Prágai Magyar Hirlap, 1931. június (10. évfolyam, 124-146 / 2641-2663. szám)

1931-06-14 / 134. (2651.) szám

10 ^^GAI/v^A<AARH!RIiA& 1931 jurátus 14, vasárnap. A gúla záróköve Irta: Bán Ferenc .Annák, aki mostanában látta, nehéz elkép­zelni, pedig Galamb Gábor,, a költő fiatal is volt valaha. Ma hajlottam jár, szögletes sza­kállábán sárga és ősz Színek vegyülnek, ba­juszé szájába lóg. háta görbe és szemét, cvik- kér erősítené, há ugv két hete le nem esik, hogy utána pozdorjává törjön. A ruhája vele öregedett. Feketének született, a kopásban szürkére vedlett volna, ha a töméntelen zsir, meg egyéb pecsét nem rikit mellén, hasán étí>. Ódon szaga van az öregnek és ennék a kényelemszeretet még a lustaság, épp úgy oka, mint a szappandrágaság. Mondják, nagy családja van: fiatal feleségé, meg három leánygyerek, akik tizénkét-tizenhat, évesek. Bizony Galamb Gábor is volt fiatal valaha, sőt hegyes, büszke ifjú volt. Az. érettségi banketten például egyre az járt a ;fejében, hogy mind, akik együtt ülnék, milyen büsz­kék lesznek úgy huszonkét észtendő múltán — ő rá! Amiért együtt ülhettek vele. Akkor még márványtáblákról álmodott, amik a ké­sei utókornak á szülőházát, lakóhelyeit mu­togatják, azután szoborról a Dunaparton, nagy-nágy villáról, csinos földbirtokról, e két utóbbiról persze majd a nemzeti áldozat- készség gondoskodik valamelyik jubileumán. Azaz voltaképp nem is ezek lettek volna legfontosabbak. A legfontosabb volt: a dicső­ség. Verseit tizezerszám kapkodják majd, a legények az ő gondolataival hóditgatják imá­dó-ttjaikat és ha majd arról vitáznak, hogy Európában melyik nemzetnek van létjogo­sultsága, az ő neve lesz a döntő bizonyíték kulturfölényünkről. Hogy megnyeri a Nobel- diját, arról beszélni sem kell, valamint arról sem kell szónak esni, hogy nincs olyan kö­zépiskolai irodalomtörténet, amelyben ö ne ragyogó csillagként szerepeljen, , Az étesszemü olvasó megfigyelhette, hogy Galamb Gábor ifjúkori ábrándozásaiban nem kizárólagos a nektár, meg az ambrózia, mert holmi villák, birtokok, Nobel-diják mintha anyagi ügyekkel lennének kapcsolatosak, ámde mihdén csak látszat ezen a világon és Galamb Gábor is megvetette a pénzt. Galamb Gábor nemcsak a pénzt vetette még, mert ő égybén megvetette mindazokat, ákik pénzre alapozták az életüket. Orvos, ügyvéd, vagy éppen kereskedő, meg gyáros még csak nem is volt ember, a szemében. Az émber nevezetet csak a költő, a művész, á tudós érdemelte, A többi csak töltelék- fíomok, malter, kődarab, aki hatomba rakva csak arra jó, hogy ő tetejükről átintegethés- sen az eljövendő évszázadokba. . Még csak azt sem lehet mondani, hogy Galamb Gábor tehetségtélen volt. Komoly, értékes talentum vélt ő. Még csak az sem igaz, hógy szájtáti álmodozó maradt egész életében, mert bizony volt érzéke bizonyos praktikumok iránt. Például első versköteté­vé! való feltűnése után eszéágában sem vélt megmaradni kócos titánpajtásái között. El­lenkezően. Miután örök fegyverbarátságot kötött velük, fölhasználta az első alkalmat, hogy besurranjon az idősebb, befolyásos köl­tők közé és a harmadik naptól kezdve e „pá­rái itikusókkal" együtt szidta titánnak, éret­len szilvának a hajdani kéhyeréspajtásokat. Az árulás némi emberismeretre is tanítot­ta. Mert nem az következett be, amitől ret­tegett, hogy az. egykoriak árulónak minősí­tik, sőt. Dörgölő'ztek, bitelégt.ek, persze ab­ban á reményben, hógy a kapaszkodásnak indáit koma majd őket is magasba segíti va­lahogy. Ennyi karrier persze nem sikerült máról- holnapra, Annyi idő alatt az érettségi ban­kett résztvevői diplomát szereztek, vagy ponipás hivatalokba csücsültek. Galamb Gá­bor ha hallott egyik vagy másikról, dák eny- nyit mohdött: —- A szegény! Ném kell azt gondolni, hogy Galamb Gá­bor tejben-vajban füfdött volttá- Verseit, no­velláit, színes cikkeit szívesén közölték a la­pok, sót állandó kiadója is volt, de há.t mind­ez korántsem tétté Krőzussá. Mégis nem lett vö’lűa semmi baj, ha végtelen szerencsétlen­ségére a boldogtalan szerelmesek légiójából ném avanzsál a boldog szerelmesek csapa­tába. Igen, a leány, aki nevéhez anagrammákban, meg egyéb ravasz tormákban a vertek özö­nét irta az ország valamennyi napi és heti­lapjában, a lány számolgatott.: egy vers á tiz peiigő és kijött, hogy ő igenis határtalanul szereti, sőt. viszoutszereti Galamb Gábort. . Senki nem ismeri a végzet útjait. Galamb Gábor is határtalanul boldog lett. Ezután a Kfai műfajnak egyik igen speciális ágát mű­velte: a boldog férj dalát. A raritás még in­kább fölébresztette a közönség érdeklődését, a lapok mübirálatai tehát megállapították, hogy Galamb Gábor tehetségé izmosodott. Galamb. Gábor ekkor volt dicsősége tető­pontján. Ontotta a. verséket és a versekből osinós hárórttszobás lakás nőtt. Arcképét hoz­ta.'az egyik hetilap, sőt a kitűnő szerkesztő lejkesülésében odáig ^neht, hogy etehgéüte a szokásos illetékekét s halhatatlansági dij fejében mindössze annyit kötött ki, hó£y Ga­lamb Gábor égy évig ingyen írjon a lapjába. Galamb Gábor nemcsak boldog, de büszke is volt abban az időben. A kócosokat, akikét még mindig nem tudótt kiábrándítani naiv. hitükből, hogy éppen ő rángatja őket á ma­gasba, már csak félvállról vette észre, a fö­lötte állókat magában ugyan lehülyézte,_ de annál hangosabban köszöntötte és így bizto­sítva érezte karrierjének további emelkedé­sét. Büszkeségét ázonban magitá 1 ványitolták némely hírek. Az érettségi társak közül egyik gyáros lett, a másik nagykereskedő volt, aki autót,, vagy milliomos feleségét szerzett. Galamb Gábor határozottan irigykedett rájuk. Azonban néni azért volt lírikus, hogy egy formulával toli- bük ne kerekedjék. Ez a formula a kövétke­ző volt: Csak csillogjatok. Azonban pór és hamu födi nevetekét, amikor én még élek és világitok századok múltán is. Törmelék vagytok és malter! A halhatatlanság sok szór megvigasztalta már, de valamint a halhatatlanság legföljebb száz évig tart, akként a halhatatlanságban való hit sem elegendő egy emberi élet vé­géig. Galamb Gábornak pechje volt Szegény­nek, mert nem tudott méghálni a költőt meg­illető harmincöt éven belül és így esett, hógy ő, a halhatatlanság jelöltje túlélte Önmagát. Sápadtan látta, hogy a. versek élén, meg alatta mindegyre uj nevek tűnnek fél- A szerkesztők ugyan bizonyítgatták, hogy múló hóbort, éretlen divat és ő az igazi, áz egyet­len, de ennek ellenére is megtörtént, hogy az ünnepi számba három ilyen éretlen csú­szott. be, Ő meg kimaradt. Más baj is volt. A feleség nem akarta be­érni a halhatatlan hitves koronájával, neki kalap is kellett. Persze még kosztüm és Nya­ralás, a kicsinyeknek ruha, vizsgadij, iskóla- könyvek, hát még a töméntelen. ennivaló, meri hógy öt ember micsoda tömeget eszik naponta, azt csak az tudja, aki versírásból él. Galamb Gábor belefeküdt a munkába. Ó, az egykori szemlélet, hogy csak semmi eről­ködés, nézni az életet, tanulni és gyönyör­ködni ... ez a szemlélet mennyire idejét múlta! Dolgozni — bizony — reggeltől estig. Ah, már nincs megvetett munka. Fordítás, ha akár Edgár Wa.llace is, operéttversikék, egy filmszcenárium, vágy reklám sorokat irogatni egy nagy áruház részére... 'No, gondolná az avatatlan, még sincs oka a panaszkodásra, hiszen életének tartalma még mindig az övé- Ott vannak a tündérper­cek, amelyek alatt gyönyörű, zengő költemé­nyeit írja az élet szépségeiről, tündérpalo- tákrcl, gondolatok sóhajtásairól. Igen, a költemények még mindig Íródtak, de már milyen ritkán csendült meg a belső, az igazi hang és mennyire csak a muszáj, ha engedelmeskedik neki. Élet. Szerelem. Halál. Lélek. Szív. Még nagybetűvel mindig és mindenütt, dé mekkorát ásít miközben leírja a nagy betűt. Galamb Gábornak már nem ragyogott á szeme egy költemény befejezése után. Ga­lamb Gábor szeme már csak olyankor ra­Az európai kisebbségek statisztikája Winkler Wilhelm dr. bécsi professzor könyve Prága, jurák® 13. A lugesá „Magyar Eieebbeég^-ből vészük át az alábbi érdeke ismertetést: Kisebbé égi stókirodiatóuuik rendkívül érdekes tótivel gazdagodott. Winkler WiPheJm dr. egyet, tanár, á Lécéi egyetemem létesült Kisebbségi Sta­tisztikai Intézet vezétiője „Strátjertiéehée Handbuch dér éuTÓpáischen NáitiióhálüSitérá" óim alatt Wil­helm Braumüder kiadásában néhány hét előtt je­lent-étté még azt a müvét, mélyét mér régén nél­külözünk­Eddig ugyanis teljésen tudományos alapon, po­litikai ezeimp órátoktól elfoiguláitlánud a tekintély súlyává! még senki sem álMiitbfcta ősszé áz európai Msébbéégek létszámára vómátfcozó. adatokat, ami­nek egyik éárttiáíátos kővetkéziráényé volt, hogy a többségi kónmááyólk sókszar komoly t-ényézők előtt is céljaiknak megfélelőéii értékféiéniitétték el a Kisebbségi tömegek számadatait. Winkler tanár közléseinél természetesen szintén a. hivatalos adatokból áradul ki. Ám ezeket tudomá­nyos módózerekkel is vizsgálat tárgyává teszi ée ott, ahol vizsgálata eredményeiként bizalmatlanná válik, más statisztikusok megáhapitásái is lefcözlh Ezzel müve értékében még csak' nyár. Mielőtt az egyes államokban a kisebbségeket és tagjaik számát felsorakoztatná, igen értékes össze­sítő táblázatokat készített. Ezek közül hadd mutas­sunk be mi is kettőt (2-ik és 5-ik számút), melyek legteljesebben mutatják, milyen jelentőeéges sze-- rephez kell jutnia Európában a kisebbségi kérdés­nek, mert hiszen lakóseágának igen tekintélyes része kisebbségi sorsban éh Winkler tanár össáeállitása szerint Európában a többségi és kisebbségi népek számarányát a követ­kezők mutatják: A) Nyers számok ezrekben Európá Oroszország nélkül 354.966 304,858 SO.jÓő 25.908 6.854 9 332 8.014 Európái OrÓÉráóréZ;á| 1Ó8.Ó1S 9$ 1ŐS 11,860 — 3.640 — 8.220 Európá 462 984 401.016 61.958 25.908 10.494 9.3^2 16.284 B, Számarány Európa Óroézótrszág nélkül 1ÓÓ.6 859 14.1 7,3 1.9 2.6 23 Európán Oroszország 1ÓÓ.0 89.0 11.0 — 3.4 — 7.6 Európa 1Ó0.Ó . 86,6 15.4 5.6 2.3 2.0 3.5 * Flámók Belgíutóban. szlovákok Csehszlovákiában, hórvátófc és szlovének Jugoszláviában, ládinck Ólászórszágban. ** Lappok, bretonok, Svájc nétó hómét héptöredékéi, ve’szek sfib. Egyes európai népek hélyzété, melyek fésibeh többségi, részben kisebbség; sorsban élnék. Mint kisebbségek gyógot.f, ha találkozott valakivel a megvetett, a lenézett fajtából. A törmelékkel vagy a malterréJ. Már ném is kellett, hogy iskola- tát-s legyén, jó volt, ha uj ismerőé is, csak autója legyen. — Alázatos szolgája! — mondta, de egye­lőre még sikerült bonvehciónális tormában. Azután még stomorubb idők jöttek. A gazdag emberék elein te boldogan és büsz­kén adták a híresség részére, de később? Hiszen mindenki terhén a nótát. Vérs? Hol van ő már attól? Szobor? No- bel-dij? Nemzeti birtok? Elöntötte a szé­gyen, ha egykori álmaira gondolt. Csipp-csupp pénzek, de itt-ámott és már megiüt. uj nevek jönnek. Akik közvetlen lép­ték a nyomába, már Szinte áz Ö sorsára ju­tottak éS igy csak a káröröm maradt, hogy ezek te ott végzik, ahol ő. A család már régén nem követel, A család piát régén hé le nyűgödéit. a rongyba, a ke- gyéteihodüha, aZ ünnepi krumpliba. Nincs már igény, de nincs remény se, még a lányok szeme is üres. Ha lányaira nézett, még ak­kor se facsárodott el a szive, mért Galamb Gábor szive nagyon megkeményedett. Né­hány év előtt m*ég sokat emésztette a. gond, hogy mi lesz velük, de ebbe is belefáradt. Az irodalmi körben évek óta nem látják az asztaloknál, amelyéknél eszmei dolgokról vi­tatkoznak, neki már nincs véleménye, neki már mindenről egy véleménye van: nem ér­demes. Ember, mi van a telkedben?! Bánja is ő. Ott lebzsel a játékasztal mögött. Esténként felgyűlik a malter, a törmelék, hogy szóra­kozásképpen a zöld posztóra hajigáljon né­mi pénzt és a gúla egykori záróköve leske-. lődik rájuk, ha megjön valamelyik, akkor bel­el ög és izgatottan ugrik eléje# — Á, alázatos szolgája! Hajlong. A szava, a telke is, még pipáját is kiveszi szájából és ha a törmelék unottan kotorász gyufa után, Galamb Gábor akkor siet, hógy megelőzze, bizony még az ujját is mégpőrköli néha. Ebből ikiieébfeégeik mások I ^ i !t fi f '= 1 fi ^ ll. 1 | ■sl II !| fi II| I I 4sí |l il !■& §*í a5 p § O O tü t£ ................ fr- ■ - ^ S& « A 4> J s £ t- a % á>? | ^ | J/í. |1 1 111 i Ja § á § .3 .2 ás o ő <5 S ezrekben Német SŐ.415 71.419 6.552 2.444 8.996 11.2 Zsidó 5-261 — 3.380 1.881 5.261 1Ó0.0 Katalán 4.939 — 4.753 186 4,939 ÍC0.0 ükrán 29.481 2-5.081 4.399 1 4.4Ő0 14-9 Magyar 9.87Ó 7.147 2-608 25 2.723 27.6 Lengyel 20.327 18,814 — 1.513 1.513 7.4 Fehérorosz ' 4.505 3.405 ÍJ0Ó6 4 1 ICO 24-4 Gróéz 68.748 67.672 1.051 25 1-076 1.6 Török (Európában) 1.818 827 — 991 991 54.5 Bae-zk 700 — 6Ó0 100 * 700 199-0 Román 12.182 11.545 229 358 587 4.8 Albán 1.48} 926 — 555 555 37-5 Bolgár ee maoédén 5.0}9 4.558 351 110 461 9.2 Szlovén L419 1.025 .394 — 394 27.8 Svéd 6.163 5.844 8 341 349 5.6 Horvát 2.715 2,456 ?22 37 259 9.5 Görög 6,010 5-760 — 250 250 4.2 Fiam 3.991 3.791 — 200 200 5.0 Cseh 6.952 6.775 94 83 177 2.5 Sráováüí ’ 2-218 2.044 5 169 174 7.8 Ésat 1Ó79 970 - 109 1Ó9 10.1 T/.tván - 1,841 1 730 76 26 102 5-5 Óésteg 277.1Í4 241 798 25.968 9.408 85.316 2.0 Más 53.265 52.179 ________-~__________1.066 1.086 2.0 ös szesen 330.879 293.977 25.908 10,494 36.402 11.0 S imímn■ iéwvii S az Alassony Tátrában M megnyitás május 23-ón & Tejles napi pensio lakással p junius 28-ig és ^ || szeptemberben I iukus Kg 40,___ m m a ugusztusban w P Szobákban folyó hideg-meleg viz. mi I Meleg Strand-uszoda I m Szénsavas-kénes-vasas gyógyfürdők. ||| p Ideg, női bajok, ischias, csúz, szív- K p bajok ellen. (M P Ivókúra gyomorsavtultengés, máj es ® epebántalmak esetén, csontképzés ® elősegítésére. i| m Úszás, tennis, GOLF, vadászat, ha- Í| H lászat, turisztika, barlangjárás. - Kli- p p matikus gyógyhely. m % Tensersiín felett 676 m. m Posta., távirda, telefon; Liptovsky Svaty Jan. Ú Ksod fővonal-autóbusz Liptovsky É Svaty Mikuláson (Liptoszentmiklós) ^ ® minden gyorsvonatnál. Orvos — úszómester — goiftanár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom