Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-24 / 142. (2659.) szám
10 #PM<3aMAGÍAR-H!ra^_ 1930 )nnin 84, smdá. KöZtfA'ZDA^ÁCP Az állattenyésztés nemzetközi problémái sejtetni engedik, hogy a julius 22—26-iki nemzetközi mérkőzés szintén sikeres keretek között fog le- fotymi. M TRENCSÉN. TTS—Lévai TE 6:3 (3:2). Heves iramú, azonban végig érdekes mérkőzés. A hazaiak dacára, hogy előző nap nehéz meccset abszolváltak, frissen mozogtak és jobb technikával múlták felül az első húsz percet, kivéve egyenrangú vendégcsapatot. A TTS-ben Marik a mezőny legjobb embere volt, aki egymaga négy gólt rúgott és állandóan veszélyeztette a lévaiak kapuját, amelyet Gábris — a kapott gólok ellenére is ■— kitünően védett. Nagy kár, hogy a meccs vége felé az LTE eldurvult. A bíró Tulákot kiállította és igen ellenszenves volt Feuermann hangoskodása. A gólokon Marik (4), Michalec és Gruian, a TTS részéről, a lévaiak pedig Tulák, Kopriva és egy llesből góloztak. Marmor- sfcein zsolnai biró a megszokottnál gyöngébb volt. )( A Rimaszombati POS legyőzte a budapesti BAK-ot. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A kitűnő formában lévő és igen jó játszó rimaszombati QjEyüt- tes a füves pályához nem szokott pesti proficsapatot élvezetes küzdelem után megadásra késztette. A három gól közül Paricska kettőt, Simon pedig egyet lőtt. Az erősiramu meccset Jelűnek László kitünően vezette. )( A Fiileki TC kikapott Besztercebányán. Tudósítónk. jelenti: A Slavia a vendég Füleki TC-ot 2:1 (0:0) arányban győzte le. Biró a zólyomi Laboda volt. )( A losonci Slavia eldöntetlenül mérkőzött Salgótarjánban. Tudósitónk jelenti: A losonci Slavia vasárnap Salgótarjánban az SBTC-bal 1:1 (1:0) arányban eldöntetlenül mérkőzött. A Slavia jutott először vezetésihez Bozó révén, majd Takács ül. kiegyenlített. A Slavia csapatában a védelem tűnt ki. )( A cseh-német tenniszszövetség bajnokságát a brüuni Rohrer nyerte a prágai SoykámI szemben. — A brünni verseny női győztese Blanár Anny lett. )( A prágai vizipolóbajnokság második fordulóján a Sparta az APK-át 2:1 (0:0), a CsPK pedig a Sla- viát 5:0 (3:0) arányban győzte le. )( A prágai Slavia a vasárnap-hétfői kettős ünnepen Bécsben vendégszerepei a Hakoah versenyén. Rajta kivül még a bécsi Rapid és a varsói Légia lesz a rendező egyesület vendége. ){ A pozsonykerületi magyar csapatok érsekujvári gyűlésükön kimondták a Pozsonytól' való elszakadást és elhatározták egy önállló vidéki kerület megalakítását. A Csehszlovákiai Magyar Tennisz Szövetség hivatalos közleményei MEGHÍVÓ A Csehszlovákiai Magyar Tennisz Szövetség 1531. évi julius 18-án este fél 9 órai kezdettel tartja Rimaszombatban, a városkerti vendéglőben a csehszlovákiai magyarok tenniszversenyével kapcsolatos választmányi ülését Kérjük a választmányi tagoknak lehetőleg teljes számban való szives megjelenését Rimaszombat, 1931. junius 19. Bárczy Oszkár, szöv. elnök. Weinberger Tibor, Jelűnek Ernő, szöv. titkár. szöv. főtitkár. KÖRLEVÉL 1. A vasúti kedvezmény az 1931. évre a következőképpen lett módosítva: legalább 10 személynek kell egyszerre és 16 km.-re utaznia, hogy 33 százalékos kedvezményt kapjon. Utazási bélyegeket a Magyar Tennisz Szövetség ád (drb. 5 kor.) Megrendelés a pénz előzetes beküldése mellett a főtitkárnál (Jelűnek Ernő, Rimaszombat, Loeonci-ucca 23.) eszközlendő. 2. A Révay-serlegmérközések időpontja előre bejelentendő s a mérkőzés után azonnal részletes jelentés küldendő. 3. Felhivatnak a klubok, hogy tagdíjaikat legkésőbb julius hó 10-ig fizessék be (Léva, Duna-Bank). 4. Minden klubközi mérkőzés legalább 3 nappal előbb a szövetségi elnöknek (Banská-Bystrica) írásban vagy telefonice bejelentendő. 5. Városok közötti-, csapat- vagy serlegmérkőzések legalább egy héttel korábban jelentendők. A eerlegmérkőzések pontos tervezete s alapszabályai íelterjesztendők s az illető verseny csak akkor tartható meg, ha a jóváhagyás az elnökség részéről beérkezett. Ha a verseny az elnökség előzetes beleegyezése nélkül volna kiirva, vagy hirdetve, az elnökség a versenyen való részvételt azonnal letiltani volna kénytelen. Részletes eredmények a versenyek után legkésőbb 3 napon belül beterjesztendő!:. 6. A tagegyletek még egyszer felhivatnak az igazolványoknak a főtitkárnál való megrendelésére. A megrendelt igazolványokat 10 tartalék igazolvány kíséretében a tagegyletek utánvéttel kapják meg. 7. Ismételten felhívja a M. Ten. Sz. elnöksége a tagegyletek figyelmét, a klubok közötti-, valamint csapatversenyek rendezésének fontosságára. mmarmas minin* imiwmi—mmaiiBH —ijchb—h—bct | Minden gazdának érdeke, hogy talajának | trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenő: J trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvében. Ára 26*— Kő. Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül is megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. (Cim: Abovce p. Strkovec. 9 Prága, junius 23. A múlt hetekben Prágában lezajlott tizenötödik mezőgazdasági kongresszus ötödik osztályának ülései az állattenyésztés aktuális kérdéseivel foglalkoztak. Eme szakosztály tárgyalási anyagát az üléseiken résztvevő Fekete Imre mérnök (Prága) alapos tájékoztatása szerint alább közöljük. Az V. szekció főtárgya, analóg a növénytermelőkhöz, a fajtanemesités sokoldalú kérdése volt. Hasznothajtó állattartás csakis ott lehet, ahol az egyedek kiválasztása, azok tartása a legnagyobb produktivitás elérése végett céltudatosan történik. Hogy az egye6 országok ebben az irányban mit értek már el s hogy a céltudatos munka mily irányban folyik, azt az egyes előadók behatóan ismertették, különös tekintettel a marhára, disznóra 6 juhra. Nagy érdeklődéssel hallgatta a szekció Wellmann dr.-nak, a budapesti állatorvosi főiskola tanárának előadását, aki különösen a magyarországi tejellenőrzési akciónak fajtajavulásra való hatását ismertette. Az átöröklésen és tenyészkiválasztáson kivül döntő fontosságú a takarmányozás és tartás kérdése s csak ezzel sikerült azokat az eredményeket elérni, hogy ma két magyar tehén tartja Európában úgy a tej, mint a tejzsirtermelés rekordját. Az Auguszta tehén évi tejzsirtermelése 667.5 kg., a Ruca, Európa legbővebben tejelő tehene pedig évi 15.898 kg. tejet termel. A Ruca tejének tejzsirtartalma alacsonyabb, mint az Augusztáé, úgy, hogy a tejzsirtermelés csak 588.2 kg. tejzsir. Hogy mennyire hatalmasak ezek az eredmények, azt a legjobban mutatja, hogy a németek az eredményeket először kétségbe vonták s gondtalan, hibás ellenőrzéssel akarták indokolni. Csak amikor Hauser berlini tanár Berlinből Magyarországon volt, az eredményeket saját maga ellenőrizte s a magyar ellenőrzés magas színvonaláról a legelismerőhben nyilatkozott, akkor lettek azok általánosan eűsmerve. Wellmann tanár két ízben tartott a Deutsche Landw. Geseischaft meghívására ezekről az erdeményekről előadást, ahol azt is bizonyította, hogy ezeket a fenomenális eredményeket egyáltalán nem a rentabilitás terhére érték el, hanem ellenkezőleg: a nagy teljesitményü s jól értékesítő állat rentabilitása mindaddig biztosítva van, amíg az 1 liter tej ára nem csökken a M kg abrak ára alá — tehát egy olyan határig, ahol a normális kisgazda tehenének rentabilitása már régen megszűnt. Vajda (Bukarest) a bivalynál, a kisgazda traktoránál érdekesen mutatta az egyedi kiválasztás és a nemesítés által elérhető eredményeket. Amikor & magyar kormány 1882-ben a fogarasi tenyésztelepet megalapította, a bivaly átlagos súlya 400 kg. volt, maximális 1.200 liter évi tejtermeléssel. Húsz év alatt, vagyis az állattenyésztés viszonyait figyelembe véve: igen rövid idő alatt sikerült az egyedek súlyát 800 kg-ra, az évi tejtermelést 1.950 literre emelni. A szekció a kérdés fontosságára való Figyelemmel részletes rezoluciót fogadott el, amelyben követeli a nemzetközileg egységes tejteljesit- ményelienőrzést, a fajtakiválasztás és tenyésztés alaposabb propagálását és segítését. Kaiser a német, Massé a francia, a törzskönywe- zeté-seknél szerzett tapasztalatokról, illetve azok helyzetéről referált. Németországban 1930-ban 2917 ellenőrzőegyesület 1,025.042 tehenet tartott nyilván, úgy, hogy az összes adomány 11 százaléka állott ellenőrzés alatt. Az átlagos évi tejtermelés 3.465 kg volt 3.43 százalék tejzsirtartalommal. Romániában az ellenőrzött tehenek súlya 1926-tól 1930-ig 480 kg-ról 519 kg-ra emelkedett. A 100 kg élősúlyra eső tejtermelés 309 liter, zsír 14.86 kg volt 1926-ban. 1930-ban a számok: 443 liter tej és 20.64 kg vaj voltak (Turcan). Ulmansky (Zágráb) a jugoszláviai, Rostafinsky (VaTsó) a lengyel és Leroy (Párig) a francia fajtakiválasztási eljárásokat ismertette. A karakul juh tenyésztésénél tapasztaltakat Bilek (Prága), Prawochenski (Krakó) és Contesco (Románia) ismertette. Prémes éllatok A szekció második főtémája a prémes állatok tenyésztésének kérdése volt. Valamennyi referens arra a megállapodásra jutott, hogy a prémes állatok tenyésztése megfelelő viszonyok között igen jövedelmező és biztos. Az állatok tartása meglehetősen olcsó, mig a termelt prémek meglehetősen állandó s magas árakon értékesíthetők. Az itteni tapasztalatokról Menzl és Freund (Prága) referált. Az ezüstróka tenyésztése 1928-ban kezdődött e igen szép eredményeket mutatott ki. A Kanadából és Észak- amerikából behozott állatok gyorsan s teljesen akli- matizálócltak. A legnagyobb állatokat a klopotovióei telepen sikerült kitenyészteni: 1929-ben 126 cm, 1930-ban 128 cm. Ennek az állatnak az importált nagyatyja csak 113 cm volt. Ugyanígy emelkedett a termékenység is. A behozott példány egy hármas vetésből származott, az itteni vetések 5, 1930-ban 6 ég 1931-ben 7 fiókát hoztak. A romániai tapasztalatokkal Usurelul, a jugoszláviaiakkal Ulmansky foglalkozott. Haitenyésztés A szekció harmadik főtémája a kel tenyésztés volt. A főreferen®, Fischer Frigyes, a budapesti földművelésügyi minisztérium osztályfőnöke, a mesterséges halastavak berendezésének mai állásával foglalkozott s különösen a legnagyobb magyar mesterséges halastavat ismertette. Ez Debrecen mellett a Hortobágyon létesült s a Tisza vizével lesz táplálva. A halastó 1.360 ha területet foglal el s 24 km távolságról kapja a vizet egy 230 lóerős szivattyútelep révén. Egy mesterséges halastó berendezésének költségei igen változók s a helyi viszonyoktól függenek. A ha-kinti költséget 600—1.200 pengővel lehet számításba venni, ha az utóbbinál magasabb, úgy a halastó berendezése már nem jövedelmező. Egy közepes, 200 ha területű halastó költségeit Fischer a következőképpen számítja ki: 900 pengő berendezési költséget véve ha-ként 20 év alatti 15 százalékos amortizációval a berendezés, épületek amortizációja és ez első telepesités költségei, a személyzet, a táplálás, a növényzet karbantartása s trágyázás, földjáradék, stb. összesen évi 104.000 pengőt tesznek ki, vagyis bektáronkint 502 pengőt. Az egy hektáron termelt hal súlyát 5—6 q-nak vehetjük, úgy, hogy a bevétel 5.5 q termelést és 110 pengő árat feltételezve évi 121.000 pengő. Egy ilyen 200 ha-os halastó évi jövedelme tehát 17.000 pengő, hektáronként 85 pengő. Szárazság, halbetegségek, Paris, junius 23. Az északamerikai „száraz törvény'4 megszavazása után — amelyet a francia borkereskedelem érzett meg legjobban — párisi központtal egy „Commission d'exportations des Vins“ alakult, amelynek legfőbb célja volt: borpropaganda a külföldön, amelynek eredményei hathatósan ellensúlyoznák az északamerikai Egyesült Államok elzárkózó politikája következtében a francia bortermelést ért károkat. A párisi központ azonban nem elegédett meg ennyivel, hanem még 15 ország borkereskedelmi érdekképviseletével társulva, nemzetközi antiprohibiciós ligát alakított, amelynek feladata: nemzetközi térem folytatott! küzdelem a prohiibició ellen — rámutatva ennek közgazdasági, kereskedelmi és szociális — sőt egészségügyi téren is tapasztalható káros következményeire. A nemzetközi liga minden évben más és más városban tartja üléseit, az idei kongresszus — a 12-ik — Párieban ült össze 4 napi tanácskozásra s ezen 16 nemzet képviseletében 250 delegátus vett részt. Természetesen elsősorban a borkereskedelem képviselői, de más foglalkozási ágakhoz tartozók — igy egy-két orvos is. A kongresszus tanácskozásai és munkaprogramja, alig különbözött az egyéb és Párisban mind sűrűbben és sűrűbbé váló nemzetközi kongresz- susok programjától és kirándulásaitól, az egészet azonban megkoszorúzta egy záróbankett, egy egy olyan bankett, amely a maga nemében páratlan s amelyet csak Párisban lehet rendezni, ahol — bár ritkán — de akad még eqy-két olyan, esemény, amelyen lehet és érdemes csodálkozni és elgondolkodni. Az anti-antialkoholisták záróbamkettjét az egyik rue de Rivoli-i szálloda dísztermében tartották meg, — 300 vendég részvételével — akiknek soraiban ott voltak a külföldi diplomáciai kar tagjain kivül mindazok a francia személyiségek is, latokról Mezl és Freund (Prága) referált. Az ezüstvagy borkereskedelemhez. A banketten André Tardien földművelésügyi miniszter elnökölt, — aki tudvalevőleg — tárcája tradícióihoz híven, nagy barátja Champag- nenak s minden déli étkezéskor egy egész üveggel élvez belőle. Tardeiu este fél 11 órakor érkezett a kamara üléséről a bankettre s itt már igen emelkedett hangulatot talált, — különös tekintettel a várakozás órái alatt elfogyasztott nagymennyiségű s különböző márkájú étvágygerjesztő italokra. Ez azonban még csak a kezdet volt. Az igazi meglepetés azonban nem a vacsora fogásai — különben remekek — keltették, hanem — a borlap. A díszesen kiállított, 10 lapból álló menükártya a borlappal. Ezen ugyanis — s a hitetlenke dőli rendelkezésére áll az eredeti példány — a következő italkategóriák voltak felsorolva, — márka, név, évjárat, és termelő pontos feltüntetésével: 5 fajta elzászi bor 10 fajta bordeauxi bor (fehér) 15 fajta bordeauxi bor (vörös) 5 fajta bourgognei bor (fehér) 15 fajta bourgognei bér (vörös) 28 fajta Champagne /pezsgő) 5 fajta rhone-vidéki (fehér) 5 fajta rhone-vidéki (vörös) 5 fajta saumur-vidékii (habzó) 5 fajta touraine-vidóki (habzó) 15 fajta különböző francia cseniegebor 27 fajta Cognac 5 fajta Armagnac 16 fajta különböző francia likőr. Az asztalon azonban semmiféle ital nem volt látható, csak a vörös rózsák mögé bujtatott kris- tálypoharok serege, — e minden vendég a kezébe kapta a díszes menükártyát a borlappal. Mindenki azt, annyit 9 akkor rendelhetett a borlapon felsorolt italokból, — ahogyan ez neki éppen tetszett. Képzelhető, hogy a hangulat ilyen körühnéstb., ezt a kalkulációt természetesen megronthatják, de ennek ellenében a saját gazdaságban termel* a nehezen vagy rosszul értékesíthető feleslegek révéin a táplálás, a már meglevő személyzet jobb kihasználása révén az adminisztráció és karbantartás költségei is alaposan CBÖkkenthetők. A mai viszonyok között is helytálló azonban az a megái lapitás, hogy egy ilyen halastó a mezőgazdasági üzemben jövedelmező, ez pedig ma a mezőgazdaságnak csak igen kevés ágára mondható. Pytlik (Prága) a vizek fertőzötteégének a haltenyésztésre való hatásával foglalkozott. Volf (Prága) a halfcenyésztésnek a köztársaságbeli mai állását ismertette. Csehországban a mesterséges haltenyésztőé története igen régi. Már 1824-ben foglalkozott egy gróf Rummerskirch Horazsdovicében vele. Ma harminc haltenyésztéesel foglalkozó intézetünk van. Pete termeléssel Csehországban 60, Morvaországban 19, Sziléziában 9, Szlovenszkón 28 és Ru- szinszkóban 14 helyen foglalkoznak. A legnagyobb halpetetermelése Csehországnak van 10,000.000 pete), mig Szlovenszkón a termelés évi 2,500.000 petét teez ki. Az évi haltenyésztése a köztársaságnak 1,500.000 hal. A takarmányozásnak a beltenyésztésre való befolyásával Susta (Trebon) foglalkozott. Érdekes táblázatokban különösen a trágyázás hatását mutatta a termelt halmennyiség nagyságára. Roule (Páris) a francia viszonyokat ismertette. Úgy a második, mint a harmadik főtémákra vonatkozólag a szekció rezoluciókat fogadott el, amelyekben a gazdatársadalom figyelmébe ajánlja az állattenyésztésnek tárgyalt két jövedelmező nyék között éjfélfelé — amikor a normális bankettek már befejeződnek Párisban — olyan magasra emelkedett, amelyre ritkán van hivatalos alkalmakkor példa. A 10 személyes kerékasztalokat ekkor már elborították a különböző italok különböző színű, alakú, kiállítású üvegeinek nem százai, hanem ezrei, — mert hiszen a nagy francia pezsgőgyáraik és bortermelők jelenlevő képviselői egymással versenyeztek a különböző italok kóstoltatása körül s altig került a sor arra, hogy egy üveget teljesen kiürítsenek. És ekkor emelkedett szólásra André Tardien — gróf Bertrand de Mun, a kongresszus elnökének üdvözlő s erősen békés hangú beszédére válaszolva — s igen érdekes és tanulságos dolgokat mondott el a jelenlevőknek. Rámutatott arra, hogy a Franciaország lakosságának egyhatod része a bor- éa borkereskedelemből él, amely évente hétmllliárd frankot jövedelmet az államnak s est az összeget 350 ezer francia borkereskedői, ügynök vagy termelő fizeti ki különböző adók, illetékek ét járulékok címén. A bont tehát szeretni kell, a borkereskedelemért pedig áldozni, mert ennek virágzása nélkül •-« Franciaország nem virágozhat. Ez volt Tardien beszédének lényege, amelyet az anti-„antialkoholÍ6ták“ erősen megtapsoltak a utána tovább tartott a borkóstolás. Az utolsó vendég reggel hétkor távozott s a rue de Rdvoli-í szálló dísztermében a reggeli napsugár elárasztotta az üres és félig üres üvegek ezreit, amelyek a hervadó rózsák mellett hirdették az egyes asztalokon, hogy az anti-„antialkoholi6ták“ propaganda- bankettje pompásan sikerült, Németország eddig 118 millió svájci frankot fizetett a Young-kölcsön törlesztésére. A Nemzetközi Bank legutóbbi kimutatása szerint a német kormány a Young-kölcsőnre 118 millió svájci frankot fizetett, amely összegből 63 milliót kamatfizetésre és mintegy 21 millió frankot a kölosönköt- vények vásárlására fordítottak. A kölcsön névér- télke, amely eredetileg 1819 millió frank volt, 1793 millióra csökkent. Franciaország nem látja alkalmasnak az időt a hitelnyújtásra. Párisiből jelentik: A francia gazdasági tanács ütésén Francois Poncet alállamütkár 'beszédet mondott, amelyben a többi (között kiemelte, hogy Európának hosszúlejáratú hitelekre van szüksége fölépítéséhez. Ilyen hitelek azonban csak azzal az előfeltétellel adhatók, ha a politikai atmoszféra nyugodtnak éss igy a kihelyezés biztosítottnak látszik. E pillanatban nem látszanak a viszonyok kedvezőknek, mert alig behegedt sebet újra fölszaggatnak és mindeféle tervezgetésekkél foglalkoznak, amelyék csak általános megrázkódtatás árán volnának megvalósíthatók. A szállítmányozók szokványai. Az állami közgazdasági tanács már régebben kidolgozta a szállítmányozók szokványait. A tervezetről a szállítmányozó cégek a rendelőikkel tárgyaltak s eme tárgyalások alapján azt átdolgozzák. Emellett figyelembe veszik a szomszéd államok szállítmányozási szokványait is, vagyis ilyképpen a szállítmányozás bizouyosfoku normalizálásáról lesz szó, ami a nemzetközi szállítmányozást Í6 könnyebbé teszi. A csehszlovákiai bíróságok ugyan a jövőben is a kereskedelmi törvény szerint fognak eljárni, a szállítmányozási szokványokat azonban segéd jogforrásként használják. Az uj kereskedelmi törvény természetesen figyelembe veszi majd a szokványokat is. A csokoládé- és cukoripari egyezmény megkötése előtt. A köztársaság tizennyolc vezető csokoládégyára a szállítási feltételek egységesítése tárgyában megállapodást létesített, amelyben az antverpeni nemzetközi csokoládékongresszusnak az áru minőségére vonatkozó határozmányait is elfogadták. A nyár folyamán a csokoládégyárak a cukoriparral Í6 tárgyalni fognak, annak érdekében, hogy a két szakma közös központi szervet létesítsen. agat. Hogyan dolgozik a francia borpropaganda? Anti-,,antialkoholisták" párisi banketjén — Tardieu a borkedvelő miniszter
