Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-16 / 135. (2652.) szám

6 q^<m-MAfifeaR-HtKnaB 1951 frumÍTM 16, fredfl. VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszor­szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap" pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, LOrlnckapn-a. 17. IL (Central-passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az Összeget utánvété- lezzük. A több) államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL, Panská tál. 12, IFI. em. eszküzüL ♦ POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69., 1. em. Jobbra. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavíovics-ucca 2, * •— Körmöcbányán a Prágai Magyar Hírlap köznapon a Paxner és Byron-cég könyvkereske­désében kapható, vasárnap pedig ugyanezen cég lakásán, Alsó-ucca 53. sz. alatt. — Vidék} álhirek a Prágai Magyar Hírlapról. Egy idő óta a szlovénszkói vidéki sajtó egy részében sorra napvilágot látnak olyan tenden­ciózus hírek, melyek a Prágai Magyar Hirlap irány áldozásáról s ennek következményekép­pen a szerkesztőség bizonyos reorganizálásáról közölnek fantasztikus kombinációkat. így leg­utóbb a Komáromi Lapok is föltűnő cikkben „számolt be“ erről az „irányváltozásáról és „reorganizálásáról. Ezekkel a híresztelésekkel szemben nyomatékosan kijelentjük, hogy a Prágai Magyar Hírlapnál semmiféle politikai irányváltozás nem történt és nem fog történni, mert lapunk változatlanul a Csehszlovákiában élő magyarság egyetemes érdekeit szolgálja, mint két pártunk közös központi orgánuma. Következésképpen kipróbált szerkesztőségünk reorganizálásának szüksége sem merült föl. Ezek a hírek nyilvánvalóan azt a meddő törek­vést szolgálják, hogy a Prágai Magyar Hirlap hatalmas olvasótáborában zavart és bizonyta­lanságot keltsenek, ami azonban, amennyire át­látszó, éppen annyira hiábavaló, jámbor óhaj marad, mert ahogyan a Prágai Magyar Hirlap nem térhet le egy pillanatra sem a nemzeti kö- telesség-kijelölte útjáról, éppen úgy nem tán­torítható el tőle hatalmas tábora sem. — A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság ülése. Mint a P. M. H. vasárnapi számában jelemtettüík, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodal­mi és Művészeti Társaság előkészítő bizott­sága szombaton ülést tartott. A bizottság az esti óráikban is folytatta tanácskozásait. A megbeszélések tárgya a julius hóban történő megalakulás részleteinek megbeszélése volt. A bizottság egyik tagja megbízást kapott, hogy záros határidőn belül dolgozza ki a meg­alakulás és az alakuló ülés programját, ame­lyet a bizottság julius elején fog végleges formában megállapítani. — A pápa elismerése a magyarországi Szent Imre-év sikeréért. Budapestről jeksoitiilk: A Szent Imre jubileumi év befejezése alkalmából XI. Plus pápa sajátkezű aláírásával ehátöbt fényképét küldte: Izabella íőhercegaeszouyna'k, Wlassies Gyula, a felsohúz elnökének, Almássy László, a képvésellőház elnökénetg, Zichy János gróf, ez Országos Katolikus Szövetség elnökének, Wolff Károly, & főuidvamagyi bíróság elnökének és Hu­ny ady Ferenc grófnak azért az értékes közremű­ködésért, amellyel a lezajlott Szent Imre jubi­leumi év sikerének biztosításához hozzájárultak. A pápa a Szent Imre jubileumi év alkalmából ki­fejtett értékes szolgálatok eöism e réseképpen Pacéllá Jenő bíboros államtitkár utján a legme­legebb köszönetét fejezte ki Hász István tábori püspöknek, Ripka Ferenc főpolgármesternek, Si- pőcz Jenő polgármesternek és Zichy Rafaelmé gróf­nőnek, a Katolikus Nőegyletek Országos Szövet­sége etnöknőiének. S'erédi Jusztináén bíboros her­cegprímás előterjesztésére XI. Pius pápa ugyan­csak a Szent Imre jubileuma év rendezése körüli szerzett érdemek elismeréséül Huszár Károly v. miniszterelnöknek, a Szent Imre-év rendező főbi­zottsága elnökének a nagy Szent Gergely rend nagykerésztjét, Zsembery Istvánnak, az Országos Katolikus S'zöveteég alelnökiének a nagy Szent Gergely-rend parancsnoki keresztjét, Fekete Már­tonnak, Esfíhy Miklósnak, Rajiniiss Ferencnek, Wesselényi Kálmánnak, Mandorff Emilnek éa Széchen Miklós grófnak a Szent Gergely-rend lo­vagkeresztjét, Thierry Herbent bárónak és Domo- nyi Mórádnak a Szent Szilveszter-rend lovagke­resztjét, végűi többeknek a „Pro Ecclesia et Pontifice" érdemkeresztet és a Benemerentá ér­demérmet adományozta. — Péter Mihály püspök befejezte abatijá körútját. Abaujszináról írják: Fáradhatatlan energiával folytatta és fejezte be az abauj- tornai reform, egyházmegyéiben látogató körútját Péter Mihály püspök. Junius 8-ikán Nagyszaláncra, az egyházmegye nagytekin­télyű esperesének, Idrányi Barnának a gyü­lekezetéibe érkezett, ahol az egyházközség és a község jegyzője fogadta. Az istentiszte­let végeztével a lányok koszorúja kereste fel a püspököt s neki, valamint kísérete minden tagjának gyönyörű, színesen szövötit, úgynevezett szalámjoi tarokét kendőket aján- dékofflták. mmt A fci­A nővédelem világproblémái a Nemzetkfizi Katolikus Leányvédelmi Szövetség budapesti kongresszusán Budapest, jun. lo. A Nemzetközi Katolikus Leány védelmi Kongresszus csütörtökön kezd­te meg Budapesten háromnapos tanácskozá­sait. Reggel 8 órakor bevezető szentmise vollt az Egyetemi templómban, amelyet Emszt Sándor dir. apostoli piotono+áriuá, népjóléti miniszter celebrált segédlettel. A mise alatt a -kongresszus tagjai közös széntáldözáshoz já­rultak. A Középponti Katolikus Kör nagytermében kezdődött a zárt tanácskozás. A délelőtti és délutáni zárt ülésen Besson Marius, Lauss-ame, Génévé és Fribourg püsp-öke én Montena-ch bárónő -elnököltek, akik mellett az elnöki emel­vényen foglalt helyet a nemzetközi bizottság és a nemzeti bizottság vezetősége, ez utóbbiak között Szegedy- Masszák Al-adárné és Szé-nássy Gyuláné. Az ülés tárgya a római nemzetközi tanács több határozata volt, azzal a célzattal, hogy' az azokban felvetett gondolatoknak a praktikus életben is igyekezzenek érvényt szerezni. Ezek a határozatok főként az egyedül utazó leányok védelmét vannak hivatva bizto­sítaná. A délutáni tanácskozások befejezése után a Szent Gellert-szál ló terraszán gyűltek össze a vendégek teára, amelyet a Nemzeti Bizottság adott tiszteletükre. Innen felvonultak a gellért­hegyi sziklatemplomba, hol Kne'be} Miklós dr- pápai kamarás franciamyiel/vű eizeniilbeszédet mondott, utána pedig litániát végzett. Este fél 9 órakor Zi-chy Rafaelné grófné látta vendé­gül a kongresszus tagjait, az egyházi méltó­ságokat, a diplomáciai testület tagjai és a ma­gyar társadalmi szervezetek vezetőit. A péifelsi nagygyűlés A Nemzetközi Katolikus Leánytvédelmi Szö­vetség pénteken folytatta tanácskozásait és megkezdte nyilvános ülésezéseit. A napot reg­gel fé! 8 órakor a Szent István -bazilikában szentmise vezette be, amelyet a Bajorország­ból visszaérkezett Mikes János gróf szombat- helyi megy és püspök celebrált. A misével kap­csolatosan Besson Marius, Laus-anne, Frí- hourg és Gi-nf püspöke mondott szentbeszé det. Dé'elott 10 órakor a Katolikus Kör Molnár ucoai szék-házának fehé-rtermélben gyülekez­tek össze a kongresszus külföldi résztvevői, hogy meghallgassák az első nyilvános nagy­gyűlés tárgyalásait. Az előkelőségek sorában ott voltak Auguszta főhercegasszoiny, Serédi bibornok-kerce-gprimás képviseletében Húsz István dr. tábori püspök s a magyar kultusz-, igazságügyi-, bérügy- és népjóléti minisztérium képv iiselői Elsőnek Szegedy-Maszák Aladárné szólott, üdvözölte a vendégeket. Háláját és köszöne­tét fejezte ki Besson püspöknek, aki nagy7 utat tett meg, hogy ezen a kongresszuson Bu­dapesten elnököljön. Montenach báróné üdvözölte ezután francia nyelven a kongresszus tagjait, megköszönvén azt a megértést, amellyel a magyarok a szö­vetség által propagált eszméket fogadták és azt a szives fogadtatást, amelyben a kongresz- szus külföldi tagjait részesítették. Rómából kaptuk a parancsot — mondotta a lelkek megmentésére. Ezért legyen min­denki apostola ennek a szent ügynek. Részletesen ismertette ezután a szövetség cél­jait és a cél érdekében eddig kifejtett mun­kásságát, Hász István tábori püspök a bibornok-her- oegpri-más üdvözletét tolmácsolta francia nyelven a kongresszus előtt. A magyar tör­ténelem talajából kisanjadzott női szentekre utalt, mint annak bizonyságaira, hogy Magyarországon soha sem volt elhanyagolt terület a hitélet és nem ismeretlen foga­lom a nővédetJem. Elismeréssel szól a nemzetközi szövetség ál­dásos munkájáról, amelyet világszerte kifejt és csodálkozással nézi azt az apostoli le-lkü- letet, amellyel a szövetség a védtelen, gyönge leányok segítségére siet, hogy őket a reájuk leselkedő ellenségtől megóvja és megvédje a kultu-ra számára. Ha férfi sorsa a nő, — fe­jezte be szava-it a püspök — a nő sorsa a fiatal leány. Üdvözli a kongresszust, amely­nek munkájára Isten áldását és sok sikert kíván. Madarász István apát, min. tanácsos, olasz nyelven a magyar kultuszminiszter nevében üdvözölte a kongresszust, hangsúlyozván, hogy a megjelenésben akadályozott kultusz­miniszter azalatt a kilenc év alatt, mióta tár­cája élén áll, hétmillió pengőt fordított a ka­tolikus nőnevelés és nővédelem magasztos céljaira. Majd egymásután üdvözölték a kongresz- szust: Libor Endre alpolgármester Budapest székesfőváros nevében, Áldássy József h. ál­lamtitkár a belügyminiszter képviseletében, ottenbiller Fülöp h. államtitkár az igazság- ügyminiszter. Kádár Levente min. tanácsos pedig a népjóléti miniszter nevében. Ezután Thürler kisasszony, a nemzetközi szövetség titkára tartotta meg munkabeszá­molóját, Emery kisasszony, a nemzetközi szö­vetség h. titkára pedig a pénztári jelentést terjesztette elő, amely után az egyes nemzeti bizottságok delegátusai mutatták be beszá­moló jelentéseiket. csiny Rákos kálvinista közönsége állította meg apostoli útjában, hogy nemrégen be­szerzett uj harangjukra adja áldását a püs­pök. Garbóübogdányiban az ottani és Alsó- butka-Csiáj-Mislye szórványaiból is beigyült híveire kérte az Isten áldását. Junius 9-ikén Eszkároson Laugstíh főjegyző, a gondnok és Fekete Miklós egyházmegyei gondnok bátor fellépésű kis fia üdvözölte a főpásztort Ugyanazon a napon még Hemádzsiadány ée Nádasd ref. hívei köriében, is megjelent. Előbbi helyen a zsidó hitközség küldöttsége fejezte ki Szerencseid ván atal t a püspök előtt, utóbbi feltűnően nagyszámú, díszesen öltözött lovasak csapatával igyekezett méltó­képpen fogadni a templomába érkező püs­pököt. Junius 10-ikén Gsányban, Bárcán és Besfíterbeu folytatódott a körút. Bárcán üd­vözlésére jött a püspökinek az iglói. és ko~ rompai reformátusok küldöttsége, akiknél a püsipök helyzetük, isten tiszteleti helyük stb. felől élénken érdeklődött. Bárcán még meg­áldotta a zsebesi reformátusok felszentelés­re váró harangiját is. Junius 11-ikén a határ­szélen fekvő Migléc és Abaujszina várta tőle telhető fénnyel a főpásztort, akit a körjegy­ző, a községi bíró, a római katolikus és az izraelita egyházközségek küldöttségei kö­szöntöttek a reformátusok szónokai előtt. Minden istentisztelet végén jelentős adomá­nyok gyűltek össze a ,püspök által jelzett há­rom nemes célra: a losonci teológiára, a bé­reikéi ánvalházra és a tervbevett református tanítóképzőre. A.z abaujszinai istentisztelet végén Fekete Miklós egyházmegyei gondnok 'és az esperes hálás szivvel köszönték meg a püspök fáradozását, aki idáig 108 gyülekeze­tét látogatott meg és 108 templomiban szórta fXD&Ü&l aa ige áldott magvait j I — Krauss Ferenc pozsonyi helyettes pol­gármester távozik állásából. Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonálja: A P. M. H- néhány hét előtt közölte, hogy Krauss Ferenc dr. po­zsonyi helyettes polgármestert pártja, a cseh­szlovák szociáldemokrata párt elejtette és Krauss Ferenc dr.-t, aki a pozsonyi iskolai referátns .tisztviselője, rövidesen áthelyezik Prágába. Ez a jelentésünk, miként most be­avatott forrásból értesülünk, mindenben meg­felel a valóságnak. A pozsonyi városházi kö­rökben Krauss Ferenc dir. távozásának a dá­tumát is tudják és pedig a helyettes polgár- mestert október elsejével a prágai iskola­ügyi minisztériumba helyezik át. Krauss Fe­rencet ezek után az őszi községi választáso­kon pártja nem fogja jelölni. Hogy ki lesz az utóda, azt még nem tudni. — Eljegyzés. Márkus Lenkét, Károlytelep, eljegyezte Adriányi Antal szigorló orvos, Alsósajö. (M. k. é. h.) — Kenéz Béla a Magyar statisztikai társa­ság ujj elnöke. Budapestről jelentik: A Ma­gyar etatisztikai társaság csütörtökön tartot­ta közgyűlését. Tbirring Gusztáv elnök man­dátuma, eíblben. aa évben lejárt. A Társaság uj elnökévé Kenéz Bélát, a Társaság másod­elnökét választották meg. Másodelnök Balás Károly maradt. Thirring Gusztávot érdemei elismeréséül tiszteletbeli taggá választották. — Szerdán végzik ki a két halálra átélt tiszazugi arzémmérgezö asszonyt. Szolnokról jelentik: A halálra ítélt Szabó Eászlóhlé é's Csordás Báiintné tiszazugi arzénmérgező asszonyokat, akiknek halálos ítéletét a kor­mányzó is megerősítette, szerdán reggel végzik ki. Kozarek hóhér már megkapta a parancsot, hogy kedden reggel jelentkezzék A szpihoki törvényszéken. Paméla, vagy a meg­jutalmazott erény Késő elismerés egy eüelejielí Írónak Páris, juniufl. Ki ismeri ma Riehardson Sámuel nevét? A szak­embereken kivül nagyon kevesen. De olvasni még a szakembereknek Í6 csak elenyésző töredéke ol­vasta. Pedig a tizennyolcadik században nem volt nála divatosabb iró. Irodalomtörténeti jelentősége megbecsülhetetlen: az a hatodrangú német vagy an­gol Írónő, aki a szerelmes fiatalember és a fiatal leány között végnélküli beszélgetéseket folyat, tud­tán kivül ma is Richardsont utánozza. Riehardson előtt a regény kalandos történet volt, szárazul előadott eseménysorozat, amelyet csak a tehetség emelt ki a ponyvából. A regénynek r.em is volt becsülete, előkelő műér tők az orrukat finto­rították, komoly kritikusok említésre se méltatták. Csak nők. gyerekek, postakoosisok és pincérek ol­vasták. Ha valaki azt kérdezte, kinek köszönheti a regény azt a tüneményes karriert, amelyet az utób­bi másfélszáz évben befutott, habozás nélkül azt kell felelnünk: Richardsonnak. Riehardson tekin­télyt adott ennek a lenézett, műfajnak, könnyeikre fakasztott olyan embereket, akik azelőtt tudni sem akartak a regényről és nem szerettek könnyezni. Diderot, aki írónak, kritikusnak és filozófusnak egyaránt nagy volt, egyik leghíresebb kritikáját Richardsonról irta; — ma sokan már csak a Dide­rot cikkéből értesülnek arról, hogy Riehardson va­laha a világon volt. A modern regényt, vagy ahogy általában nevezni szokták: a realista regényt Ri- chardson alapította meg, csodálatos módon azzal, amit a valóság legszélőbb ellentétének tartanak: az érzelgősséggel. A maga idejében olyan népszerű volt, mint talán senki azóta; a huszadik század elején kevesebben olvasták Tolsztojt, mint a tizen­nyolcadik század közepén Richardsont. Erről az elfelejtett, mellőzött Íróról most kitűnő francia könyv jelent meg Paul Dottin nevű fiatal írótól. Megkapó ennek az embernek a pályafutása. Ötven éves koráig egy sort sem irt, csak élt, de rém abban a frivol értelemben, amelyet ma ennek a szó­nak tulajdonítanak, hanem csendesen, szelíden el­merült a környező világban. Öreg kisasszonyok falun nevelték, Riehardson is már fiatalon szelíd, pedáns és prédikáló hajlamú volt, mint egy öreg kisasszony. Mint nyomdász kezdte pályáját, ké­sőbb korrektor lett, ötven éves kora után regény­író. Mielőtt hozzá fogott volna az íráshoz, rengete­get olvasott, Shakespearet, aki akkortájt jött divat­ba, görög és latin auctorokat, vallásos könyveket. Alkalmilag Írogatott is, de csak kompilációkat, 1739-ben egy kiadó megbízza, hogy írjon egy levél­minta gyűjteményt, afféle szerelmi és családi leve­lezőt. Egy ilyen képzelt levél, amely egy leány körül forog, adta meg eleő regénye tárgyát. így született Paméla, vagy a megjutalmazott erény. # Fantasztikus sikert aratott. Paméla egyike azok­nak a ritka müveknek, melyekre nézve megjelené­sük pillanatában az irodalmi ízlés teljesen egyetér­tett a hivatalos felfogással. Paméla olvasására pré­dikátorok a szószékről biztatták a hívőket. A regény egy fiatal leány ée egy szegén ve oreu fiatalember házasságáról szól e az angol vidéki élet bájosan, kívánatosán jelenik meg. Utána még két rendkívül terjedelmes regényt irt és az egész akkori világ Riehardson nevét visszham gozta. Claris se Harlowe cimü regényét számtalan változatban színpadra is vitték. Ez a derék ember és méltatlanul elfelejtett iró 1766-ban halt meg. Vagy 40 ówes később Mme de Stael meglátogatta a sirját ée ott néhány könnyet ejtett a régi jó szo­kás szerint. Talán ő volt ennek az elfelejtett sírnak az utolsó látogatója. Vidám rovat —————— VIGASZTAI/Ö — Vannak gyermekei, nagyságos asszonyom? — Igen, két fiam van, akik a megszólalásig hasonlítanak rám. — Na, azért nem kell kétségbeesni. Fiuknál aa nem tesz semmit! MŰVÉSZET VIDÉKEN Színész: De kedves asszonyom, hogy jutott eszébe, hogy nekem babérkoszorút hozzon? Gyümölcsös koía: Hát tudja, művész ur, nagyon lo vagyok magának kötelezve. Ahány­szor maga fellép, mindig eladom az összes rám­rothadt almákat. KORUNK HŐSE — Tann, mennyire állt ön a gyanúsítottól, mi­kor az a lövést leadta? — Körülbelüli fél méternyire. — És a második lövésnél? — Két kilométernyire. FIGYELMES FÉRJ Meyerné hosszabb időre elutazik. Két nappal »z indulás előtt megkérdi az urától: — Nem tudod, mikor indul a vonatom? — De igen, angyalom, — vágja rá Meyer — 46 óra és 28 perc múlva. ANGOL HUMOR V e n d ég : Az ön konyhája nagyon tiszta lehet. V e u d é g I ő s (boldogan): Hogyne ... Ter­mészetesen. Vendég: Tudniillik az ételnek szappauize ▼aa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom