Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-10 / 107. (2624.) szám
el azt. Marin kénytelen volt a kamara gúnykacaja között megverten visszatérni helyére. fírumbaeh és León Blum szocialista képviselők tiltakoztak a kamarának ázom terve ellen, hogy a német-osztrák vámszerződést mint a szerződések megsértését el- ítélije. Az iigv most a népszövetség döntésére vár s addig senkinek sincs joga szerződésszegésről beszélni, amiig Genfiben meg nem állapítják a valódi tényállást. Laval miniszterelnök ennek ellenére a bizalmi indítványba bevétette a bécsi szerződés elítélését. Véleménye szerint a népszövetség egészen biztosan elutasítja azt. A francia delegátusok mindenesetre kérni fogják Ausztriát és Németországot, hogy résztvegyenek Briand gazdasági tervének ki építésében. Mivel az Anschluss kérdése a francia külpolitika sarkalatos tétele, Laval miniszterelnök arra kéri a parlamentet, hogy ebben a kérdésbem föltétlenül támogassa a kormányt. Az utolsó szavazás előtt a ház előbb 460 szavazattal 115-tel szemben visszautasította a szocialista ellenjavaslatot. A döntés után a kamarát a küszöbön álló népszövetségi ülésszakra való tekintettel május 38-ig elnapolták. Briand beszéde Póri*, május 9. A francia kamara tegnap 'délutáni ülésén Briand megtartotta nagy beszédét, amelyben védekezett a jobboldal támadásai ellen. A külügyminiszter kitűnő lelkiállapotban volt. Először életében táskával jelent meg a szónoki emelvényen, de dossier- jében csak egy-két adat volt. máskülönben beszédét ismét szabadon és minden jegyzet nélkül mondotta el. Nyugodtan és megingathatatlanul beszélt b a parlament egyöntetű véleménye szerint a tegnapi szónoklat egyike volt a legjobbaknak, amelyeket Briand valaha elmondott. A külügyminiszter véleménye szerint a diszkusszió tárgya egyedül a német-osztrák csatlakozás megvalósítására irányuló kísérlet lehet. Ez a terv egész Franciaországot és magát Briand-t is rendkívüli izgalomba hozta és nyugtalanította. Az eddigi francia külpolitikát azonban ez a váratlan esemény nem érintiheti. Briand kűlpolotikáját a kamara eddig fenntartás nélkül elfogadta, mert az mindig a különböző mimszterlenökökiktel teljes egyhang- ban keletkezett. Pomcaré, Tardieu és Laval sokszor hangoztatták teljes szolidaritásukat ezzel a külpolitikával. Franciaország presztízse soha sem szenvedett alatta, ellenkezőleg, a hatás mindig kedvező volt s igy Briand nem sajnálja eddigi munkáját és nem hajlandó politikai irányát megváltoztatni. Valamikor Franciaország kénytelen volt Németországgal szemben erőszakos rendszabályokhoz nyúlni s a világ annakidején imperialista célokkal vádolta meg Franciaországot. Briand politikája eloszlatta ezt a téves nézetet. Ugyankkor azonban ez a politika sohasem áldozta föl Franciaország vitális érdekeit. Természetesen Briand sem csalhatatlan. De ha néhanapján bizonyos váratlan események meglepték Franciaországot, a Quai d'Orsay politikája mindig rendbe tudta hozni a dolgokat, anélkül, hogy Franciaország kárt szenvedett volna. Ugyanígy sikerülni fog eli- minálni a csatlakozás terviét is. Az esemény természetesen komoly és saj- nálatraméltó. Briand a német állmférfiakkal szemben mindig olyan magatartást tanúsított, hogy remélhette, hogy a német politikusok nem alkalmaznak a bécsi szerződéshez hasonló veszedelmes gesztusokat. Az a módszer, amit Németország és Ausztria választott, nemcsak Franciaországban okozott nyugtalanságot, hanem másutt is, mert súlyos pszichológiai hiba volt. De az ilyen pillanatokban nem szabad, hogy az idegek flölmondják a szolgálatot és mindent meg kell tenni, hogy az értelem diadalmaskodhasson a pillanat irgalmai felett. A pánik rossz tanácsadó. Bri- andnak személyesen azt vetették szemére, hogy a német-osztrák Iniciativa váratlanul érte. De ugyanígy váratlanul érte az 1 a "többi európai kormányt is. Amint a Quai d‘Orsay tudomást szerzett a tervről azonnal tiltakozó jegyzéket intézet az érdekelt hatalmakhoz. —nr—rTirm——1 ■ -p Csehszlovákiát nem kevésbé váratlanul érte a csapás, mégsem jutott Prágában senkinek eszébe, hogy Ben est személyesen tegye felelőssé a váratlan eseményért. Franciaország ellenakciója nem szorítkozott az egyszerű tiltakozásra és a francia külilgymmisztérium Genfiben, konstruktív tervet mutat be, amely alkalmas lesz Keleteurópa bajainak leküzdésiére. Genfiben valamennyi nemzet jelen lesz. Németország és Ausztria is. Német ország a saját álláspontját fogja védeni, Franciaország a framda álláspontot és a két hatalom a népszövetségi tanácsban valószínűleg megtalálja a közös platfocr- mot, amelyen működhetik. Ha ez nem történik meg, akkor a nemzetközi diönitőibiróság hoz Ítéletet ebben az ügyben. Németország és Ausztria azt állítja, hogy jogosan cselekedett, Briand nem osztja ezt a véleményt. Franciaország 1921-ben egy ízben már Ausztria segítségére akart sietni, de a tervezett akció akkor nem sikerült. Párig néhány nap múlva újra fölveszi az akkor elejtett fonalat és igyekezni fog Ausztria sorsán enyhíteni. Briand reméül, hogy St resem ann utódai örököltek valamit a nagy német államférfim európai, idealizmusából és belátják, hogy az erőszakos akció politikája ma nincs többé helyén. Amikor Briand elhagyta a szónoki emelvényt, a szélső jobboldal kivételével az egész ház percekig tartó ovációban részesítette, míg a kormány tagijai egymásután megölelték és megcsókolták kollégáljufcat. Berlin, május 9. Ourtius német külügyminiszter szombaton este a külföldi újságírók egyesületiének bankettjén válaszolni fog Briand parlamenti beszédére. Előkészületek az elnökválasztásra Párás, május 9. Briand óriási kamarai győzelme nagy mértékben elősegítette Briand elmökjelölési kilátásait. A radikális parlamenti klub tegnap éjjel határozatot hozott, amelyben Briand-t állítja föl hivatalos jelöltjének. A radikális párt még ma érintkezésbe lép a parlament é* a szenátus valamennyi baloildaM pártjával, hogy őket is megnyerje a tervnek. A tárgyalások néhány napig tartanak. A hab oüdaili lapok véleménye szerint BriaiuLdi győzelme biztos, mert ha a külügyminiszter elfogadja a jelölést, valamennyi má*>v baloldali jelölt visszalép, igy Painlevé is. SÜLLYEDŐ PARTOK REGENY Irta: EGRI VIKTOR m Ki virradt, világos lett és Jolán meggyűlt jó érzéssel hallgatta Balázst. Ajándékozó lágysággal hevert mellette. Csak érezni tudott most, amit egy másik meleg, kipihent test adhat. 5, Nyár elején kósza hírek szálltak megint. Gazxlászkinézétsü emberek járták be a környéket. Napiégett arcú, harsogó szavú, bri- csesszes emberek. Ahol megjelentek, kitörték a lappangó gondolatok, reménykedően felgyultak a szemek. Későn jött az eszmélés. A gazdászok a szovjet titkos ágensei voltak, behálózták a hiszékenyeket és nyomukban megjelent a vészibi réság. Halálos ítéletekről hallottak a faluiban. Néhány lépreosalt ember kötelet kapott. Jött a junius izgalmas atmoszférája. Hírek szálltak, hogy tulnan a határon előkészület folyik a diktatúra megdöntésére. Reguláris osztrák csapatok állnak készenlétben és egy adott jelre be fognak marsolni és felszabadítják a vörös őrségitől gyengén védett Lajta vidékét. A malomban ezek a hírek csak Miikót érdekelték. Jolán nem fogadott idegent, falubelivel nem érintkezett, médiumát teljesen elhanyagolta. Miké csodálkozott, hogy újabba® milyen nőies dolgokkal törődik. Jolán előszedte színes könnyű selyeiinruháiit, ült a varrógépnél, de gyakran a tükör mellett lelte. Miké magában örült a változásnak. Ha Balázs eljött, felderült az egész malom, Jolán megnyerőén kivim]t, — az életnek nem volt oly maró méregfoga, az események, izgalma lecsökkent. Igaz, az éjszakák még nehéz 'küzdelmet jelentettek. Jolán ilyenkor egészen ■kiborult magából, ha közeledni próbált. Foj- tóak és kínosan magányosak voltak ezek az éjszakák ... Egy este Balázsnak a malomból jövet az az érzése támadt, hogy valaki követi. A sötétben nem ismerte fel a bujkáló alakot. Lassan megfordult és visszafelé indult. Tudni akarta, ki van a nyomában,? A malom körüli világosságnál látta, hogy Szandró volt. Rákiáltott :- Állj! Az olasz megállt és bevárta Balázst. — Mit akarsz? Miért követtél? Szandró hallgatott. Ahogy vállaiba húzott fejjel és esett derékkal alattomosan elfordult, Balázst elöntötte a düh. Mielőtt számot adhatott volna magának, hogy mit cselekszik, megemelte botját és Szandró arcába sújtott. Szandró rekedten felüvöltött. Erre még egyszer rácsapotb. A. bot kemény kop- panással érlte az olasz felrántott karját. Szandró darab ideig farkasszemet nézett Balázssal. Feketére .tágult véreres szemei vészesen tüzeltek. Balázs várta, hogy Szamáré a fájdalomtól elvaki tva elasáu/tan neki- ugrik. Felkészült támadására. Ehelyett Szan- dró állati bőgőssel megdagadt véresarca elé csapta kezeit és hirtelen megfutott. Balázs elMitve bámult utána. Nem értette Szandró megfutamodását. Magát se értette, hogy annyira elöntötte a düh. Mi ingerelte fel annyira, hogy tettlegességre ragadtatta el magát? Felháboritó volt Szandró alattomos kutatása. Szandró után akart sietni, hogy megengesztelje. Érezte azonban, ez az inzultus sokkal nagyobb volt, semhogy nyomban megbékíthetné. Másnap korán jötit a malomiba. Tegnapi haragjára csak szégyennel tudott gondolni. Szandrát kereste. Az olasz alázatosan közeledett. Ez kissé .meghökkentette. Szandró arcán erősen látszott az inzultus nyoma. Reggel alkalmasint Jolán észrevette összevert állapotját és kivallatta. Bizonyára Jolán hipnotikus befolyása alatt áll, hogy olyan szolgai meghajlással közeledik, gondolta Balázs. Ez feszélyező volt számára. Pénzt tolt Szandró elé azzal a gondolattal, hogy Szandrában felülkerekedik a megbán- •boltt ember és vissza fogja utasítani ajándékát. Meglepetésére Szandró vigyorogva zsebre vágta a fáijdalomdiijat. — Idegibeteg. báb, szolgaiélek! — gondolta Balázs idegenkedő utál'kozással, mintha elhasznált szennyes víz freccsent volna ruhájára. Ügyelt se vetett többé rá. így nem láthatta, hogy Szandró lépten-nyomon figyeli, ma ébrebbe®, mint máskor. / Késő éjijei volt, mikor Balázs elhagyta a malmot. Távol a falu házai éíjbeveszö kucsmáik alatt apró foltokkal világítottak. Az ut rifikás akácerdő mellett kanyarodott el, édes, nehéz illat támolygotlt a sűrű felől Egyszerre megállt Balázs. Dörrenés rázta meg a levegőt. Fejét furcsa kóválygó érzés csapta meg. Kalapjához nyúlt. Idegeinek pillanatnyi elernyedésében a félelem végig- ludbőrzötit hátán. Ugyanekkor végigvágódott a földön és haamáint az árokba csúszott. Qsz- tömiszeiriien cselekedte ezt, miint ahogy ösz- l ön szerűen földet kapar maga elé a rohanásában megtorpant 'és földre lapuló katona. Nyomban tisztába jött: vadász nem lehetett, akiinek golyója célt tévesztett. Ez a lövés neki szólt. Melege lett. Tájékozódni próbált a földön. Visszafogott lólekzettel figyelt a lövés irányába. Bosszantotta, hogy éppen most nincs nála revolvere. így kockázatosnak tűni megkeresni a merénylőt Védi és elbujtaltijia a cserje. Ha sokat mozog, golyót ereszthet belé. Csend. A szél halk zúgással járt a fák között, gally csörrent, más zaj uem hallatszott Egy darabig mozdulatlanul meglapult az árokban, aztán felugrott és futásnak eredt Szaladt vagy száz lépést egyre lassúbb iramban. Túljutott az akácoson. Figyelőhelyet keresett. Innen látnia kellett az embert, ha a falu felé igyekszik. Éijifólig várt. Közben töprengett, ki lehetett a támadó? Akkor biztosira vette, hogy az ismeretlen az akácos mögötti kőbányába ereszkedett. Onnan utat találhatott a malom felé. Másnap vasárnap volt. Korán reggel beállított a malomba. Miké kissé csodál kozva fogadta a korai vendéget, Ralázs kérésére az irodába mentek- Ott előadta Balázs éri rakat kalandját. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! leDegő Napfény Fürdő Diéta teeierlMS' Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. 2 ___________________________ 1931 májas 1-0, vasárnap.
