Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-07 / 104. (2621.) szám

EGY BELÜGYMINISZTERI INTERJÚ MARGÓJÁRA Prága, május 6. A nemzett kisebbségek kérdésének tanul­téi, hogy az Iveket utólag lakásán töltse ki. niányozására alakult cseh társaság iNárod­Léiva kiöiniyékéről is sok kömségiből vau erre vonatkozólag jegyzőkönyvünk. Ez a vissza­élés legalább tízezer magyar nemzetiségű megszámlált a t érint, akiknek követelésük ellenéire nem biztosították az ellenőrzés jogát. A bejegyzést fekete tintával és rövidíté­sek nélkül kellett eszMzölni. mondja tovább a belügyminiszter. Felhívjuk figyelmét a Lo­soncról. és Losonc-könnyéiki falvaikból beér­kezett panaszokra, amelyek jegyzőkönyvileg arról tanúskodnak, hogy a nép számlái óhizto- sok a magyar nemzetiségűek anyanvelv- rirbrikárjáha egyszerűen M. betűt jegyez­tek be. A nép szám láló biztos munkája után i s módja volt az érdekelt félnék ellenőrizni a reá vonatkozó nemzetiségi bejegyzést — mondja a belügyminiszter — és pedig a já­rási hivatalnál, aihol betekinthetett az össze­A bukaresti konferencia kontmIliiilké*@f@€lmétii?@i A hivatalos Jelentés — Közös front a német-osztrák vámunió ellen? — Súlyos gazdasási ellentétek nostni Obzor dinien folyóiratot ad ki, amely­nek áprilisi száma vezető helyen hozza a lap szerkesztőségének Slavik György dr. belügyiminiszterrel a népszámlálás ügyében folytatott interjúját. Az interjút a kérdés ki- sebbségpotiüikai jelentőségei miatt, lapunk •belsejében hozzuk, azonbaai a belügyminisz­teri nyilatkozathoz annyi kommentárt kelle­ne fűznünk a cikk keretében, hogy az külön cikkbe kívánkozik és ezért ezen a helyen kí­séreljük meg a legújabb belügyminiszteri, in­terjút részeire bontani és az igazság szem­szögéből megvilágítani, Aihány állítás van a belügyminiszteri nyi­latkozatban, annyi rájuk a tényekkel bizo­nyítható cáfolat. Kezdjük soriba az állításo­kat. A belügyminiszter mostani interjújában ugyanazt a módszert követi, mint. a népszám­lálás idején a Prager Presse hasábjain tett nyilatkozatában, amely a külföldnek szólt. Kern a népszámlálás ténylegesen lefolytatott módját, a népszámlálás ellen felhangzott pa­naszokat veszi vizsgálat alá, hanem a nép­számlálási kormányrendelet, az instrukciók és a belügyminiszteri rendeletek felsorakoz­tatásával iparkodik igazolni a második cseh­szlovákiai népszámlálást. Azt mondja tehát a belügyminiszter, hogy a népszámlálási in­strukció 16. paragrafusának szigorú előírása szerint a népszámláló biztos az összeírási Ív­be csupán azt a nemzetiséget írhatta he, me­lyet a megszámlált személy megadott. Más nemzetiséget, nem volt szabad beírnia még akkor sem, ha a nemzetiségi bevallást nem tekintette helyesnek. Ez tényleg így volt az instrukcióban. A valóságban azonban a ma­gyarság részéről beérkezett panaszok legna­gyobb része arra vonatkozik, hogy a nép­számláló biztos az összeirási ívbe nem azt a nemzetiséget irta be, amelyet a megszámlált személy megadott, hanem önkényes krité­riumok, mint születési hely, szláv hangzású név, sőt szlovák községben való lakás ténye alapján magyar nemzet iségüeket egyszerűen szlovákoknak irt be. A nyilatkozat kővetkező mondata azt mondja, hogy a belügyminisztérium közvet­lenül a népszámlálás előtt kiadott utasításá­val elrendelte, hogy a megszámlált szemé­lyek számára a biztosnak betekintést kell nyújtania az összei rási ívbe. Ezáltal kívánta biztosítani a belügyminisztérium a megszám­lált személyek ellenőrzési jogát. Arról nem szól a belügyminiszteri interjú, hogy szám-* tálán esetiben a biztosok egyáltalán nem re- speklátták a belügyminisztérium ezen ren­delkezését és a megszámlált feleknek nem nyújtottak betekintést az összei rási ívbe. Er­ről a sérelemről is száz és száz hiteles jegy­zőkönyv tanúskodik. A következő mondat így szól: A népszám- láló biztosoknak nem volt szabad a közvet­len bejegyzés helyett külön papiroson vezet­ni feljegyzéseket avógből, hogy utólag a la­kásukon t öltsék ki az összei rási iveket. Ar­ról nem szól a belügyiminiszter, hogy nem­csak elvétve, hanem rendszeresen sértették meg ezt a rendelkezést. Egyetlen példára figyelmeztetjük a belügyminisztert ez alka­lommal, Tekeháza községre, ahol Ferenczik Jenő görögkatolikus lelkész, népszámláló biz­tos .nem is vitte magával az összeírási iveket, hanem az összes adatokat cédulára jegyezte Bukarest, május 6. A kisantant konferenciá­ját tegnap befejezték. A tanácskozások ered­ménye az volt., hogy a három ország külügy­miniszterei elfogadták Benes álláspontját, mely szerint a, német—osztrák vámuniót vissza, kell utasítani!' Mindazonáltal nem maradt titok, hogy a megegyezés nem jött létre nehézségek nélkül, mért Románia a csehszlovák álláspont elfogadását bizonyos föltételekhez kötötte. Az általános vélemény Szerint Bukarestben csak ideiglenes megállapodás jött létre. A konferencia második napja rendkívül iz­galmas volt Argetoiianu pénzügyminiszter és Manoiles-cu kereskedelemügyi miniszter megje­lentek a külügyminiszterek tanácskozásán, ahol a preferenciás vámok kérdésében bizonyos nézeteltérések merültek föl. Mindazonáltal Be- nes álláspontja győzött, amennyiben a kisan- tantihatalmak megállapodtak abban, hogy meg­várják Briand tervének genfi fejleményeit. Ro­mánia számára a döntés nem volt nehéz, mert a kormány szabad kezet tartott fönn magának a kereskedelmi politika kérdésében. Benes a három külügyminiszter titkos ülésén pontos adatokkal szolgált a politikusoknak a Briand-féle tervről, amelyet a francia külügy­miniszter Genfben részletesen ki fog fejteni. Román Illetékes körök tegnapelőtt azt a hirt Ianszirozták, hogy a Németországgal való kereskedelmi tárgyalások megszakadtak. Idő­közben kitűnt, hogy a német delegáció in­kognitóban néhány nap óta Romániában tar­tózkodik és a tárgyalások ma mégis megkez­dődnek. Németország preferenciás vámrend­szert ajánl és megígérte, hogy a román agrár­export kontingentálásánál 50 százalékos vámkedvezményben részesíti a román árut és rentábilis árbázisra helyezi azt. Ez az ajánlat Románia szempontjából természetesen rend­kívül kedvező volt. Annyi bizonyos, hogy az a politikai „harmónia'*, amelyet a három kis- antantkülügyminiszter annyira hangsúlyoz, gazdasági disszonanciákban gazdag s Cseh­szlovákia és Jugoszlávia külügyminiszterei elutazásuk előtt még nem tudtak arról, hogy a román—német tárgyalások mégis folyta­tódni fognak. Kellemetlenül érintette a csehszlovák és a jugoszláv köröket az a hétfői hir is, hogy a román király ihuga egy Habsburg-Jheroeghez megy nőül. Az eljegyzési hirt a legutolsó pilla­natig titokban tartották s amikor kipattant, különösen csehszlovák körökben rossz néven vették ezt a habsburgi—román aliánszt. Román illetékes körök azonban váltig hangoztatják, hogy az ügy teljesen családi jellegű, a kelle­metlen hangulatot mégsem sikerült teljesen ki­küszöbölni. A kommüniké Bukarest, május 6. A kieantantkonferenria eredményéről a következő hivatalos kommüni­két adták ki: Az általános eszmecserénél a miniszterek megállapították, hogy Európa nemzetközi helyzetében számos nehézség merült föl és igy a három állam általános érdeke az eddi­ginél is nagyobb mértékben $~y cégessé teszi a szoros összefogást és az immár tradicioná­lis kötelékek további megerősítését. A május 4-lki ülésen a delegátusok a ro­mán pénzügyminiszter és kereskedelemügyi miniszter jelenlétében megbeszélték az osz­trák—német vámunió tervét. Ugyanakkor a francia kormány javaslatait is részletes bírá­lat tárgyává tették, valamint a kontinens gazdasági helyzetét teljes egészében. Az esz­mecsere a kisantantkonferer.ciák tradíciójá­nak megfelelően, rendkívül szívélyes volt és áthatotta a három állam közös érdekei belá­tásának szelleme. A három külügyminiszter végül is minden tekintetben megegyezett. A kormányok megállapították a nézetek abszo­lút identitását valamennyi kérdésben és elha­tározták, hogy a népszövetségi tanács küszö­bönálló ülésszakán, valamint az európai bi­zottságban, vagy esetleges más nemzetközi tárgyalásokon egységes álláspontot fognak képviselni. A mezőgazdasági krízis tárgyalá­sánál a kormányok képviselői a preferenciás rendszer azonnali megvalósítása mellett fog­laltak állást, hogy a mezőgazdasági termelők érdekeit megvédhessél örömmel állapították meg továbbá, hogy a fölfogások nemcsak az általános alapelvek és irányelvek terén azo­nosak, hanem a részletekben is. A konferencia további tanácskozásain a népszövetségi tanács napirendjén szereplő kérdésekkel foglalkoztak. A három miniszter megállapodott abban, hogy a lefegyverzési konferencián közös álláspontot fog képvisel­ni. Végül a párisi szerződés egyes pontjai is szóba kerültek, legfőképpen a keleti jóváté­telek, az A- és B-aiapok ügyei. A miniszterek elhatározták, hogy a kisan- tant képviselői legközelebbi közös összejöve­telüket 1931 szeptemberében tartják meg Genfben a népszövetség közgyűlésén. A francia lapok Ariimé Páris, május 6. A francia lapok a bukaresti konferenciáiról szóló kommentáraikban öröm­mel állapítják meg, hogy a kisantant három állama megegyezett a német—osztrák vám­uniós terv elutasításának módozataiban. Ez a megegyezés a genfi tanácsülésen már akcióba is lép. Az Oeuvre ezerint semmi sem sürgősebb,1 mint Briand gazdasági javaslatának megvalósí­tása. A Volonté szerint Briand terve föltétlenül jobb, mint Curtiue—Schober vámuniója. A Fi­garo szerint a bukaresti konferenciában legfő­képpen az örvendetes, hogy a három kisantant- állam külügyminisztere a politikai érdekek egy­ségét többre becsülte a pillanatnyi gazdasági előnyöknél.­Briand terve Berlin, május 6. A Parisból ideérkezett jelen­tések szerint Briand nagy gazdasági terve, me­lyet a népszövetségi tanács májusi ülésszakán mutat 'be, légióiképpen a következő pontokból áll: 1. A délkelet-európai agrárállamok javára ki­látásba helyezi az államilag megszervezett gabonavásárlást. 2. Kedvezményes vámokat biztosit a délke­leteurópai gabona behozatalának. 8. Nemzetközi agrárhitelintézetet alapít, amely pénzelni fogja az európai mezőgazda­ságot. 4. Olcsóbbá teszi a termelési és üzemi hitele: két mind a-z ipari, mind az agrárállam okban. 5. Nemzetközi ipari kartelleket létesít s a kartellek rendszerét mindenütt kiépíti. „1 helyzet nyugtalanító lehet, ha nem segítik a nyomorgó tömegeket” Páris, május 6. Grhica román külügyminiszter a Petit Párisién bukaresti tudósítója előtt nyi­latkozva, kijelentette, hogy Románia mindig a rend és a béke ügyét szolgálta. Állandóan arra törekedett, hogy a szövetségeseivel fönnálló jó- viszonyt szomszédaira kiterjessze, mert érde­kében áll, hogy azokkal is lehetőleg jó barát­ságban éljen. A külügyminiszter utalt arra, hogy az általános gazdasági válság különös súllyal érezteti nyomasztó hatását Romániá­ban, mint agrárállamban. A helyzet nyugtala­nít ó lehet, ha nem nyújtanak tényleges segítsé­get a szűkölködő tömegeknek. Sauerweiu Budapesten Budapest, május 6. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Sauerweiu, a Marin külpolitikai szerkesztője ma Budapestre ér­kezett. A sajtónak kijelentette, hogy budapesti útja kapcsolatban van Briand váinuniótervé- vel és e kérdésben Magyarországon is infor­málódni akar. Mai szántunk 12 ©r«*ai Előfizetési éri évente 300, félévre 150, negyed- A _^7 ______-7. 7/ *y. • ' # 7 Sxertaesztőkég: Prága II. Panská tilice 12. évre 76, havonta 26 Kó; külföldre: évente 450, SZlOVCTlSZKÓl €S TUSZITÍSZKOI CUcnZCKl PQTÍOK 11. emelet — Telefoni 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 3S Kt DOlÍtlk.O.Í ncmílanifl r , Priga O. Panslti ollce il Hl emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több f/VUUKUt napilapjaszerkesztő. Telefon, 34184 Egyes szám ár. 1.20 KE, vasárnap 7.-Kt DZURANY1 LÁSZLÓ GÉZA SŰROÖnVCIM HI 'M HP PRflKfl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom