Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-24 / 142. (2659.) szám
^JKAJUAi*^ * lA3L»X^AK*rllLKllAJfl 1980 jnnios 24, ggefféa. A ker.-szoc. pír® komáromi szervezetének közgyűlése Komárom, junius 23. (Saját tudósitónMól.) Az országos keresztén yszocial i sta párt komáromi szervezete nagy érdeklődés mellett tartotta meg évi közgyűlését a Vígadé termében, melyen a pártvezetőség kívánságára néeztvett Aliapy Gyula dr. tartománygyűlési Ljapcsev katasztrofális veresége után a bolgár király Mallnovra bízza az iii kormány megalakítását (képviselő is. A gyűlést Dosztál Jakab elnöknek üdvözlő szavai vezették be, majd az előterjesztett /elnöki jelentés bőséges beszámolót adott a párt múlt évi működéséről kiemelve a párt komáromi városi képviselőtestületi tagjainak önzetlen nagy munkáját, mellyel az őslakosság érdekeit védték. A pártszervezet örvendetes fejlődése reményt nyújt arra, hogy jövő működése is a siker jegyében fog folyni. A közgyűlés az eltávozott Schindler Lajos titkárnak érdemes munkásságáról elismeréssel emlékezett meg. Majd a pénztári jelentés következett, amelyet Ferenczy Károly titkár terjesztett elő a távollevő Stark István pénztáros helyett. A tisztujitás során Alapy Gyula ajánlatára és a jelölő bizottság javaslatára a szervezet elnökévé egyhangú lelkesedéssel Dosztál Jakabot, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara és az országos ipartanács tagját választotta meg . a közgyűlés. Alelnökivé Horváth Lajos vendéglőst és szállodást, a második alelnöki tisztségre pedig a munkás szervezet elnökét, titkárrá Dosztál Nándort, pénztárossá Stark István kereskedőt, ellenőrökké Bocz Bélát és Fehér Lajost, jegyzővé Ferencsy körzeti titkárt. A megválasztottak nevében Dosztál Jakalb elnök mondott köszönetét és tett Ígéretet a párt ügyeinek a felkarolására. Majd az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Dománv Ferenc iparos, alelnök. Kiss Endre földbirtokos és Nagy Mihály építőmester elhunytáról, akiknek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvébe Írták. A közgyűlés végén Alapy Gyula dr. tarto- mánygyülési képviselő tartott politikai tájékoztatót,' melyet nagy figyelemmel hallgattak "meg a párttagok. A tanulságos és közérdekű "fejtegetésért a párt helyi elnöke mondott köszönetét, egyúttal a párt köszönetét is tolmácsolta Alapy Gyula dr.-nak a magyarságért folytatott küzdelmes munkájáért. — Aki nem tudja az angol király nevét és nem hallott a világháborúról. Londoniból jelentik: Nagy -csodálkozást keltett az a liverpooli híradás, hogy egy tízéves gyermekre akadtak, aki eem a király,1 sem a királyné nevét nem tudta és sohasem hallott a világháborúról. Szófia, június 23. A hivatalos bolgár jelentések elismenriik, hogy a kormány a szobranje vasárnapi választásain döntő vereséget szenvedett. Az eredmény nemcsak kormánykörökben, hanem az ellenzék köreiben is óriási meglepetést keltett, mert Ljapcsev miniszterelnök többségének ily teljes szétbomlására senki sem s zárni- tott. A 229 mandátum közül az ellenzéki nemzeti blokk 150 mandátumot szerzett, a kormánypárt mindössze 68 mandátumot. A kormányellenes mozgalom a vasárnapi választásokon oly erős volt, hogy a török nép, amely eddig mindig kormányMiniefk bizonyult, zártan az ellenzéki pártokra szavazott. A bolgár parlamentarizmus történetéiben eddig egyetlen kormány oem szenvedett oly döntő vereséget a választásokon, mint most a Ljapcsev-kormány. Hivatalos jelentések szerint a miniszterelnök holnap vagy holnap után lemond s a király valószínűleg Malinovra, az ellenzéki blokk vezérére bízza az uj kormány megalakítását. A vasárnapi választásokon 1,264.000 választó vett részt. A leadott szavazatok öt csoportra oszlanak. Az ellenzéki nemzeti blokk 590.000 szavazatot kapott, a kormánykoalíció 417.000 szavazatot (a legutóbbi választások alkalmával 530.000-et), a kommunista párt 165.000-et, a szocialista 1 kormánypártok na ufbál illírül kezdték cserebere-allradozásaikat és mindig bizonytalan a eabonamonopOüum ás Striisrai? sorsa — Kánifeii!a-3lisel!i a parismesffiea - Htinkáék 4 nem sietnek a kormányba Prága, junius 23. Parlamenti munkatársunk jelenti: A belpolitikai helyzet még mindig tisztázatlan. Sőt állíthatjuk, hogy egyre bonyolultabbá válik. A galiouamonopóHum- ügyben s a Síriörny-féle affér ügyében a koalíciós pártok között még mindig nincs megegyezés. A kulisszák mögött ma egész nap folytak a bizalmas tárgyalások, eddig azonban teljesen eredmény tel énül. A gabonámon opóllum kapicsán az agrárok — rendes szokás szerint — az utolsó pillanatokban ujafob követeléseket állítottak, amelyek között első helyen az szerepel, hogy a kormány biztosítsa a búza 195 koronás árát és ezt az árat garantálják a tőzsdéiken is. Ez az uj követelés a tegnapi megállapodásokat természetesen fölborította s ma a csere-bere alkudozásokat teljesen élőiről kellett kezdeni A Stribrny-űgyfoen sem tudnak megegyezni a. koalíciós pártok s egyelőre .a vizsgálóbizottságot sem hívták össze. Az elnökség terve szerint. a parlament előreláthatólag julius 18-ig fog ülésezni, föltéve, hogy addig az ideig létrejön valamelyes megegyezés. Az elnökség intézkedése szerint a legközelebbi plenáris ülés junius 25-én, csütörtökön délelőtt lesz s valószínű, hogy pénteken is tart ülést a Ház. A további programot az elnökség összeállítani még nem tudta. Miután a gabona-monopólium ügyében megegyezés nincs, ezért az ipari és kereskedelmi bizottság is fölfüggesztette a külkereskedelmi hitelről szóló ja-- vaslat tárgyalását^/ - v íí $ <*••; i--• mely javaslat eüöaddóa Növik aétózéíá désno- krata képviselő. Ez a bizottság egyébként mindössze azt a határozatot hozta, hogy a kereskedelemügyi minisztert fölhívja arra, hogy a Azonnali könnyebbülést hoz migrénné! és fejfájásná' a erje az lást őriéin álcsomagoOrvosol-tél ajánlva. Minden gyógyszer!árban kapható szövetség, amelynek választási listáján a macedónok is jelöltek, 28.ÖOÖ-et, a másik szocialista párt pedig 25.000-et. tárgysorozaton levő külkereskedelmi hitelja- va-slat alapél veiről expozét tartson. A mai ülés Malypetr elnök a mai ülést délután fél négy órakor nyitotta meg és a ház folytatta, a vitát a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosításának- novellájáról. Az első szónok Bergmann cseh nemzeti szocialista volt, majd Salát szlovák néppárti képviselő szólalt fel, aki visszautasította ama híreket, hogy a szlovák néppárt minden erővel arra törekszik, hogy belépjen a kormányba. Véleménye szerint ez nem más, mint nyári kacsa és rosszakaratú tendenciával terjesztik. Magát a javaslatot nem fogadhatja el. mert . ebben a szlovenszkói érdekeltet nem vették tekintetbe. Scháfer német szociáldemokrata a javaslat mellett foglalt állást. Stetka kommunista ugyancsak kritizálja Klein német szociáldemokrata előadó előterjesztését. Horpinka német nemzeti párti véleménye szerint a törvényhozásnak az volna a célja, hogy a nyugdijat fölemeljék. A törvény szigorán kellett volna enyhíteni, azonban a törvényjavaslatban ennek épp az. ellenkezőjét látja. A kitűzött célt a javaslattal nem. lehet elérni, mert hiszen a histoeittottaktól óriási áldozatokat kéjnek ezen módosítás fejében és végeredményben a nyogdijbiztoeitó intézet köti á legjobb Üzletet A képvfeelöház ézzel a törvényjavaslattal a közvéleménynek súlyos csalódást okozott Lapzártakor Ghkrtbek esóh agrárpárt! képviselő beszél Az első komoly férfi Irta: Szitnyai Zottán (3) Ez mintha hirtelen elvágta volna Tibor telkes hangulatát. Sértődötten, sőt tüntetőén cukkolt egész a kocsi sarkáig s arra gondolt, hogy akkor mért simult úgy hozzá a múltkor, a vódlizás után és mért hagyta azt a hosszú kézcsókot is, ami már szinte csók volt? Aztán az apát nézte, hogy milyen nevetséges formájú feje van és vékony nyaka s a nagy fülei úgy lógnak ki a fekete kemény-kalap alól, mint áttetsző denevérszárnyak. Jó, hogy még nem röpül velük. A mama pedig élősúlyban tehet vagy másfél mázsa, no hiszen :«zép kilátások a lányra nézve, ha igaz, hogy az alma nem esik messze a fájától. És úgy ül az. autóban, mintha odaszületett volna. Hiába itt a vagyon, meglátszik rajtuk a parve- nü. Ez a Pali meg egyenesen hólyag, legszívesebben kiverte volna fejéből a monoklit, •amint ott nyegléskedett etette, bogy szervusz, Pali vagyok. Még csak meg se várta, hogy ő, az idősebb, kezdeményezze a tege- zödést. Kár is volt hozzájuk jönni, s most -menni velük valami lehetetten soroksári bálra, bürgerek és helyi notabilitások közé. Egész kicsivé zsugorodott az ülés sarkában, nagy mérgében, hogy ezzel is kimutassa teljes közömbösségét Tenci iránt. Az ismételten oda-odanézett Tiborra mosolyogva, előbb kurtán, majd egyre hosszabban, s mikor ebből se értett, puha mozdulattal megbökte könyökével: — Na mért hallgat? Csak nem sértődött meg valamiért? Tibornak hirtelen elmúlt a rosszkedve. —• Hová gondol? Csak nem gondolja komolyan? Tenci tovább mosolygott s kecsesen ringatta fejét a puha szőrme rámájában s dúdolni kezdte a régi kupié szövegét: — Csak nem gondolja komolyan, komolyan, komolyan... Az autó megállt a bál épülete előtt. Már a lépcsőház is tele volt rendezőkkel, akik hivatásuk kötelességérzetével, válogatás nélkül nyújtogatták lovagi karjukat az érkező hölgyek felé. Kurtára szabott kis férfiak, hatalmas gélem nőikkel, kerültek össze s vonultak be a bálterembe ünnepélyesen, zeneszóra. A nagy teremben már folyt a tánc. Tenci várakozóan nézett Tiborra, míg rendezők és táncosok megiilletődött hada hajlongott előtte. Aztán lassan, csalódott arccal kivonta karját a Tiboréból s ugyanazzal a mozdulattal, egy táncos karjai közzé helyezkedett s onnan küldött még egy korholó és sajnálkozó pillantást Tibor felé: én igazán nem tehetek róla, dehát he te nem táncolsz-..? — No mi az kis doktor? — aggódott a mama — maga nem táncol? Tibor fanyar mosollyal rázta a fejét, hogy ő nem. Igen sajnálja, de még kivételesen sem. Se eddig, se most és a jövőben sem. Ez Miartusnénak nyilván nem tetszett, mert csak a fejével bólintott hűvösen. Azt ő s© helyesli, ha egy fiatalember halálra táncolja magát az összes nőkkel, de legalább eggyel, nem mintha az ő Tenci kéjéről volna szó, tegyük fel, hogy mással, de ha már velük van, akkor mindenesetre Tenoikével... Meg különben se szereti a majomszigeten ácsorgó ficsuroka*, ami mindig blazirtságnak a jele. Tibor egy darabig elácsorgott a táncotokat nézve, aztán átcsoportosult a másik terembe, ahol Miartus egy hosszú asztalhoz telepedett. Mert ha az ember már nem táncol, ami igazán hiba, legalább ne bámészkodjék és sóvár rogjon, ami a nőket meghatja kezdetben, de később már csak nevetnek rajta. Az apát ur is ott ült már az asztalnál és egy másik ur is, akit tanácsosnak szólítottak. Miartus nagyon helyeselte, hogy Tibor nem táncolt. Még ba a régi táncok volnának divatban, az egész más, de igazán nem csodálkozik, bogy ha komoly gondolkozásra úriembernek nincs kedve ehhez a mostani mindenféle parkett- csiszoláshoz. Az apát ur azon panaszkodott, hogy ők, a nőegyletekkel karöltve, kezdetben próbálkoztak gátat vetni ennek a modern táncáramlatnak, de minden, hiába, tessék nézni, finom kis urileányók és úgy mozognak, mint valami orfeumban. A tanácsos nem volt ezen a véleményen. Fene megette, hiszen volna csak ő még vagy húsz évvel fiatalabb, nem is olyan rossz dolog az fiatalnak tenni mostan, de az ő idejében csak hopsza ide, hopsza oda és olyan távol egymástól, hegy ha beszélni akartok, akár telefont is szerelhettek volna közéjük. Aztán a táncterembe nyúló ajitó felé mutatott esettentve s a nyála is majd kicsordult, amint félig han gosan súgott a két urnák valamit s azok is' nevetni kezdtek ... A pincér bort hozott és megtöltette a poharakat. Miartusból még földeik toánkozott a nevetés. — No, de igyunk erre — s végigosörgetve a poharakon, széles mozdulattal Tibor felé nyúlt koccintásra. — Igyál te is. Szervusz doki. Szalvettába törölte bajuszát és kézfogással pecsételte meg a tegeződést. Tibor közelebb húzódott. A bor, amit hirtelen magába öntött, vért korbácsolt a. fejébe. Rézsut fordulva még átlesett a táncotokra, amint elsuhantak az ajtó előtt. Néha megkapaszkodott Tenci szemében, de az mind. ritkábban küldte feléje tekintetét. Sőt már nelesett a táncotokra, amint elsuhantak az ajtó előtt. Néha megkapaszkodott Tenci szemében, de az mind ritkábban küldte feléje tekintetét. Sőt már nevetgélt is egy ludovikás karján. A kis kígyó, gondolta magában. Aztán megtöltötte poharát, koccintást kezdeményezett és újból ivóit A mai fiatal nemzedéknek — mondta váratlanul és szinte haragosan — nagy változáson kell még keresztül mennie. Az apát ur érdeklődve nézett, rá. — Hogy érti ezt, kedves öcsém? — Ez a generáció még semmi komolyból sem vette ki a részét. — Ráér még — dörgőtt közibe a tanácsos. Tibor felvetette a fejét. — Nem úgy vain, legyen bennük kollektív kötelességérzet. De' ezek? Sajnos, én tudom, bogy mit érnek. ■ • Átnézett a táncotok íeié és még sötétebb lett az arca. Nyilvánvaló, hogy Tenci - nélküle is kitünően mulat. Minden nő egyforma. No, majd ő megmutatja neki. Nem, mintha fontos volna a Tenci, hanem csak .azért! Aztán zugó fejjel odafigyelt komoran, amit Miartus beszélt, mert nem is volna méltó hozzá, doktor Bíbor Tibor klinikai segéd orvoshoz, hogy ilyen költött liba kod árhullámzásait kövesse. Miartus felvilágosítással szolgált a dokiról az líráknak, hogy a kis doktor asszisztens a specialitás fakultásán és igen komoly gondolkozása fia taiember. Az apát ur elfojtott mosollyal bólintott: — Nagyon szép, nagyon ritka dolog. Tibor szerényen lehunyta a szemét, mintha oda se figyelne, de azért mindent jód hallott s újabb lobé tőségeken száguldott át gondolatban. — Tudom, kedves bátyám — mondta aztán nagy górnál Miartus felé — te méltányolhatod a legjobban, amit mondtam, aki a gyárad élén mondhatnám másokért élsz. Hja és Miartus szerényen felnevetett — de nekem egész életemben a munka volt az elemem. És ha még azt is tudnád, hogy egyszerű ácslegényből ugrottam kétszáz munkás élére... S mindezt a magam erejéből. A tanácsos felkelt, hogy csupa komoly dologról beszélnek az urak. Ki törődik az ilyesmivel, amikor annyi itt a csinos leány és menyecske? S átment a táncterembe fiatalodni. Az apát ur utána mosolygott, hogy vén kujon. Miartus elmélázott valamin, aztán Tiborra mosolygott atyaian: — örülök, bogy megismertelek. Tibor is örült. Elvégre az is fontos, hogy most már a papa szivében is hegyőrte magát. Egyre kellemesebb bonná mór szálldo- sott a fejébe. Majd ő a Tereit is megtámool- tatja anélkül, hogy táncolni tudna. Még ma megkapja tőle a kegyelemdöfést. Á nagyteremben elhallgatott a zene. Kezdődött a szupé. A betóduló párok rohammal vették be az asztalokat. Egy fiatalember Miartusné előtt küzködött két öklével, <aki szélesen nyomult utána, mint egy tank s. az embersürübe hasit ott résen Temed követte kényelmesen a kadét karján. Pali monoklija előkelőén villogott a fejek fölött. Miartus magasba nyújtotta a tenyerét: — Ide, ide! — Ezt a blazirtságol— mondta Tenci Tibornak, de azért melléje ült mégis. A másik oldalát a kadét, kapta. — Pardon, Tenci — felelte halálos komolyan — azért, mert nem táncolok, még nem vágyók blazirt. Bősz pukkanással felnyílt az első üveg pezsgő. A pincér sorra töltötte a poharakat Pali tovább cikkázott a tolongok sűrűjében. — Szervusz, Pali vagyok — gúnyolódott feléje TiíboT teli pohárral integetve mámorosán, . Az visszamosolygott. jókedvűen, aztán felfedezett egy barna lányt és a tolongásba rejtett gyors kézfogással halóit, el \ele. Tibor kábultan bámészkodott, utána. (Folytatjuk.) *
