Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-18 / 137. (2654.) szám

Mas számunk 12 eftfal 137. (2654) Mám * CtMMdk • 1931 június 18 X. évf. 137. (2654) Mám » Csütörtök -■ 1931 junius 18 Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké; külföldre > évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki fl képes melléklettel havonként 2.50 Kö-valtöbb Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2*~Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő. OZURAlsYl LÁSZLÓ fORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága fi, Panská ulice 12. U, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága IL. Panská ulice 12. Ui emelet. Telefon: 34184. SQROÖMYCIM: HÍRLAP. PRAHP Hárem Sríiníng marad A kancellár teljes győzelme Utol karcok Mainzbso Berlin, junius 17. A német belpolitikai krízist az utolsó pillanatban sikerült megol­dani. Brüning kormánya nem mond le. A kancellár nagy taktikai ügyességgel ki tudta kerülni a balról és a jobbról fölmerülő vesze­delmeket és kiállotta a pártok ostromát. Teg­napi számunkban jelentettük, hogy az öregek tanácsa a birodalmi gyűlés összehívása ellen foglalt állást, azaz Brüning pártjára állott. Ezzel sikerült a jobboldali akciót leszerelni. Az öregek tanácsa esti ülésén azt is elhatá­rozta, hogy a birodalmi gyűlés költségvetési bizottságát sem hivja össze. Ezzel a baloldali veszedelem is elmúlt A siker a szociáldemo­kratáknak köszönhető, akiket Brüning súlyos dilemma elé állított. Vagy megszavazzák a költségvetési bizottság összehívásának javas­latát, és akkor Brüning kormányát lemondás­ra kényszerítik, ami beláthatatlan gazdasági és állami krízist idézett volna elő, vagy vis­szavonják javaslatukat és tovább tűrik Brü­ning kormányát. A szociáldemokraták Luther és Brüning előadása után, amelyben a két ügyes államférfin vázolta a lemondás ka­tasztrofális következményeit, visszavonták javaslatukat. Ezzel Németország belső krízise Brüning teljes győzelmével egyelőre megszűnt. A kor­mány ezek után aktivitását a külügyi pro­blémákra, főleg a jóvátétel: szerződések re­víziójának munkájára fogja összpontosítani. A külpolitikai akció megindításának módja Stimson amerikai államtitkár berlini látoga­tásától függ. Stimson julius 21-én érkezik Berlinbe. Utazása ugyan magánjellegű lesz, de az amerikai források máris tudni vélik, hogy föltétlenül fölkeresi a német államfér­fiakat és tanácskozni Fog velük. A birodalmi kormány a Síinisonnal való megállapodás után, augusztus első napjaiban hivatalos lé­péseket tesz a jóvátételi szerződés revíziójá­nak előmozdítására. Uj tcommueisia kilengések Mainz, junius 17. Mainzban tegnap sú­lyos uccai zavargások voltak. A délelőtti órákban a munka hivatal környékén kom­munista agitátorok röpcédulákat t ,zlógat­tak, amelyeken többek között a következő állt: „Munkanélküliek, gyermekeitek éhez­nek! Az élelmiszerüzletek rogyásig teli vannak, vigyétek el onnét azt, amire szük­ségetek van!“ Délután nagy tömegek gyü­lekeztek a város főuccáin, ahol valamennyi üzlet zárva vcót. Est© a munkanélküliek megkísérelték, hogy rohammal elfoglalják Walb gyáros villáját. Walb gyárában napok óta sztrájkolnak a munkások. A tömeg té­vedésből Kübl dr. v<?l(t polgármester búzá­nak ablakait törte be. Este tizenegy óra tájban a tüntetők a piactéren megtámad­ták a rendőröket és kőzáport zúdítottak rá­juk. mire a rendőrök gumibotos rohamot intéztek ellenük. A kézitusában néhány asszony megsebesült és elájult. A rendőrök a tömeget megakadályozták abban, hogy barrikádokat emeljen. A hatóságok fölszó­lították a lakosságot, hogy a házak abla­kait tartsa zárva. Éjjel az uccákat fényszó­rókkal világították meg. A rendőrség a reg­geli órákig készültségben maradt. Hatvan tüntetőt letartóztattak. Siribmy: A többi párt is keresett és még ma is keres a szénszállításokon Siribmy elmondta a vizsgálóbizottság előtt védőbeszédét, amely tele volt súlyos vádakkal - „Önöktől pardont nem kérek él nem akarok" (sp) Prága, junius 17. Tegnap bárom kor­mány állt bukásra Európában, Az egyik tény­leg megbukott, a má6ik kettő tartani tudta ma­gát. Mind a három kormányt a súlyos gazda^ sági helyzet sodorta veszedelembe: a.z elsőt, a szerencsésen megmenekült angolt, a liberálisok adócsökkentési javaslatai; a másodikat, a cso­dálatosképpen megmenekült német kormányt, ■az általános gazdasági depresszió; a harmadi­kat, a megbukott osztrákot, a Hitelintézet sza­nálása körül fölmerült súlyos komplikációk. Míg az átmeneti angol krízis nem nagy jelentő­ségű s nem igen különbözik a rendes és nyu­galmas kormánykrizisektől, addig a másik ket­tő több, mint jellemző, vagy veszedelmes: azt. mondhatnék róla. hogy végzetes. A világ léleg­zetvisszafojtva figyeli a két német állam halá­los vergődését, megrettenten és mereven figyeli, anélkül, hogy a nagy ijedelemben komolyan eszébe jutna valakinek a szerencsétlenek segít­ségére sietni. Egyenesen blaszfém iának hang­zik, amit a napokban egy amerikai illetékes ur a német helyzetről mondott. Ez az ur, akinek bizonyára luxusjachtjai vannak a tengereken, aki gyönyörködve nézi a hollywoodi sztárok, az alkokolosempészek, A1 Capone és a floridai gazdagok prosperitását, szemrebbenés nélkül kijelentette, hogy a német nyomor „még nem elég nagy“, e így nincs elegendő ok a közbe­lépésre. Nem tudjuk, hogy általában hol van az „elegendően nagy nyomor" határa, de ha visz- sz a pilláit tünk az elmúlt napok ujságközleoté- nyeire, kénytelenek vagyunk a legsötétebb Szí­nekben látni Németország jövőjét. Berlin,. Frankfurt, Hamburg, Köln, Bréma, Lipcse, Bo- roszló uccáin harcok dúlnak, a kommunizmus és a többi radikalizmus egyre határozottabban üti föl fejét, az ipar és a kereskedelem pang, a politikai életben pedig a legnagyobb fejetlen­ség* uralkodik, s még szerencse, hogy a sors e veszedelmes pillanatokban olyan kiváló vezetőt adott Németországnak, mint amilyen Brüning kancellár. A birodalom helyzete ma hasonlít azokra a kaotikus állapotokra, amelyek a fasiz­mus előtt a gazdaságilag ugyancsak teljesen le­romlott Olaszországban uralkodtak, a.zzal a kü­lönbséggel, hogy az adott körülmények között a birodalomban valószínűbb egy baloldali, mint egy jobboldali diktatúra. Tudatában van a világ annak, mit jelent az, ha Németország elveszti egyensúlyát és kitör a polgárháború? Abban az összebogozott helyzete ben, amelyben ma Európa népei egy­más mellett élnek, nem maradhat elszi­getelt, vagy elszigetelhető jelenség a né­met. kommunizmus, s az államok egymásután beleszédülnének Moszkva kivetett hálójába. Még a Francia Bank hatalmas aranykészleté­nek fényében sütkérező Franciaország sem maradhatna kivétel. Viszont a helyzet komoly­ságát lehet, hogy nem látják a távoli Ameriká­ban. de a Németország tőszomszédságában élők érzik, hogy a katasztrófa kitörése egyetlen haj­szálon múlik. Ez a gyönge és mégis erős haj­szál Brüning kancellár kivételes államférfiul te­hetsége. Tegnap este úgy látszott már, hogy a berlini kormány megbukik. Mi jött volna utána? A káosz. ÉTzik és tudják ezt a német pártok is s ezért az utolsó pillanatban, akarva, nem akar­va, százszázalékosan alávetették magukat Brü­ning akaratának, mert a körülmények úgy hoz­ták magukkal, hogy ma egyedül a kancellár jelent stabilitást Berliniben. Bizni és remélni kell ebben a személyiségben, aki Odyeseusznál biztosabban evezett át Scylla és Charibdis kö­zött. Európa szeme csüng rajta, de az utolsó pillanatban annak, aki még némiképpen segíteni tud a hatalmak közül, rá kell jönnie arra is, hogy Brüninget nem szabad légüres térben küz- deni hagynia, hanem támogatni kell, ahol csak lehet. Elsősorban Amerika és Franciaország föladata a segités. A gigantikus erejű német birodalom egy utol­só, nem várt en er gi am égi eszi főssel fölegyenese­dett, s ba most megsegítik, talán visszaszerzá egyensúlyát. A gyönge Ausztria képtelen volt erre a heroikus gesztusra. Ender megbukott, Schober megbukott, a kis ország letargikusan •belezuhant a legrettenetesebb káoszba, s az sem érdekli már, mi lesz vele. Erejének végére ér­kezett. Megadta magát. Kegyelemdöfést vár. Ott fekszik a porban a. népek országutjának szélén s boldogan kapaszkodna föl az első jött* ment szekérre, amely hajlandó fölyeoai öi Prága, junius 17. A parlamenti vizsgáló bizottság munkája oly nagy politikai honi- erejű eseménnyé nőtte ki magát, hogy an­nak következményei a jelen pillanatban még úgyszólván belátha lattanok. A tisztán formálisnak tervezett tárgyalás méretei máris kiszélesedtek s az a hír kelt szárnyra, hogy a vizsgáló bizottság több napig (?) fog ülésezni, míg határozathozatalig jut. A koa­líciós pártok számára súlyos komplikációkat idézett elő a vizsgáló bizottság kommunista tagjainak föllépése, akik a vizsgálatnak a kiterjesztését kérik mindazokra a kormány- többségi politikusokra, akiknek neve a Strir ibrny testvéreknek tulajdonított üaelmekben fölmerült. Szülllő Géza dr. képviselő beszéde, melyet a magyarság szószólója a bizottság tegnapi ülésén mondott, a sajtóban is élénk vissz­hangot keltett s valamennyi cseh lap részle­tesen ismerteti okfejtését. A kommunisták összeférhetetlenségi bombája Szüllő beszéde után — minit már tegnap is jelentettük — Stetka kommunista képvi­selő szólalt fel, aki azt követelte, hogy a vizsgáló bizottság valamennyi tagijának ad­ják ki a kihallgatások gyorsírói naplóját. Stetka és utána Kopeoky a kommunista párt nevében személyi érdekeltség címéin, javasolta né­hány képviselőnek a vizsgáló bizottságiból való kizárását A két kommunista képviselő fölszólalása bombaszerüen hatott s arra késztette az ér­dekelt pártok képviselőit, hogy a Stribmy- ügy tárgyalása helyett a kommunistákkal polemizáljanak, így Mares cseh szociálde­mokrata képviselő pártija nevében a legtel- jöftefob hatarogpttflággal kijelenti, hogy sem Brozik, sem Pohl képviselő, sem Srba volt miniszter nem volt részes azokban az ügyekben, melyekről a vizsgáló bizottság tárgyal. Az a vád, hogy Brozik és Pohl se­gített volna Stribrnynlek a munkássztrájk- nak a mutejovici szénnel való letörésében, teljesen légbő lkap ott és alaptalan. Stetka erre a felszólalásra a kommunisták javaslatát olvassa fel. A két kommunista képviselő a házszabály 32. paragrafusa alap­ján kívánja, hogy a vizsgálatot terjesszék ki a vizsgálat során felmerülő valamennyi kor­rupciógyanús esetre főleg az állami szállítá­soknál, illetve a pártok akár közvetett, akár közvetlen részesedésénél. Kívánják Stribrny azonnali letartóztatá­sát, a vizsgálat megindítását valamennyi cég ellen, amelyek vesztegettek, ezek sorában többek között Stránsky Jaro- szláv atyja ellen is, aki a Prazská Zelezár- ská Spolecnost igazgatótanácsának elnöke. Moudry nemzeti szocialista képviselő sze­rint a kommunisták a vizsgáló bizottság ülé­sét csak botránykeverésre használják föl s tiltakozik az ellen, hogy Frank© minisz­tert egy vonalba állítsák Stribrny képvi­selővel. Rámutat arra, hogy Franké a Stejskal-féle nyolcévi szénszállitási szerződést a pénzügy­minisztérium kívánságára irta alá. A szónok konstatálja, hogy a Pét.sebek-féle három mil­liót nem a nemzeti szocialista párt, hanem a Diskont bank kapta, amelyben a Stribrny testvérek domináltak s ezt a pénzt szerinte akkor használta föl a két Stribrny testvér, amikor már rég ki voltak zárva a pártból s a saját politikai szerveikre, nevezetesen a Tempo-nyomda és a Vecerai List finanszí­rozására fordították. Pekarek cseh iparospárti képviselő szin­tén a kommunistákkal vitázva tiltakozik azon vád ellen, hogy a vasutügyi miniszté­riumban korrupció volna. Amióta az iparos­párti Najiman és Mlooeh vezeti a miniszté­riumot, azóta az állami bányából való szén­szállítás kontingense fokozatosan emelke­dett. Végül Taub német szociáldemokrata képviselő szintén védekezik azon föltevés ellen, hogy pártjának része lenne a szén- szállítási províziókban. Stribrny ellentámadásba megy át Prága, junius 17. A parlamenti vizsgáló bizottság ma folytatta ülését, azonban a dél­utáni órákban félbeszakította a vitát, miután Stribrny, aki a délelőtt folyamán többórás beszédet mondott, különböző kiegészítő ja­vaslatokkal állott elő és a koalíciós pártok a délutáni órákban tanácskoztak afelől, hogy mely javaslatokat fogadják el a vizsgálat ki­egészítésére és melyeket nem. A koalíciós pártok véleménye nagyon eltérő. Az ülést délelőtt 9 órakor nyitotta meg Stefániik elnök és azonnal átadta a szót Stri­brny Györgynek. Striibmy mindenekelőtt kifogást emel az ellen., hogy az előadó jelentésében csak azo­kat a tanúvallomásokat emeli ki. amelyek ellene szólnak, a mellette szólókat pedig szerinte agyonhallgatta. Az ellene szóló vá­dak főképpen egy tanúnak, Stejskal Ferenc­nek vallomásán alapulnak. A szénbánya- tulajdoniosok közül egyetlen egy sem bizo­nyította azt, hogy Stribrny, az osztraui ese­tet kivéve, tudott volna a szénszállítások részleteiről. 1918-tól 1926-ig nyolcszor volt szén rendelés, de ő csak három ízben vett részt a szénszállítások kiosztásában. A többi években Zahradnik, Franké, Burger. Srá- mek, később iámét Franki Bechyne és Riha

Next

/
Oldalképek
Tartalom