Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-06 / 103. (2620.) szám
s HŰ mája* 6, wegk SS Ü *Www Aki az Odolt állandóan hasz- JfcW nálja, megóvja magát a fertőzéstói éppen ott, ahon- nan a legtöbb fertőző beteg- Nyt aég a testbe jut, mert az MK? Odol 9 szájnak az oltalma. pH; Az Odol a szánkat és a fo- f|g gainkat vékony, fertőtlenítő |||ü réteggel vonja be, mely alatt f/M a baktériumok nem szapo- mtI rodhatnak több órán át m sem, ha a szánkat Odollal kiöblítettük. Az Odol kel- lemes ízű és üdítő hatású, különösen nagy hőség idején. Odóitól tiszta a lehelletünk és az a teljes tisztaság érzetét kelti bennünk. kisantant egységes, annyi kétségtelen, hogy összhang van arra nézve, ihogy a kisantant- nflk továbbra is a békeszerződések zsandárá- nak szerepét keli betöltenie, arra nézve azonban nincs kétség, hogy Romániának és Jugoszláviának Csehszlovákiával ellentétben érdeke fűződik a német—osztrák vámunióhoz, mert ennek létrejötte esetén kényelmesen el tudják helyezni termésfeleslegüket Egy bizonyos, hogy Sándor király és Károly király találkozása sokkal fontosabb esemény, mint a bukaresti értekezlet és sokkal jobban fogja befolyásolni a jövő politikáját is. ’A Pesti Hírlap szükségtelennek tartja, hogy a kisantant konferenciát titkosnak mánősi- tették, mér csak azért is, mert a konferenciák eddig is titkosak voltak, viszont az a körülmény, hogy Benes, aki pedig szeret nyilatkozni, ezúttal azt kívánta, hogy tartsák távol az ujságirókat, amellett bizonyít, hogy ezúttal tényleg komoly nézeteltérésről van szó a kisantant államai közt. Hogy melyek azok az ellentétek, amelyek Benest idegessé teszik, arról már cikksorozatok jelentek meg a világsajtóban. Nyílt titok, hogy a német—osztrák vámunióval szemben Románia és Jugoszlávia egészen más állásponton van, mint Csehszlovákia és főprotektora: Franciaország. A Pesti Napló szerint a kisantant tagjai számára kitűnő alakulat háború esetén, de igen problematikus értékű szervezet a béke éveiben. A bukaresti konferenciát a vámunió előkészületei miatt hívták egybe. A kisantant államainak mindegyike tudni akarja, hogy mi lesz, ha ez az unió sikerül. Benes azt ma- gyarázgatja Bukarestben, hogy nem fog sikerülni, ez azonban nem ténymegállapítás, hanem jövendőmondás és ezen jellegénél fogva aligha kelthet nagy megnyugvást. Magyar-román kfizeledés? London, május 5. A Reuter-iroda bukaresti távirata a miagyar—román közeledésről számol be. összefoglalja a legutóbbi napok eseményeit: Károly király látogatását a magyar festőművészek bukaresti kiállításán, valamint azt, hogy Jorga miniszterelnök a magyar kormánytól kért professzort a bukaresti egyetemre a magyar irodalmi tanszék betöltésére és megállapítja, hogy Miklós herceg budapesti meleg fogadtatása nem maradt hatás nélkül. A tudósító azt hangoztatja, hogy a gazdasági válság közel hozta egymáshoz Keletenrópa agrárállamait. Könnyen meglehet, — véli a tudósitó _ hogy a gazdasági válság gyöngíti, sót felbontja a kisantantot. SÜLLYEDŐ PARTOK REGE MY írta: EGEI YIKTOE (25) ] Léifekzetfoijtva állták körül Balázsi. Néz- i ték szájtáiva, visszafogott lebe lelttel, ő pe- j dig tovább produkálta a „csodát", mig a száradó ujj felületéről lassan csúszni kezdett a ceruza és koppanva az asztalra hullt. Balázs némán hallgatta aztán Műkőmét, aki az okkult tünemény magyarázatával bajlódott. Mikor elimeuit, az a döbbenetes érzése volt, mintha az asszony szeme valami könnyű téboly felhőjén sütött volna rá. Tűzpiros virág Múltak a napok és a fővárosból egyire riasztóbb hírek jöttek. Garázdálkodnak a vészibÍróságok, ma itt, hóinap ott jellemnek meg é6 halál arat a nyomukban. Olcsó lett megint az emberélet. Haliloittáfc, hogy Pest uocáin halomban állnának a hulláik, ha egy RomaneHi nevű alezredes nem állítana gátat a rémuralom túlkapásainak. Más hírek is jöttek. Akcióba lépett a vörös hadsereg és győztesen nyomul előre, Kassa fölött járnak, valami uj megszállottság fűti és hajtja előre ezt a sereget és nyomában terjeszkedik és szervezkedik a szovjet. Mi fanatizálta ezt a rohamozó tömeget? Suttogni kezdték, hogy nem Kun Béla ideológiája, nem az egyesült európai proletárállam kiépítésének gondolata, keleten egyesülni az orosz szovjettel és együttes erővel megrohamozni és igába törni a nyugati kapitalizmust, hanem egy titkos irredenta jelszó: visszahódít ami a széthullott, szétdara- bolt ország régi határait. Ellenőrizhetetlen hírek voltak ezek. ivaszt sem lehetett hóditó útjában megállítani. A malom körül ragyogott a napfény és várágbaíborultak a kertek. Még a por is ezüstös fénnyel kavargótt és bódütó fizaggal áradt az egész levegő tenger. % ' Az -$fet pedig ment a tavasszal a maga j utján. Kiviláglott, hogy igy is lehet élni, ! ebiben a forradalmias, ember tfelszántó furcsa béketavaszban a téli nagy koplalások után. A faluban temetés volt. Az öreg plébános dőlt ki, nem bírta elviselni a fordulatot. Oly csendben múlt ki ebben a nagy kavarodásban, hogy csak néhány vénás szón y látta elmúlásában Isten intő ujját. A malomban most mlég buzgóbban belemerültek abba az életibe, melyből az események egy időre kivetették őtket. Mikóné folytatta kísérleteit Szandrával, de ezek a szeánszok nem hoztak újabb eredményt. Teljében itt volt a régóta áhított tavasz és csupa libegés és sugárzás volt a „boldogok szigete". Mikómé az enyhe estléken nagyobb sétára indult Bálázását. Habos, kammazsinsZélü felhők futottak az égen és Mükéné azt mondta rájjnk: álom táj!ék, — mert valami álomszerű volt abban, ahogy a messzire tágult horizontom különös alakzatokban összegomolyogtak. Merengő nagy szemekkel járt és alig beszélt, összefüggéstelenül mormolta a szavakat maga elé és elábrándozott, — igy látta őt Balázs, a szemének ezzél a téftovaságával és valami fojtott izzással, mintha a megszállottságnak flmiduimia lengené körül. Ilyenkor Balázs szégyennel gondolt rá, hogy félrevezette őket. Mükéné hitt a cselekedeteiben, rabja volt ennek az egész spirituális kör táncnak, kritikátlanul elfogadva a tüneményeket, ahogy eléje kerültek. Ha megszólalt, extatiikus rajongás fűtötte szavait, mintha teljesebb, felfokozóttabb életet 'élne és széles nagy gesztusokkal kisíérte beszédét. Most még fellengzőlbb és szertartásosabb volt, mini azelőtt, de nem kirívóan, é-s ez a rajongás és megszállottság, mely összeA kormánybiztos csak folyóügyeket intézhet! A legfelső közigazgatási bíróság legújabb döntvénye szikebbre szabja a községek élére állított kormánybiztosok hatáskörét Prága, május 5. A legfelső közigazgatási bíróság rendkívül érdekes döntést hozott egy csehországi községi kormánybiztos kifogásolt gazdálkodása ügyében. A döntés különösen Szlovenszkón és Ruszimszkóban fog feltűnést kelteni, mivel ott számos község élén kormánybiztos áll, aki sokkal nagyobb akciókat hajt végre, mint amennyire törvényes jogköre kiterjed. A közigazgatási bíróság Skuh- rova csehországi község lakosainak panaszával foglalkozott, mely elmondja, hogy a község képviselőtestülete nem akarta átvenni az ottani Huntirov telep iskolaépületének költségeit. A képviselőtestületet később feloszlatták és a község élére kormánybiztost állítottak. A kormánybiztos erre meghatalmazásával élve átvette az iskolaépület780.000 koronás költségét Skuhrov község terhére. A kormánybiztos intézkedése ellen a választók és adófizetők a járási hivatalhoz fellebbeztek, amely azonban éppen úgy, mint az országos hivatal elutasította fellebbezésüket. A választók a legfelső közigazgatási bírósághoz fordultak panasszal s ez a legfelső fórum a kormánybiztos intézkedését törvénytelennek minősítette. Az indokolásban hangsúlyozza a legfelső köz- igazgatási bíróság, hogy a kormánybiztos funkciója a városi ügyek vezetésénél csupán a folyó kötelmek teljesítésére van kobÜáíozva és nem hivatkozhat a legfelső közigazgatási bíróság 1925 évi 4420 számú döntésére, mert ez meritorikusan egyáltalában nem oldotta meg ezt a kérdést, hanem csak arra nézve döntött, vájjon a kormánybiztosnak jogában áll-e a községi takarékpénztárba való választást megejteni. A kormánybiztos csakis sürgős ügyekben lépheti túl hatáskörét és ez a sürgősség akkor áll fenn, hogyha a község kötelmét már a kormánybiztos működése előtt jogerős formában, azaz a községi képviselőtestület döntése mondta volna, hl. Iskolaügyekben azonban ilyen sürgősségről nem forrt lényével, elbűvölő sugárzást adott megjelenéséinek. Balázsban olykor felderengett, hogy Mi- kéné megszállott faágának rejtett oka van. Több volt a menekülésnél! Mintha nemcsak a tények ereje elől, a valóság világából, az élet elől menekülne, hanem mindezen túl valámától, ahová figyelme nem hatolhatott. Mi lehetett ez? Titkot sejtett mögötte. Homályban járt, valahányszor az asszony különös egyéniségének: magyarázatát kutatta. De tudta-e Mikénél, hogy titok lengi körül? Tudatában volt-e életének rejtélyes és ellbű- vülő izzásának? Balázs megmosolyogta okkult mesterkedéseit, de sohase ellenkezett, követte, nap-nap után kijárt a malomba. Aztán visszásnak kezdte érezni szerepét. Valójában csúnyán visszaélt az asszony hi- stzékenyiségével, ezzel tisztában volt. De be- vallhatta-e, hogy félrevezeti és hetek óta alakosikodik? Megjelenik a szeánszokon, helyesli cselekedeteit,' mintha hivő lélekkel 'követné, hinne ebben a spiritiszta tántor- gáisban s lelki menekülésben. Olykor azt kérdezte magától, ki tudná-e ragadni az asszonyt megszállottságából? Emlékezetében felbukkant egy jelenet. Mükéné megszállottan áll a szobában, vad lobogás és düh fűti szavait. Pongrácz az ajtóhoz vonszolja feleségét, Mikóné rettendt.es sértéseket frecskel rájuk, — Pongráozék meneküléséinek perce volt ez... Miért nem próbál ta már akkor visszarántani Mikénél, hogy a lejtőt megérezte? Ma talán már késő! Ott vannak a szakadék szélén. Hiába kapaszkodnak, minden máliiik„ daralbolcra töredezik, amibe kezük kap. Kezdte megvádolni mágiát, hogy {igenlésével még bőm yo lód of lábbá teszi a maloim- beüek helyzetét. Meg se értette már. miért erősíti meg az asszony hitiében? Valami mulasztás történt, jóvátehetetlenül elhibáztak itt valamit, — talán abban a végzetes órában, melyben próbára tette őket. Most pedig már nem tud kikeveredni ebből az elferdült életből. Milyen ;küllőmöá volt, ahogy Mikóné az álom tájakról beszélt! Az ő szeme úgy látta,. lehet beszélni és egyetlen törvény sem mondja ki az iskolaépítés sürgősségét. A legfelső közigazgatási bíróság legújabb döntése azért nagyiontosságu, mert világosságot teremt a kormánybiztosok hatáskörének egyik vitás pontjában. Ugyanis az 1925 évi 4420 számú döntését sokan úgy értelmezték, hogy a legfelső közigazgatási bíróság ezer int a kormánybiztos vagy direktórium a községi ügyek elintézésében ugyanolyan jogkörrel bir, mint a képviselőtestület. A legfelső közigazgatási bíróság legújabb döntésével korrigálta ezt a téves nézetet. JelUcoe tengernagy a légi leszerelési sürgeti London, május 5. Lord Jellicoe tengernagy, ki a világháborúban az angol haditengerészet vezérkari főnöke volt, a londoni egyetemen tartott előadásában érdekes leleplezésedet közölt a világháború eddig nem ismert válságos óráiról. Bevallotta többek között, hogy a német buvárhajóbarc jóidéig nagyobb sikerrel járt, mint gondolni lehetett volna s a kereskedelmi hajóknak hadihajók által való fedezése 'teljesen eredménytelen maradt mindaddig, mig fel nem találták a buvárhajó egyetlen ellenszerét, a viz alatt robbanó gránátokatA múlt tapasztalatai, lord Jellicoe szerint egyáltalán nem indokolják azt a reményt, hogy a háború korlátozására a béke idején létesített egyezményeket a hadviselők a háborúban is be fogják tartani. A repülők — úgymond — bombáztak és bombázni fognak nyílt városokat, s védtelen gyermekek és nők ezreit fogják legyilkolni s a buvárhajók rendeltetésüknek megfelelően továbbra is el fogják süllyeszteni a kereskedelmi hajókat. A légi leszerelésről — úgymond — még soha nem volt szó, holott éppen * légi háború a legvadabb és legfeegyetlenefbftx hogy scaelletmikezetk felhőbokrokat ültettek az égre, karrmazsiinpa r ipán vágtató lovast közibük és titkos erők fát, füvet, ember! mozgattak. Minden lépésük felett eluralkodott a túlvilágnak ez a titokzatos mozgató hatalmú éls az asszony démoni sugallatok kereszttüzében, az idegeire dobott finom őrületben felgyújtva járt. A tavaszi, rögök, az izzadt föld émelyítően meleg leheletétől forrón lükteíett Balázs feje. Mikor a malomba értek, fejfájásról panaszkodott. — Orvosság nélkül elmulasztom a baját. De fejezni fogom, — jelentette ki az asz- szony. Balázs elmosolyodott. Tompa kábulatban hagyta Műkőmét cselekedni. Az asszony bevezette Balázst a vendégszobába. — Miért éppen itt akár défejezni ? — csodálkozott Balázs magában. Eszébe jutott, hogy Miikió a városba ment, épéi előtt vi szaza se fér. Ez a tudat zavarba hozta. Végig- heveirt aztán a díványon, ahogy Mikóné parancsolta. Edények csőmentek a konyhában, az udvarról behallatszott Szánd ró monoton dalolása. Az egész malom álmos pihenésbe hajlott. Az ég alja borusszürkébe mázolod o tt, sötét lett, d.e nem gyújtottak világosságot. Balázs zsibbadó eszmélettel feküdt a pam- lagoin, érezte maga felett az asszony lomhán 'járó karjait, ahogy delejezi, és egész festében nyugtalan vágyódás gerjed!. — Mulilk a fájás, ugy-e? — hallotta Mikóné forró hangját. Csakugyan enyhült valamelyest a feje lüktetése. A szeme csodálkozva ráfordult az asszonyra. Lassan mintha tűz gyújtotta volna fel a testét, de ez nem volt bántó, ahogy a bőrét sütötte, perzselte és egyre sodróbb áramlásiba hozta vérét. Furcsa, bizseregíető jóiérzés töltötte el; egy percre elállni osodoit, belezuhant érzékeivel valami kéjes szédületbe, ott érezte magán az asszony motoszkáló kezeit, mintha ruhája lehullt volna és meztelen testtel heverne a kábulatban, mely ködbe borította agyát,
