Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-28 / 120. (2637.) szám
8 ^^<^A\mAarhtriíAP lflSl május 38, osütörtflfc. MILYEN IDŐ VARHATÓ A hőmérséklet állandó emelkedése (maximum 32 fok) helyenként zivatarokat fog előidézni. — Idő- prognózis: Egyelőre változatlan. — Hibaigazítás. Pünkösdi számiunk tizedük oldalán .. Látogatás a nin.csit'elének prágai bárod almában'‘ cím alatt közölt riportunkban helyt elenüll szerepelt ,.A XX. század Dyonisosa" kitétel. E helyett ,.A XX. század Diegenese" értendő. — Szülők figyelmébe. Az országos k eresz- tényszocialista párt központja közli: A tanév 'befejezésével sok gondot okoznak a szülőknek gyermekeik további iisko láz tatásának kérdései. Az országos keresztényszocialista párt központja meg akarja könnyíteni a szülők helyzetét s ezért bármely iskolai ügyben szívesen ad fölvilágoeitáist az érdeklődőknek. A beiratkozással kapcsolatos teendőkre, a magyar középiskolákra. szakiskolákra, valamint az egyetemi tanulmányokra, internátufiokra és a diákok ellátásának föltételeire vonatkozóan forduljanak bizalommal az országos keresztényszocialista párt központjához (Pozsony—Bratisla.va, Duna- ’kőipart 12). Á Prágai főiskolás ügyekben Rády Elemér, a prágai Prohászka-Kör elnöke (Kassa—Kosice, Koinensky u. 7.), a brüniii főiskolát-. ügyekben ifj. Vermes Samu. a Corvin!a elnökéhez (Br.no—Brünn, Mackngasse 9. 1. 4.) nyújt föl világosit ásókat. Válaszbélyeg melléklését kérjük az érdeklődő levelekhez. xx Kinnlevőségeit folyósítja Uránia Bank- naz. Nővé Záraky. Kérjen ajánlatot. — Rejtélyes hullalelet. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A magyar határ mellett lévő Buzit a község csendőrsége tegnapelőtt a község határában "folyó Kánya-patakban egy meztelen férfihullát talált, melyen a fulladás nyomai látszottak. Kern messze a rejtélyes lelet (helyétől férfiruhát és fehérneműt találtak, melyek arra engednek következtetni, hogy az ismeretlen férfi öngyilkosságot követett ef. Mivel a ruházatban semmiféle írást, vagy hasonlót nem találtak. amiből a holttest személyazonosságát meg lehetett volna állapítani, ezért a csendör- ség ennek a földerítésére nyomozást indított. xx Androsan, ,egy uj idegerősitőszer. Nemrégiben került a piacra egy uj idegerősitőszer, az Androsan. melyet Csehszlovákja egyik legismertebb vegyi és gyógyszergyára állít elő. A szer elsősorban férfiak számára készült, kik ideggyöngeségben. korai elfáradásban szenvednek. Mivel a preparátum teljesen ártalmatlan és nem egy idegizgató-szer. állandó kúrára is használható, ami tartós eredményt és jelentős javulást biztosit. Számos hasonló szert állítanak elő. mely azonban épp ártalmas és romboló voltánál fogva nem ajánlható. Az Androsan kitűnő minősége mellett oly alacsony áron kerül forgalomba, hogy minden férfinak lehetővé tesz egy kúrát. Érdeklődők kisérjék figyelemmel a lapunkban megjelent Androsan-hirdetést. Keresünk mielőbbi belépésre elsőrangú perfekt, német levelezőt tökéletes irodaerot. Részletesen megirt ajánlatokat PETŐ ZSIGMOND és FIA Vráble z. Nitra, címre. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 16.30 Brünn. 17.30 Cseh lecke. 18.30 Német leadás. 19.05 A kanárik ének elmek, közben színjáték a stúdióból. 21.00 Brünn. 22.20 Mabriisch- Ostrau. — POZSONY: 16.30 Brünn. 17.30 Beethoven: Trió. 18.05 Magyar óra. 21.00 Brünn. 22.20 Mahrisóh-Oőírau. — KASSA: 11.00 Iskolai rádió. 12.00 Gramofon. 12.30 Rádiózenekar. 17.00 Gramofon. 18.00 Magyar előadás. Flórián tanárnő: Rokokó és Biedieraieyer. 18.40 Kromatikus harmonika. 19.00 Prága. 2Í.00 Rádiózenekar. Dalok. 22.20 Máihnisűh-Ostrau. — BÉCS: 18.45 Pannwitz Rezső 50. születésnapjára. 19.05 Olasz lecke. 19.30 Hogy keletkeznek a találmányok. 20.00 Időjelzés és időjárás. 20.10 Hírek és viivóibaijnoksági eredmények. 20.20 Halló, 1 raíliló, itt Rádió Ausztria! címen közvetítés Graz, Innsbruck, Klagenfurt. Linz és Salzburgból. 22.20 Konngold-jazz. — LEIPZIG: 18.30 Angol lecke. 18.55 Meglepetést müsorszám. 19.30 Shakespeare: Cselre cselt c. színmüve. 21.10 Szórakoztató zene. 22.30 Hangverseny, majd szórakoztató zene. — HAMBURG: 18.15 Tarka óra. 18.55 Asszony a vitorla alatt, előadás zenei, illusztrációkkal. 20.30 Uj fuvcszeme. 21.15 Johammsem: Brigád közvetítés c. hangjáték. 22.30 Kávéházi zene. — RÓMA: 17.00 Zenekari hangverseny. Közben Molnár Ferenc: A marsai c. egyf©Ivonásosa. — VARSÓ: 17.45 Énekkar. 19.25 Gramofon. 20.15 Fiibarmcinikusok hangversenye. — BUDAPEST: 9.15 A Budapesti Koncert. Szalonzenekar hangversenye. 12.05 Az Országos Poeibászenekar hangversenye. Karnagy ifi- Rouboil Vilmos. 1. Karsób Pongrác: Késő ősz van. 2. D’ienzl Oszkár: I/iDiiomszák 3. Dolmány! Ernő: Rurafia Hungaricából 7. tétel. 4. Puccini: Tu- randot — ábránd. 16.00 Pósa bácsi meséiből olvas fel özv. Pósa Lajcsiié. 17.00 Bodor Aladár felolvasása: 1. A vers születése. 2. Márv Alfréd memoárjaiból. 17.30 A Székesfővárosi Zenekar hangversenye. Közreműködik Nonmar Láczfló heged ümiüvéez. Karnagy Bor Dezső. 18.45 Rádió amatőrposta. 19.00 Rácz Zsiga ég cigányzenekarának hangversenye. 20.15 ,,A nagybányai festőiskola". Ybl Ervin dr. előadása. 20.40 Szinmiie'-őadás a. siudióbók -Az amazon". Színmű 3 felvonásban. Irta Hevesi Sándor. Rendező Ná/lay Béla. Utána: Pontos időjelzés, időjárási elöntés. hírek. Majd: A m. kár. Operaház tagjaiból alakúit zenekar hangversenye. Karnagy Dohnáinyi Ernő dr. 1. He,rubini: Amaxreon — nyitány. 2. Schubert -Dohnányi: FantAzia es-molll. 3. Mozart,: Dii- vort'im^nto D-dnr. 4. Liszt: Mefterio keringőKzmHÁz-KórAv-KabTüRA Irodalmi koncentráció mésképp kell megjárnunk az átmeneti ko« útját. Nekünk magunknak és magunk szármára kell leszűrnünk az úgynevezett modem izmusok eredményeit, egyéni életünkben, egyéni gyötrődések érán a közönség felé a tiszta jpodalmiság'ot szabad csak kirakatba tennünk. (Vége következik.) Irta és a íí. Szentiváni Kúrián elmondta: SZIKLAY FERENC I. A csehszlovákiai magyar irodalom élete — az egyetemes magyar irodalomhoz való viszonyában — a decentralizáció jegyében indult. Helytelen volna azt hinni, hogy ez az irodalmi decentralizációra való törekvés az államjogi változásban találta meg indokát, Szlovenszkó leszakifásában az eddig egységes magyar kulturtestről. A kérdés sokkal régebbi keletű s a mai Szlovenszkó, mint vidék, már e század eleje táján tudatára ébredi a szellemi élet decentralizációjának szükségességére. Érdemes ennék a ténynek a bizonyítására Felemlíteni a Kazinczy Társaság 1907. évben megválasztott főtitkárának, Eöt te vény-Nagy Olivérnek beszámolóját. Ugyanez a mozgalom ugyanabban az időben — ha nem is ilyen határozott és éles célki tűzéssel Pozsonyban is megindult. (Ennek magam is aktív résztvevője voltam.) A decentralizációt minden, nemes törekvés mellett azonban mégis csak a kényszer valósította meg, mert csak ez adta meg a pesti centrum eentripelális erejével szemben az alaplehetőségeket, melyek a régebb- keletü belső szükségesség mellett a központ felé való vonzóerőt gyöngitették. Hogy ezt a decentralizációt nem a jószándéku emberek ön kén les muhkakészsége, de a kényszerű iktatta szükségesség hozta meg, nem változtat a lényegen, a cél ugyanaz maradt, elmélyült legföljebb; a „vidéki“ élet kultúrájának emelése helyett, ami mégis csak föltételezi a központi irányítástól való függést, a „kisebbségi" élet kultúrájának viszonylagos önállósága lett a feladat. Az irodalmi decentralizáció feladata ma a kisebbségi sorsban a kisebbségi magyarság irodalmának fejlesztése, nivóban, értékben egy magasságra emelése az egyetemes magyar irodalom nívójával és értékével, hogy a speciális -szlovenszkói irodalom, mint egy minden mással egyértékü komponens fusson az egyetemes magyar irodalom eredőjébe, melyet csak színesebbé és gazdagabbá tehet, de amelytől soha a nemzettest és nemzeti kultúra szintetikus egysége tekintetében el nem szakadhat. Az irodalom nívója és értéke mindenekelőtt az írói tehetségtől függ, de ez nem minden. A legnagyobb tehetség is elkallód- hatik egy meg nem értő környezetben s az irói -tehetség nem a miiíbolágiai Pallas Athénné, ki -sisakosán, pajzsosán pattan elő szülője fejéből. A legnagyobb tehetségnek is szüksége van termőföldre, melyben a ter- mészetadta értékmag megfoganjon, kicsi rázzák, sudárba szökkenjen. Talaj és táplálék kell hozzá s ezt az írók számára a közönség érdeklődése, megértése, szeretete adja. Az irodalmi életnek tehát két összetevője van: az írók és a közönség, melyek egymást segítik, egymással karöltve biztosítják nemcsak az irodalomnak mint kollektivizmusnak, de az irói egyéniségeknek a fejlődését is. Az irók irodalmi munkássága, mint mondtam, nem minden, közönségszervező munkára is szükség van, mert a közönségérdeklő- d-ésnek önmagától való fejlődésére nem lehet mindent ráhagyni. Az ok egyszerűen az, hogy a mi közönségünk kicsi, a kisebbségi sorsban aránylag több százalékot kell megnyerni az irodalom pártolására, mint másutt, ahol az irodalom pártolására, mint másutt, megvan az elhelyezési lehetősége. Tegyünk egy kis elméleti számvetést. Németország lakossága 70,000.000. Ha az iro- dalomolvasó közönséget 2 ezreléknek veszem, egy általános érdekű irodalmi mű példányszáma 140.000 lehet. A csehszlovákiai magyarság létszáma 750.000. Ennek 2 ezreléke 1500. Nagyon kevés német mü jelenik meg azonban 140.000 példányban s a Kazinczy könyvek s pl. Mécs László legutóbbi verseskönyve egy félév alatt 2000 példányon felül fogyott már el. Ez mindenesetre fejlődést igazol a szl-ovenszkói magyar irodalom első megnyilatkozásainak 4— 500-as példanyszámával szemben, az irodalomolvasó közönség tíz év alatt, erősen megnőtt azon céltudatos szervező munka által, amelyet, a Kazinczy Társaság és annak kiadóvállalata folytatott. Ezt csak azért hozom fel, hogy az arányszám nem rosszabb már most sem nálunk, mint, másutt, pedig az általános műveltség dolgában hol vagyunk még a hatalmas német nemzettől. De máshová célzok évvel a hevenyészett statisztikával, amint a továbbiakból ki fog derülni. Az irodalom az élet kifejeződése. A világnézeti szempontból egységes társadalom egységes irodalmi irányi fejleszt ki magából, a széttagolt társadalom különböző irodalmi irányokat. Erre vezethető vissza, hogy ma az irodalmi irányok a legélesebb harcol vívják meg egymással párhuzamosan a világnézeti f> osztályhárcokkal. Ennek az is oka, hogy az aránylag kulturáltabb társadalomban aa irodalom társadalmi jelentősége is emelkedett, sokkal inkább hatótényezője ma az irodalom az életnek,* mint régebben volt. Az irodalom egy séges fejlődésvonala a társadalmi életen kivül vagy felül valósága, vagy attól való viszonylagos függetlensége folytán bizonyos elvont klasszicizmusba fejlődött. Biztos forma, kikristályosodott kifejezésmód, problémát lan ság lesznek ennek jeltegzői, az irodalom öncéllá lesz, — ez a Part pou-r Part — melybe csak a legnagyobb zsenik tudnak életértéket varázsolni. De az életben -s igy az irodalomban sincs megállás. Az el vér szegényedéit klasszicizmus uj fejlődés csiráit hordja magában, talán éppen a hiányérzet folytán, hogy az élettől el vonatkozott 'irodalom nem teljesíti a hivatását. A társadalom útirányának elosztásával, deltába szakadásával megkezdődik az irodalom uj útkeresése is. A fejlődés úgy indul — nemcsak az irodalomban, de minden művészetben, _ hogy az irodalom és általában a művészet egy- egy jellegzetes komponensét, vagy jelenségét, mely az öncélúvá ülepedett kalssziciz- maisban elmosódott, igyekszik a művész, poéta a saját egyéni diszpozíciójának megfelelően kihangsúlyozni, — esetleg egészen a speciális irányú öncéluságig, a többi összetevőnek, vagy magának az irodalom főcéljának, a biztos és világos gondolatkifejezésnek a rovására is. Mondjuk a futurizmus a mozgalmasság, a dinamikus erő specializálódása. A szimultamzmus az időbeliség, az egymás- utániság legyőzésére való törekvés. Az ex- presszionizmus a szavak szimbolizmusa által a nyelv zeneiségét fejleszti s inkább az utánérzés felinditására, mint a gondolatközlés közvetlenségére, könnyen érthetőségére számit. Mindennek van létjoga, mert fejlődést szolgál, de ezek a szétágazó irányok. — amelyeket leginkább féltehetségek képviselnek, meri csak igy, a külsőségek újszerűségével tudják a belső újság látszatát föl kelte - ni, — vagy ha nagy tehetségek is, ezeknél csak mint átmeneti forma jelentkezik az útkeresés — az egyéni vagy kollektív fejlődés utján megint összefutnak egy eredőbe, a valódi, tiszta, mondjuk „teljes" irodalomba, amelyben a nagy emberi gondolatok egyszerű és könnyen érthető gondolatkifejezési módja mellett benne van a fejlelt és letisztult, leszűrt eredményű minden stílusirányzat jellegzetessége. Az irodalmi fejlődésnek ez a szétágazó, megint Összesimuló kettős hullámvonala megfigyelhető az irodalom s általában a művészet történetében, csak ma, a meggyorsult életben az egyes fázisok gyorsabb időközökben következnek egymásra s a szétágazás is egyre többágu. A lényeg az irodalomban is az irodalmiság — vagyis a szó eszközével kifejezett életkonstatálás és életirányitás — nem halványul el soha teljesen, ez mindig megmarad az irodalmi fejlődés gerincének s az irodalom az útkeresők elért silluseredményeivel gazdagodva, egyre többszínűén, élethordozóbban, duzzadób- bam folyik természetes utján. Miért filozofáltam én erről? Mi köze ennek ahhoz, amiről tulajdonképpen beszélni akarok, az irodalmi koncentrációhoz? Azt akarom vizsgálni, lehet-e létföltétele, lét joga ebben a mi decentralizált, kevés közönségre számító kisebbségi magyar irodalmunknak a szélsőséges irodalmi irányoknak, akár esztétikai, akár világnézleti szempontból nézzük is őket? Az irodalmi alkotás szabadságának elvével kerülnék összeütközésbe, ha azt mondanám, hogy nem. Igen is, van joga mindenkinek ahhoz, hogy úgy írjon, ahogy jónak látja, ahogy a meggyőződése diktálja, csak azok, akik valamely eszíélikai-, vagy politikai elméletből fakadó irányra, kiagyalt szükségességre vetik egész alkotó erejüket, vagy valamely szélsőséges világnézet szolgálatába állítják az irodalmi munkásságukat, — ismétlem, ezek a fél tehetségek, akik nem bíznak' magukban, hogy egyszerű szóval, extravagancia nélkül is nagyot, újat tehát irodai- mii tudnak alkotni — nem számíthatnak művészetük eltartó erejű támogatására, a közönség részéről s igy nem is lehetnek a kisebbségi élet hatóerői. A német irodain mól vaső közönség eltarthatja a legjobboldali nacionalistákat éppúgy, nfínt a baloldali internacionalistákat. el a Part pour 1‘art papir- irodalom képviselőit, mint a veristákat, el a formához ragaszkodó konzervativizmust, mint az uj utakat keresők tömérdek izmusát. Mert ha az egyes szélsőséges irányok híveit a 2 ezrelék 5—5 százalékának veszem, az még mindig 7000, a mi viszonyainkra átszámítva azonban ez a szám 75-re csökken. Ez a távlati tévedésük azoknak, akik a közönség közönyéről beszélnek akkor, ha a tisz- | la irodalom mellékvágányain nem tudnak hi- t telt szerezni maguknak. ] Nekünk, kisebbségi Íróknak tehál, ha az ] irodalmi életünk rajtunk kivül álló kampó- ; nensét, a közönséget meg akarjuk nyerni, I (*) Uj dalegyesület Losoncon. Losonci tudóeítóni jelenti: E napokban uj dalegyesület alaikult Loson-t con „Egyetértés" elnevezés alatt. Az uj dalegyesü-i letet a magyar munkások alaMtották meg 8 beléptek az országos magyar dalosszövetség tagjai soráéba is. A Losonci Magyar Dalegylet, hogy rokonezen- vének kifejezést adjon, & munkás dalárda alapitó- tagjául jelentkezett. A munkás dalárda karnagyául Ragéi bauer György énektanitót választották meg. (*) A pozsonyi Toldy-Kör csütörtöki szinielőadása, A pozsonyi Toldy-Kör műkedvelői csütörtökön, május 28-án este M9-kor adják elő a® Atlonban a* „Ezüst páncél" című vígjátékot. Rendező Nióbus Harry és a többi szereplők is a gárda legjobb erői, A szellemes, kacagtató vígjáték előadása élvezetes estét szerez a pozsonyi közönségnek. Jegyek napközben a Seifert-cégnél (András-ucea) kaphatók. (*) Glória Swanson vacsorája. Glória Swanson titkára bejelentette egy előkelő newyork! étterem igazgatójának, hogy a művésznő ©ste ott vacsorázik. A filmsztár vacsorája előtt „ankét" volt a konyhában és a szakács most vizsgázott. A legszebbet é* a legjobbat találták ki. Jön a filmszdnésznő! „Tisztelettel kérdezem, — mondotta meghajolva az igazgató — mit kíván vacsorázni...“ Átnyújtja az arany- szélű étlapot. „Ma éhe6 vagyok, — csicseregte Swanson — hozzon három szál spárgát és egy csésze teát...“ (*) A film Swengalija. John Barrymore játssza a Hollywoodban készülő Swengali cimü film főszerepét. Az egyik jelenetben hipnotizálnia kell pact- nernőjéf. Carmen Meyerst. A kiváló színész annyira élethűen játszotta szerepét, hogy akaratán kivül valóban hipnotizálta szép parbnernőjét, akit az izgalmas jelenet után negyedóráig ébresztgettek, a-mig ismct magához tért. Azt beszélik, hogy ez idő óta Dolores Costello, aki egyébként a polgári, életben Barrymore felesége, nem mer a férje szeme közé nézni. (*) Verne-regényből színdarab. A párisi Theatre Sarah Bernhardt sikerrel mutatta be Claude Far- rére és Charles Móré darabját, amely Jules Verne Egy kínai viszontagságai Kínában cámü regényeiből készült 3 felvonásban és 15 képben. (*) Ki min dolgozik? Egy bécsi napilap körkérdést intézett a Becsben élő irók és muzsikusok egy- részéhez, min dolgoznak? A következő válaszokat kapták: Molnár Ferenc: Három felvonásos vígjátékon dolgozom. Félix Salten: Most fejeztem be regényemet, melynek Barátok a világ tájékáról a cime. Aztán egy beszclöszcenárium következik, hőse a ha- melni patkányfogó. Jákob Wasscrmann: Kétévi szakadatlan munka után, addig tartott Et-zel Andergast cimü regényem írása, pihenni fogok. Hermann Bahr: Két vígjátékon dolgozom, az egyikből útközben regény is lehet. A címe: A seprő. A másik vígjátéké: A kicsike. Lehár Ferenc: Nyáron nagy munkához fogok. A címről és a cselekményről nem árulhatok el semmit. Nem tudom, mikor fejezem be ezt a daljátékomat. Egy bizonyos, hogy a szövegkönyvtől el vagyok ragadtatva. (*) Műsoros est a losonci Polgári Körben. Losonci tudósítónk jelenti; A Polgári Kör műkedvelő gárdája május 24-én műsoros estélyt rendezett. Színre került Osiky Gergelynek „Anna" cimü egyfelvoná- sos színmüve és Nóti Károlynak egy vigjátéka. A szereplők közül különösen kiváltak Dortsák Anna. Szabó Bözsáke, Kállay József, Miskolczv Rózsiira, Haász Lajos, Vágó Pál, Bla-skovics Sári, Göőz László é,s Ujváry Sándor, akik a- losonci műkedvelő gárda legjobb értékei. Horváth Zoltán joghallgató magyar dalokat énekelt meleg, behizelgő hangon s nagy sikereket ért el saját szerzeményű dalainak az előadásával is. Zalczer Ernő tangó dalával, Kállay József aktuális kupiéival sok jól kiérdemelt tapsot arattak. Miskolc®y Rózsika pompás magyar szólótánca és Vágó Páll Mécs-szavalata tették még teljessé a műsoros estély sikerét. (*) Az erdélyi „Jó Barát" május 15-i száma gazdag tartalommaU jeüiemt meg. Az erdélyi katolikus ifjúság lapja vezető helyen Defoe Dániel halálának kétszázadéi évfordulója allík-ailimából közöl egy is- meriető cikket, Menezeír József Prohászka Ottokárról int touulmámya méltó ismertetése a nagy püspök egyéniségének. Feltűnő és a mii regiősdááikjaánk- nak is jó forrás lesz a faluiétogatáehoz Venczel Jenő cikké „A falu és középiskolás á(fju8ág,'-róh Kedves olvasmány a Régi dáiákivtilMg cimü elbeszélés. Tábory Pál Pikiiköedá Harangozó, Bíró Vencel dr. Magyar diákok Kalazanoium körüli, Tábory Pál Preiludáum c. ifjúsági regényének folytatása, kisebb elbeszélések, rovatok, Fakadó rügyek teszik gazdaggá és változatossá a lap tartalmát Az erdélyi Jó Barát. megremdeKhető a Tábortűz c. szloveuszikói ifjúsági lapnál évi' 26 K-ént. A Tábortűz ríme: Érsekújvár -Nővé Zámiky, Mária-u. 5. AZ IV A N-SZINTÁ RSULAT MŰSORA KASSÁN: Csütörtök: Aranyóra. Daytka Margit vendégfellépi. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Grock, a nevetés királya- (Liáné Haid.) A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Frigó, a jó katona. (Buster Keaton) ALFA: Nagyvárosi fények. (Oh. Chaplin.) 6- hét FLÓRA: Két szív lángban. (Nancy CaroH, Oh. Rogers) -IUL1S: A niagántitkárnő. (9-ik hét.) LUCERNA: A nagy tó felett. (M. Chevalier.) 2. hét. KOTVA: Tingli-tangli. (Verebes Ernő.) METRÓ: Az udvari tanácsos víz leányai. (5. hét) MACESKA: A postásffn és húga. (BuriÁnA Ondm.), %