Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-05 / 102. (2619.) szám

2 Ruszin válasz a szlovákok magyarellenes demonstrációira XJngvdr, május 4. (Ruszinszkói szerkesz­tőségünktől.) A Sztovenszkósaerte rendezett és & magyarországi szlovákok „elnyomatása" ellen tiltakozó népgyülésekkel kapcsolatban az eperjesi ruszinok Nanodnaja Gazeta c. lapjában, amely az eperjesi orosz nemzeti párt sajtóorgánuma, cikk jelent meg, melyben V lap szerkesztősége felhívta a ruszinokat, hogy az április 26-iki tiltakozó gyűlésen a ru­szinok a szlovákokkal szolidárisán tüntesse­nek a magyarországi szlovákok „elnyomása" ellen. A cikkre most adta meg a választ az Ung- váron megjelenő Russkij Vistnik c. ruszin lap, amely az Autonóm Földmives Szövetség (Kurtyák-párt) hivatalos lapja. — Ezt a felhívást nem hagyhatjuk meg­jegyzés nélkül — irja a lap — mert először nem igaz, hogy a magyarországi szlovákok meg vannak fosztva jogaiktól, másodszor ezek a szlovákok ott nem panaszkodnak, harmad­szor, mi ruszinok csak akkor támogathatjuk a szlovákok agitációs törekvéseit itt, a köz­társaságban, ha a szlovákok testvéri magatar­tást tanúsítanak népünkkel szemben. De Szlovenszkó orosz részeinek elszlo- vákositása, autonóm jogainak elhanyagolása, orosz iskoláink üldözése lehetetlenné tették a velük való szolidáris munkánkat. — Ha a szlovákok nem ismerik el a kár­pátorosz nép politikai és kulturális jogait és a népszámlálásinál tömegesen Írják be a ru­szinokat szlovákoknak, akkor a szlovákoknak nincs joguk a magyarországi szlovákok hely­zete ellen manifesztálni. — A Narodjana Gazeta — Írja végül a Russkij Vistnik — tulvakon engedelmeskedik a cseh nemzeti demokraták soviniszta parancsai­nak. A Ljapcsev-kortnány marad Szófia, május 4. Ljapcsev dezignált bol­gár miniszterelnök megkísérelte, hogy koalí­ciós kormányt alakítson, de kísérlete csődöt mondott. A dezignált miniszterelnök tegnap délután megjelent a királynál és két és fél­órát tanácskozott vele. Az audiencia után az njságtróknak kijelentette, hogy a tlzennégy- napos krízis után visszavonja a jelenlegi kor­mány lemondását s Így minden a régiben ma­rad. A régi Ljapcsev-kormány folytatja mun­káját. Csak botrányokozás miatt Ítélték el az agrárpárt losond vezetőiét nemzetgyalázási Mnperében Besztercebánya, május 3. (Saját tudósítóink- tói.) A besztercebányai kerületi bíróság Zverina-tanácsa e napokban tárgyalta Mar- gócs András dr. losonci ügyvédnek, a cseh­szlovák agrárpárt helyi vezetőemberének rendtörvényes bünpörét, amelynek pikáns politikai mellékizt ad az a körülmény, hogy az államügyészség a losonci csehszlovák körökben fontos szerepet játszó ügyvedet a cseh nemzet gyaiüázásáért fogta perbe. A vád szerint Margócs András dr. múlt óv november 10-én esle 9 óra után a losonci Koraó-kávéházban cigányzene mellett mula­tott és a szomszéd asztalnál nyugodtan ülő csehszlovák tisztekre rendkívül sértő meg­jegyzéseket tett. A tárgyalás iránt érthető okokból szokatla­nul nagy érdeklődés nyilvánult meg. A nem- zetgyalázásért vád alá helyezett Margócs dr.-t kollégája, ifj. Bazovszky Lajos dr. ügyvéd védte. Tanúként a kávéházban jelen vofllt öt törzs­tisztet és hat polgárt hallgattak ki, az utób­biak egytöl-egyig a losonci csehszlovák tár­saság vezető egyéniségeinek sorából kerül­tek Iri. Mindenekelőtt a törzstisztek mondták el a bí­róság előtt, hogyan történt a kávéházi inci­dens. Rada József «és Busók Béla tözskapitá- nyok vallomása szerint Margócs dr. este 9 óra tájban jött a kávé­házba s a tiszti asztal szomszédságában az üres asztalhoz telepedett. Pezsgőt rendelt, maid asztalához intette a cigányt és énekel­ni Kezdett. Pár perc múlva abba hagyta az éneklést és minden ok és előzmény nélkül a tisztek felé cseheket sértő, durva kifeje­zést kiáltott át szlovákul. Az asztalnál ülő öl törzstiszt ennek dacára higgadtan viselkedett, nem reagált Margócs dr. sértő megjegyzéseire! hanem odahivatták a főpincért és kérték, hogy küldjön rendőrök­ért, akik majd leigazoltatják a sértegető! A főpincér ki is ment és utána ment az egyik törzstiszt, aki szintén értesíteni akarta a ha­tósági közegeket. A tiszti társaság nem is­merte Margócs dr.-t, nem tudták kivel álla­nak szemben. Rövidesen megérkezett az előhívoft rendőr, aki jól is­merte a losonci ügyvédiöt, ezért nem is igazoltatta le, hanem elment jelentést ten­ni az ügyeletes rendőrtisztnek, akitől további utasítást várt. A rendőr eltá­vozása után Margócs dr. már csendesen vi­selkedett. A törzstisztek tanúvallomásukban egybehangzóan úgy vélekednek, hogy Margócs dr. be volt ugyan csípve, de nem lehetett olyan részeg, hogy ne tudta volna átérteni a sértő kifejezések súlyát. A kínos incidens után pár perccel a kávé­háziba lépett Sebek dr. kórházi' főorvos, a vádlott barátija, akit értesítettek aiz incidens­ről és aki azért jött, hogy barátiját lecsilla­pítsa és hazavezesise. A törzstiszti társaság szem- és fii Kamija volt ennek a jelenetnek és nyugodtan he­lyén maradt, amíg a kórházi főorvos kive­zette a kávéházból Margócs dr.-t. Ezt a tényállást adták elő a tiszti társaság többi tagjai1 is. Sebek dr. kórházi főorvos tanúvallomásá­ban elmondta, hogy Margócs dr.-inak az is­merősei lakására jöttek és értesítették a történtekről, miire ő rögtön a Kjprzó kávé- házba sietett és ház a vezet te onnan barátját. Otthon rázárta a lakás ajtaját és magára hagyta. Mikor másnap a kerületi főnökkel együtt felkor esték Margócs dr.-t, az semmire sem emlékezett vissza. A tanú kifejezést ad ama meggyőződésének. hogy Mangócs dr. jó és meggyőződétses cseh­szlovák, akiről fel sem tételezhető, hogy tu­datosan ilyen inzultusra ragadtatta volna magát. Az állami ügy ész megkérdezi, a tanú­tól, , nem tartja-e valószinündk. hogy Margócs dr. gondolkodására hatással lett volna az a körülmény, hogy nem teljesültek teljes mértékben vágyai s nem nevezték ki álla­mi közjegyzőnek. A tainu lehetetlennek tartja, hO'gy a kineve­zés elmaradása ilyen változásokat idézett volna elő a vádlott gondolkodásában. Az ügyiész erre megjegyzi', hogy ha Margócs dr. tökéletesen részeg is lett volna, ez sem nyomna a latban, minthogy köztudomású, hogy éppen a gyermekek és a részegek szőkítik megmondani, ami a szivüket nyomja. Kihallgatta a bíróság Cxiemvartot kerületi főnököt is, aki Margócs dr.-t hót éve Ismeri • állíthatja, hogy az ügyvéd mindig őszinte csehbarátnak mutatkozott. Most egymás után vonulnak fel a mentő tanuk: Horák János mérnök, Vojek János dr. losonci orvos, Han­1931 májas 5, kedd. gos Kálmán főpincér, Rosenthal Vilmos lo­sonci tanár, Horák János és Vojek dr. amel­lett tesznek hitet, hogy a vádlott jó csehszlovák tolt és ellensége az o-utoncrm'ista mozgalomnak, a főpincér és Rosenthal tanár pedig arról tanúskodik, hogy Margócs dr. az inkriminált kijelentés megtételekor minden jel szerint beszá m i tha tat ián ul részeg volt. Az államügyész vád beszéd ében kételke­dett, hogy Margócs dr. valóban olyan nagyon részeg lett volna. Utalt arra, hogy az ügyvéd saját lábán jött a kávéházba, ott pezsgőt rendelt, de alig ivott belőle s ami­kor az incidens után Sebek főorvos odajött az asztalához és hazahívta, rögtön szót fo­gadott. Már pedig tudvalevő dolog, hogy részeg em­berek nem hallgatnak az első békítő és ha­zahívó szóra. Elismeri az állam ügy ész, begy a vádlott jó hazafi lehet, hiszen jól menő ügy­védi irodája van, de nagyon is lehetségesnek tartja, hogy despe- ráMa Margócs dr.-t a közjegyzői kinevezés elmaradása, bánatában ivott és gyaldzta a cseheket. Ifj. Bazovszky Lajos dr. losonci ügyvéd védő- beszédében különösen kiemelte, hogy a vád­lott egyénisége, nemzeti öntudata kizárja azt, hogy a cseheket komolyan becsmérelni akar­ta volna. Rövid tanácskozás után a bíróság Ítéletet hirdetett: bebizonyitoltnak vette, hogy Margács dr. az nüáriminált kijelenhet erősen ilhantíndlt állapotban tette meg és ezért öt a nemzet- gy alá zás vádja alól felmentette. viszont e l járás át közbo Irány okozás nak minő s ttv e kihágásért 50 korona pénzbüntetésre ítélte az ügyvédet. Az államügyész a felmentő ítélet ellen fel­lebbezést jelentett be. —. Miklós román herceg átutazott Budapes­ten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Miklós román herceg tegnap este 10 órakor egy hölgy társaságában autón Budapestre érkezett! A herceg és kísérője a nyugati pályaudvar ét­termében megvacsorázott, majd a herceg a höl­gyet főlsegitette az Orient-expresszre. ő maga pedig autójával továrohogott. Utjának célja is­meretlen. — B*ernégys*á* eipőmunká* wtrájkol Budapes­ten. Budapesti Baerfoeesstöségiftok tefteíofflédja: A ma­gyar otpötpaffl «afan4fban 1400 mmn&to mttr&fkoi. A BtítrájSc óba, hogy » roanfctecfc 88 nándákos bér- egnetewt kértek, arak t BDuotattóófc nem adtak meg. A ikümretáWrt a munkások 4b * murikaadók kö­rött Andirefka f<5k«jpitányhetyvtóes végért. Ameaiy- nyíben a tárgyalások nem veaetaek megegyezésre, rövidesen ar ősze* dp-ómunlkáieoöc Wbrájkba lépnek. SÜLLYEDŐ PHRTOK REGEMY Irta: EGEI VIKTOR (24) Fel voltaik gyújtva, be voltok feszítve az időbe, keményen, mint az aoélnyilak. Arról nem akartak tudni, hogy a tulajdon csak lát- rz61 agos, hogy a forradalom, mely földet tolt a talpuk alá, eltörölte a telekkönyvit. Ébre­dő értelmiségük nem juttatta őket odáig, hogy felismerjék a diktatúra lényegét, ami­hez tiz átformáló esztendő is kevésnek bizo­nyult volna. A föld éhsége eluralkodott raj­tuk és ez a mohóság irányította cselekedetei­ket. Mozgásban voltak, őket a mozgó kerék az élre vetette. — A koplaló város tudja, hogy itt még akad tiszta kenyér és hamisítatlan tej! — -mondta Mikó, aki a maga fapazztolatoira, a malomban lisztért kokiülök százaira utalt. — A # város kövezete meddő, a gyár verejtéket és vért habzsol és értéktelen papiirt ád érte. Klet csak a földben van. Csodálatos, kifogy­hatatlan élet!... Az éhes város enni akar, ezért udvarol a parasztnak. Hajtandó most a nyakába ültetni, hogy egyszer mást kapjon a gerslinél, a knkoricakenyérinél és békemód­ra jóllakhasson. Ez az időmérlegeliós csupán játék a szavak­kal, gondolta Mikómé. őfc csak állnak az idő­ben, kiborítva önmagukból, mint könnyű já­tékszerei ennek a rejtelmekkel teli életnek. Hallgattak s a csönd hidat vert köztük. Ajz első percek idegenkedése elmúlt. Janka néni a teát hozta. Uzsonna után Mikóné becsön­gette Szandrát. 5. így kezdődött aznap Miikóné munkálja. Szánd ró hipnótikus álomba merült. Jolán a°szony a zongora mellé parancsolta és Szandid csakhamar kalimpált. Amint értol- mmM) akkord jBfiMbttftnfje n§ai tMA, az asszony szóméi jelen tő'ségteljesen felcsil­logtak. — Ez csak a kezdet! — biztatta férjét és Balázst. Rövidesen tökéletes muzsikát fognak hallani, miihelyt zenetudó szellem veszi igénybe Szandró mediáló képességeit. Nin­csen messze az az idő, mikor elhunyt nagy művészek játékában fognak gyönyörködni. Parancsára Szandró énekelt. Mély torok- hangiján olasz katonanótába fogott, aztán egy Verdi-opera dali auifoszlánya ' t nyaggatta, vé­gül megmakacsolta magát és Miikóné ismé­telt parancsaira csak artikulálatlan hango­kat hallatott. — Mára talán elég volt — szólt az asszony, aki nem akarta kifárasztani médiumát. Hosz- szu idő után az első kísérlete volt. Felébresz­tette Szandrót. Az olasz boldog viigyorral hagyta el a szobát. Az asszony felélénkülve járt-kelt. Érezte, hogy pihent testében megfeszülnek ajz idegei. — Nem szabad megelégednünk azzal, amit Szandró produkál. Hitvány esze meggátol a haladásban. Magunkkal is próbát kellene tennünk. — Hogyan gondolod ezt? — kérdő Millió. Az asszony rögtön belefogott a magyará­zatba. Asztalhoz telepednek mind a hárman, ceruzával a kezükben. Ki kell kapcsolni vilá­gias gondolataikat és elmerülve vám tok kell, míg a kezük Írásra mozdul. Ő könyvekből tudja, hogy türelmes és áMtotós próbák után célhoz kell érni. Napok, sőt hónapok telhet­nek el ebben a várakozásban, de vau úgy, hogy már az első kísérletnél utat tör az ava­tatlan kéz mediáló képessége és a szellem életjelit ad. Asztalhoz Ilitek, ahogy Mikóné rendelke­zi,'. Mikó. csakhamar elmerülve függesztette tekintetét az előtte fekvő papírlapra. — Könnyen kell fogni a ceruzát és csak leheletnyire érinteni vele a papárt, hogy a jelentkező szellem ne találjon fizikai ellen­állásra — intette meg őkét az asszony. így maradtak percekig. Csend ülte meg a szobát, hallani lőhetett az egész ház mozgá­sának apró zajait. Negyedóra eltelt. Mikó kikapcsolta gondo­latait és fújtatva lélekzett. Áhítatot erősza­kolt magára. Górcsőé akarásának bélyege ki­ült elbámult arcára. Olykor halk kiáltásban tart ki. Azt hitte, a kezét már-már hatalmá­ba kerítette valamilyen természetfeletti erő. Visszafogta Mlekzetét. Aztán elszégyenüllten fejet hajtott. Elfáradt ujjaimak hegye lükte­tett csupán idegességében. Ahogy Balázs a két próbálkozó embert nézte, kínzó vágy merült rá. Tűrhetetlen volt ez az inger, foriróság futotta el, annyira a ha­talmába ejtette a vágy, hogy megtréfálja Őket. Ceruzája hirtelen megmozdult és sebes kö­röket kezdett róni' a papiroson. Látta az asz- szony tűzben fellobbanó szemeit, megbánás 'ébredt benne, de épp hogy átvillant rajta, annyira rabja volt már a kívánságnak, hogy nyomban folytatta a játékot. — Ne nézzük a kezét és maga is fordítsa el másfelé a szemét — szólalt meg az asz- szony, aki szigorúan ragaszkodott az előírá­sokhoz, melyek a kísérlet sikere érdekében megszabták a teendők módját és mikéntjét. Balázs nevetett magában. Csodálatosan érzékenyek lehetnek ezek a 'szellemek, hogy csak ilyen szertartásos közeledést tűnnek meg és a legcsekélyebb vétségnél azzal bün­tetik meg a hívőket, hogy aznap nem je­len tkezmek többé. Jolán asszony szigorúan megkövetelte, hogy a spiritiszta érintkezés szertartásossá­ga csorbitaítlan maradjon. Utasítása zavarba hozta Balázst. Tudta, hogy követnie kell az utasítást, ha azonban nem figyel az asztalra, nem látja kezének mozdulását, nem folvta*- b a hja a játékát. Ahogy igy feszengve rótta a költőiket* eszébe öMjött a menltósgojado.lat, E&y népies rajzimintám emlékezett vissza. Gye­rekkorában gyakran látta hímzéseken és gyakran rajzolta Is. Lopva sandít ott csak a kezére és sebesen felvázolta a® Ismerős min­ta vonalait. Amint elengedte az irónt, magám érezte az asszony csodálkozó pillantását. Ez az önfe­ledt csudákt megint zavarba hozta Mikó is abbahagyta a miaga próbálkozását Nagy figyelemmel nézték Balázs rajzát. — Művészember jelentkezett! — állapí­totta meg Mikóné diadalmas mosollyal. — Ah, Balázs, mindig tudtam, hogy maga volna a mi lega.ltoa.lmaisabb médiumunk. Csodála­tos dolgokat produkálhatnánk, ha maga is akarná. Balázs egész lelkében megrendült. Hogyan lehetett, hogy egy percig sem kételkedtek henne? Mi volt ez? Mi történik itt? Kutató szeme szinte el szégyen ült en elsiklott M iko­néról. Nem látta rajta, hogy felül tette őket? Ha ő akarná, alkalmas médium volna! Emlékezetében felmerült az a jelenet, mi­kor Pongrácz jelenlétében az asszony meg­próbálta hipnotizálni. Forró lett a feje ettől az emlékezéstől. Ha Pongrác/, nem lep köz­be, Mikóné legyűri akaratát és álomba me­nti. Szégyenletesen gyöngéknek bizonyultak akkor az idegei. Most egyszerre megválto­zott a helyzet, ö került fölibe, tehetetlen bábja az asszony, azt teheti vele, amit akar! Mákóné folytatni kívánta a kísérleteket. Ismét asztalhoz ültek és most valami egészen elképesztő dolog történt. Amint Balázs a ceruzát fogta, a hosszas erőltetett mnrkolásfól kicsapott a verejték a kezén.. Ahogy aztán szétvonta ujjait, a ce­ruza rátapadt a mutatóujjára. Megemelte lassan a kezét és a ceruza függve maradt rajlta. Gyatra háborús gyártmány volt; a melegben felengedett a felületén lévő lakk és a nyirokkal összevegyülve ragasztós-zen­nek bizonyult. Ez produkálta a jelenséget. Mikóné fanatikus lobogásaal figyelt. — Nézd, Emd.ie, valaki fogja Balázs ke­zét! — sikolt ott a halkan elbámult rajongás­sal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom