Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)
1931-06-20 / 139. (2656.) szám
'i'KAWU-i * tA<ikÁR*HÍÍ<láAíe| HWBBBBgBBBBBgaaaBaBMBWB Iáéi jiiiúus ‘M, aamnbak. Hogy a kétmillió korona milyen forrásból ered és hogy a nemzeti szocialista párt ezt milyen szolgálatokért kapta, erre nézve a vizsgálóbizottságban Stribrny tanút hozott javaslatba. A nemzeti szocialisták gondoskodtak arról, hogy a tanuzást ne engedjék meg s igy a nyilvánosság nem értesülhetett arról, hogy a cukorgyárosoktól is kaptak pénzt. A 15. pontban a nemzeti szocialisták igy nyilatkoznak: Stribrny azt állítja, hogy Benes 1924. május 2-án 100.000 koronát vett át. Ezt az állítását úgy formulázta, mintha Benes Stribrnytöl kapott volna pénzt. Beues miniszter Stribrny Györgytől és Ferenc- től soha semmit sem kért és el nem fogadott, sem közvetve, sem közvetlenül, sem saját személye, sem pedig politikai akciói számára. Stribrny úgy látszik arra a 100.000 koronára gondol, amellyel Macku dr. és egyéb brtinni funkcionáriusok személyes intervencióira 1924-ben a brünni Kramerius-kiadóvállalat likvidálásához hozzájárult s amelyről ma azt állítja, hogy azt I Beuesnek adta. Benes miniszternek az egész ügy- j köz semmi köze nincsen és különben a párt egyéb pénzügyeivel sincs sem közvetve, sem közvetlenül semmi kapcsolata. Stribrny erre a pontra nézve bejelenti, hogy közzéteszi a nyugtát. 16. A Kepublikanská Lidová Pojistovna ügyében Stribrny azt akarja állítani, hogy annak igazgatósága 1926 óta a hatóságok és a nyilvánosság elé hamis mérlegeket fcár és a passziv mérleg dacára osztalékot engedélyez. Megállapítjuk: ezen társaság számláit és mérlegeit minden évben kötelességszerüen a belügyminisztériumnak előterjesztik anélkül, hogy egyetlen egyszer is kifogást emelt volna ezen mérlegek ellen. A 16 pontos nyilatkozatot a párt végrehajtó- bizottságának elnöksége irta alá és hangsúlyozza, hogy ha a szabálytalanságok mégis előfordultak volDa, úgy ezek a párt tudta ég akarata nélkül történtek, de nem a párt javára, hanem Stribrny György és annak testvére javára. Végű! hangsúlyozza, hogy a felsorolt tények is bizonyítják azt, hogy mennyire szükséges volt Stribrnyt és barátait kizárni a pártból. H képviselőház elfogadta az államfogházról szőlő törvényjavaslatot A mai minisztertanács dönt a gabonabehozatal kérdésében Siáviii miniszter válaszolt SzBIlő Géza képviselőnek a hontalanok ügyében benyújtott interpellációjára Prága, j un kis 19- A parlamenti munka nem tud előrehaladni, a koalíciós körök azonban remélik, hogy a miniszterek mai tanácskozásai végre tisztázni fogják a helyzetet. A képviselőház mai ülése után ugyanis tanácskoztak a politikai miniszterek, a gazdasági miniszterek s a késő esti órákban összeült a minisztertanács is. A tárgyalások legfőképpen a behozatali kérdések körül forognak s értesülésünk szerint már a megegyezés utján járnak. A í'öldmivelésügyi miniszter a közélelmezési miniszterrel már megegyezett a búza árában, csupán a rozs árának megállapítása kérdéses még. A behozatali társaság helyett valószínűleg egy, az illetékes minisztériumokból kiküldött bizottság fogja a behozatalt irányítani. A üsai ülés A képviselőház ülését Malypetr elnök délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg s a Ház mindenekelőtt végre kiosztotta a külkereskedelem támogatásáról szóló javaslatot az illetékes parlamenti bizottságnak, majd áttért az államfogházról szóló törvényjavaslat vitájának folytatására. A vitában résztvettek Valló kommunista, Benes cseh iparospárti és Svoboda kommunista képviselő. Az előadó zárszava után a szavazást későbbre halasztották és áttértek a magánalkalmazottak biztosításon kívüli szolgálati éveinek beszámításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Előadó volt Klein cseh szociáldemokrata. A vitában résztvettek: Köhler német nemzeti szocialista, Jezek cseh nemzeti demokrata és Öhlin- ger német keresztényszocialista képviselő- A napirend megszakításával Malypetr elnök rövid időre félbeszakította az ülést. Utána gyorsított eljárással első és második olvasásban elfogadta a Ház az államfogházról szóló törvényjavaslatot s második olvasásban a peren- kiviili eljárásról szóló törvényjavaslatot is- Több mentelmi ügy elintézése után a Ház számos interpellációtól megtagadta a sürgősséget, így többek között Szüllő Géza dr.-nak, pártjaink közös klubelnökének a hontalanok ügyében benyújtott interpellációját sem ismerték el sürgősnek. Erre különben a belügyminiszter már közben válaszolt. A miniszteri választ lapunk legközelebbi számában ismertetni fogjuk. A Ház legközelebbi ülése június 23-án délután 3 órakor lesz. Napirenden szerepel a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosításának novellája, valamint az autóforgalom nemzetközi egyezményének ratifikálása. így azután máris olyan jelenségek ütköznek az ember szemébe, melyek jogos aggodalmat keltenek. Hogy csak egyet-kettőt említsünk meg példának, a minap zajlott le Barcelonában a „Munkások és földművesek szövetségének” nagygyűlése, ugyanazon a napon, amelyen a „Ka- talán-baleári kommunista szövetség” összejövetele jelentette be a támadó háborút a „rcak- cionárius” kormány ellen, ugyancsak Barcelonában. Ami itt, e két helyen beszédek formájában és határozatokban elhangzott, az valóban épületet; és tanulmányozásra, legalább is megszávlelés- re méltó anyag volna, mellyel azonban a minisztertanácsok nem igen foglalkoznak. Érthetetlen és megbocsáthatatlan könnyelműség, hogy mennyire lebecsülik itt még mindig a kommunista veszedelmet, melyből pedig már kaptak: is kevés izelitőt a templomok és kolostorok gyújtogatása idején. Biztosítsuk választói jogunkat! Felhívás az őslakossághoz Az 1929 október 27-én lezajlott nemzet gyű fed választások alkalmával minden oldalról hallottunk panaszukat, hogy az őslakosság soraiból ezer meg ezer választó neve maradt ki a választói névjegyzékből s igy nem kaptak szavazócédulákat, amiért nem is szavazhattak. Ennek főofco azonban a& volt, hogy választó polgáraink legtöbbje nem tartotta érdemesnek a betekintésre kiállított választói névjegyzékben utána nézni, hogy neve benne van-e a lajstromban s igy természetesen elmulasztotta a törvényes határidőt is az esetleges föHebbezésre. Aki tehát az 1929. évi szavazásnál ezen okok következtében nem szavazhatott, az azt saját hibájának tudhatja be. Hogy ez újra meg ne ismétlődjék, ismét felhívjuk az őslakosság figyelmét arra, hogy az állandó választói névjegyzéket most állítják össze és arra, hogy juaitis 15-től 22-ig bezáróan ezt a névjegyzéket közszemlére fogják kitenni ős pedig a városokban a házak kapui alatt és a választási irodában, a községekben pedig az elöljáróság helyiségében. Mindenkinek kötelessége, hogy utána nézzen, vájjon benne van e a neve a választói névjegyzékben, meri az ősszel megtartandó községi választáson csak oz szavazhat, akinek nevét a válaszlói névjegyzék feltünteti. Ez az ulolsó alkat-"in a községi választások előtt, hogy valaki választói jogosultságát érvényesíthesse. A közönség tájékoztatására közöljük, hogy nemzetgyűlési és községi választói joga van minden csehszlovák állampolgárnak, aki életének 21-ik évét 1991 junius 30-ig betölti és legalább három hónap óla. azaz legalább 1931 március 15-ike óta tartózkodik a községben. Tartománygyölési és járási képviselőtestületi választásoknál a 24-ik. szenátusi választásoknál pedig a 20-ik élelévlői van választói jogosultság. Minthogy a választói jog igazolásához az állampolgársági bizonyítványnak és ott, ahol bejelentő hivatal van. a bejelentő lapnak előmutatása kötelező, mindenki haladéktalanul szerezze be ezeket az okmányokat. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy tegyen eleget kötelességének, főképpen a lakásváltozást jelentse be. Gyakran előfordul, hogy a válaszlói névjegyzékben szereplő név és születési évszám hibás, ■'mit szintén ki keli javíttatná. Felvilágosi lássál készséggel szolgálnak az országos ke reszt én yszoc laliieta párt központja (Poasony- Bratislava, Dunakőpart 12), a kassai (Fő-uoca 12) és a nagyszőllőöi kerületi főtitkárságok, továbbá pártunk körzeti szervei. Az országos keresztényszocialista párt központja. * Madrid, jumkie Spanyolországban különbséget kell tenni szocializmus és szocializmus, pártok és pártok között- Talán sehol másutt nincs meg az a közeli rokonság a szocialista szakszervezetek és az anarchisták, illetőleg kommunisták között, mint éppen errefelé, hol a békés elnevezés alatt gyakran a legveszedelmesebb és felforgatásra törekvő elemek, irányzatok, törekvések lappaanga- nak. Csak elvétve lehet a spanyol szocializmust például az angollal összehasonlítani. Mert ezeket a szakszervezeteket legnagyobb részben már nem is a szociáldemokrácia, hanem az anaroho- syndikalizmus elnevezés jellemzi a legtalálóbban. Két nagy testület küzd egymással a jelen pillanatban a köztársaság területén, mind a kettő hegemóniára törekszik, el akarja hódítani a másik erkölcsi és anyagi erejét. Egyiknek súlypontja a félsziget belsejében, a fővárosban és magában OastilIában található; a másik viszont Kataloniában és Andalúziában fészkelte be magái. úgy látszik, végérvényesen és kiverhetetic- nül. Az egyik a castiilai: az Unión General de Trabajadores. U. G. T.; a másik a barcelonai Sindicatos Unicos, S. U. Ezek ketten állanak szemben egymással és küzdelmük dönti el, milyen lesz a munkásság állásfoglalása a közeljövő politikai életében. Ugyancsak készséggel állnak a választ óközönség rendelkezésére ebben az ügyben a magyar nemzeti párt összes központi, kerületi és körzeti titkárságai i Pozsonyban Köztársaság te r 14. sz. alatt. Kassán Fő-ucca 87 sz alatt, Rimaszombatban Tompa-tér 1. sz. alatt. Komáromban Deák Ferenc-ucoa 3. ez. alatt *fl>.). továbbá a ruszinszkói magyar pártok titkárságai (Ungvárotl Szobránoi-ut 11. ez. alatt fctb.) és a Zipeer Deutsche I%rtei titkárságai. A „mérsékeltek” és versenytársaik Az U. G. T. a mérsékeltebb. Éppen ezért némileg, mint ellenségre, tekint reá a barcelonai vetéíytáre. Sokkal tartózkodóbban viselkedik a fí. U.-nál. nem kényszeríti hiveit minduntalan fölösleges, gyakran oktalan és veszedelmes sztrájkokba és ha vezetésében liberális, sőt radikális-demokrata is, de idegen tőle az anarchia és a kommunizmus. Föltétien uralkodik jól beszervezett gárdáján, tagjainak száma igen tekintélyes. A S. U. ezzel szemben igen zaklatott múltra tekinthet vissza. A diktatúrát megelőző években nyilvánvaló módon anarchista és kommunista elveket vallott, számos politikai gyilkosságot követett el, sztrájkjaival sakkban és rettegésben tartotta egész Barcelonát. Primo de Rivera egyik legnagyobb eréllyel szorgalmazott törekvése volt, hogy az egész szervezetet kiirtsa az országból, a rendre, közbiztonságra való tekintettel. A minap nyilatkozott az; itteni sajtóban egy hajdani vezető, aki elkeseregte, hogy bizony, az utóbbi évek alatt jóformán alig élt a szakszervezet, igen sok tagtársat veszített és már nem állt hatalmában sem sztrájkokat rendezni, sem egyéb politikai akciókat folytatni, mely politikai akciók alatt természetesen nagyon is radikális és legtöbb esetben bombákkal alátámasztott beavatkozások értendők. Az uj köztársaság egyik veszedelmes tünete, mely igen sok kellemetlenség rövides bekövetkezésére nyújt kilátást, hogy liberális jelszavak alatt és szabadságra való hivatkozással elnézik, sőt elősegítik a S. U. újabb kifejlődését. Ezzel • szemben az U. G. T. hiába próbálkozik gyökeret ereszteni Barcelonában, előnyomulása legnagyobb nehézségekbe ütközik, mindenütt szemben találja magát hatalmas és igen jól organizált ellenfelével, melynek hegemóniája a katalán munkásság körében teljes. Sőt ügynökeinek és bizalmiférfiainak serónykedése és fáradozása eredményéül máris megállapítható, hogy ez az anarchista szakszervezeti élet lassan, de következetesen nyomul előre magában Madóidban, és az ország belső, északi vidékein, ahol pedig mind a legutóbbi napokig az U. G. T. irányította a munkásság szociális és politikai föllépéseit. Már több komoly lap, köztük a baloldali is, fölemelte óvó és tiltakozó szavát ama tünet ellen, mely komoly veszéllyel fenyeget, hogy a háború előtti és a világháború folyamán itt dúló leküzdhetetlen, fékeveszett anarchia a múlthoz hasonló erőre és uralomra törekszik. Napról- napra újabb sürgönyök számolnak be a kataló- niai zavargásokról, a megkísérelt, de sok esetben sikeresen meg is valósított sztrájkokról, melyek a szakszervezetek hatalmát, tekintélyét és befolyását egyre növelik, ha tönkre is teszik ezáltal a hazai ipart, megbénítják a kereskedelmet. A minap történt a san-sebastiani véres összeütközés a munkások és a csendőrök között, melynek hat halálos áldozata volt. A hatóságok teljes joggal használták a fegyvert, ezt a vizsgálat máris megállapította, nem lehetett a felizgatott tömeget más módon visszaszorítani. Ez is a szak- szervezeti kommunista agitáció egyik jelenségének tekinthetőAkik még nem Arlandis, a nagygyűlés egyik szónoka hallgatóságának lelkes tapsa és ovációja közben, a Vendeletekhez híven kivezényelt cscndörség <*.- hatósági közegek jelenlétében szórói-szóra a következőket jelentette ki: — Mi itt, Kataloniában nem gyújtogattuk föl a kolostorokat, pedig megtehettük volna. (Ez persze nem igaz. mert szerették volna, csak a katonaság idejében beleavatkozott az eseményekbe!) Di figyelmeztetünk benneteket, ott a kormány élén, hogy ha nem intézkedtek azonnal, hogy válasszák el az egyházat az áliamtól, hát akkor kivilágítjuk az egész Barcelonát felgyújtván az összes templomokat és zárdákat! Nem akartuk megtámadni a kolostorokat, de ha majd elkövetkezik annak az ideje — amint hogy el is következik rövidesen. — akkor majd a gyárakat rohamozzuk meg. hogy a munkásé legyen fáradságának gyümölcse! Egy másik vezér hasonlókat hangoztatott: — Ha Barcelonában nem fordul elő gyújtogatás, annak egyedüli oka abban keresendő, hogy az itteni proletártömeg öntudata sokkal fejlettebb, mintsem hogy ne értené meg, hogy nem a . papokat és zárdákat kell megostromolni. Más ! rablóvár ellen kell küzdctiünk: a nagybrnk'. k és a kisbankok ellen, melyek, a kapitalistáik áltál vagyonra váltva őrzik proletártestvéreink izzadtságát és verejtókes munkáját! Nem apró elszánt portyázó csapatok támadása kell ide, hanem kollektív megrohanás: és mi most ezt akarjuk előkészíteni! Mindekhez jóformán kommentár sem kell. Ennyire megerősödött a „proletár öntudat” az uj köztársaságban, melynek alapjait máris feszegeti a kommunista veszedelem. Mert ezek a szónokok azóta is, akárcsak akkor, nyugodtan föuuek- mennek, utaznak, agitálnak, szerveznek; ahol lehet fölf egy vérzik embereiket, egyszóval csakugyan azt a hirdetett kollektív háborút készítik elő, melynek végcélja az egész ország föl= forgatása, az anarchia uralma, mely pedig egyforma nyomoruságggal nehezedik munkásra és tőkepénzesre. A munkások szervezkedése nagyban folyik országszerte. Amint fentebb említettük, a legnagyobb veszedelmet a S. U. hatalmas előretörése jelenti. Ha ez a szakszervezet valóban sikerrel gyűri le mérsékeltebb ellenfelét, az U. G. T-t országszerte, akkor elkerülhetetlen egy olyan társadalmi és gazdasági megrázkódtatás, mely alapjában ingatná meg egész Spanyolország létét. Neller Mátyás. Lebecsülik a kommunista veszedelmet Természetesen a baloldali sajtó fölhördült és tiltakozott, vérengzéssel vádolta meg a zsarnoki kormányt, mely még a hajdani jobboldali diktatúránál is radikálisabb. Ebből látható, hogy ezeknek az elemeknek szemében az a diktatúra, ami rendet, konszolidációt, nyugalmat jelent és ha valaki a felforgatást megakadályozza, akkor már igazságtalan terrorról és egyéb önkényeskedőéről panaszkodnak. A S. U. é6 az egész kommunista színezetű anarchista beszervezett munkásság semmi esetre sincs megelégedve a mai kormány összetételével és működésével, mert ez szerintük még mindig'- túlontúl reakcionárius és zsarnokoskodó. Sokkal többet követelnek, népuralmat, nópdiktaturát, nemzeti tanácsot, a vagyonok elkobzását, mind azt a sok szélsőséges elgondolást, amelyet a köztársaság kikiáltása élesztett bennük. Akik úgy vélekednek, hogy az első lépés után lesz megállás, és az első vallás és vagyon, rend és nyugalom ellen elkövetett merényleteknek nem lesz folytatása, azok nagyon tévednek. Mert a radikális elemek egyre szélsőségesebb álmokat kívánnak megvalósítani és ha ez a mai kormány tényleg meg akarja akadályozni a kommunizmus előretörését és diadalát, sokkal keményebb, diktatórikusabb és kíméletlenebb eszközökhöz kell nyúlnia, mint | elődjének. Ét, ez természetesen nagyon nehezen valósítható meg. miután a köztársasági kormány kezét, megköti á liberalizmus és népszabadság jelszava. Interpelláció az igazságügy miniszterhez Nagybocskó 1 dékkőn y veinek a szomszédos Romániából való áthozatala tárgyában: Beadják: Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő és társai Miniszter Ur! V. Bocskov községet a békeszerződések rendelkezései kettévágták. Ennélfogva telek- könyvei a roinián Maratna rossz igeten maradtak. Ma, a köztársaság 12 éves fennállása után is olt vannak. Azt fölösleges hangsúlyoznom, hogy az ingatlantulajdonosokra ezáltal mennyi sok kellemetlenség és kár hárul. De közvetve súlyos kár éri a köztársaságot is. Az adókivetés, adás-vételek lebonyolítása, kölcsönök felvétele, örökösödés, árvák vagyona sbb- mind kárt szenvednek. Biztosan tudjuk, hogy a románok elkészültek a telekkönyvek átadásával. V. Boes- kov község e cél elérésére 19.000 koronát már ki is fizetett. Egy bizottság Is alakult az átvételre Bartosek törvényszéki tanácsos, mint elnök vezetésével. Az átvétel mégsem történt meg. ílocskó község érthetően löbb Ízben szorgalmazta az átvételt s a bízolI-ég kiszállását. Bartosek elnöknek s a bizottság •tagjainak költségei megtérítését is vállalták. Tisztelettel kérdem ezek után miniszter urat: thajlaudó-e Booskó község életbevágóan j fontos érdekét elősegíteni azáltal, Ivogy a bi- Izottság sürgős kiszállását elrendeli a Mára- ma rossz igeleff heverő telek könyvek átvételére, hogy igy a jogkereső közönség visszakapja nagyérfékü okmányait. * 1 szervezett „iiarctayniiiltalízmiis" mm erorei tor előre Spanyolországban Népdiktaturát és vágyénak elkobzását Fürdeti a zabolátlanul izgató baloldali Sindicatos Unicos — Kiküldött munkatársunktól —
