Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-19 / 138. (2655.) szám

Béri spanyol válasz a Vatikán tiltakozó jegyzékére Közben tovább folyik a katolikus üldüzés rJ>MA<kAÍ'J V fcAt&Aft'H1 RLA& ____ ^ im ^DÍUS 19, Péntek. ed iőiteremtenie. A leány azt tanácsolta neki, hogy az összeg megszerzése céljából fordul­jon különváltan élő feleségéihez. Ezt az aján­latot Tránhardt nem fogadta el, hanem azt követelte a táncosnőtől, hogy tartásdiját egy összeggel váltassa meg gazdag barátjával. A táncosnő azonban tudta, hogy vagyonos ba­rátja jövőjét biztosítás kötése utján havi já­radékkal akarta biztosítani és igy ezt a kö­vetelést visszautasította. Tránhardt már előbb is követelte szerető­jétől, hogy egy bizonyos M. nevű családtól pénzt zsaroljon. Ha a család nem fizet,_ ak- j kor fenyegesse meg őket azzal, hogy nyilvá­nosságra hozzák azokat az intim leveleket, amelyeket M. asszony régebbi szerel mesé­hez Tránhardthoz intézett. így társadalmilag az M. családot lehetetlenné teszik. A leány ezen gyalázatosságot nem akarta vállalná és uj pénzforrások fel haj szólásával állandóan si­került ennek a tervnek megvalósítását kitol­nia. így szeretőjének tanácsára gazdag ba­rátja előtt három ízben is terhességet szín­lelt és ilyen módon jelentős összegeket szer­zett. A pénzt persze újból elmulatták. Anna Koch többek között Luganoba és Locarnoba rendezett kéjutazást. Ezeken az utakon meg nem értett asszonynak játszotta ki magát, akinek a férje igen szűkös viszonyok között él. Sűrűn kötött ismeretségeket és az igy szerzett pénzt Traubardtnak engedte át. Közben mindjobban közeledett a határidő, amikor Tranhardtnak a tízezer márkát le kel­let fizetnie. Wildungen fürdőhelyen heves je­lenetre került a sor közte és szeretője között. A leány a legnagyobb felindultságban revol­vert rántott eilő, a' férfi azonban tréfás szóval csavarta ki a fegyvert a kezéből. Viszonyuk továbbra is változatlan maradt, mintha sem­mi sem történt volna. Ezután Tranhardt más utón kísérelte meg zilált pénzügyeinek rendezését. Két igen va­gyonos férfit hivott magához irodájába, hogy „kedélyes -estét" tartsanak. Koch Annának egy barátnőiével együtt részt kellett vennie ezen a mulatságon. — Gramofonlemez muzsikájára kellett tán­colnom, — mondta erről az estéről. — Tran­hardt egyenként rántotta le ruháimat, végül az utolsó leplet is letépte és igy kedveskedett befolyásos látogatóinak. Azt remélte, hogy sokkal többet ér el ilyen módon, mint kát­ránytermékeinek forgatombahozáisával. Ami­nek jönnie kellett, megtörtént. Engedékeny­ségemért az egyik meghívott vendég jelentős össze­get fizetett. Ettől a pillanattól fogva azon­ban Tranhardt minden megbecsülésemet elveszi tette. Ezután elmondotta a gyilkos leány, hogy Tránhardt igen súlyosan bántalmazta. Autón „tartottak Klosternimb schenbe. A vissza felé való utón újból heves vita tört ki közöttük, mert most már erélyesen megtagadta, hogy zsaroljon ba­rátjának érdekében. Szót szó követett, Tran­hardt súlyosan fenyegetőzött és szidalmazta a leányt, ő erre szörnyű indulatba jutott, előrántotta revolverét és vaktában ráütött a mellette ülő kereskedőre. — Hogy mint történt ez, azt most már nem tudom. Amikor a lövés eldördült, mintegy megdermedve ültem helyemen. Egy motor­kerékpáros száguldott el mellettünk s ez té­rített magamhoz. Ráhajoltam Tránhardtra és láttam, hogy meghalt. Mint az őrült szalad­tam el és az erdőben bolyongtam. Akkor az­után szinte elrémhő nyugalom szállott meg, vonaton hazatértem, két intim barátomnak levelet írtam és önként jelentkeztem a rend­őrségen. Nem akartam, hogy keressenek és letartóztassanak. Csak egy kívánságom volt, hogy vallomást tegyek s azután meghaljak. Ezért a vallomústevés után tizenöt veronál- tablettát vettem be. Azonban visszahívtak ebbe a megrontott életbe és most — fejezte be vallomását — itt állok önök előtt és kész vagyok arra, hogy megbünhődjem. o Átvágta a nyakát egy budapesti magántisztviselőiig, mikor a detektívek e!8 akarták vezetni a rendőrségre Budapest, junius 18. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Igiuli József né har­minc éves tisztviselőnő ellen munkaadója, az egyik lipótvárosi péküzlet tulajdonosa föl­jelentést tett, hogy a tisztviselőnő hónapokon keresztül mintegy kétszáz csalási követett el m ő kárára. Igulinét tegnap a rendőrségre elő vezették, kihallgatása után azonban sza­badlábra helyezték. Ma reggel ismét elő akarták vezetni, de mikor lakásán jelentkez­tek a detektívek, a tisztviselőnő berohant a fürdőszobába és ott borotvával átvágta a nya­kát. Súlyos állapotban vitték a kórházba. Anglia az adésságszerződések remiéül kívánja London, junius 18. Az angol sajtó legújab­ban ugyanolyan nyomatúkká] követeli az an­gol—amerikai adósság rendező szerződések re­vízióját, mint ahogy a német lapok a Young- tervezet revízióját kívánják. A Daily Telegraph szerint Anglia egyik legnagyobb pénzügyi te­kintélye elérkezettnek látta az időt, hogy az angol kormány nyíltan fölszólítsa Amerikát a tárgyalások ujrafölrvétel^fe. Madrid, junius 18. Tedeschini pápai nun- cius, aki tegnap Lerroux spanyol külügy­miniszternek átnyújtotta a szentatya tilta­kozó jegyzékét, Segura toledoi bíboros-prí­másnak Spanyolországból valló kiutasítása ügyében, ma megkapta a külügyminiszter válaszát, Lerroux kijelenti, hogy a Vatikán és a madridi kormány rendes viszonyának helyreállítása a mai spanyolországi hangu­lat lecsillapodásától! függ. Maura belügymi­niszter nyilatkozata szerint az ideiglenes spanyol köztársasági kormány nem tűrheti el, hogy az országban a mai kormányt tá­madó nyilatkozatok jelenjenek meg és alá­aknázzák a köztársaság tekintélyét. Madrid, junius 18. Egy Pamplonában meg­tartott katolikus mons tr egy ülésről, 1300 részt-1 Prerau, junius 18. Pár nappal ezelőtt Troubek község patakjában megtalálták egy szolgáló- leánynak, a húszéves Domák Máriának a holt­testét. A boncolóorvosok megállapították, hogy a holttesten fojtogaiásnak és egyéb erőszakos­ságnak a nyomai vannak, amelyek gyilkosság­ra mutatnak. A gyanú a szolgálóleány ked­vesére, Sturán Rudolf béresre hárult, akit a csendőrök letartóztattak s bár tagadott és pozitív bizonyítékok nem vol­tak ellene, őrizetben is tartották. Tegnap uj nyomra találtak, amely fényt vetett a sötét bűn­tettre. A csendőrök megtudták, hogy Zigmund Antal béres egy társaságban kijelentette, hogy ő sokat tudna beszélni a cselédleány haláláról. Zigmundot azonnal letartóztatták, vallatóra fog­ták s a fiatalember szenzációként ható beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy szemtanúja volt a cselédlaány meggyilkolá­sának, amely szerinte a következőképpen ment végbe: A tanú szombaton este kint sétált az.erdőben és észrevett egy szerelmes párt, amely szintén az erdő fái között bolyongott. Akkor lett rájuk külünösebbeu figyelmesebb, amikor hallotta, hogy milyen indulatosan veszekednek. Nagyobb távolságról követte és figyelte őket. Látta, hogy leértek a patak partjára. Ott a fiatalember öklével a leány arcába sújtott. A verekedést nem folytatták, s úgy látszott, Komárom, junius 18. (Saját tudósítónktól.) Élénk látogatottság mellett tartotta Komá­rom városa képviselőtestületi ülését a váro­si székház nagytermében, Csiizmazia György városibíró elnöklői ével. Összesen háromszáz folyó ügy került elintézésre, ezek közül azonban csak néhány volt jelentékeny. Ha­talmas számú telekvételt tárgyalt a város, saiját telkéből osztván ki házhelyeket hatkoíTonás négyszögö lenkinti áruin. Az építtetők olcsó pénzért kaptak telket 8 igy remélhető, hogy a magánépítkezési kedv megindul. Száz-kétszáz négyszögöl nagyság­ban kerültek a városi telkek kiosztásra, kis- lakásépítkezés céljaira. A telekkiosztás so­rán a város a szegényház számára háromezer négy­szögöl területeit adományozott, amelyen modern elgondolások szerint kívánja fel- épittetni a szegényházat. Élénk vita tárgyát képezte a Siimor elemi is­kola számára juttatandó ingyenkoksz, me­lyet a város eddig mindig vita nélkül ado­mányozott az iskolának. Ezúttal a cseh és a kommunista pártok ellene voltak, hogy az elemi iskola ingyen fűtőanyagot kapjon s csak hat szavazattöbbséggel sikerült a kér­dést az iskolára nézve kedvezően elintézni. Nagy izgalmak között tárgyalta a képviselő­vevő vonaton utazott Sarágóssá felé. Egy köz­beeső kisebb állomáson, mintegy ezer főnyi tömeg megtámadta a vonatot. Kövekkel és botokkal beverték előbb a vagonok ablakait, majd ütlegelni kezdték a megrémült utaso­kat, akik menekülni igyekeztek a támadó tö­meg elől. A támadók azonban eJállták a me­nekülők útját és tovább bántalmazták őket. Néhányan autón akarták útjukat folytatná, de újabb csoportod?; feltartóztatták őket, felborí­tották és meggyujtotrták az autókat és a benmülőket megverték. Néhányan a megtá­madottak közül annyira elvesztették a fejü­ket, hogy észnélkül rohangáltak a pályaud­varon, minek során egy embert agyongázodt egy bejáró tehervonat. A pályaudvaron szá­mos sebesült maradt. A rendőrség mindvégig tétlenül nézte a verekedést. mind a ketten megnyugodtak. Pár lépésnyire haladtak, azután a leány hirtelen megállt és in­dulatos hangon kiáltotta: Tudni akarom, elveszel-e feleségül? A férfi dur­ván válaszolt: nem. Egymásnak mentek. A férfi ütlegelte a leányt és amikor az hátat for­dított, megragadta és a patak vizébe dobta. Majd őmaga is utána ugrott. Pár perc múlva a fiatalember egyedül tért vissza a partra. Zigmund ekkor előlépett a háttérből, odament Sturál Rudolfhoz és megkérdezte tőle, hogy mit csinált a leánnyal. Sturál szó nélkül sarkon fordult és elindult a falu felé. A gyilkos hazament, nedves ruháit levetette, más ruhát vett föl, majd összetalálkozott a tanúval és együtt mentek ki ismét az erdőbe. Ott hajnali félhárom óráig beszélgettek a gyilkosságról é$ a következ­ményekről. Sturál megeskedte bűntettének szemtanúját, hogy senkinek sem beszél a látottakról, azután bevallotta neki, hogy a leányt a vízben meg­fojtotta, addig tartva viz alá a fejét, mig a szerencsétlen teremtés megfult. A szemtanú vallomása egyszeriben megoldotta a gyilkosság rejtélyét. Zigmundot a preraui bíróság fogházába szállítótták s ott szembesíteni fogják a tettessel. testület a járási hivatal leiratát, mely az uj adónemek beállításáról szólt. A képviselőtestület nem fogadta el a le­iratot B hosszú vita után azzal küldte visz- sza, hogy tűzoltó-adót nem fizet, mert ön­kéntes járulóik cdmén mindig befolyik annyi, amennyit az adó kiitenne, építkezé­si adót sem szedet, mert az építkezések úgyis nehezen indulnak meg s az új adó még nehezebbé tenné az építtetők elhatá­rozását, fényiizósi adót sem hajt be, mert az adminisztráció felemésztené teljesen az esetleges jövedelmet. A sogélykiosztások során jellemző volt a mai gazdasági viszonyokra, hogy olyan egyének is kértek segélyt s kaptak kis összegeket, akik nemrégen még nagy vagyonnal rendelkeztek s akikot a gazdasági déibaolo tönkretett. A képviselőtestület felhívta a város vezetősé­gét, hogy intézkedjék arra nézve, hogy a ko­máromi közmunkáknál csakis komáromi illetőségű munkás kapjon alkalmazást, < mert a környék beözönlése mindmáig nem szűnt meg s kétségessé teszi a komáromi munkásság kenyerét. A képviselőtestület kiküldötte a városbírót, hogy járjon el Prágában a vágó hid, a kórház és az uj mozi építkezésének ügyéiben, mert az említett építkezések még mia sem kezdődlek meg, holott régen hátán róztak már ez ügyben. A város különböző kölcsönök folyósiiá&á'í is kérni fogja Prágában. Végiül egy meglepő indítvány keretében ed* határozta a város, hogy a városi szabály* rendelet kisürgetése ügyében a járási hiva* tálhoz fordul, ahol a városi szabályrendelet már hat ével fekszik s amennyiben a város ezt rövid időn belül meg nem kapja, az Országos Hivatalnál tesz jelentést. Komárom városa még ma is szabály rendem let nélkül intézi ügyeit. Lyon véres napja Franciaországban ma ismét az érdeklődés kö­zéppontjában áll Joseiph Főnőké, Napóleon rend* őrminiszterének személye. Az előkelő körökben* irők, művészek társaságában minduntalan, felme­rül Fouobé neve, emlegetik és megbeszélik, hogy miilyen ember is volt ez az egyidőben rettegett írendőrmiiiiiszler. Mindenki tudjjla, hogy Fouché olyan ember volt, akii mindig a győzőkkel tartott, Résztvett a forradalomban és Napóleonnal össze­játszva, elősegítette a forradalmi Vívmányok meg­semmisítését, később pedig Napóleon ellen áská* lódott és benvolt a restaurációé mozgalomban. Egy-i szóval ügyes ember volt és úgy tartják Franciaor­szágban, hogy FoucJbé-ban olyan. tulaljdonBágok: voltaik, amelyek a mad politikai életben igen hasznosak az érvényesülésre. Ez lehetséges, de hogy Fouché milyen ember volt, arra talán a legjellemzőbb Lyon véres nap­ja. Mert véres nap virradt Lyonra 1798 december 4-én, a francia rémuralom idején. Kora reggel hat- vankilenc fiatalembert hurcoltak ki a börtönből, sorbaálid'tották őket, két drót foglyot egymásba* kötve. A Rhone-folyőn túlra, sik vidékre vezették a fogolycsapatot, ahol két. sebtében megásott pár­huzamos árok várakozik. Amikor meglátták az ár­kot, rögtön tudták, hogy meg kell halmok. Még csak azt nem tudták, hogy milyen hatálnemet vá­lasztottak Irf számukra, mert nem Guillotine alá küldik őket, a Guillotine nem itt áll, hanem bent a városban, a rémuralomnak más kivégzé&i módot kellett kitalálnia. S mindjárt megtudták, hogy milyent. Felállították a csapatot az árok hosszá­ban, két lábnyira pedig ágyuk torka bámészko­dott rájuk. Nem puskagolyó, amelyet biztos kézzel célzó ka­tona küld, hanem ágyúgolyók artács vár a sze­rencsétlenekre . Emberi fantázia nem tudja elképzelni, hogy a1 reíbenetességre milyen sikoly, kiabálás, üvöltés, kegyelmet és segélyt kérő nyöszörgés tört ki a foglyokból. Minden hiába. Tehetetlenül állnak a megtöltött ágyuk előtt és a következő pillanat­ban már lángot vet az ágyiütorok. Véres látványt szemlélhetnek a hóhérok. Vérpatak keletkezik. Sebesültek jajgatása hallatszik, mert csak termé­szetes, hogy az ágyú nem végzett mindegyikkeiL Az egyik fogoly csodálatosan sértetlen, a másik­nak csak a lába tört el, a harmadiknak meg csak a keze, a negyedik még él, bár belei kifordul­tak. Mindenki Visszaborzadna, de nem igy a rém­uralom csatlósai. Parancsszó hallatszik és lovasság vágtat a foglyokra, a kard kiröppen a hüvely­ből. a revolver a kézbe pattan és emberi kéz el­végzi, amit az ágyú .hátrahagyott. Ütnek, vágnak, lőnek, mig halotti csöndbe nem borai a véres emberbusrakás. Azután kifosztják a hullákat és meztelenül az árcksirba repül haílvankiilienc fo­goly földi maradványa. Lyon ugyanaznap egy halonsó tömeg mé­szár! ás színhelye volt. Ugyanez megismétlődik mégegyszer. Az ágyuk megszólalnak és utá­na puskaropogás hallatszik, csakhogy most nem hatvankilemc ember pusztul el. hanem kétszázba. És most nincsen árok. Nem volt idő sirt készí­teni, esetleg a hóhérok munkáján akartak köny- nyitemi. A levetkőztetett hullákat azon melegében a Rhoneba dobták. Egyik-másák test még rángató­zik. majdnem kicsúszik a katona kezéből, oda e© neki, már is repül a hullárnsi'rba pihenni. Nincsen kegyelem. Akik kegyelmeit kémek, rosszul járnak. Két asszony feje a Guillotine kosarában hullt, mert merészen kértek szabadulást férjük számára. Pár hét alatt 1090 kivégzés történt. Ennyi em­bert ily rövid idő alatt Foudhé József küldött ba­léiba. Fouché a terrorista, Napóleon későbbi rend- ő'rmirasztere, aki azt tartotta, hogy a Guillotine igen lassan működik. — Behatások a bratislavai magyar taní­tó snyclvü állami polgári Hu iskola I. osztá­lyába. Az iskola- és ne mae tmüvelödésügyi minisztérium 9195. számú rendelete ért elmé­ben az 1931—32. iskolai év kezdőiéivel a bra- tisliavai I. sz. csehszlovák állami polgári fiú­iskoláiban magyar tandtásnyélvü -párhuzamos első osztály ny-iliik meg abban az esetben, ha ©lég tanuló jelentkezik. Be íratások az I. osz­tályba a Zoeh ucoai (Torna u-coa) 11/b sz. is­kolaépület földszinti helyiségedben lesznek a következő napokon: junius 26-án (pénteken) 14 órától 16-ig és junius 27-én (szombaton) 8—12-ig és 14—16-ig. Utólagos beiratásolk nem lesznek. A behatásnál szükséges okmá­nyok: 1. születési anyakönyvi kivonat. 2. ujraoltási bizonyítvány, 3. csehszlovák állam- polgárságot igazoló okmány, 4. utolsó iskolai bizonyítvány. Tandíj nincs, behatási díj 10 korona. A tanítás 1931 szeptember 1-én 8 órakor kezdődi?. A többi tudnivalót az igaz­gatóság- augusztus végén az iskola hirdető- tábláijám teszá^köszé. A Vörösmarty-gyilkosság mása játszóáoitle a Prerau közeiében Troubek község határában Egy fiatal béreslegény gyilkosság árán szabadult meg kedvesétől A patak vizébe fojtotta a leányt — A bestiális bűncselekménynek szemtanúja akadt, aki a csendőrség tudomására hozta a látottakat Komárom városa nem fogadta el ai uj adónemeket 1 városi közgyűlésen derült ki, hogy a város inár bal esztendő óta szabályrendelet nélkül dolgozik!

Next

/
Oldalképek
Tartalom