Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-31 / 123. (2640.) szám

/ MM SZÁMUHK ü KÉPES HÉTTEL 28 3iDfll

^m,., 5f3tejjL raMT ly ^ —————i^—mímíc^airmiii rnmiKjwii.’gM'miiiimnaiiiaa—»

Ára_SJmmaea

Előfizetés’ ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kfc; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ár® 1.20 Kí, vasárnap 2. —Kt

A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő:

DZURAHY1 LÁSZLÓ FORGACfí GÉZA

Szerkesztőség: Prigall. Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága DL Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184.

SŰRQÖNYCIMi HÍRLAP. PRAHH

LA REME DU DÁNUBE

Irta : Szvaiká Pál dr.

Prága, május 30.

Nem én mondom, hanem az a kétszázötven delegátus állítja egyhangúan, aki résztvett a Népszövetségi Ligák Uniójának tegnap befejeződött budapesti kongresszusán, hogy szebb és kellemesebb miliőben sohasem ülésezett. A magyar fővároiS a negyven nemzet képviselőjénél elhatározó, nemzetközi sikert aratott. Bevonult a kontinens legkeresettebb és legnagyobb presztízzsel rendelkező idegenforgalmi helyei közé és a magyar utazási propaganda ügyességével bizonyára el fogja érni, hogy a Bécsbe özönlő sok százezer idegen (Bécs ma Pária után a kontinens legnagyobb idegenforgalommal rendelkező helye) legalább egy napra átrándúljon a dunaparti fürdőmetropolisba, mely joggal viseli a „rei- ne du Danube", a Duna királynője hízelgő nevét. Ügyes gondolat volt, hogy ez a propaganda teljesen Bécset tette meg az idegen toborzás központjává s ahelyett, hogy drága és nem igen eredményes reklámmal behálózta volna Európát, a koncentrált bécsi agitá- ciőval csak azt kívánja elérni, hogy az osztrák főváros látogatói Budapestet is programjukba vegyék. A rendszer kitünően bevált, amit a magyar főváros nem utolsó sorban a pompás dunai ut vonzóerejének kihasználásával, a kitűnő vasúti és légi összeköttetéssel — és azzal a széles, egyenes, gondozott, aszfaltozott bécs—budapesti autóúttal ért el1, amelyről éppen egy cseh delegátus mondotta nekem, hogy Európa legtökéletesebb ország- utja.

Az az idegen, aki egyszer a ragyogó tavaszi napokban eljön Budapestre, visszatér, tízszer, százszor visszatér oda. Láttam az elragadtatást, amellyel olyan államok delegátusai jártak-keltek a magyar fővárosban, amelyek nem éppen mondhatók Magyarország barátainak s amely elragadtatásnak viharzó tapsorkán közepette Cantacuzene román hercegnő adott szinte extatikus kifejezést. Nem, ennek a szépségnek nem lehet ellentálkü. Tiz év óta idegen nagyvárosokban élünk, megszoktunk, megszerettünk sok mindent, de ha most Budapestre utazunk, csak ámulni tudunk s meg kell állapítanunk, hogy ennek a városnak szépsége párját ritkítja Közép- európában. Elsősorban a rend és a tisztaság hat meg. Minden ragyog, minden szabályos, s a feledhetetlen szépségű uccák széles, csillogó aszfaltsáyjai a geometriai ábrák tökéletességének szemlélésekor érzett jóérzéssel töltik el az embert. Az uccák különben is páratlanok, s ha a házak, amelyek stil-U9fejlődé- sét durva erőszakkal megállította a háboru- utáni szegénység és nyomor, nem mindig a legmodernebbek, az uccák ellen senki kifogást nem emelhet. Mig Prágában például a barokkpaloták és a dessaui modemségü házak gyakran művésziesebb hatást érnek el, mint Budapest kereskedelmi uccáinak a múlt század vége és a huszadik század eleje szerencsétlen stiluszavarában épített épületei, addig a csehszlovák főváros rendezetlen, durván kövezett, zavaros uccái nem mutatkozhatnak a magyar főváros sima sugárutai mellett s hevenyészett középületei, szállói sem érnek föl Budapest mondainségéhez és előkelőségéhez.

Ajz esti Dumapart feledhetetlen élmény. A látmpák ezreinek1 csillogása, a kivilágított hidak, a reflektorfényben fürdő Gellérthegy, vár és Halászbástya, Margitsziget bája és finomsága, a flürdőpaloták Európában sehol utói nem ért luxusa, a hévizek, a

strandok, a gyógyhelyek, a szeíbbnél-szebb szállodák sora, a dumaparti korzó, a parlament és a többi palota örökre bevésődik annak emlékezetébe, aki először látja. Mennyi energia, önfeláldozás és fojtogató nyomorúságokat lebiró tiszta optimizmus kell ahhoz, hogy a régi jóiéit ittmaradt emlékeit., ha szerényebben és óriási erőfeszítések árán is, kondícióiban lehessen tartani a mai gyilkos világban lés Budapest szépségeinek felkihá- Jásával ide vonzani az idegent, akiinek jóindulatára az országnak nagy szüksége van. Ezt a nehéz munkát csak két város tudta megvalósítani Európában: Bécs és Budapest. S ha mindehhez számításba vesszük a vendéglátó magyarok előzékenységét és finom udvariasságát, amiivei a legdülkösebb delegátust is lebilincselték, elképzelhetjük, hogy a kongresszus tökéletes keretek között zajlott le. Az az idegen, aki érintkezésibe került a magyarokkal, önökre a barátja marad. Sokan itamuillhatnának tőlük, hogy miiként kell személyes 'szimpátiákat ébreszteni a külföldiekben. A prágai intellektuális folyóiratok hetek óta busán értekeznek és anké- t óznak' árró: a fájdalmas témáról, hogy mént nem tudnak a cseh utazók a külföldön rokon szervet kelteni Nos, utazzanak Budapestre, ahol először az fog történni, hogy

Madrid, május 30. Az utóbbi napokban a spanyol kormány helyzete az állandó belpolitikai forrongás és a pezeta krízise miatt megingott. A miniszterek a tegnapi minisztertanács után megcáfolták ugyan a napok óta keringő krizishireket és közölték, hogy az ideiglenes kormány a nemzetgyűlés összehívásáig föltétlenül együttmarad.

Mindazonáltal a valuta értékének gyors lemorzsolódása általános aggodalmat kelt az országban. A nép úgy véli, hogy a német inflációhoz hasonló események előtt áll. A behozatali vállalatok hetek óta forgalom nélkül állanak és a kiviteli cégek sem dolgozhatnak, mivel a kormány reájuk parancsol, hogy a rendelkezésükre álló devizát azonnal váltsák be. A valuta elleni roham oka a külföld bizalmatlansága és a belföldön uralkodó nyugtalanság. A külföldön és a belföldön egyaránt túlzottan Ítélik meg a helyzetet és utolsó betűig elfogadják a szélsőséges lapok érveléseit A pezeta zuhanásának nincsenek gazdasági okai. Az árindex, a kereskedelmi mérleg és a termés állása kielégítő. A kormány számos takarékossági intézkedést foganatosított s ezeknek az intézkedéseknek inkább jó, mint rossz eredménnyel kellene jármok. A spanyol bank ugyan parancsot kapott, hogy a bankjegyforgalmat hatmilliárdra emelje, de ez a tény magábanvéve nem nyugtalanító, mert már tiz évvel ezelőtt elhatározták, hogy a bankjegyforgalom hatmilliárniegsze'rétik a magyarokat és mesterségesen táplált előítéleteik elpárolognak, mint a kámfor, másodszor meg tanulják, ha ellesik, hogy miként kell társadalmilag és egyénileg a külföld rokon szén vét elnyerni, mert nem elég a kollektív szimpátia, amit politikai okokból esetleg egy állam a másik állam iránt érez, hanem e múló fememént mélyebb, személyes vonzalmakkal kell alátámasztani. Ebben a viszonylatban jellemző az, amit egy Prágát jól ismerő holland delegátus mondott nekem, a csehszlovákiai magyarnak: „A csehek és a magyarok között az a 'különbség, ami a németek és a franciák között. A cseh a németnek felel meg: imponál kollektív energiája, építőé re je, a magyar a franciának: lenyűgöz egyéni kedvessége, szeletet remélt óság a. A cseh és a német koll^ktivum tetszik, a magyar és a francia individuum. A kolllektivumot tisztelhetjük, csodálhatjuk, de sohasem férkőzhe- tik a 'szivünkhöz, mindig marad benne valami szüriperszonális és félelmetes. Az individuumot szeretjük, mindent megbocsátunk neki és a pártjára állunk. Ez az oka a franciák világszeretetlének, holott kollektív szempontból sokszor hibákat követtek el. Ezért szeretjük a magyarokat is és a rossz emlékek hamarosan elmúltak. Oh, le Hon- grois! II est charmanfc, ravissant, é'ipotant!" *

Ha a Népszövetségi Ligák TTni ójának tizenötödik kongresszusáról beszélünk, elsősorban arról a városról és arról a népről

dig fölemelhető. Általában a tőke külföldre való menekülését tartják a krízis okának, mert ez az akció körülbelül 800 millió pezeta értékű bankjegyet vont ki a forgalomból, amit a közgazdasági élet természetesen rendkívül megérez. Ezenkívül a nép óriási pénzösszegeket rejt el az országban, különösen ércpénzt és valutát, mert a spanyol pénz elértéktelenedésétől tart. Azonkívül a polgárság attól fél, hogy a csőcselék a templomokhoz hasonlóan, a bankokat is meg fogja rohamozni s igy még kellő időben kiveszi pénzét a pénzintézetekből. Az Oroszországgal kötött naftaszerződés sem hatott kedvezően. Bizonyos körökben attól tartanak, hogy azt a pénzt, amit Szovjetoroszország kap Spanyolországtól, Moszkva a spanyolországi kommunista propaganda erősítésére fogja fölhasználni. A kormány egyáltalán gyöngének bizonyult és különösen a templomok elleni roham alatt nyilvánult meg, hogy a szovjetpropagandának nem tud gátat vetni. Ha a tőke és a gazdasági élet lekiizdi a Spanyol- országban a jelen pillanatban uralkodó mérhetetlen pesszimizmust és a kormány erős kézzel véget vet a nyugtalanságoknak, akkor a valutapánik is megszűnik és a helyzet újból normálissá válik. A legfontosabb föladat, hogy a nemzetgyűlés összeüléséig tartó veszedelmes időszakot a kormány legyőzze. A remény meg van arra, hogy a négy hét elmúlik anélkül, hogy nagyobb bajok történnének.

kellett megérni éhezni, ahol a tárgyalások lefolytak.. A „Reinei du Danube“ elhatározó sikert aratott valamennyi delegátiusnáL Mindenki a legteljesebb mértékben meg volt elégedve, amit az a szinte páratlan ti’szteletmegnyilvánulás is bizonyít, amivel a delegátusok a vendéglátó város és a vendéglátó nemzet nagy reprezentánsát, Apponyi Albertét körülvették. Az ősz magyar állam- férfiú kimagasló alakja uralkodott az összejöveteleken. Ahová hejött, megváltozott a vita tónusa, ahol megjelent, nemesebb és tisztább lett a hang. Nem csoda, ha a vezetése alatt lezajlott ünnepségek és fogadtatások kitünően sikerültek, igy a pünkösd- vasárnapi parlamenti megnyitás és a keddi fogadtatás Magyarország kormányzójánál, melyről valamennyi delegátus szintén a legjobb emlékeket vihette magával. Nem volt túlméretezve s a királyi vár pazar termeiben s az ellőnyár teljes pompájával viruló várkertíben, Buda és Pest palotatömbjei fölött, nemes egyszerűséggel és -méltósággal zajlott le. A külső keretet a három másik fogadtatás méltóan egészítette ki: a vacsora a Hungáriában:, az estély a miniszterelnöknél és a tea a képviselőház elnökénél.

Ez volt az a keret, az a imililiő, amit Reime du Danübe adott delegátus-vendégeinek. Mindenekelőtt ezt kellett néhány szóval megköszönni, mint ahogy valamennyi delegátus megtette. A konferencia érdemleges részéről, a tárgyalásokról, az eredményekről és a feladatokról a legközelebb szólunk.

Madrid, május 30. Maura belügyminiszter és a konzervatív republikánus párt többi vezére nagy erőfeszítéseket tesz, hogy Alcala Zamorát eltérítse szándékától és lemondásának visszavonására birja. Mint ismeretes ugyanis, az ideiglenes spanyol kormány miniszterelnöke elkedvetlenedett és a belpolitikai harcok következtében bizalmas baráti körének fölajánlotta lemondását. Egyúttal pártjának vezetésétől is meg akar válni. Maura igyekezetét egyelőre nem kiséri siker és Zamora hajthatatlannak mutatkozik. Brie- to pénzügyminiszter is fölajánlotta lemondását, mert nem tudja megállítani a pezeta zuhanását. A pénteki börzenap után valóságos pánik szállotta meg a kormányköröket, mert a spanyol valuta lemorzsolódása egyenesen katasztrofálisnak mutatkozott Viszont a külügyminiszter kijelentette, hogy a spanyol kormány összetételében egyelőre semmiféle változás nem fog történni.

A lövő héten fiioszlatják a magyar képviseiőházat?

Biídjaipest, május 30. (Budapesti .szerkesztőségünk itelefotojeLentése.) Az Est jelentése szerint bizonyos, hogy a jövő héten föl oszlatják a képviseiőházat A láp megállapítja, hogy már a miniszterelnök környezetében sem cáfolnak és Bethlen állítólag már tegnapelőtt kiadta az utasítást, hogy a közigazgatási apparátus legerőteljesebben készüljön fel a júniusi választásokra. A választások ugyancsak e lap szerint junius 24 és 30 között lesznek.

Ne fogadja el a lapot a mélynyomást! 8 oldalas képes melléklet nélkül

A spanyol köztársasági kormányt a pezeta romlása a bukás szélére taszította

Zamora lemond? — A krízis okai — A valufapánik