Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-03 / 101. (2618.) szám

18 m«<^-?4\GfoSR-HlRlíaK 1931 mája* 8, T&*árai!íp. A masirsr nemzeti párt Európa államaíaak hivatalos kciilaméinvei buzafogyasitása hivatalos küzleméitifei Határozati javaslat a trágyatelepek épít­kezésének segélyezésére A szlovenszkói országos választmány az 1931. évi költségvetés keretén belül 60.000 koronát enge­délyezett az 1931. évre trágya telepek építkezésénél felmerült költségekhez való hozzájárulásra. Ezek a segélyezések a kővetkező feltételek mellett enge­délyezhetek: 1. Az akció végrehajtására a pozsonyi földműves- tanács hatalmaztatok fel annak megállapítására, hogy melyik trágyatelep és milyen arányú segély­ben részesíthető az országos hivatalhoz felterjesz­tendő elosztás alapján. 2. Ez a segély csak azoknak a kis- és közép­gazdák részére utalhatók ki és csak olyan trágya­telepek részére vonatkozhatik, amelyeknek köb- tartalma 12—60 köbméter terjedelmű. 3. Egy-egy községben csak egy trágyatelep ré­szesíthető segélyben, tekintet nélkül a tinus nagy­ságára. 4. Az engedélyezett összeg ki lesz utalványozva a földmüvestanács részére előleg formájában. A kifi­zetések ebből az összegekből az országos hivatal jóváhagyása alapján történnek, mint amely hivatal­nak jóváhagyásától függ az egész építkezési akció. 5. Az engedélyezett összegek a földműves-tanács által 1931. végéig az országos hivatalnál rendesen eiszámolandók. Hivatalos lap alapján közzéteszi a magyar nem­zeti párt kassai központja a magyar községek és gazdák érdekében. Felhívja ezen közleményekre a párt titkárságai figyelmét. Irányelvek az elhullott állatok kárpótlása tárgyában beadott segély iránti kérelmek elintézésére A szlovenfczkói országos választmány elhatározta, hogy 1931-re segélyeket fog engedélyezni elhullott szarvasmarhák és lovak kártérítése cimén a káro­sodások részbeni megtérítésére azon esetben, ha az állatok e'hullása nem fertőzés utján vagy pedig nem oltás következtében állott be. Ezeknek a segélyeknek a kiutalása a következő feltételek mellett engedélyezhető: .1. A segélyek csak azon kisgazdák részére szól­nak, akiknek gazdálkodásuk akár saját, akár bé­relt földön 5 kát. holdat meg nem halad: — répa­termő vidéken, — 8 kát. holdat meg nem halad: gabonatermö területen és 15 kát. holdnál nem na­gyobb hurgonyatermő területen, — és ezek a gaz­dák az állatok elhullása folytán szenvedett károso­dásukkal egzisztenciájukban súlyosan vannak érintve. A segélyre igényt tarthatnak a földműves munká­sok le, akiknél a földműves tevékenykedés nem elegendő jövedelmet biztosit, továbbá telepesek ab­ban az esetben is, hogy ha az ő gazdálkodásuk a fent jelölt kataszteri birtok-mennyiségét meghalad­ja, mindazonáltal csak abban az esetben, hogy ha az állatok elhullása folytán gazdasági vállalatuk sú­lyosan van érintve. 2. Erre & segélyre nem tarthatnak igényt azok, akik maguk hibásak az állatok elhullásáért, akik nem keresték — jó lehet módjukban volt, — az az állatorvosi eegil3éget, továbbá azok, akik vétet­tek az állatok védelmére vonatkozó és fennálló rendelkezések ellen, vagy akik már kérelmeztek ilyen gerelyeket más egyéb nyilvános forrásokból, j Nem ké; Imezhetik azok sem, akiknél a kár nem haladja meg az 500 koronát. 3. Az engedélyezendő segély nagyságát a szloven­szkói és pénzügyi viszonyok, a kérvényező vagyoni és családi viszonyai és a tényleg elszenvedett kár nagysága szerint állapítják meg. 4. A kérelmek ezen segély engedélyezése iránt okvetlenül az illetékes jegyzői hivatalnál legkésőbb az állat elhullásától számított 15 napon nyújtan­dó be. Hivatalos leirat alapján közzéteszi a magyar nem­zeti párt kassai központja a magyar községek és gazdák érdekében. Felhívja ugyancsak ezen közle­ményekre a párt titkárságai figyelmét. Prága, május 2, A római nemzette öti mezőgazda­sági intézet érdekes táblázatot átlátott össze az eu­rópai áltamok l’akoeaiirmik a búza fogyasztásáról. E táblázat szerűin t Európa 24 áiltamának lakossága, to­vábbá a fejenkénti és évenkénti buzaifagyaszitása a következőképpen alakul: a biizafogyaszíás a lakosság átlaga kg-'ban száma Franciaország 198.8 41,2-90.000 Belgium és Luxemburg 185.3 8.490.000 Olaszország 133.7 42.875.000 Magyarország 156 8,667.000 Spanyolország 155.4 22,760.000 Nagybritamujia 153.8 45,769.000 Bulgária 153.2 5.825.000 Dánia 151.6 3,546.000 Svájc 139.7 4,052.000 Görögország 127.5 6,2-49. (XX) HoMiamidiiia 123.9 7,833.000 Románia 122.8 17,905.000 Jugoszlávia 122.7 13.463.000 Csehszlovákia .114.5 14.6O9j0OO Ausztria 103.3 6,705.000 Svédország 92.6 6,120.000 Németomzág S0.6 64,745.000 Norvégia 73.3 2,801.000 Portugália 59.3 6.668.000 Lettország 55.6 1,900.000 Litvánia 51.1 2,340.000 Lengyelország 49.3 30,733.000 Finnország 4S.2 3,612.000 Észtország 441 1117.000 EURÓPA BÚZASZÜKSÉGLETE 530 MILLIÓ MÁZSÁRA TEHETŐ A kimutatás szerint legnagyobb a buzafogyaszfás Franciaországban és Belgiumiban, a legkisebb pedig a balti álla­mokban. Feltűnően csekély a bumtogyaeiztás Németország­ban is. Úgy Néniefoivrágban. mint álfáidban az északi álltamokban a rozsíogyasztás a jelentékenyebb, azonban meg köti jegyeznünk, hogy ezekben az államokban a kenyérfogyasztás aránylag sokkal kisebb, mint a déli államokban. Ha már most feltételezzük aMt, hagy egyes európai államok évenként és fej'enkimt legalább annyi búzát, illetően annyi kenyeret fogyasz­tanának, minit például a spanyolok, vagy7 a magya­rok, akkor a húsz éltem, amely kevesebb búzát fogyaszt, mi nit Magyarország, búzából évenkint körülbelül 134 millió mázsával többet használhatna lel, mint amennyit eddig felhasz­nált. A 24 állam évi búzaszükséglete körülbelül 530 millió mázsára tehető, viszont az európai államok múlt évi búzatermése 369 millió méter- mázsa volt. A világ búzatermésének feleslegéi 113 millió mázsára becsülik. Hm tehát az európai államokban a búvalogyasztiást arra a nívóra tehetne emelni, amilyen nívón Spanyol és Magyarországban van, ekkor a világ buzafeleslege nemcsak, hogy teljesen el­tűnne, hanem még hiány is mutatkoznék. Természet esen kereszíülvihebetlien kizáróan e buaafogyaeztásnak ilyen mértékű emelése, mert előállta na a másik probléma, mi történjék azzal a rozsáneuuyieégg'el, amely esetleg a nagyobb buza- fogyaeztást kiszorítaná. A megoldás kulcsa azonban nem is itt van, ha­nem a kenyérfogyasztás emelésén. A kenyér- fogyasztás napi és fej-enkintd adagiját kellene emel­ni és ennek emelése eilfrüntotnó a világ rozsifeles- liegét is, amely köriinbelü'1 16 millió mázsára be­csülhető s lényegesen csökkentené természetesen a világ bűzniéliesfegióL A még fennmaradó felesleget azután te'jesen eltüntethetné a keleii országok nagyobb kenyérfogyasztása.. A gabona- és lisztkeverési törvény csak né­hány nagymaloin javát szolgálja. A gabona és liszfckeiverési törvény igyákonlati végrehaj­tása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik és lassankint kitűnik, hogy pontosan egyáltalán nem lehet azt végrehajtani. A törvény nem érte el célját, mert a rozs, árpa ára az utób­bi három hónapban minter™- 50 koronával emelkedett, míg a bnza áremelkedése mind­A s/Jovens^kéi borpiaciról. A ezlevensdkői bőr ára az utóbbi időben nagyobb változáso­kon ment át e az árak nagyjában a morva és csehországi bóra akciók áraihoz simultak. Az értékesítés gyenge, azonban nagyobb a biza­lom, hogy az árak stabilizálódnak. A juhbőrök piacán némi javulás észlelhető. Megkezdődött a kecskebőrök idénye; a gyngébb minőségek­nek alig van áruk. Talpbőrökben, különösen a Vacbes-croupon fajtákban a kereslet ki­elégítő- Nagy gondot okoz a gyárosoknak a hulladékbőr értékesítése. Keresett fajta a fes­tett borju'bőr, a nyári áru számára a marha- boxbőr, emellett az idei divat csupán néhány színárnyalatra szorítkozik s a seviróbörben a sötétébb árnyalatokat keresik. A nyerges és szíjgyártó bőrök ára változatlan. A hajtó- S7.ijgyárakban a foglalkoztatottság jobb, mert ezzel a termeléssei csak szaküzemek foglal­koznak s igen sok gyár beszüntette ezt a gyártifet, vagyis a konkurrencia számba nem jön. Az autóvachettnék, az automobil ipari bő­röknek jó keletjük van. A. fizetésképtelenségi bullám még mindig nem esik & ma is sok meg­lepetés történik ebben az irányban. Az in­kasszó tartósan ki nem elégítő. (Nár. Hosp.) Ezüst határidős üzlet Ncwycrkban. A newyotki tőzsde igazgatóvág'i tanácsa a múlt napokban el­határozta, hogy az p.ziteh>teoon bevezet'! a haitár- i/XŐ8 üzleteket. % össze 10 korona, pedig a törvénnyel elsősor­ban a búzapiac helyzetén akartak segíteni. A külkereskedelm i .statiszt ika szerí n t 1929-ben a búzabéhoz?, tál 16.648 vagon, a lisztbehoza­tal 16380 vagon. 1930-ban a buzabéhozatal 29128 vagon, a lisztbehozatal 18987 vagon. A különbségek az első pillanatban felismerhe­tők s azoknak okai is nyilvánvalók. A. liszt- szátlitmányok ugyanis a határon való beho­zataluktól kezdve könnyen ellenőrizhetők ab­ból a szempontból, hogy tényleg keverik-e azokat, vagy írem, ellenben az import búza belföldi útja már nehezen kísérhető figyelem­mel. Ebből a megái 1 api fásból azonban kitű­nik, hogy a búza- és lisztkeverési törvényből kizárólag annak a néhány malomnak van haszna, amely importbuza őrlésével foglalko­zik. Ezek a malmok a takarmánylisztet és korpát behozatali lapok ellenében exportál­ják, a behozatali lapokkal fizetik az írni port- búza vámját s nem veszik figyelembe, hogy a belföldön a korpa s általában takarmány- nemű ára rohamosan emelkedik, ami az ál­lattenyésztés érdekeivel ellenkezik. A kö­zép- és kismalmoknak hasznuk nincs a tör­vényből, mert azok most is, miként a múlt­ban, vidékük .gabonáját vásárolják ö**™* ,s a lisztet a vidékükön árusítják. Lassan halad as egységes Ipar törvény tervezeté­nek az elkészítése. Az ipar törvény tervezetére vo­natkozó tárgyalások so-rán eddig a következő ré­szeket elkerült elintézni: Bevezető imitézflcexiéeek, az iparok felosztása, a kézművesipariak jegyzéke 6 a képesítés igazodása, közigazgatási eljárás az ipari tizeinek enged élyezésén‘ál, a legfontosabb engedély­hez kötött iparokról szóló intézkedések (vendéglős és szálüóipar, grafika, kéményseprés, fogtechnikus). A bevezető intézkedések azt a rendelkezést tartal­mazzák, hogy a lehetőséghez képest rnfedeu ipar és keresetű ifagMkozás az ipairtörvény intézkedé­sének tegyen alávetve. Az ipaPtörvény hatálya ki­terjed a segédszemélyzetre i». Az iparosok régi beosztású három kategórdáifáfaoe (szabad ipaT, kéz­művesség és engedélyhez kötött ipar) egy újait ad­tak s ez a képesítéshez kötött kereskedői ipar. En­gedélyhez csalt azokat az ipari ágakat kötik, ame­lyeknél ezt. a közérdek megkívánja. A további tár­gyalások során kéül’ átvenni miég a következő feje­seteket : az iparjoigosátvány hatálya és terjiedeilmje, jp t-ermie'-Ői jogoenitvány teijedieilime figyelemmel a más szaikimaibeM segédszemélyzetre, bizonyos ke- reekedelmii vállalatokhoz szükséges képesítés iga­zolása, a belföldi iparosok védelme a büffiföMi ipar rendelésgyüjtéiseivel szemben, a tanonovűszany kér­dése s végűit az ipart kötelező szervezetek ügye. A. tanácskozások előreláthatólag miég egy-kát éveit fegniak iigánybevonini. Aj Angiébank elnököt keres. Az Anglobank igazgatóságának határozata szerint az évi rendes 'közgyűlést május 19-án tagijaik megtartaná. A Li- dové Novdny értesülése szerint addig az ideig kiét fontos kérdést kseflll eldönteni Az egyik a dLvi- denda kérdése. Az intézet vezetőségében ugyanis egy jelentős csoport nemcsak az osztalék csökken­tesét kívánja, hanem azt te, hogy a bank fiér jen vissza .régebben követett pénzügyi politikájához s az osztalék fizetése helyett a tiszta nyereség a bank belső imegszáliárdiiitására forditíassék. Ugyancsak eflidöntetlen a jövő elnök személyének 'kérdése te. Az eddig felmerült nevek ugyanis tisztára jámbor óhajtások, vagy merő kombinációk. Éneiéi! a kérdésnél te végül a legerősebb részvé­nyes, az állam, ilitetőlieg a kormány akarata fog dönteni s emellett — sajnos — nem kerülhető el a politikai döntés. Azt hangsúlyozzák, hogy az Angtobamk ólén nem lehet használt venni oly egyénnek, aki csak a nagy fizetésre tartana igényt s emellett nélkülözné a rnigy bank vezetéséhez szükséges tap asztaliatokat és ismeretieket. Oly férfiút faló,Imi, aíki eleget tenne azoknak az igények­nek, amelyeket *. második iegnagyóbb ceehszlová- kiai bank elnökiének hivatala támaszt, ez limltézet különleges viszonyai ímelíliett természetesen na­gyon nehéz és felelősségteljes dolog. Ezért való- szinii, hogy a tárgyalások még hosszabb ideiig fog­nak tartani, így a Lidové Noviny, amihez esek azt fűzhetjük, hogy Eiuglite volt pénzügyminiszter nevét az elnökjelöltek között nem emlegetik. Ismét tárgyalnak a poreellánfcartelről Hosszas tárgyalások után a múlt napokban sikerült meg­egyezést létrehozni a csehszlovákiai poroelilángyá- rak közöli. A kiarteüben vateimeranjá nagy gyár résztverme s a kisebb gyárak 05 százaléka ás belép a szervezetbe. A fémipari mnnká?internacíoná!é a vámuniót he­lyesli. A fémipart szakmunkások nemzetközi szak­szervezetének központó bizottsága a rnnOt napok­ban tartott ülésén ezt az egyhangú határozatot hoz­ta: A fémipart munkások nemzetközi szervezetéinek központi 'bizottsága az osztrák-német vámuniót tu­domásul veszi & azt az első lépésnek tartja Európa gazdasági egységének megteremtésére. Áthatva attól a gondolattól, hogy ez a lépés csak kezdete a vám és kereskiedeiiimi kérdéseknek a nemzetek gaz­dasági egyenjogúsága alapján, megoldásának, a konferencia fölhívja az egyes államokbelii tag- szervezeteit arra, hogy az egyes nemzetek között fölmerülő gazdasági vitás kérdéseknek az általános államok fölötti szellemben való szabályozását min­den erővel támogassák. A gazdasági küzdelmeknek a kikapcsolása egyúttal a legjobb eszköz a katonai és diktatórikus erőszakoknak a leszerelésére. A vámok s a kereskedélmet akadályozó egyéb tények ímegszünf'etéBéuek a. föltétele a minden fajta káros verseny leküzdése, amely a bárleszállításon, s a munka ifeltétel ek rontásán alapul. A konferencia ezért ismiótelteu óva linii az érd'edcefllt köröket a ká­ros munkabárteszálilit'ást'Ól. Osalk a nemzetek vásárló erejének a fenntartása, megfelellő s a jövő­belátó politikai, pénzügyi és gazdasági intézkedé­sekkel párosulva vezethet ki abból a gazdasági válságból, amelybe a világháború s a termelés rendszertelen meohanizálása döntötte az emberi­séget. A tavaszi munkálatok Szlovenszkón. Az utóbbi napok kiad'ós csapadéka s a meleg időjárás szépen előmozdította a vegetáció fejlődését Szlovenszkón, ami különben mintegy három hetet késett a hosszú ideig tartó hidegek miatt. D ötezlovenszkón, külö­nösen a Vág és Nyíltra alsó folyása vidékén az áradások jelentős károkat, okoztak. Nagyon jelen­tősek az árvízkárok a Vág középső folyásán s az egész Garamvidéken; itt az őszi vetéseket be kell szántani s azok helyére vaöiószimüíleg kukoricát ül­tetnek. Nagyszombat vidékén a vetés végeíelié jár « jelenleg javában tart a burgonya ültetése. Az árpa és zab vetése a hűvös időjárás miatt erősen vissza­maradt. Egyébként már most megállapítható állta-j lábam, hogy Szlovén szik ón étidén jelentősen csök­kent az őszi búzával), rozzsal és árpával bevetett felület. A. magaslati vidékeken körülbelül két hét múlva fognak befejeződni a tavaszi munkálatok. — , A gyümölcsfák, -vegetációja a magasabban fekvő , vidékeken meg sem kezdődött, elleniben a mftle- i gebb vidékeken, Így Pozsony környékén a mandula- fa már el virágzott, s a baraicűt most virágaik és az ] őszibarack meg most kezd virágzani. A korai cse- j resauye is virágzik már s gazdag termést igéi’. A , körte és atmaifák viráglbiimibőfliiban nagyon gazda- l gok. A. diófák álta|rota kiiioliégiiltő. A gy ümöh'sfákLMi t eddig károkozók nem jelentkeztek. j M O R K FEST minden divatszinben, minta szerint is. H0S hófehérre. Különlegessége: gallérok tisztítása tükörfénnyel mindkét oldalon. Szakszerűen, csakis vegyileg TISZTIT Fióküzletek: Zvolen, Loíeaec, Rtmavská Sobota, Tomal’a, Kremnica, Túré, Sv. Martin, Vrntky, Zilina, Kropina, Sahy. Gyár; Bssxmká-Bysfrica. Külföldi résit ve vők a Prágai őszi Minta, váaéxo®, A Vásár középeurópad vezérképviseil'őjónek, Gupte, M. unnak közvetítése révén, kt a napokban látogat el Prágába, sífkerütt Ketettmdiiát és NorvégtLát a Miutaiváeár’ooi egy koOű.'eílötS.v Hdáltiláa resndezáeére megnyerni. Mint már ihlirt adtunk, róla, Lettország a Tavaszi Prágai Miinitevásáixxn elért üzletekkeíl any- nyira meg volt elégedve, hogy az östi Vásáron » réiszit fog veum. J ügosElá vdával és Svájcoai most folynak tárgyalások ktl'lön ősapáitok renideaésérőL A vámokból eredő jövedelem a nm!í évben. A pénzügy7'mi,,niteztériumiba!n megejtett végső etezámo- lások szerint a vámok ai áttamházte rtásetak & múlt év harmadílk negyedében 250 millió koronái (1929 harmadik negyedében 348 nxílMóí) JÖvedei- meotiek a as: év negyedük negyedében 318 málifiőt (1929-ben 858 miilLőt) hoztak). Aa égés* év folya­mán vámokból összese© 1106 nnüSSó korom folyt be, 22.5 mJlHó koronávoíl toeveeébb, mtafc 192ö-be». ÉRTÉKTŐZSDE Üzlettelen a prágai értéktőzsde Prága, május 2. Barátságos alapirányzat mel­lett üzilettelenség volt a tőzsdén. A veszteségek és a nyereségek egyaránt 2—10 korona között mozogtak. A iberuházáei piac értékei néhány fillérrel gyöngültek, inig az exótapiac nyugodt volt.-j- Az olmQtzi terménytőzsdén & következő árakat jegyezték: Búza 159—160, rozs 164—« 166, merkantilárpa 143—‘146, ViMória-boreó 210—250, lencse 230-—480, bab 195—200, fél­édes préselt szén®, 76—78. mák 600—610, bur­gonya 62—67, búzaliszt OHH 275—278, rozs­liszt 232—235, buzakorpa 91—92, rozskorpa 94—95, burmarízs 190—1200, amerikai zsír 1050 —1060.-f Üzlettelen a budapesti értéktőzsde. Az irányzat lanyha volt és az üzlet teljes mini­mumra redukálódott.-f Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Nyugodt üzlet meüleitit nem volt barátságtalan az alap- hangulat, de a változások teljesen jelentéktele­nek. voltak.-f- Gyönge a berlini értéktőzsde. Nyitás gyön­gülés jegyéiben játszódott le. Az árfolyamok 1—2 százalékkal gyöngültek. Árutőzsde-f- A mai budapesti gabonató'zsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat csöndes volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: Tiszavidéki búza 15.05—15.25, felsőtiszai 15—15.20, egyéb 14.75—15, rozs 13.80—14, tengeri, tiszántúli 15—15.20, egyéb 14.50—14.70 pengő.-f- A mai budapesti terménytőzsde határidő­piacán — amint budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja—• az irányzat gyönge, a forgalom cse­kély. Nyitási árfolyamok: Magyar búza május­ra. 15.29 pénz. 15.37 áru. tengeri júliusra 13.70 pengő. Fölmondták 24.300 mm. magyar búzát és 4500 mm. tengerit május 7-áiki átvételre.-j- A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: Búza 283—285, rozs 199—201, árpa 230—244, zab 190—194, búzaliszt 34.25— 40.25, rozsliszt 27.25—29.50, buzakor.pa 14— 14.25. rozskor,pia 14.50—14.75, Viktória-borsó 2j—29. repcepogácsa 9.80—10,20, szára?*™!(*t 8.20—8.30. XX. század. Megnyugtathatjuk:, hogy a válás kér­désében mindkét, tevéiéiben emllite/tlt állam törvé­nyei ha nem is a tegtökétetesebbeh, dó minden esetre Mielógttőlk. Községi illetőségi jogot nem sze­rezhet sem csehsztovákiiiHQ, sem magyarországi köz­ségben amélfldil, hogy ceehszilevák, ilPeíve magyar áilllianipollgáTsága nem. Wima, vagyis: ©lóbb as ál- ilamipolgáireágöt kell megeaeneoanlie s ttsak akkor ]<nphal. valíaimely községiben Idteltőeégti jogot Közölje a férje s a saját életrajzi adatait, talán tanáccsal segiiltöégiére 'tehetünk, azonban iküildjön válaszbari- téltob, ment üly ügyekben bajos /üronnl". — M. A. Itimaszombat. A képeket kössönjülk és. közöltük. A jelzettekéit te várjulí. — Magas feszültség. A lölloés- tiompiilbó beszereliendó, ha az áramoit salogáfltató üzem ezt megköveteli. Enneik hasanáteta niagyváro- sokiban a hálózati a rádióvevflkiészülókeknél te ál- talámosan kötelező. A 15 aimp.-ss óra beszeroíédót nem köveitetóietó, ha, mdmt ön te álUtij a, azt nem b'Oizza niülködítabe a 15-ös égő használata. — Nyng- ttijas jegyző, NagyszőHős. A bizonyiitórány honosiitá- sáhez az u. n. honi dfeinereteilcbőll (beltföldi földrajz, történek'ni. nyelv) vizsgáit kell letenni. Ha ez meg­lő iH'énit, afldror beiratkozliattk akár a kereskedőim'! iskolára, aikár az endőőri tajnfoíywnodoré, r ■ ^JaGEaaETOBLr

Next

/
Oldalképek
Tartalom