Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-28 / 120. (2637.) szám

8 ^^<^A\mAarhtriíAP lflSl május 38, osütörtflfc. MILYEN IDŐ VARHATÓ A hőmérséklet állandó emelkedése (maximum 32 fok) helyenként zivatarokat fog előidézni. — Idő- prognózis: Egyelőre változatlan. — Hibaigazítás. Pünkösdi számiunk tizedük olda­lán .. Látogatás a nin.csit'elének prágai bárod almá­ban'‘ cím alatt közölt riportunkban helyt elenüll szerepelt ,.A XX. század Dyonisosa" kitétel. E he­lyett ,.A XX. század Diegenese" értendő. — Szülők figyelmébe. Az országos k eresz- tényszocialista párt központja közli: A tanév 'befejezésével sok gondot okoznak a szülőknek gyermekeik további iisko láz tatásának kérdései. Az országos keresztényszocialista párt köz­pontja meg akarja könnyíteni a szülők helyze­tét s ezért bármely iskolai ügyben szívesen ad fölvilágoeitáist az érdeklődőknek. A beiratko­zással kapcsolatos teendőkre, a magyar közép­iskolákra. szakiskolákra, valamint az egyetemi tanulmányokra, internátufiokra és a diákok el­látásának föltételeire vonatkozóan forduljanak bizalommal az országos keresztényszocialista párt központjához (Pozsony—Bratisla.va, Duna- ’kőipart 12). Á Prágai főiskolás ügyekben Rády Elemér, a prágai Prohászka-Kör elnöke (Kas­sa—Kosice, Koinensky u. 7.), a brüniii főisko­lát-. ügyekben ifj. Vermes Samu. a Corvin!a el­nökéhez (Br.no—Brünn, Mackngasse 9. 1. 4.) nyújt föl világosit ásókat. Válaszbélyeg mellék­lését kérjük az érdeklődő levelekhez. xx Kinnlevőségeit folyósítja Uránia Bank- naz. Nővé Záraky. Kérjen ajánlatot. — Rejtélyes hullalelet. Kassai szerkesztősé­günk jelenti: A magyar határ mellett lévő Bu­zit a község csendőrsége tegnapelőtt a község határában "folyó Kánya-patakban egy meztelen férfihullát talált, melyen a fulladás nyomai lát­szottak. Kern messze a rejtélyes lelet (helyétől férfiruhát és fehérneműt találtak, melyek arra engednek következtetni, hogy az ismeretlen férfi öngyilkosságot követett ef. Mivel a ruhá­zatban semmiféle írást, vagy hasonlót nem ta­láltak. amiből a holttest személyazonosságát meg lehetett volna állapítani, ezért a csendör- ség ennek a földerítésére nyomozást indított. xx Androsan, ,egy uj idegerősitőszer. Nemré­giben került a piacra egy uj idegerősitőszer, az Androsan. melyet Csehszlovákja egyik legis­mertebb vegyi és gyógyszergyára állít elő. A szer elsősorban férfiak számára készült, kik ideggyöngeségben. korai elfáradásban szenved­nek. Mivel a preparátum teljesen ártalmatlan és nem egy idegizgató-szer. állandó kúrára is használható, ami tartós eredményt és jelentős javulást biztosit. Számos hasonló szert állíta­nak elő. mely azonban épp ártalmas és romboló voltánál fogva nem ajánlható. Az Androsan kitűnő minősége mellett oly alacsony áron ke­rül forgalomba, hogy minden férfinak lehetővé tesz egy kúrát. Érdeklődők kisérjék figyelem­mel a lapunkban megjelent Androsan-hirdetést. Keresünk mielőbbi belépésre elsőrangú perfekt, német levelezőt tökéletes irodaerot. Részletesen megirt ajánlatokat PETŐ ZSIGMOND és FIA Vráble z. Nitra, címre. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 16.30 Brünn. 17.30 Cseh lecke. 18.30 Német leadás. 19.05 A kanárik ének elmek, közben színjáték a stúdióból. 21.00 Brünn. 22.20 Mabriisch- Ostrau. — POZSONY: 16.30 Brünn. 17.30 Beetho­ven: Trió. 18.05 Magyar óra. 21.00 Brünn. 22.20 Mahrisóh-Oőírau. — KASSA: 11.00 Iskolai rádió. 12.00 Gramofon. 12.30 Rádiózenekar. 17.00 Gramo­fon. 18.00 Magyar előadás. Flórián tanárnő: Roko­kó és Biedieraieyer. 18.40 Kromatikus harmonika. 19.00 Prága. 2Í.00 Rádiózenekar. Dalok. 22.20 Máihnisűh-Ostrau. — BÉCS: 18.45 Pannwitz Rezső 50. születésnapjára. 19.05 Olasz lecke. 19.30 Hogy keletkeznek a találmányok. 20.00 Időjelzés és időjárás. 20.10 Hírek és viivóibaijnoksági eredmé­nyek. 20.20 Halló, 1 raíliló, itt Rádió Ausztria! címen közvetítés Graz, Innsbruck, Klagenfurt. Linz és Salzburgból. 22.20 Konngold-jazz. — LEIPZIG: 18.30 Angol lecke. 18.55 Meglepetést müsorszám. 19.30 Shakespeare: Cselre cselt c. színmüve. 21.10 Szórakoztató zene. 22.30 Hangverseny, majd szóra­koztató zene. — HAMBURG: 18.15 Tarka óra. 18.55 Asszony a vitorla alatt, előadás zenei, illusztrációk­kal. 20.30 Uj fuvcszeme. 21.15 Johammsem: Brigád közvetítés c. hangjáték. 22.30 Kávéházi zene. — RÓMA: 17.00 Zenekari hangverseny. Közben Mol­nár Ferenc: A marsai c. egyf©Ivonásosa. — VARSÓ: 17.45 Énekkar. 19.25 Gramofon. 20.15 Fiibarmcini­kusok hangversenye. — BUDAPEST: 9.15 A Buda­pesti Koncert. Szalonzenekar hangversenye. 12.05 Az Országos Poeibászenekar hangversenye. Karnagy ifi- Rouboil Vilmos. 1. Karsób Pongrác: Késő ősz van. 2. D’ienzl Oszkár: I/iDiiomszák 3. Dolmány! Er­nő: Rurafia Hungaricából 7. tétel. 4. Puccini: Tu- randot — ábránd. 16.00 Pósa bácsi meséiből olvas fel özv. Pósa Lajcsiié. 17.00 Bodor Aladár felolvasása: 1. A vers születése. 2. Márv Alfréd memoárjaiból. 17.30 A Székesfővárosi Zenekar hangversenye. Köz­reműködik Nonmar Láczfló heged ümiüvéez. Karnagy Bor Dezső. 18.45 Rádió amatőrposta. 19.00 Rácz Zsiga ég cigányzenekarának hangversenye. 20.15 ,,A nagybányai festőiskola". Ybl Ervin dr. előadá­sa. 20.40 Szinmiie'-őadás a. siudióbók -Az amazon". Színmű 3 felvonásban. Irta Hevesi Sándor. Rendező Ná/lay Béla. Utána: Pontos időjelzés, időjárási elön­tés. hírek. Majd: A m. kár. Operaház tagjaiból ala­kúit zenekar hangversenye. Karnagy Dohnáinyi Er­nő dr. 1. He,rubini: Amaxreon — nyitány. 2. Schu­bert -Dohnányi: FantAzia es-molll. 3. Mozart,: Dii- vort'im^nto D-dnr. 4. Liszt: Mefterio keringő­KzmHÁz-KórAv-KabTüRA Irodalmi koncentráció mésképp kell megjárnunk az átmeneti ko« útját. Nekünk magunknak és magunk szár­mára kell leszűrnünk az úgynevezett modem izmusok eredményeit, egyéni életünkben, egyéni gyötrődések érán a közönség felé a tiszta jpodalmiság'ot szabad csak kirakatba tennünk. (Vége következik.) Irta és a íí. Szentiváni Kúrián elmondta: SZIKLAY FERENC I. A csehszlovákiai magyar irodalom élete — az egyetemes magyar irodalomhoz való vi­szonyában — a decentralizáció jegyében in­dult. Helytelen volna azt hinni, hogy ez az irodalmi decentralizációra való törekvés az államjogi változásban találta meg indokát, Szlovenszkó leszakifásában az eddig egysé­ges magyar kulturtestről. A kérdés sokkal régebbi keletű s a mai Szlovenszkó, mint vi­dék, már e század eleje táján tudatára éb­redi a szellemi élet decentralizációjának szükségességére. Érdemes ennék a ténynek a bizonyítására Felemlíteni a Kazinczy Tár­saság 1907. évben megválasztott főtitkárának, Eöt te vény-Nagy Olivérnek beszámolóját. Ugyanez a mozgalom ugyanabban az idő­ben — ha nem is ilyen határozott és éles célki tűzéssel Pozsonyban is megindult. (Ennek magam is aktív résztvevője voltam.) A decentralizációt minden, nemes törek­vés mellett azonban mégis csak a kényszer valósította meg, mert csak ez adta meg a pesti centrum eentripelális erejével szem­ben az alaplehetőségeket, melyek a régebb- keletü belső szükségesség mellett a központ felé való vonzóerőt gyöngitették. Hogy ezt a decentralizációt nem a jószándéku emberek ön kén les muhkakészsége, de a kényszerű ik­tatta szükségesség hozta meg, nem változtat a lényegen, a cél ugyanaz maradt, elmélyült legföljebb; a „vidéki“ élet kultúrájának eme­lése helyett, ami mégis csak föltételezi a központi irányítástól való függést, a „kisebb­ségi" élet kultúrájának viszonylagos önálló­sága lett a feladat. Az irodalmi decentralizáció feladata ma a kisebbségi sorsban a kisebbségi magyar­ság irodalmának fejlesztése, nivóban, érték­ben egy magasságra emelése az egyetemes magyar irodalom nívójával és értékével, hogy a speciális -szlovenszkói irodalom, mint egy minden mással egyértékü komponens fusson az egyetemes magyar irodalom eredőjébe, melyet csak színesebbé és gazdagabbá tehet, de amelytől soha a nemzettest és nemzeti kultúra szintetikus egysége tekintetében el nem szakadhat. Az irodalom nívója és értéke mindenek­előtt az írói tehetségtől függ, de ez nem minden. A legnagyobb tehetség is elkallód- hatik egy meg nem értő környezetben s az irói -tehetség nem a miiíbolágiai Pallas At­hénné, ki -sisakosán, pajzsosán pattan elő szü­lője fejéből. A legnagyobb tehetségnek is szüksége van termőföldre, melyben a ter- mészetadta értékmag megfoganjon, kicsi ráz­zák, sudárba szökkenjen. Talaj és táplálék kell hozzá s ezt az írók számára a közönség érdeklődése, megértése, szeretete adja. Az irodalmi életnek tehát két összetevője van: az írók és a közönség, melyek egymást segí­tik, egymással karöltve biztosítják nemcsak az irodalomnak mint kollektivizmusnak, de az irói egyéniségeknek a fejlődését is. Az irók irodalmi munkássága, mint mond­tam, nem minden, közönségszervező munká­ra is szükség van, mert a közönségérdeklő- d-ésnek önmagától való fejlődésére nem le­het mindent ráhagyni. Az ok egyszerűen az, hogy a mi közönségünk kicsi, a kisebbségi sorsban aránylag több százalékot kell meg­nyerni az irodalom pártolására, mint másutt, ahol az irodalom pártolására, mint másutt, megvan az elhelyezési lehetősége. Tegyünk egy kis elméleti számvetést. Né­metország lakossága 70,000.000. Ha az iro- dalomolvasó közönséget 2 ezreléknek ve­szem, egy általános érdekű irodalmi mű példányszáma 140.000 lehet. A csehszlovákiai magyarság létszáma 750.000. Ennek 2 ezreléke 1500. Nagyon ke­vés német mü jelenik meg azonban 140.000 példányban s a Kazinczy könyvek s pl. Mécs László legutóbbi verseskönyve egy félév alatt 2000 példányon felül fogyott már el. Ez mindenesetre fejlődést igazol a szl-ovenszkói magyar irodalom első megnyilatkozásainak 4— 500-as példanyszámával szemben, az iroda­lomolvasó közönség tíz év alatt, erősen meg­nőtt azon céltudatos szervező munka által, amelyet, a Kazinczy Társaság és annak kiadó­vállalata folytatott. Ezt csak azért hozom fel, hogy az arányszám nem rosszabb már most sem nálunk, mint, másutt, pedig az általános műveltség dolgában hol vagyunk még a ha­talmas német nemzettől. De máshová célzok évvel a hevenyészett statisztikával, amint a továbbiakból ki fog derülni. Az irodalom az élet kifejeződése. A világ­nézeti szempontból egységes társadalom egy­séges irodalmi irányi fejleszt ki magából, a széttagolt társadalom különböző irodalmi irányokat. Erre vezethető vissza, hogy ma az irodalmi irányok a legélesebb harcol vívják meg egymással párhuzamosan a világnézeti f> osztályhárcokkal. Ennek az is oka, hogy az aránylag kulturáltabb társadalomban aa iro­dalom társadalmi jelentősége is emelkedett, sokkal inkább hatótényezője ma az irodalom az életnek,* mint régebben volt. Az iroda­lom egy séges fejlődésvonala a társadalmi életen kivül vagy felül valósága, vagy attól való viszonylagos függetlensége folytán bizo­nyos elvont klasszicizmusba fejlődött. Biz­tos forma, kikristályosodott kifejezésmód, problémát lan ság lesznek ennek jeltegzői, az irodalom öncéllá lesz, — ez a Part pou-r Part — melybe csak a legnagyobb zsenik tudnak életértéket varázsolni. De az életben -s igy az irodalomban sincs megállás. Az el vér sze­gényedéit klasszicizmus uj fejlődés csiráit hordja magában, talán éppen a hiányérzet folytán, hogy az élettől el vonatkozott 'iroda­lom nem teljesíti a hivatását. A társadalom útirányának elosztásával, deltába szakadásá­val megkezdődik az irodalom uj útkeresése is. A fejlődés úgy indul — nemcsak az iro­dalomban, de minden művészetben, _ hogy az irodalom és általában a művészet egy- egy jellegzetes komponensét, vagy jelensé­gét, mely az öncélúvá ülepedett kalssziciz- maisban elmosódott, igyekszik a művész, po­éta a saját egyéni diszpozíciójának megfele­lően kihangsúlyozni, — esetleg egészen a speciális irányú öncéluságig, a többi összete­vőnek, vagy magának az irodalom főcéljá­nak, a biztos és világos gondolatkifejezésnek a rovására is. Mondjuk a futurizmus a moz­galmasság, a dinamikus erő specializálódása. A szimultamzmus az időbeliség, az egymás- utániság legyőzésére való törekvés. Az ex- presszionizmus a szavak szimbolizmusa ál­tal a nyelv zeneiségét fejleszti s inkább az utánérzés felinditására, mint a gondolatköz­lés közvetlenségére, könnyen érthetőségére számit. Mindennek van létjoga, mert fejlő­dést szolgál, de ezek a szétágazó irányok. — amelyeket leginkább féltehetségek képvisel­nek, meri csak igy, a külsőségek újszerűsé­gével tudják a belső újság látszatát föl kelte - ni, — vagy ha nagy tehetségek is, ezeknél csak mint átmeneti forma jelentkezik az út­keresés — az egyéni vagy kollektív fejlődés utján megint összefutnak egy eredőbe, a va­lódi, tiszta, mondjuk „teljes" irodalomba, amelyben a nagy emberi gondolatok egyszerű és könnyen érthető gondolatkifejezési mód­ja mellett benne van a fejlelt és letisztult, leszűrt eredményű minden stílusirányzat jel­legzetessége. Az irodalmi fejlődésnek ez a szétágazó, megint Összesimuló kettős hullám­vonala megfigyelhető az irodalom s általá­ban a művészet történetében, csak ma, a meggyorsult életben az egyes fázisok gyor­sabb időközökben következnek egymásra s a szétágazás is egyre többágu. A lényeg az irodalomban is az irodalmiság — vagyis a szó eszközével kifejezett életkonstatálás és életirányitás — nem halványul el soha tel­jesen, ez mindig megmarad az irodalmi fej­lődés gerincének s az irodalom az útkeresők elért silluseredményeivel gazdagodva, egy­re többszínűén, élethordozóbban, duzzadób- bam folyik természetes utján. Miért filozofáltam én erről? Mi köze en­nek ahhoz, amiről tulajdonképpen beszélni akarok, az irodalmi koncentrációhoz? Azt akarom vizsgálni, lehet-e létföltétele, lét joga ebben a mi decentralizált, kevés közönségre számító kisebbségi magyar irodalmunknak a szélsőséges irodalmi irányoknak, akár esz­tétikai, akár világnézleti szempontból nézzük is őket? Az irodalmi alkotás szabadságának elvével kerülnék összeütközésbe, ha azt mondanám, hogy nem. Igen is, van joga mindenkinek ahhoz, hogy úgy írjon, ahogy jónak látja, ahogy a meggyőződése diktálja, csak azok, akik valamely eszíélikai-, vagy politikai el­méletből fakadó irányra, kiagyalt szükséges­ségre vetik egész alkotó erejüket, vagy vala­mely szélsőséges világnézet szolgálatába állítják az irodalmi munkásságukat, — is­métlem, ezek a fél tehetségek, akik nem bíz­nak' magukban, hogy egyszerű szóval, extra­vagancia nélkül is nagyot, újat tehát irodai- mii tudnak alkotni — nem számíthatnak mű­vészetük eltartó erejű támogatására, a közön­ség részéről s igy nem is lehetnek a kisebb­ségi élet hatóerői. A német irodain mól vaső közönség eltarthatja a legjobboldali naci­onalistákat éppúgy, nfínt a baloldali in­ternacionalistákat. el a Part pour 1‘art papir- irodalom képviselőit, mint a veristákat, el a formához ragaszkodó konzervativizmust, mint az uj utakat keresők tömérdek izmusát. Mert ha az egyes szélsőséges irányok hí­veit a 2 ezrelék 5—5 százalékának veszem, az még mindig 7000, a mi viszonyainkra át­számítva azonban ez a szám 75-re csökken. Ez a távlati tévedésük azoknak, akik a kö­zönség közönyéről beszélnek akkor, ha a tisz- | la irodalom mellékvágányain nem tudnak hi- t telt szerezni maguknak. ] Nekünk, kisebbségi Íróknak tehál, ha az ] irodalmi életünk rajtunk kivül álló kampó- ; nensét, a közönséget meg akarjuk nyerni, I (*) Uj dalegyesület Losoncon. Losonci tudóeítóni jelenti: E napokban uj dalegyesület alaikult Loson-t con „Egyetértés" elnevezés alatt. Az uj dalegyesü-i letet a magyar munkások alaMtották meg 8 belép­tek az országos magyar dalosszövetség tagjai soráé­ba is. A Losonci Magyar Dalegylet, hogy rokonezen- vének kifejezést adjon, & munkás dalárda alapitó- tagjául jelentkezett. A munkás dalárda karnagyául Ragéi bauer György énektanitót választották meg. (*) A pozsonyi Toldy-Kör csütörtöki szinielőadása, A pozsonyi Toldy-Kör műkedvelői csütörtökön, má­jus 28-án este M9-kor adják elő a® Atlonban a* „Ezüst páncél" című vígjátékot. Rendező Nióbus Harry és a többi szereplők is a gárda legjobb erői, A szellemes, kacagtató vígjáték előadása élvezetes estét szerez a pozsonyi közönségnek. Jegyek nap­közben a Seifert-cégnél (András-ucea) kaphatók. (*) Glória Swanson vacsorája. Glória Swanson titkára bejelentette egy előkelő newyork! étterem igazgatójának, hogy a művésznő ©ste ott vacsorázik. A filmsztár vacsorája előtt „ankét" volt a konyhá­ban és a szakács most vizsgázott. A legszebbet é* a legjobbat találták ki. Jön a filmszdnésznő! „Tiszte­lettel kérdezem, — mondotta meghajolva az igazga­tó — mit kíván vacsorázni...“ Átnyújtja az arany- szélű étlapot. „Ma éhe6 vagyok, — csicseregte Swanson — hozzon három szál spárgát és egy csé­sze teát...“ (*) A film Swengalija. John Barrymore játssza a Hollywoodban készülő Swengali cimü film főszere­pét. Az egyik jelenetben hipnotizálnia kell pact- nernőjéf. Carmen Meyerst. A kiváló színész annyira élethűen játszotta szerepét, hogy akaratán kivül valóban hipnotizálta szép parbnernőjét, akit az iz­galmas jelenet után negyedóráig ébresztgettek, a-mig ismct magához tért. Azt beszélik, hogy ez idő óta Dolores Costello, aki egyébként a polgári, életben Barrymore felesége, nem mer a férje szeme közé nézni. (*) Verne-regényből színdarab. A párisi Theatre Sarah Bernhardt sikerrel mutatta be Claude Far- rére és Charles Móré darabját, amely Jules Verne Egy kínai viszontagságai Kínában cámü regényei­ből készült 3 felvonásban és 15 képben. (*) Ki min dolgozik? Egy bécsi napilap körkér­dést intézett a Becsben élő irók és muzsikusok egy- részéhez, min dolgoznak? A következő válaszokat kapták: Molnár Ferenc: Három felvonásos vígjáté­kon dolgozom. Félix Salten: Most fejeztem be regé­nyemet, melynek Barátok a világ tájékáról a cime. Aztán egy beszclöszcenárium következik, hőse a ha- melni patkányfogó. Jákob Wasscrmann: Kétévi sza­kadatlan munka után, addig tartott Et-zel Andergast cimü regényem írása, pihenni fogok. Hermann Bahr: Két vígjátékon dolgozom, az egyikből útközben regény is lehet. A címe: A seprő. A másik vígjátéké: A kicsike. Lehár Ferenc: Nyáron nagy munkához fogok. A címről és a cselekményről nem árulhatok el semmit. Nem tudom, mikor fejezem be ezt a dal­játékomat. Egy bizonyos, hogy a szövegkönyvtől el vagyok ragadtatva. (*) Műsoros est a losonci Polgári Körben. Losonci tudósítónk jelenti; A Polgári Kör műkedvelő gár­dája május 24-én műsoros estélyt rendezett. Színre került Osiky Gergelynek „Anna" cimü egyfelvoná- sos színmüve és Nóti Károlynak egy vigjátéka. A szereplők közül különösen kiváltak Dortsák Anna. Szabó Bözsáke, Kállay József, Miskolczv Rózsiira, Haász Lajos, Vágó Pál, Bla-skovics Sári, Göőz Lász­ló é,s Ujváry Sándor, akik a- losonci műkedvelő gár­da legjobb értékei. Horváth Zoltán joghallgató ma­gyar dalokat énekelt meleg, behizelgő hangon s nagy sikereket ért el saját szerzeményű dalainak az előadásával is. Zalczer Ernő tangó dalával, Kállay József aktuális kupiéival sok jól kiérdemelt tap­sot arattak. Miskolc®y Rózsika pompás magyar szólótánca és Vágó Páll Mécs-szavalata tették még teljessé a műsoros estély sikerét. (*) Az erdélyi „Jó Barát" május 15-i száma gaz­dag tartalommaU jeüiemt meg. Az erdélyi katolikus ifjúság lapja vezető helyen Defoe Dániel halálának kétszázadéi évfordulója allík-ailimából közöl egy is- meriető cikket, Menezeír József Prohászka Ottokár­ról int touulmámya méltó ismertetése a nagy püs­pök egyéniségének. Feltűnő és a mii regiősdááikjaánk- nak is jó forrás lesz a faluiétogatáehoz Venczel Jenő cikké „A falu és középiskolás á(fju8ág,'-róh Kedves olvasmány a Régi dáiákivtilMg cimü elbeszé­lés. Tábory Pál Pikiiköedá Harangozó, Bíró Vencel dr. Magyar diákok Kalazanoium körüli, Tábory Pál Preiludáum c. ifjúsági regényének folytatása, kisebb elbeszélések, rovatok, Fakadó rügyek teszik gaz­daggá és változatossá a lap tartalmát Az erdélyi Jó Barát. megremdeKhető a Tábortűz c. szloveuszikói ifjúsági lapnál évi' 26 K-ént. A Tábortűz ríme: Ér­sekújvár -Nővé Zámiky, Mária-u. 5. AZ IV A N-SZINTÁ RSULAT MŰSORA KASSÁN: Csütörtök: Aranyóra. Daytka Margit vendégfellépi. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Grock, a nevetés királya- (Liáné Haid.) A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Frigó, a jó katona. (Buster Keaton) ALFA: Nagyvárosi fények. (Oh. Chaplin.) 6- hét FLÓRA: Két szív lángban. (Nancy CaroH, Oh. Rogers) -IUL1S: A niagántitkárnő. (9-ik hét.) LUCERNA: A nagy tó felett. (M. Chevalier.) 2. hét. KOTVA: Tingli-tangli. (Verebes Ernő.) METRÓ: Az udvari tanácsos víz leányai. (5. hét) MACESKA: A postásffn és húga. (BuriÁnA Ondm.), %

Next

/
Oldalképek
Tartalom