Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-18 / 137. (2654.) szám

A világ minden részéből összesereglettek a műtörténészek, műgyűjtők és műkereskedők Nemes Marcel hagyatékának müncheni aukciójára München, június 17. A müncheni Tonhalle tegnap délelőtt fél 11 órakor világviszonylatok­ban is elsőrendű művészi esemény színhelye volt. Ekkor kezdődött meg a világszerte nagyra- becsült magyar műgyűjtő és műkereskedő Nemes Marcel hagyatékának aukciója. A nemzetközi művészvilág találkozót adott ezen az aukción. A teremben a legnagyobb nyelvzavar uralkodik. Hallani lehet a magyar nyelvet, az elhunyt Nemes Marcel anyanyelvét, azután angolt, franciát, olaszt, hollandot, spanyolt és né­metet. A németül beszélők ezúttal kisebbségben van­nak, bár az aukció színhelye München. A külföld érdeklődése azonban olyan inten­zív, hogy valóságos rohammal foglalták el a hatalmas termet a világ minden részéről egy- beseregleít idegenek. Az aukció tárgyai egytől-egyig Nemes Marcel hagyatékából valók s rendkívül érdekes színben tüntetik föl az egykori magyarországi zsidó kántor fiának művészi világnézetét, üzleti érzékét és tem­peramentumát. Tagadhatatlan, hogy Nemes egyike volt a nem­zetközi művészvilág legérdekesebb alakjainak és talán a legjelentősebbeknek is. Autodidakta volt művészetben és szelfmed- men az üzletben. Amit, anyagi áldozatot nem kímélve, összegyűj­tött, azt most mind piacra dobják. Képzőművé­szeti és iparművészeti gyűjteménye rendkívül Hagy értéket reprezentál, de hogy a maii nyo­mott gazdasági viszonyok között tényleges ér­tékének megfelelő lesz-e az aukció eredménye, hogy a régi és az uj festmények, a faliszőnye­gek. gobelinek, brokátok, művészi kivitelű egy­házi kincsek elérik-e azt az árat, amelyre a szakértők becsülik, az több, mint kérdéses. Egy szenzációs árverés Münchenben minden évben egész sor művé­szeti aukciót rendeznek, de harminc esztendeje nem képviselt aukció ilyen magas művészi színvonalat és nem von­zott ekkora nemzetközi érdeklődést. Annál figyelemreméltóbb ez, mert köztudomár hogy a berlini német Kunstcentrale igyeke­zett az aukciót háttérbe szorítani már azért is, mert ezzel egy időben ütötték dobra Berlinben a Hirts dr.-féle gyűjteményt, amelynek értéke művészettörténeti szempontból* különösen pe­dig a német művészettörténet nézőpontjából nem lebecsülhető. De mi ez Nemes Marcel gyűj­teményéhez képest? Egy ilyen mügyüjteményt a maga színes sokféleségében és nagy értékei­vel Münchenben régóta nem dobtak ki a piacra. Csak természetes, hogy München egymaga nem lett volna képes ezt az aukciót lebonyolí­tani, segítségére jött a Paul Cassirer műkeres­kedőé, amely egy amszterdami aukciós céggel és a müncheni Éelbing-féle állandó képtárlattal együtt vette át az árverés vezetését. Mint az köztudomású, Nemest az egész világ müértő köreiben igen jól ismerték. Nagyrabecsülték benne a fanatikus gyűjtőt, de a fanatikus keres­kedőt is. — Fantasztikus, — mondják azok, akik a Nemes-hagyatékot megtekintették. Egybehangzóan ez a véleménye mindannak az ezer és ezer hozzáértőnek, akik szemlét tartot­tak a festményekből, szobrokból és egyéb mű­kincsekből álló gyűjtemény fölött. A müértők tömege először a Palazzo alsó helyiségeibe áram­lott, ott voltak kiállítva Nemes szőnyegei, bro­kátjai, miseruhái, fali szőnyegei, vitrinjei, míg egy emelettel följebb Greco Angyalok Hang­versenyében gyönyörködhettek a nézők, majd Tizian Danae-jában, amely az orleansi ^vüjte- ményékből került Nemes kezeibe. Greco festménye előtt csodálattal állanak meg ezrek és ezrek. Úgy hat ez a kép, mint a halványpirosnak, a zöldnek, a sárgának és a kéknek hódi tó szimfóniája. A szem azután elkalandozik és Giovani Bellim- ■ nek ..Dogén Loredano" cimü képén áll meg. Ezt a képet Nemes a párisi Spiridon aukcióján sze­rezte meg háromszázezer márkáért. Azóta res­taurálták, világosabbra hangolták és ma elő­nyösebben hat, mint akkor. Egy emelettel föl­jebb a németalföldi és a flammand festészet re­mekei fogadják a nézőt. Itt van Rembrandt Fabius Maxiimisa, amely annakidején, 1808-ban egy amster- dami aukción kerek 28 holland forintért cserélt gazdát. A festmény körül nagy csoportosulás támad, főleg amerikai műgyűjtők érdeklődnek és az ő beszédükből tudjuk meg, hogy Nemes 1913-ban 100.000 dollárért vette meg a Rombrandt-képet. Ebben az időben sok pénze volt Nemesnek, hiszen a Manzi képtárban akkortájt dobta piacra első gyűjteményét, amelynek értéke­sítésiéből 5 millió 250.000 frankot szerzett. Kik vásárolnak ? Hogy megvásárolják-e az amerikaiak, élü­kön Filipp Lehmannal a na,gyt Remibrandt- festményt, azt még nem tudják. A teremben I remekműre kik pályáznak és milyen össze­get vesznek előirányzásba. A muzeuimigazga­' lók lázas különtanáoskozásokat folytatnak, az ő anyagi eszközeik a legigyérebbek és mégis szeretnének egy pár értéket magúikkal vinni. Úgyszólván valamennyi nagyobb német mú­zeum igazgatója megjelent az aukción, de Itt vannak a holland, francia és angol múzeu­mok megbízottai is. Budapestről Petrovics és Meller igazgatóik jöttek el, Firenzéből Gronau dr., vele Fiozzo és Venturi olasz mű­történészek. Itt van Sizén dr., a stockholmi nemzeti múzeum vezetője, itt vannak a cle­velandi, bostoni, cansasi muzenmdirektorok. Az utóbbiaktól várják a „meglepetéseket“. Kezdődik az aukció Az aukciót az amsterdami Messing vezeti. Feszült figyelem mellett kezdődik az aktus. Először az olasz gyűjteményt veszik sorra. Az 1396-ban elhunyt Agnolo Gaddinak a Ki­nyilatkoztatás cimü képével kezdődik az ár­verés. Ez a festmény a firenzei művész leg­markánsabb és legjobb karban megmaradt alkotása. Hatezer márkáért kelt el. Az utána következő olasz mesterek festményei 2—8 Prága, június 17. Az igazságügyminiszter a múlt hetekben az Igazságügyi javaslatok egész sorát nyújtotta be a nemzetgyűlés mindkét házához. Ezek közül az áTlomfogiházról szóló javaslat méltán tart­hat igényt a legszélesebb körök érdeklődésére. Ezt a javaslatot a képviselőház alkotmányjogi bizott­sága már letárgyalta, azt némileg módosította s a képviselőház- plénuma és a szenátus előrelátható­lag még a nyári szünet előtt ed fogja fogadni. A nagyjelentőségű javaslatot alább teljes terje­delmében közöljük azzal, hogy annak jogi mélta­tására legközelebb visszatérünk: 1. §. 1. Ha a bíróság oly bűncselekményért szab ki szabadságvesztés büntetést, amely természete sze­rint és aa elkövetés körülményei szerint a tettes­nek a köz, vagy szociális ügyek berendezésére való belolyásgyakorlásának szándékáról tanúskodik, aa elkövetésének módja, az alkalmazott eszközök, vagy az okozott következmények miatt különösen nem megvetendő és nem követték el azt aljas vagy becs­telen indító okból, 1. úgy a súlyos börtön, fegyház, vagy börtönbüntetés helyett államifogház büntetést szab ki, 2. és ha szigorított fogház, fogház, vagy elzárás! büntetést szab ki, úgy egyidejűleg kimond­ja, hogy ez a büntetés az államfogházbüntetés vég­rehajtásáról szóló előírások szerint hajtandó vég­re. (5. §). 2. Az 1. bekezdés rendelkezései érvényesek ak­kor is, ha a bíróság az ott felsorolt esetekben a be­hajthatatlan pénzbüntetés helyett pótbüntetésként szabadságvesztés-büntetést állapit meg. 3. Az 1. bekezdés értelmében különösen megve- tendőnek tekintendők nevezetesen ezek a büntet­tek: katonai árulás, katonai bűntettre való csábí­tás, segítés, felbujtás, vagy katonai bűntett párto­lása, a véderőtörvény 47—51. §-ai szerinti vétség tömeges elkövetésére való felbujtás, meg nem en­gedett katonai toborzás, pénz és értékpapirhamisi- tás, gyilkosság és oly büntettek, amelyekkel valakit testén súlyosan megsértettek, vagy amelyekkel a köz vagy magánv&gyonon súlyosan kárt okoztak, valamint a felsorolt büntettek kísérletei is. 2. §. 1. Az 1. § intézkedései hatályosak akikor íb, ha bűnhalmazat esetén legalább az egyik büntetendő cselekménynél fennforognak az 1. § 1. bekezdésé­ben megállapított feltételek e a többi, ezzel halmo­zott bűncselekmény csak kihágás, vagy csekély je­lentőségű vétség s az nem alapul alacsony, vagy be>oeteten indító okon. Ha a többi halmozódó bűn- cselekmény nem ilyen természetű, a büntetést az általános intézkedések szerint állapítják meg, a bíróság azonban a halmozódó bűncselekmények ter­mészetét figyelembevéve kimondhatja azt, hogy a büntetés meghatározott része az áULamfogiházbün- tetős végrehajtásáról szóló előírások szeriint haj­tandó végre. 2. Ugyanezek szerint az elvek szerint kell iga­zodni oly bűncselekmény büntetésiének megállapí­tásánál ie, amely több büntető törvényt sértett ée a volt magyar büntető períendtartós 517. és 518. §-ni szerinti öeezbüntetés, illetve a büntetések egyesí­tésének a megállapításánál. 3. Ha az elítélten az államfogház büntetésen ki­vid másfajta szabadságvesztés büntetést is végre kell hajtani, úgy az államfogház büntetést utoljá­ra hajtják végre. Ez hasonszerüen érvényes akkor is, ha a® államfogház büntetés végrehajtásáról szóló előírások szerint a büntetésnek csak egy része hajtandó végre. 3. §• Ha más szabadságvesztés büntetést és nem mint súlyos börtön, fegyház, börtön, szigorított fogház, fogház, vagy élzárási büntetést kell végrehajtani ezer márkát értek el. Ennek a gyüjtemény- résznek a dísze Fra AngeMoanak egyik alko­tása „A (három király hódolata“ cimü kép volt. A mütörténeti szempontból rendkívül ér­dekes kép sztáaezer márkás áron kelt el. Filipipo Hippinek Mária cimü képét, melyeit Nemes három évvel ezelőtt 130.000 márkáért vásárolt meg. 98.000 márkás áriban kapta meg az egyik amerikai műkereskedő. Ezután következett a nap első nagy szenzációja. Giovanni Bellim híres festményét, a Do­gén Loredanot 160.000 márkára kiáltották ki és 208.000 márkáért talált vevőt. Tizian Frederigo portréja 91.000 márkát ho­zott, egy Tinitoretto 32.000 márkáért kelt el, Tiepoloért 57.000 márkát kínáltaik, Guardi Vacsorája 82.000 márkás vételárat ért el. Most Greco képei kerültek kalapács alá. Az Angyalok Hangversenye, a gyűjtemény legértékesebb darabja 275 ezer márkás árban került az uj tulajdonos kezeibe. Nemes annakidején 200 ezer márkát adott érte. ezen bűn leit ésm ód ok valamelyikének végrehajtá­sáról szóló előírások szer int. úgy az elítélt, vagy a javára szóló jogorvoslati eszközök beadására jo­gáéi tótit személy kérelme alapján az elsőfokú Íté­letet hozó bíróság az 1. és 2. §-ban megállapított elvekhez igazodva határoz arról, hogy a büntetés egészben vagy részben az állaimfogházbünitöfcés végrehajtásáról szóló előírások szerint hajtandó végre. (5. §.) 4. §■ 1. Az állam foghá abün te-lést és azt a szabadság- veszíésbüwtetéet, amelyet az áililiamfogházbünte'téts végrehajtásáról 6zóló előírások szerint kell végre­hajtaná (1. §. 1. bek., 2. §. 1. bek., 3. §.), a bíróság héletóileg csak magánzdrkávaíl vagy Ikliultaeitássall súlyosbíthatja és pedig csak akkor s oJy mérték­ben, amennyiben azt a büntetőtörvény a megállapí­tott büntetés neménél, vagy ama büntetés neménél, amely helyett as á Wiaimfogházbüntetés állapíttatott meg, azt. megengedi, vagy elrendeli. 2. Az előzetes fogság (előzetes letartóztatás) és vizsgálati fogság, amelyet az elitéit az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt és után oly bűncselekmé­nyekért töltött ki, amelyért államtegházbüntetést vagy más oly szabadságvesztéebüntetéet szabtak ki, amelyet az államfogház büntetés végrehajtásá­ról szóló előírások szerint kell végrehajtani, mindig teljes terjedelmében beszámítandó a büntetésbe. 3. Amennyiben Oly bűncselekményekért való el­ítélésnél, amelyért áüamfogházbünletést, vagy az államfogházbüntetés végrehajtásáról szóló előírá­sok szerint végrehajtandó szabadságvesztés bünte­tést szabtak ki, az érvényes törvények szerint be­áll, vagy a bíróság által kiimoeidatiik a kitünteté­sek, rendek és becsületrendek, közhivatalok, mél­tóságok és tisztségek, akadémiai méltóságok, va­lamint oly hivatások elvesztése, amelyeknek felté­tele az ily méltóság, a nyug és ellátmányt illetmé­nyek, kegydiijak s minden más, közpénzekből szár­mazó fizetések elvesztése, egyéb jogok és jogosít­ványok elvesztése, az említett jogok ée jogosítvá­nyok ujramegszerzése képességének elvesztése, va­lamint a választói, választhat ősági és köztisztségre való meghivhatósági, vagy közügyekben való szava­zási jog elvesztése, ezen- jogok és jogosítványuk megszerzésének képességhiánya azzal a nappal szűnik meg, amelyen a büntetést végrehajtották, elengedték, vagy amelyen annak végrehajtása el­évült. 4. Ha a szabadságvesztés büntetés nemétől függ egyéb törvényes intézkedések alkalmazása, úgy ama büntetésnem a döntő, amelyet a cselekményre az általános büntető törvények állapítanak meg. 5. 8­1. Az államfogház büntetést a kerületi bíróság büntetőintézet ében. vagy fogházában hajtják végre és pedig a lehetőséghez képest ama bíróságéban, amelynek körzetében az elitéit lakik. 2. Azokat a foglyokat, akiken államfogházbünte- tést hajtanak végre, a kővetkező kedvezmények illetik meg: a) a többi fogolytól mindig elkülönítve helyesen- dők el é« ha kérik, úgy a lehetőséghez képest egyenként szállá se Iandók el; b) használhatják sa­ját ruhájukat, fehérneműjüket, lábbelijüket és ágy- berendezésüket; c) munkára nem szabad őket kényszeríteni, azonban saját választásuk szerint megfelelő s a fogházi fegyelem szempontjából ki­fogástalan munkával foglalkozhatnak; d) fel van­nak mentve a fogházhelyiségek takaritásánalc köte­lessége alól; e) az intézet igazgatósága utján egy­szerű élelmezésükről gondoskodhatnak a fogházi élelmezés helyeit; f) naponkint négy órát tartóz­kodhatnak a szabad levegőn s amellett testgyakor­lást végezhetnek; g) beszerezhetnek s olvashatnak újságokat ó« könyveket s Írószereket használhat­nak; h) dohányozhatnak és látogatásokat fogad­hatnak, amennyiben az nem ellenkezik az erre vonatkozólag külön kiadandó előírásokkal. 3. Ama személyekkel szemben, akiken álltam- fogházíbüntetésf hajtanak végre, fegyelmi büntetés­képpen csakis megintés, böjt, a többi fogolytól való elkülönítés és egyes kedvezmények megvonása szabható >ki, a 2. bek. a—c) betűi alatt fölsorolt kedvezmények kivételével. 6. §. 1. Az esküdtbirőság előtti eljárásban az esküdt- bírósági testület dönt arról, hogy megvannak-e az 1. § 1. bek.-ében felsorolt föltételek, 2. Ama határozattal szemben, amellyel a bíró­ság a súlyos börtön, fegyház, vagy börtönbüntetés helyett államfogházbüntetést szabott ki, vagy amellyel kimondotta azt, hogy egyéb szabadság- vesztésbüntetés egészben vagy részben az állam- fogházbüntetés végrehajtásáról szóló előírások sze­rint hajtandó végre (1. § 1. bek., 2. § 1, bek. és 3. §), valamint azzal szemben is, hogy a bíróság igy nem tett, ugyanazokkal a jogorvoslat! eszkö­zökkel lehet élni, mint a büntetést megállapító határozat bal szemben. 7- §• 1. A katonai bíróságok j'Ogibatósága alá tartozó személyekre a jelen törvény intézkedései csak annyiban alkalmazandók, amennyiben a katonai büntető perrendtartás 14. §-a szerint a jogható­ságuk alá tartozó polgári személyekről van szó. 2. A katonai büntető perrendtartás 14. §-a szerint a katonai bíróságok joghatósága alá tartozó pol­gári személyekre kiszabott büntetések mindig polgári büntető intézetekben (fogházakban) haj­tandók végre. 8. §• 1. Az államfogházbüntetés végrehajtásáról szóló előírások szerint, azonban a kimért szigorítások nélkül hajtandók végre a következő, a jelen tör­vény hatálya előtt kimért büntetések: a) az államfogMzbüntetések; b) azok a ezabadságvesz- tésbüntetések, amelyek a politikai bűntettesek büntetésének végrehajtásáról szóló eddig érvényes előírás-ok szerint lettek végrehajtva. 2. Ea más, az 1. bek.-ben föl nem sorolt esetek­ben a jelen törvény hatálya előtt kiszabott szabad­ságvesztésbüntetés, vagy ennek hátralevő része meghaladja a három hónapot, úgy az első fokú ítéletet kimondó bíróság az 1. és 2. § intézkedései­be* igazodva a* elitéit, vagy a javára szóló jog­orvoslati eszközök igénybevételére jogosult sze­mély kérelme alapján dönti el azt, hogy a büntetés részben vagy egészben az államfogházbüntetés végrehajtásáról szóló előírások szerint hajtandó végre. 3. Az elitéit köreimére az első fokú Ítéletei hozó bíróság az 1. és 2. § és a 4. § 3. bek.-ének intéz­kedésedhez igazodva határoz arról, hogy meg­szűnt-* az ott feksorofc jogok és Jogosítványok uj- ramegszerzésének, vagy ismétek T^ramegiseeorzésá- nek s képességhiánya, am«ly oiy bünűaetókmény miatt való elítélésnél állott be, amelynél az 1. § 1. bek.-éhen felsorolt teltételek fennforognak, a jelen törvény hatálybalépése előtt hozott Ítéletek sze­rint. Ha azonban az 1867. november 15., 131. szá­mú, a büntető törvény egyes intézkedéseinek s a vele kapcsolatos egyéb rendelkezéseknek módosí­tásáról szóló törvény 6. § 2. bekezdésének arra vonatkozó intézkedései, hogy mikor szűnik meg meghatározott előnyök és jogok szerzésének ké- peisséghMnya, az elitéit számára kedvezőbbek, úgy azokat kell alkalmazni. 3. Azok a kedvezmények, amelyek az elitélite tűs­nek az 1928. junius 14.4, TésRGy 111. számú tör­vény szerint való letörlésénél csak a kizárólag politikai okokból elkövetett bűncselekményért való elítélésnél adatnak meg, ezzel a törvénnyel nem érintetnek, amennyiben ennek hatálya előtt hozott Ítéletekről van ezó. 5. A bíróságnak a 2. és 3. bek. szerint hozott határozata ellen panasz adható be három napon belül. A panaszról a következő fokú bíróság végérvényesen dönt. 9. §• 1. Az 1878:V büntető törvény 20. § 1. bek. 3. sz. s a 3. bek., a 23. § 35. § és 101. § 3. bek.-e, az 1867/131. számú hir. törvény 6. §-ának 2. bekezdé­se, az 1920. április 15.-én kelt 284. sz. ama törvény 2. § 8. bek.-e e a 3. § 8. bek.-e, amellyel a bünteté­sek aránya állapittatik meg a künlönböző jogterü­leteken s minden más az államfogház büntetés végrehajtásáról, vagy a politikai büntettek el­követőinek büntetéséről szóló előírások hatályu­kat vesztik. 2. Amennyiben a volt magyar büntető törvények bizonyos bűncselekményekért államf ogiházbiinte- tést állapítanak meg, úgy ez a büntetésnem, a büntetés az őt évet nem haladja meg. fogház- büntetésre, ha az öt. éved meghaladja, azonban tíz évnél rövidobb, úgy börtönbüntetésre s ha a tíz évet meghaljadja, úgy fegyházbüntetésre változik át. Az 1878:V. te. 120. §-ának 1. bek.-e 2. sz.-a szerinti áHamtegházon a jelen törvény szerint kimért államfogház értendő. 8. Az 1928. évi, TésRGy 111. számú törvény 2. § 1. bek. a) betűje alatt „csak a kizárólag poli­tikai indító okból elkövetett bűncselekmény mi­att" szavak „csak az oly bűncselekményért, amelyért államfogházbüntetést, vagy az államfog- házbüntetés végrehajtásáról szóló előírások sze­rint végrehajtandó szabadságvesztés büntetési szab­tak ki" szavakkal pótoltatnak. § 10. A jelen törvény kihirdetése után következő nyolcadik napon lép hatályba és azt az igazságügyi és nemzet védelmi miniszter hajtja végre. sugás-bugás kiél, folyókba találgatás, melyik Törvényjavaslat as áilamfeahézröl 1931 Juratus 18, criltörtök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom