurópa államai között szerződéses állapot? — Látjuk ugyanis azt, hogy Csehszlovákia nem tudott megegyezni Lengyedor- szággal, nem tudott megegyezni Magyarországgal, Ausztriával, Svájccal stb. Ez su- lyos terhet jelent az itteni iparra és munkásságra, A megegyezés sikertelenségének pedig az oka az, amit a miniszterelnök intencióit reprezentáló Vénkor egész nyíltan kifejez: „Nem kell sietni, mert akár igy, akár úgy legyen, határozottan nem Oeh- szöovákia az, — gyáriparunk nagy nehézségei ellenére is, — amelynek sietnie kellene!" Várjunk! — Hát ez ellen a szellem ellen akarok itt tiltakozni. — Rá kell mutatnom arra, hogy Csehszlovákia nagy szövetségese, Franciaország, mindent elkövet, hogy Csehszlovákia előmozdítsa Európa közepén a gazdasági megértés politikáját, de ugyanakkor a kormány hivatalos vezetője ezzel ellentétes politikát: az elzárkózást s igy közvetve drágaságot és nyomort előidéző politikát követ. — Rá kell mutatnom itt arra az ellentétre, amely ebben a kérdésben Benes miniszter ur és Udrzsal miniszterelnök között tényleg fenáll. — Az itt levő gazdasági nyomorúságnak ajkban van az oka, hogy a koalícióban nem a népnek a segítségét, de egymásnak kizsarollását célozzák! — Ezt kell kiküszöbölni s az adózó nép érdekét és nem a nagyhataJUmi ábrándot s önző gazdasági érdekeket kell követni! „Árut az áruért** Szüllő után Svetlik élt a zárszó jogával, í majd a bizottság elhatározta, hogy a képvi- selőháznak ratifikálásra ajánlja a Törökországgal kötött kereskedelmi szerződést és áttért a cseh szlovák-jugoszláv kereskedelmi szerződés tárgyalására. A javaslat előadója, Seba cseh nemzeti szocialista képviselő rámutatott arra, hogy milyen nehezen haladtak előre a kereskedelmi' szerződési tárgyalások Jugoszláviával, miután Jugoszlávia kimondottan mezőgazdasági állam. A vita első szónoka Stern kommunista képviselő volt, aki kijelentette, hogy nem lehet egységes irányvonalat találni a két állam között. A csehszlovák köztársaságnak rendkívül nagy áldozatokat kellett hoznia, hogy Jugoszláviával megegyezésre juthasson. Beszéde további részében foglalkozik Hoover amerikai elnök tervével, majd élesen kikri a jugoszláv diktatúra ellen, úgyhogy az elnök figyelmeztette, hogy maradjon a tárgynál. — Mac ok cseh szociáldemokrata képviselő megjegyzi, hogy a szerződés haladást jelent a kiét állam közti kapcsolatban, mert Liptószentiván, junius 24. (Saját tudósi^ tónktól.) A magyar nemzeti párt eillnöki tanácsa junius 20., 21. és 22-éu Liptószent- ivánban országos elnöki tanácsülést tartott, ahol foglalkozott a párt taktikai programjának átdolgozásával, miután a jelenlegi politikai, gazdasági és szociális helyzet uj, nagy kérdéseket vetett föH, amelyekhez állást kell foglalnia. Részletes és beható vita után megállapította az elnöki tanács, hogy azok a nehézségek, amelyek a szabadságjogok érvényeKiTálybelmec, junius 24. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Királyhelmec községét és. az egész járás magyar lakosságát egy olyan példátlan eset hozta izgalomba, amely jellemző fényt veit bizonyos soviniszta körök iskolapolitikai mesterkedéseire. Csupán egy pillantást kell vetnünk a nemzetiségi térképre, csak pár percre kell fellapoznunk a statisztikai adatokat, hogy megállapítsuk, minő kiáltó visszásságot készítenek elő Királyhelmeoeu azok a körök, amelyek különösen választási kampányok idején sűrűn hangoztatják a megértést, a nemzetiségek jogainak respektálását, sőt a nemzetiségek egyenjogúságát, folyton a demokrácia balzsamos jelszavával kérkednek, amikor azonban valami akciót hajítanak végre, akkor rögtön kitűnik a soviniszta lóláb. A statisztikai adatok egész világosan beszélnek. A királyhelmeci járás a legtősgyökiere- sébb, legtisztább magyar járások közül való, amelyben a magyarság abszolút többségiben él és élt. Még az 1921-es népszámlálás is 90.43 százalékban magyarnak találta ezt a járást, melybein a lakosság kizárólag a magyar nyelvet használja és nagyon kevés kivételtől élte kintve más nyelven nem is beszél. Ha okos és jogos iskolapolitikáról beszélhetünk, akkor ennek nem lehet más iránya, mint az, hogy magyar nyelven juttassa el a kultúrát a magyar nép fiaihoz. Dérer Iván dr. iskotla- ügyi miniszter legutóbbi hivatalos imspek- ciós utján, amelyet politikai korteskedésre is kihasznált éppen ezen a magyar vidéken, Csapon tett egy olyan nyilatkozatot, melyben tiltakozott minden olyan törekvés ellen, amelynek célja az eluemzetlenités és a hitesének akadályai, elsősorban a csehszlovák köztársaság centralista szellemű alkotmánya alapján folyó kormányzásban talál- j hatók fel. Tizenkét esztendő tapasztalatai állanak i mögöttünk és ezeknek a tapasztalatoknak j alapján állapíthatjuk meg a legnagyobb tárgyilagossággal, hogy az egyetlen kivezető ut Szlovenszkó egész lakosságának széleskörű önkormányzat keretében való egyakaratu konstruktív munkája Szlovenszkó megmentésére, mert mindaz a kormányintézkedés, vagy törvény, melyet a prágai kormány tesz és a prágai nemzetcsehszlovák kultúrának a ráerőszakoldsa a magyarajku lakosságra. Ha komolyan gondolta a miniszter ezt a tiltakozásit, ha nemcsák kenetes beszéd volt a száján ez a megnyilatkozás, akkor már jó eleve figyelmébe ajánljuk a királyhelmeci esetet, mert ebben klasszikus példát látunk arra, hogyan törekszenek egyes soviniszta körök éppen az ellenkezőjére annak, amit a miniszteri nyilatkozat is kifejez. Királyhelmecen a következők történték: Május 15-én a községi képviselőtestület a polgári iskola ügyében tanácskozott. Erre az iskolára a népes községnek és az egész járásnak máir régóta égető szüksége van, annak megvalósítása halaszthatatlan szükségesség. Amilyen szükségesség azonban az iskola felállítása, éppen olyan természetes adottság, hogy egy olyan járásnak, amelynek hivatalosan is 90.43 százaléka magyar, ennek az iskolának a tannyelve csupán magyar lehet. Királyhelmeonek ugyanis polgári iskolára van szüksége, a polgári iskolának pedig tulajdonképpeni célja nem az, hogy magasabb iskoláztatásra készítsen elő, hanem hogy a kultúra fontos és nélkülözhetetlen elemeit juttassa el a nép széles rétegeihez, hogy intelligens és felvilágosult ern- bertöimegieket neveljen. Nem akarunk itt hosszas pedagógiai fejtegetésekbe bocsátkozni és újból meg újból megmagyarázni azoknak a soviniszta köröknek, amelyek — sajnos — még mindig változatlan befolyással vannak az iskolapolitika irányaira, hogy már Komensky tanítása értelmében is a legfontosabb ismeretek közlése ' csupán az anyanyelven történhet. Tizenhárom esztendőnek elrettentő tapasztalatai eléggé megmutatták, hogy az ezzel ellenkegy üJBés hoz, Szloven&zkó speciális helyzetéi figyelembe nem veszi és igy Szlovenszkó minden téren megrövidül. Ezeknek a belátásoknak következtében programja élére Szlovenszkó autonómiáját állítja és az autonómia tartalmára vonatkozó törvényjavaslatot fogadott el, amely törvényjavaslatot a párt legközelebb tartandó nagygyűlése elé fog terjeszteni elfogadás végett. Ezek után foglalkozott még az elnöki tanács a mindig súlyosabbá váló gazdasági válság leküzdésével s a párt belső ügyeivel. zó terveknek gyakorlati keresztülvitele nem hogy a kultúrái terjesztené, hanem ellenkezőleg valóságos betüiszonyt teremi, melegágya a félmüvelf ségnek, amely talán még veszedelmesebb, mint a kulturátlansóg állapota. Objektív embereknek tesszük fel a kérdésit, mivel indokolhatják meg Királyhelmeoeu a csehszlovák nyelvű polgári iskola felállítását. elfog adható feleletet nem kaphatunk, mert a nemzeti gyűlölködéstől sugialt válaszok objektív felele tnek nem tekinthetők Bah nyák János képviselőtestületi tagnak az a kijelentése, hogy a magyar nyelvvel legfeljebb Kassáig utazhatnak és vissza, rámutat a soviniszta körök' igazi mentalitására és ez a nyilatkozat kellő felvilágosítást nyújt arról is, hogy mi folyhatott a kulisszák mögött a négyszemközti „felvilágosítás" és meigpuhi- tás munkájában. A május 15-iki képviselőtestületi ülés magyar tannyelvű polgári iskola felállítását határozta el. Ezt a határozatot senki meg nem fellebbezte, tehát a községi képviselőtestület részéről jogerős s csupán a felsőbb hatóság jóváhagyásét igényli és sorsa ezzel dől el. A soviniszta körök azonban nem nyugodtak bele abba, hogy ez a természetszerű ség és kulturális követelmény zavar nélkül megvalósulhasson 'és ezért junius 5-én, a képviselőtestület újabb ülésén uj határozatot provokáltak ki és ez a határozat kimondja, hogy Kiráiyhelme een csehszlovák tannyelvű polgári iskolát kell felállítani, Világos, hogy ez az uj határozat törvény- ellenes. Törvényellenes volt már magának a tárgyinak a képviselő testület elé hozása és ebben a szavazás elrendelése azért, mivel ugyanebben a tárgyiban a képviselőtestület már határozatot hozott. Amíg a felsőbb jóváhagyás meg neim történik, vagy pedig a határozat meg nem somonisáttetik, addig ebben a tárgyban újabb képviselőtestületi határozat nem hozható. Ha ilyen gyakorlat honosodnék meg a községek igazgatásában, akkor teljesen lehetetlenné válna a község kormányzása, mert hiszen igy bekövet,koznék az, hogy sohasem lehetne egy ügyet befejezni, merít ujaibb kérelemmel minden ügy végrehajtását meg lehetne akadályozni. Természetes, hogy ez a törvényei lenes határozat nagy izgalmat keltett Kiirályhelsitesének, valamint a gazdasági válság enyA királyhelmeci képviselőtestület kormánypárti tábora puccsszerűen csehszlovák polgári iskola felállítását szavaztatta meg páratlan precedens a községi igazgatásban — A magyarság pártjainak képviselői fellebbezést adtak be a törvénytelen határozat elten í
