Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-20 / 139. (2656.) szám

6 1981 ju táras 20, swrmbut. Nagy apparátussal, a francia politikai és társa­dalmi egyesületeik égisze alatt könyvsorozatot indított meg „Nos contenporains” (A mi kor- társaink) címmel. Ez a sok kötetre tervezett gyűjtemény a kor nagyjainak arcképeit és élet­rajzát, méltatását közölte volna, minden ország­ra egy, vagy több kötetet vett tervbe s persze a kor igazán vezető szellemei mellé odakerül­hettek kisebb jelentőségű emberek is megfelelő tarifa ellenében. Egy-két kötet ebből a sorozat­ból meg is jelent. De lehet, hogy ez a tervezett gyűjtemény üz­leti ötletnél több volt. Clement Deltour a Li- feerté szerkesztőségében mint külpolitikai mun­katárs jutott jelentős szerephez. Lehet, hogy a „Nos contenporains“ szerkesz­tésével egybefüggő külföldi utak többet je­lentettek az egyszerű szervezési munkálatok­nál, hogy ebben máig földeritetlen külpoliti­kai okok és célok is belejátszottak. Ezeken az utakon Clement Deltour és hozzá legközelebb álló munkatársai a világ vezető ál- lamférfdaival kerültek kapcsolatba, de utat ta­lálhattak a titkos diplomácia módszereivel olyan emberekhez is, akiknek neve nem hang­zott talán oly közismerten, de sokat tudtak és titkos összeköttetéseik voltak. És itt fölmerül az a kérdés, hogy * nem voH~e kém Clément Dettomr? Teljes bizonyossággal nem lehet itt sem igent, sem nemet mondani. A leleplezések egyes burkolt fejezetei ilyesmire engednek 'következ­tetni, ilyesmire vall az emlékezések Írójának bizonyos informáltsága a háborút megelőző ese­ményeket illetőleg. A könyv más passzusai vi­szont mereven tiltakoznak még csak a legeny­hébb ilyen föltevés ellen is. Tény az, hogy Clement Deltour igen közeli, majdnem baráti viszonyban állott a háboruelőtti francia po­litika legelőkelőbb embereivel, .tény, hogy az ő ajánlásukra a háború elején hadbírói tisztre nevezték ki, de tény az is — erről az emlékezések már hallgatnak —, hogy röviddel a háború kitörése után már fölügyelet alá helyezték, egy tengerparti kis várost jelöl­tek ki neki és családjának lakóhelyül, majd a német seregek közeledtekor, mint kénigya- nusat, mint aki titokban jelzéseket közvetí­tett a német hadvezetőséggel, internálták és letartóztatták. Nem lehet semmi bizonyosat Clement Del­tour ekkori szerepéről tudni. Egy fiatal magyar tanár élt akkoriban nála. aki semmi gyanúsat nem vett észre s aki maga lepődött meg legjob­ban, amikor házigazdájával együtt az internáló táborba szállították, s amikor később tudtára adták, hogy ellene nincs vád, de Deltour urat, mint kémet, már el is ítélték. Kissé ezt a föltevést erősíti meg az a 'kö­rülmény, hogy fogságából való szabadulása után. még a háború alatt Németországban tele­pedett meg s itt igen előzékenyen fogadták. Sőt egy német soviniszta kiadó meg is jelentet­te egy könyvét, amely a német háborús iroda­lom leghangosabb buzdítása a franciák ellen. Ebben a könyvben is beszél a maga életé­ről, de ez az életrajz nem mindenben egye­zik a most megjelent „Leleplezések” életraj­zaival. Legfeljebb annyiban, hogy ebben is magyar nemesnek mondja magát. Franciaországba származott magyar nemes­nek, aki ott a legvérlázitóbb igazsá g t afe n - Ságok gyanúja és áldozata lett. A háborús német sajtóban nagy visszhangja támadt akkor e szenvedélyes hangú és a né­metséget kitartásra ösztönző kötetnek. Arról a külpolitikai szerepről, amely Franciaország és a monarchia békés közeledését kívánta előkészíteni s amely szerepről a „Teleplezé- esk“ részletesen számol be, e könyvben egy sornyi említés nincs. Nem beszélt a német támadó seregek közeledésétől ijedező Páris életéről sem, a francia hadseregben uralkodó bizonytalanságról sem, amely a mostani kö­tetnek talán a légérőlyesebb fejezeteit adja. Ez a hallgatás alig lehetett csak diszkréció. Feltehető, hogy amiről mostani megemléke- séseiben mint szemtanú számol be, arról az első könyv megjelenésekor nem tudott, vagy legalább is nem mindent tudott. Mert Ölö­mén t Deltour a háború első hetei után már nem lakhatott Párisban. A ^zereteíádományokat gyűjtő szerzetes Évek teltek el és Cl óment Deltourról nem lehetett semmit sem hallani. Aztán vagy öt­hat év előtt, a világsajtó egy világszerte tár­gyalt és kis hijján bűnüggyé nem vált eset­ről számolt be. Franciaországban a katolikus hívek körében egy idősebb pap kezdeménye­zésére gyűjtés indult meg a legyőzött Ausz­tria nyomorgó hadiárváinak a javára. A gyűj­tés igen szép eredménnyel folyt, az osztrák gyerekek gazdag adományokhoz jutottak, míg aztán feljelentés nem érkezett, hegy az Ausztriá­ban kiosztásra került adományok a befolyt gyűjtésnek csak egy részét teszik ki. Hová lett a többi pénz? A feljelentés megadta az útbaigazítást, hogy az adományok egy nem jelentéktelen része a gyűjtés szervezőjének a kezén kallódott el. Á bűnvádi eljárást, bizonyára a gyűjtő szer­zetes előkelő összeköttetései folytán, egyelőre nem indították meg, de a sajtó bőségesen foglalkozott a leleplezéssel. Mire pedig bűn­vádi útra terelhették volna az ügyet, a szer­zetes eltűnt. Egyes híreik szerint meghalt, más hírek szerint, valahol távol idegenben kolostorba vonult vissza. Idegen néven szerepe^ a« oeafcrák gyere­..-J——————a——a Az abaidi és csallóközi jégkárokkal s i fneiigéiidfisási munkások helyzetével foglalkozott a szlovenszkói országos választmány Tartományi adóval sújtják a be nem épített telkeket Pozsony, junius 19. Az országos választ­mány tegnapi ülésén Országh József tarto­mányi főnök elnökölt. Napirend előtt Blanár Béla dr. felhozta, hogy a szepsi já­rásban levő Tírnaujfalu, Zsárnó, Horváti, János községekben a jégverés 75—100 szá­zalékos kárt okozott. A járás a kárt már felbecsüli s bejelentette az országos hiva­talnak, de mert Tornaujfalu községben nemcsak a szemes termények mentek tönkre, de az ösz- szes ültetvények sőt a lóhere és lucerna is, a község teljesen tönkre van téve. Aratás előtt a gazdák nincsenek abban a helyzetben, hogy beszerezhessék a pótlásra a vetőmagot, esetleg burgonyát, kukoricát s állataiknak nincs mit adnia enni ennélfogva azonnal sürgős segélyre van szükség, kéri, hogy a megsegítésnek a módját tűzzék napi­rendre. A választmány az ügyet a mai ülés napirendjére tűzte. Alapy Gyula dr. a dunaszerdahelyi járás községeiben elő­fordult jégverésre hívta fel a választmány figyelmét. Előadta továbbá, hogy a cukorrépa termelést a minimumra korlátozták s ezzel a munkásság közel 30 millió bértől esett el, az ezévi termés katasztrofális és lehetetlen állapotok következtek be, a mezőgazdasági munkásoknak nincs ke­nyerük, nincs megélhetésük, javasolta, hogy bizottság küldessék ki a helyzet megvizs­gálására s a megsegítés módjára vonatkozó javaslat megtételének céljából. Maurat dr. kormány- tanácsos, előadó részletesen beszámol arról, hogy mily intézkedések történtek ez évben a munkanélküliség enyhítésére. Mi történt a mezőgazdasági munkások érdekében, a szer­ződések megkötése tárgyában és a munkabé­rek tekintetében. Hol történtek már megálla­podások a munkáltatók és a munkások kö­zött és jelentette, hogy minden megtörtént a munkásság nyomorának enyhítése érdeké­ben. Kormaim (szoc. dem.) felhozza, hogy a nagybirtokosok azok, akik nem akarják a mezőgazdasági munkásokkal a munkabér szerződéseket megkötni s azt ajánlotta Ala- pvnak, hogy saját párthívei re hasson, hogy kössék meg azokat. Az elnök indítványára Alapy dr. javaslatát előkészítés végett kiadták az országos hiva­talnak, a jégveréssel sújtott dunaszerdahelyi járási községek ügyét a napirendre tűzött sza­bályzat alapján a járás felvétele után a be­szerzendő kérelmek és adatok alapján inté­zik el. Eperjes város 1,200.000 korona és 3,500.000 korona kölcsönért jóváhagyta a választmány éppen úgy Rimaszombat város kölcsönét is a gazdasági iskola áthelyezésére és kibőví­tésére. Losonc város költségvetése ügyében a vá­lasztmány a felüli vizsgálati panasznak helyt adott és a járási választmány határozatát megsemmisítette. Művészek utazási ösztöndíjaira 78.000 ko­ronát utaltak ki. A művészek közé Blanár Béla dr. indítványára utólag felvették a ke­leti részek jeles festőművészét, Halász Hra- dil Elemért is, aki 3000 koronát kap. Utazási ösztöndíjakat kapnak még többek között Gwerk Ödön és Palugyai Zoltán. A hírlap­írók közül a többek között Somos Elemér és Lukovics József 3—3000 korona utazási ösz­töndijat kap. Somos Elemért Alapy Gyula dr. indítványára utólag vették fel. Déli szünet után az országos választmány délután folytatta ülését. A délelőtt felhozott szepsi járásbeli községek jégverési ügyében a megfelelő információ a Földművelési Ta­nácstól nem érkezett be, ezért Blanár Béla dr. indítványára elhatározta a választmány, hogy az elnök közvetlen fogja beszerezni a szükséges adatokat és felvilágosításokat és felhatalmazást kap az elnök, hogy ehhez ké­pest megfelelő azonnali segélyt utalványoz­zon, hogy még ez idényben uj ültetvényekkel lehessen pótolni legalább részben az okozott károkat. A be nem épített és a kellően be nem épí­tett telkek után az ország állandó járulék bevezetését tervezi, hogy egyrészt az építési kedv emeltessék, másrészt hogy a nagy ér­tékemelkedésből a tulajdonos részt adjon az államnak. Blanár Béla dr. felhívja a választ­mány figyelmét arra, hogy a be nem épített telkek nem kizárólag a teleküzérek tulajdo­nában vannak, hanem nagy részben árváké és szegény özvegyeké s általában szegénye­ké, akik anyagi helyzetük miatt nem képesek építkezni, ezeket sújtani állandó teherrel nem szabad s a nagy vállalkozók érdekét szolgálni sem az ország kötelessége, kéri, hogy a szabályrendelet kidolgozásánál, erre is legyenek tekintettel. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy mi a be nem épített, vagy kellően be nem épített terület. Ezt pontosan meg kell határozni, mert ha a telken esetleg egy emeletes ház áll, az nem lehet kellően be nem épitett terület, mert ott háromemele­tes ház is lehetne. Az országos választmány ezeket a megjegyzéseket a szabályrendelet alakításánál tekintetbe veendőinek rendeli el. E bő 18-án tartományi gyűlés lesz, majd julius 2-án országos választmányi ülés. & lévai lírái akciéia i yaseii üzEe&edés negiavitásáért Léva, junius 19. (Saját, tudósitónktóL) A lé­vai járási képviselőtestület most tartott ütésén Zostyák András dr. járási! főnök arra mutatott rá, hogy a cseh- és morvaországi járások legtöbbnyi- re saját vagyonnal rendelkeznek, igy ezek jöve­delméből is hasznos járási beruházásokat eszkö­zölhetnek s nincsenek tisztán csak az adózásra utalva. Szükségesnek látja, hogy a lévai járá6 is biztosiison a maga számára valamelyes vagyont. Itt az alkatom rá, hogy a járás erdőbirtokot sze­rezzen megfelelő rentabilitás biztosításával. Brezny erdőianácsos, az állami erdőhívatal ve­zetője adatokat sorol fel, amelyek az erdőbirtok mai rentabilitása ellen szólnak. Tvercsek Ede agrárpárti bizottság kiküldését indítványozza; amely ezt a kérdést előkészíti. Kmoskó Béla dr. magyar nemzeti párti kijelenti, hogy a földhiva­talnál be kell jelenteni az igénylést tekintet nél­kül arra. hogy később a járás az erdőbírtokot vétel, vagy a földbirtok reform során kivánja-e megszerezni. A képviselőtestület az ügy előké­szítésére pártközi bizottságot küldött ki, melyben a magyarság pártijait Kmoskó dr. képviseli. A k épviselőtestüle 1 ezután elhatározta, hogy akciót indit a vasúti közlekedés megjavítás ér­dekében. A lévai forgalom még két gyorsvonati járatot igényel Pozsony, ngyszintén Zólyom felé. Kívánja az Érsekújvár—Léva vasúti vonal átépí­tését elsőrendűvé s a régi, a mai kornak meg nem feielő vasúti szerelvények kicserélését. Vé­gül megsürgeti a lévai pályaudvar mellett Szlo- venszkó legforgalmasabb országútiján levő primi­tív vasúti sorompó megfelelő átépítését, ahol már sok halálos szerencsétlenség történt. Úgyszintén akciót indit a tolatás és a vasúti kocsik rende­zésének áthelyezésére is, mert tarthatatlan álla­pot az, hogy naponta számos alkalommal rövi- idebbdiosszabb időre elzárják itt az országutat a forgalom elől a gyakori tolatás idejére. Va­lóban érthetetlen, hogy a vasút igazgatás mind­eddig mereven elzárkózott a helyzet orvoslásától, melyet már Léva városa is több ízben kért, mig most az ügyet a járás is magáévá tette s erélye­sebben szánta el magát a változtatást kívánó ak­cióra. Érdeklődéssel várja a közönség, hogy mi­lyen eredménnyel. A Danába vetette masát Buda­pesten esv bukott diák Budapest, jumitus 19. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Ma hajnaliban ujalbib diáktragédia történt Budapesten. László István 18 éves hatodik gimnazista ma reggel 6 órakor a Ferenc József hídról a Du­náiba ugrott. A mentők kihalászták a diákot, aki erélyesen ellenállott és kijelentette, hogy minden áron meg akar halni. László István apja jómódú gyógyszerész, aki min­dent megtett fia nevpltefésére, de a gimna­zista osztályról-o sztálvra bukdácsolt és most négy tárgyiból bukott meg. A diákot beszállí­tották a kórháziba. Állapota siulyos, de nem életveszélyes. kék jótevője, de utóbb kitűnt, hogy nem volt más, mint a valaha Franciaországban élt s onnan háború alatti nem tisztázott magatar­tása miatt kiutasított Clément Deltour. Nagy vonalakban ez a T. G. V. titokzatos betűi mögé rejtőző karthausi élete. Hogy miért mondja magát magyar nemesnek? Talán nem egyéb ez hiuskodó önáltatásnáil, amellyel a maga életét akarja megszépíteni. De talán más ok is rejtőzik mögötte. Két év edött családija idegen faőf& irfea lévő­iét kapott, arról, hogy Clément Deltour meg­halt. Most aztán a „Leleplezések” egy 70 éves aggastyánt állít az olvasó elé, aki mozgalmas élet után, lemondva minden örömtől egy karthausi kolostorban várja a megváltó ha­lált. A könyv azt mondja, hogy ez most a sok mindent tapasztalt, sók mindenről tudó, de a karthausiak fogadalmát letett ember utolsó szava. Csakugyan igy lenne? Nem lehet tud­ni. Az olyasfajta embereknél, mint Clément Deltour, mindig lehet valami meglepetésre saátaitnni. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába, Olaszor- szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap” pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, • Lőrinckapu-o. 17. II. (Central-pass^ge). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvéte- lezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II„ Panská ul. 12, III. em. eszközöl. * , POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ueca 17. (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69.. I. em. jobbra. NY1TRAI szerkesztőség é9 kiadóhivatal: Metbod-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovics ucea 2 — Körmöcbányán a Prágai Magyar Hírlap köznapon a Paxner és Byron-cég könyvkereske­désében kapható, vasárnap pedig ugyanezen cég lakásán, Alsó-ucca 53. sz. alatt. * _ A keresztényszocialista párt komáromi sz ervezetének közgyűlése. Az országos ke­resztényszocialista párt komáromi helyi szer­vezete junius 21-én (vasárnap) délelőtt 10 órakor a Dózsa-vigadó nagytermében tartja rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Pénztáros jelentés. 3. Tisztikar és választmány megválasztása. 4 Indítványok. — Magas vendégek a Tátrában. A napok­ban Uj-Tátrafüredre, a Szoníagh-féle Palace szanatóriumba előkelő vendég érkezett. Rad- ziwill lengyel herceg feleségével, Mária Re­náta főhercegnővel többhetes kúrára jött a Palaceba. Az illusztris vendégeket a direkció nevében Vág H. Lajos igazgató fogadta és a legszebb lakosztályban helyezte el. — Esküvői hír. Glück Kató és Ilkovits Al­fréd, Csergov, folyó hó 23-án délután 1J4 órakor tartják esküvőjüket Kassán, Szepsi- körut 25 sz. alatt. M. k. é. h, — Eljegyzési hir. Klein Erzsit eljegyezte Bodner Miklós (Moldávia ri/B.). M. k. é. h. — Nem halasztja el észak sarki útját a Nau- tilus? Londonból jelentik: Az angol ad mi rá­látás ajánlatott tett Wilkins kapitánynak arra nézve, liogy a Nautilus megsérült motorjainak rendbehozatalát Plymouthban az állami mű­helyben végeztesse el. Ha Wilkins kapitány elfogadja az ajánlatot, úgy lehetségessé vá­lik az észak-sarki expedíciónak a folytatása, még mielőtt a téli idő beállása lehetetlenné teszi az utrakelést. A Nautilust egyébként tovább üldözi a balszerencse. Mint arról an­nakidején megemlékeztünk, az expediciós tengeralattjáró az óceánon motor defektus kö­vetkeztében üzemképtelenné lett és a Wyominig amerikai csatahajó sietett segítsé­gére s indult vele útnak, hogy bevontassa a queenstowni kikötőbe. Az erős hullámjárás újból megrongálta a Nautilust, amely elveszí­tette periszkópját s a hullámok a parancs­noki hidat is elmosták. Az újabb baleset kö­vetkeztében a tengeralattjáró legénysége a hajó belsejébe zárva fülkében maradt és Wil- kins kapitány csak rádió utján tud érintkez­ni az amerikai hadihajó parancsnokával. A Wyoming fényszórói az egész éjszaka csóvái alatt tartották a Nautilust, mert attól féltek, hogy az éj sötétjében a tengeralattjárót el­vesztik. — Péter eresz nagyherceg meghalt. Anti­besíből jelentik: Péter orosz nagyherceg, NiL kolajevios Miklós nagyherceg testvére, szer­dán hajnalban antibesi villájában meghalt — Újabb letartóztatás a kassai katonaszabaditá- si afférban. Kassai szerkeszt őségünk telefonálja: A katonaszabaditási affénben tegnap este újabb letartóztatás történt. A kassai ügyészség utasítá­sára Munkácson letartóztatták Gutt-mann Miklós kereeekedőt, akit azután beszállítottak a kassai ügyészség fogházába. Az ügyben ' egyébként a vizsgálat már befejezést nyert, azonban az anyag óriási terjedelme miatt a katonaszabaditási affér valószínűleg csak ősszel kerül főtárgyalásra. — Pozsonyban a Szárazvám 6. sz. alatt le­vő és évtizedek óta fennálló Bútorcsarnok (Bútorkereskedelmi R. T.) a Zöldszoba ucca 5. szám alá költözik át. Költözködés miatt a raktáron levő, közismerten elsőrangú búto­rok mélyen leszállított árban, kedvező fize­tési feltételek mellett kerülnek kiárusításra. — Meghalt a kassai tiltott műtét áldozata. Kassai szerkesztőségünk telefonálja; Megírtuk néhány nappal ezelőtt, hogy a kassai rendőrség tiltott műtét miatt letartóztatta Komlóé Béla dr. kassai orvost. A tiltott műtét áldozata. Kvitka Margit ma éjszaka a bábaképzőintézetben meg­halt. A leány holttestét ma délután boncolták fel ég megállapították, hogy halálát vé'rm-érge- zés okozta. — Megszüntetik Magyarországon az állami üzemek egy részét. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Az Est értesülésé szerint részben a munkanélküliség, részben a drágaság miatt a kormány elhatározta, hogy rövidesen megszün­teti az állami és az önkormányzati üzemek jó­részét. mert ezek az adófizetők tízezreitől elve­szik a kereseti lehetőségeket. Megállapították ugyanis, hogy számos ilyen üzem a kincstárnak csak kárt okoz és lényegesen drágábban termel x magángazdaságnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom