Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-24 / 118. (2635.) szám

na .1901 május 24, vasárnap. J8 <PRa:GAiAWAARHtRXiAr> ICöZ^A'ZPASÍÁCr1 „ Az uj kényszeregyezségi eljárás Irta: Czeizier Gyula dr., kassai ügyvéd Az 1931. május 1-én kőit s a Törvényeik és Ken­de lelek Tárában 1931. év 64. s*.» alatt kihirdetett csőd- és k'ényftzeregyezségi törvény hatályon kívül helyezi az eddig érvényben volt 4070—1915. M. E. ez- miniszteri rendeletéi .Az uj törvény 1931 augusz­tus 1-én lép hatályba, azonban a törvénynek azon rendelkezése^ hegy a minimális kvóta 45 százalék, azonnal érvénybe lép és visszaható erővel bi.r a már folyamatban lévő kénysze regyezsétgi ügyekre is, amennyiben a hitelezők az adós ajánlatát még el nem fogadják. Ezen utóbbi esetben, amennyiben az adós részéről alacsonyabb kvóta lett megajánlva, a 'bőróság az adóst felhívja, hogy ajánlatát záros ha­táridőn bébi! az uj törvény szerint emelje föl. Az uj kényszeregyezségi törvény lényegesem meg­változtatja az eddig érvényben volt rendeletét és az adósok hátrányára szigorúbb rendelkezéseket lép­tet élétbe. Jelen oiikk keretében a kén yezeregyezség i tör­vény 'azon szakaszaival foglalkozunk, melyek a kényeseregyezségi eljárás megindítására, beszün­tetésére, jóváhagyására és az ezekkel összefüggő körülményekre vonatkoznak. A kényszeregyezeégi eljárás folyamatba tételét kérheti minden adós, aki lejárt kötelezetitségeiinek ©legét tenni nem tud. Folyamatba tehetik ezen el­járást jogi személyek és hagyatékok Í6, ha tartozá­saik vagyonukat meghaladják. Amennyiben vak melyik hitelező az adós ellen csődöt kért, az adósnak mindaddig jogában van a kényszeregyezségi eljárás folyamatba tételét indiiit- ványozni, amíg a bíróság a csődkérvény tárgyában nem határozott. A kényszeregyeaség megindítása iránti kérvényt, amennyiben az nem ügyvéd utján nyugtatok be, az adósnak alá kell Írnia és aláírását közjegyzőilleg, vagy toircságilag hite lesi ttetnie kell. Ugyancsak alá kell irnlcik a vonatkozó kérvényt az adóstársak- nak és kezeseknek is. mély aláírások szintén hite- ietítendők. Ha a kényszer-egy ezségl kérvényt nem irta alá valamelyik kereskedelmi társaságnak összes fele­lős tagja, vagy likvidátora, vagy amennyiben hagya­tékiról van szó, az összes örökösök, a bíróság a kényszeregyezeégi eljárást elrendelő határozatának meghozatala előtt meghallgatja az összes felelős oégíQígokat, illetve örökösöket. Amennyiben az érdekeltek között megállapodás nem jönne létre, vagy pedig a kihallgatás nehéz­ségbe ütközne, a kényszer egyezségi eljárás csak azon esetben tehető folyamatba, ha a fizetőképtelen­ség valószínűvé van téve. A kérvényhez csatolni kell a vagyoni kimutatást, © hitelezőik névjegyzékét annak megjelölésével, hogy milyen rokonságban álltnak az adóssal. Ha az adós bejegyzett kereskedő, köteles kérvé­nyéhez csatolni az utolsó két esztendő mérlegét, veszteség- és nyereségszámláját. A kényszeregyezségi eljárást nem lehet megin­dítani: ha az adós megszökött, ha az utolsó 5 esz­tendőben a kérvény benyújtása előtt csalárd bukás miatt él voflt ítélve, vagy ugyanezen időben el volt réndélVe adós vagyonára a csőd, vagy' kényszer­egyezségi eljárás, ha. a kényszeregye zségi törvény 54—56. §-aiban foglalt rendelkezéseknek adós aján­lata éllentmond. ha adós hitelezőinek, kiknek nincs igényük külön kielégítési jogra legalább 45 száza­lékos kvótát fel nem ajánl két év alatt történő fi­zetés mellett. Végül nem tehető az p'-járás folya­matba akkor sem, ha adós az előbbi kényszeregyez- ségi kötelezettségeinek eleget nem tett. Az uj törvény' tehát lényeges újítást hozott be a hitelezők javára, nevezetesen az eddigi 35 százalé­kos kvótát felemelte 45 százalékra és véget vet annak a visszásságnak, hogy az adósok a legrövi­debb időközökben kérhetitek ismételten kényszer- pgyezséget anélkül, hogy az előbbi fizetési ajánla­tuknak eleget tettek volna. Miután a kényszer egyezségi eljárásnak alapvető lényege ez. hogy a hitelezők kisebbségét akarata ellenére megfosztja jogszerű követelésének nagy részétől és elkobozza a fizetőképtelenség ideje alatt teljes joggal szerzett külön kielégitési jogokat, a leg­fontosabb kérdések egyike, hogy melyik az a több­ség, mely mellett az egyezségi ajánlat elfogadott­nak tekintetik. Az eddig érvényben volt rendelet szerint a több­ség akkor van meg, ha az egyezség mellett leadott szavazatok tőke és járulékok szerint összeszámított összege legalább kétharmada valamennyi szava­zásra jogosult követelésnek. Az uj törvény lényeges változtatást eszközöl. Ne­vezetesen a fenti kétharmad felemeltetett három­negyedre és azonkívül szükséges, hogy az adós ajánlatát elfogadja a tárgyaláson jelenlévő, vagy képviselt és szavazásra jogosult hitelezők többsége. Amennyiben a fenti kétféle többségből csak az egyik lett elérve, az adós jogosult 0 tárgyal® be­fejezéséig indítványozni, hogy a tárgy alás halász­ta® ék el és az uj 'tárgyaláson a hitelezők újból sza­vazzanak. Ezen folytatólagos tárgyalás azonnal a legrövidebb időre kitűzendő. A hitelezők az előbbi tárgyaláson leadott szavazatukhoz kötve nincsenek. A háromnegyed többséget csak a bejelentett kö­vetelések után kell számítani, miivel az idézett tör­vény 42-dík §-a szerint azok a hitelezők, akik köve­telésüket be nem jelentették, szavazati joggal nem' bírnak. Ehhez képest az olyan követelés, amely csík a vagyonkám illatáéban szerepel, de amelyet nem jelentettek be. a szavazatok végösszegének tn egál a pit áfánál figyé’ofoiibé nem jön. Ellenben a bejelentett követelést, ha a hitelező a tárgyaláson meg nem jelent, vagy nem tom-az, mint az egyez­- ség ellen szavazót veszik figyelembe. Ebből következik, hogy' nem célszerű az adósnak koholt követeléseket bejelenteni, mert ha a nem , létező hitelező nem jelent meg, szavazata az egyez­ség ellen jön számba. Ha a többség az adós ajánlatát elfogadja is, e bíróság az egyezséget nem hagyja jóvá a következő esetekben: Ha a bíróság úgy találja, hogy a kény­szeregyezség megmdifásáiüak sem volt helye, mely okokat fentebb előadtuk; ha lényeges eljárási sza­bályt sértettek meg, kivéve ha a 'hiányt utólag pó­tolni lehet, vagy ha egyes hitelezőknek külön elő- nyök leitek nyújtva. Mint egészen nj okpt hozza föl a törvény az egyez­ség jóvá nem hagyására, ha az adós az egyezség el­fogadásától számított 30 nap alatt meg nem fizeti, vagy nem biztosítja a kémyszeregyezsógii eljárás költségeit és illetékeiit. Az itt felsorolt ökok: kényszerű okok. Fakultatív okok gyanánt, melyek esetiében a bí­róság megtagadhatja az egyezség jóváhagyását a törvény a következőket hozza föl; Ha a bíróság úgy' találja, hogy az adósnak, az egyezségben juttatott előnyök mértéke nincs arányban vagyoni viszonyai­val, ha az egyezség a hitelezők közös érdekével ellenkezik, ha az adós kereskedő és nem vezetett üzleti könyveket, avagy egyéb okokból nem lehet adós vagyoni viszonyairól pontos képet szerezni. A kereskedőkről szóló rendelkezés a régi ren­deletben nem szerepelt, a kereskedőiknek tehát különös érdekében áll, hogy' könyveiket rendesen vezessék. Az uj törvényhez hasonló rendelkezést az eddig érvényben volt csődtörvény (1881: XVII. t. ez.) 200-ik §-a tartalmazott, mely szerint csődben a kényszeregyezség nem volt megindítható, ha a közadós kereskedő volt és kereskedelmi könyve­ket általában nem vezetett. A kényszeregyezségi eljárás a következő esetek­ben szüntetendő be: Ha az adós egyezségi ajánla­tát a tárgyalás előtt visszavonja. Az eddigi rende­let 5-ik §-a szerint , az adós egyezségi ajánlatát nem vonhatja vissza. Az eljárás meggyorsítását akarja élsősegitieni a törvénynek azon rendelkezése, hogy amennyiben a hitelezők adós ajánlatát az eljárás megindításától számított 90 nap alatt el nem fogad­ják, úgy' az eljárás szintén megszüntetendő. Hogy ez a rendelkezés hogyan fog beválni a gyakorlatban az bizonytalan, tekintve a bíróság túlterheltségére is. A törvény osaik annyi engedményt ad, hogy •amennyiben különösen nagy váJilaláltról van sző, vagy igen nagy gazdasági jelentőségű intézmény^ rőt és ha azt a közérdek is kívánja, úgy a felső bíróság a az eljáró bíró indítványára meghosszab­bítást adhat, mely célból meghailgiatendók a va­gyonfelügyelő 'és a lehetőség szerint a hitelezők is. Megszüntetendő az eljárás, ha a kereskedelmi társaság összes felelős tagja, vagy jogi személyt képviselő összes tagok, vagy az összes örökösök legkésőbb a kénysze regyezeégi tárgyalásig nem járulnak hozzá az egyezségi indítványhoz; ha az adós nem tette le a kötelező esküit, vagy megszökött. Egészen uj rendelkezése a törvényinek, hogy' az eljárás megszüntetendő akkor is, ha az eljárás folyamán nyilvánvalóvá lesz. hogy az adós teljesen önkényesen kért kényszeregyezségi eljárást, vagy ha az adós vagyoni romlását az ö tisztességtelen, vagy könnyelmű gazdálkodása okozta, vagy ha két­ségtelen, hogy az adós egyáltalában nem lesz ké­pes felajánlott fizetési módozatainak eleget tenni, vagy ha nem voltak adva azok a feltételek, melyek mellett az eljárás egyáltalán meginditható volt. Megszüntetési ok még: ha az adós megtagadja a bejelentett követeléseikre vonatkozó nyilatkoza­tot, avagy nem tartja tiszteletben a bíróságnak azon rendelkezéseit, melyek a vagyon biztosítását célozzák, vagy pedig a kényszeregyezségi törvény 10-ik §-ában foglalt tilalom dacára javait elidege­níti, vagy vagyonára külön kielégítési jogokat stb. biztosit, avagy megsérti a törvény azon rendelke­zését. mely szerint az adós a mindennapi gazdál­kodás eseteit kivéve, a vagyonfelügyelő hozzájáru­lása nélkül jogügyleteket nem köthet. Az egyezség érvénytelenné válik és a hitelezők teljes ikíielégiitest követelhetnek, ha az adós az egyezség jóváhagyásától számított két esztendőn belül csalárd bukás miatt lesz elítélve. Szigorú intézkedései vannak a törvénynek azon esetire, ha adós a jóváhagyott egyezség feltét eleit nem teljesíti. Nevezetesen: a hitelező iilyeu eset­ben ajánlott levéllel figyelmezteti az adóst a tel­jesítésre és legalább 8 napi batáridőt ad, ha ez a határidő eredménytelenül eltelik, az összes elő­nyeit elveszíti az adós és a hitelező egész követe­lését érvényesítheti. A kényszeregyezségi eljárás nem érinti az elő­nyösen kielégítendő követeléseket. Az előnyös ki­elégítés nem ad valamelyes .elsőbbséget a kielégí­tés sorrendjében, hanem 'csak azt jelenti, hogy az arra jogosult nem kénytelen beérni, az egyezségi bányáddal, hanem ugyanannyit követelhet, mint egyezségen kívül. A törvény e tékirtitetbeu egészen uj szabályokat állít föl. Előnyös kielégítés illeti az orvosokat, szülészeket, betegápolókat, állatorvo­sokat, és gyógyszerészeiket az ő szaktevékenysé­gükért, amennyiben 'követelésük az eljárás meg­indítása előtti egy évről származnak, ha az adós betéti üzlettel foglalkozó intézet, előnyös kielégí­tés illeti azokat a hitelezőket, . akiknek betéti könyvre elhelyezett tőkéje 200 koiropát meg nem halad; az adós aiWimazoktainaJk az uilólsó 3 esz­tendőre vowakozó követelései, azonban . legfeljebb 24.000 koronáig, az eljárás költségei, valamint a vagyonfelügyelő költségei, közadők és adós teme­tési költségei sziulón az eJiőnyös tétetek közé tartoznak. A morvaországi Raiffeisenkasszák egy éve Rriinn, május 23. A morvaországi Raiffei- sen-pénz tárak szövetsége Brünnben a múlt napokban tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen a szövetség 1930. éivi gazdálkodásá­ról szóló jelentéseket hagyták jóvá. Az el­hangzott jelentés szerint a szövetségnek a múlt évben 780 egyesü­leti segélypénztár tagja volt s ezek össze­sen 101 millió 646 ezer 541 korona hitelt engedélyeztek a gazdasági év végéig az en­gedélyezett hitelekre 96 millió 205.197 K kölcsönt folyósítottak. A segélypénztárak összesen 3 millió 421 ezer üzemi részjegyet adtak ki. A szövetség nyil­vántartásai szerint a segélypénztárak aktívái az év végén 219 millió 160 ezer 514 koronát tettek ki. A tagok folyószámlabetéteinek összege 159 millió 549.648 korona, a takarékbeté­tek összege — könyvecskékre _ 10 millió 619 ezer 925 korona volt. A szövetségihez tartozó tagpénztáraik gazdál­kodása 191 ezer 626 korona tiszta nyereséggel zárult, melyből a részjegyekre 5 százalékos osztalék gyanát 167.423 K-t, tartalékalapba 20 ezer koronát és különféle segélyekre 4200 koronát fizetnek ki. Prága, május 23. A szlovenszkói magyar nemzeti gazdasági munka megalapozásának kérdése tárgyalása során ismételten hangsú­lyoztak, hogy a gazdasági szervezkedésnek a nép legszélesebb rétegeiből kell kiindulni, mert csak igy remélhetünk kézzel fogható eredményeket. Hivatkoztunk a németországi s a cseh szlovákiai történelmi országokbeli Raiffeisempénztárakra, amelyek köztudomás szerint nem a hitelszövetkezetekre érvényes törvények, hanem az egyesületi törvények szerint alakultak s működnek. A legtisztább önsegély elve alapján működő Raiffeisen- pénztárak is átestek az államifordulat után a válságon, ezt azonban önerejükből, állami tá­mogatás nélkül túlélték s az állam jelenleg sem segélyezi azokat szubvenciókká], mint példán] a szövetkezeteket, ennek ellenére ezek a segélyegyesületek gyönyörűen virág­zanak a maguk erejéből. Emez állításunk iga­zolására ismertettük röviden a morvaországi Raifíeisenpénztárak egy éves működését, hogy'- lássuk, hogy a „sok kicsi sokra megy“ elvének végrehajtása 780 kis morva faluban Kct testvér hasonlit eyy- f másra, az egyik szép a má­sík rút, a Szép Mary krémet Ág! ;• liíyW/i' J Használt, arcáról minden ki­i |S •^vCrflífc*y ^ járt ütés, májfolt, szeplő eltűnt, «v JJ area fiatalos üde lett ö» fp s használjon Mary krémed '..ViTl jJf Mary-pudert, Mary-szap­j 1 pánt.. . Vegyen egy egész ' garnitúrát. Készítője: Üzt * ‘ *v Lad. Pollák* lekárnik v PieSfanoch. 1- Uj védővám az idegenforgalom érdekében, A bajor utazási irodák és idegenforgalmi vál- i- lalatok egy uj védővámot gondoltak ki s a ?- bajor kormánynál lépéseket tettek az iránt, lt hogy az uj vámok mielőbb bevezettesselek. 1- Az említett szervezetek nézete szerint az ut- £ levelek láttamozási kötelezettségének meg­szüntetése következtében egyre több bajor ,r polgár utazik külföldre s ennek a körülmény- nek a bajor idegenforgalom fizeti meg az P árát, miután a bajor gyógy- és nyaraló für- dők üresen állanak. A németek csak Olasz­országban évenkint állítólag 40—50 millió e márkát hagynak, Svájcban 25 millió márkái i_ s Csehszlovákiában 40 millió márkát költő* ö nek el. A német polgárok összesen mintegy 300 millió márkát visznek a külföldre s ei az összeg elveszett pénznek tekinthető a né- , met közgazdaság szempontjából. Az idegen- forgalmi szervezetek ezért azt javasolják, hogy a német polgár külföldre való utazása J; esetén a német határon való kilépés alkal- u mával minden esetben 50 márkát legyen kö­teles fizetni a vámhivatalnak. Természetes, £ hogy ez az indítvány a német nép széles ré- k tegei'ben nem örvend valami nagy népszerü- l* sógnek, ismerve azonban a német állampénz- a tár helyzetét, nem tarthatjuk kizártnak, hogy a terv valamilyen formában megvalósul. ■i Az atya üzemében munkát végző gyermek nem esik a szociális biztosítási kötelezettség 5 alá. Az egyik kerületi munkásbetegsegélyző 5S pénztár szociális biztosítási dijat vetett ki egy , olyan fiatal munkásra, aki az atyja műhelyé- , ben dolgozott, A munkaadó atya fellebbezése alapján az üggyel a járási és országos hiva­tal is foglalkozott s mind a kettő jóváhagyta a a betegbiztosító pénztár biztosítási díj kive- L" tésére vonatkozó határozatát. Az atya a hatá- £ rozatot a legfelső közigazgatási bíróság előtt 1 panasszal támadta meg s ez a bíróság a kö- e /elmúltban hozott Ítéletével kimondotta, hogy az atya üzemében foglalkoztatott gyermek lr nem esik a szociális biztosítási kötelezettség I alá. A bíróság az eset elbírálásánál abból ih- dúlt ki, hogy a szociális biztosítási törvény szerint' biztosítási kötelezettség alá esik az a II személy, aki szerződéses munkaviszony alap- a ján végez munkát, vagy szolgálatot teljesít s Mázt nem végzi mellékfoglalkozásként. Vagyis a biztosítási kötelezettség fennállásának vagy . nemlétének elbírálásához nem elég annak a 1 megállapítása, hogy valaki munkát végez, ha- 1 nem fontos kellék az is, hogy a munka szer­ződéses munkaviszony alapján teljesittessék. * Ez a viszony akkor áll fenn, ha a felek (mun- ■_ kaadó és munkavállaló) között a polgári tör- i vények szerint munka-, vagy alkalmaztatá&i } szerződés jött létre. Az adott esetben azon­ban ilyen szerződés néni volt, mert a fiú egy­részt az atyja által nyújtott teljes természet- 1 beni ellátásért teljesített munkát, másrészt azt nem szerződéses viszony alapján, hanem a családi viszony, az atyai jogok alapján ki- ’ adott parancs szerint végezte, ezért a szociális •biztosítási dijakat megállapító kivetés tör­vénytelen s azt meg kellett semmisíteni. Az április havi széntermelés és szénkeres­kedelem. Az április havi széntermelés és í szénkivitel ismét hanyatlást mutat s ennek kö­vetkezményei a bányákban is mutatkoznak, mert ujaibíb anunkáselboosátások vannak so­ron és a munkaidőt is korlátozzált Azok a remények, hogy az ipar nagyobb szénkészle­tekkel látja el magát a most kezdődő mun- kaidiény elején, nem teljesedtek be, április hóban "a következő szénmennyiségektet bá­nyászták (zárójelben az első szám az idei március, a második szám a múlt évi április ' hónappal szemben mutatkozó különbséget jelzi): kőszén 1,051.000 (imin-us 53 ezer, minus 128.00T) tonna, barnaszén 4 millió 486 ezer (minus 34 ezer, minus 28 ezer) tonna, kő- szénkoksz 172.900 (minus 9000. minus 72.100) tonna, kőszenünket. 22.500 (minus 300, plus 500) tonna, barnaszónbriket 16.100 (minus 1300, plus 2700) tonna. Kivitel kőszén 130.000 (minus 23.400, minus 7300) tonna, barnaszén 176 ezer (minus 500, minus 29.300) tonna, koksz 29.500 (minus 4700, minus 23.400) ton­na, briket 7000 (minus 900, plus 2300) tonna. Behozatal: kőszén 115.100 (minus 21.500, mi­nus 16.000) tonna, barnaszén 9200 (minus 2300, plus 600) tonna, briket 1000 (minus 1000, plus 100) tonna, antracit 1300 (plus 600, plus 300) tonna. A lengyel szénibelioza- tal áprilisban 47.400 tonnára csőkként s igy a megái lapított kontingensen alul marad. Fizetésképtelenség. Tornaijáról jelentik: Klimo Béla tornaijai mészáros és hentes 111.737.70 korona passzívával fizetésképte­lenséget jelentett. Bejelentése alapján a ri­maszombati kerületi bíróságnál a csődönki- vüli kényszeregyezség megindult és a köve­telések. bejelentésére junius 12-re tűzték ki a. határnapot. Egyezségi ajánlat 45 százalék, tárgyalási nap junius .15. d. u. 3 órakor a ri- nwiiszomhati kerületi bíróságon. Vagyoniéi- dfcelö Fenyő Adolf dr. tornaijai üg} véd. miképpen szüli meg a százmilliókat. Bárba mielőibib megszületnék a szlovenszkói ma­gyarság Raiffedsenje is! (tj.) Apadnak az adóbevételek. A csehországi főpénzügyigazgatóság kimutatása szerint ez év első három hónapjában csak Csehország­ban az adókból, illetékekből 1049 millió ko­rona folyt be az állampénztárba, ami 142 millió koronával kevesebb, mint a múlt év- első negyedében. Az egyenes adók 243 millió (minus 47 millió), a nemegyenes adók a for­galmi adóval együtt 779 millió (minus 92 mil­lió) koronát hoztak s a vagyondézsmából a késedelmi kamatokkal és bírságokkal 26 mil­lió (minus 3 millió) korona folyt be. A vá­mokból 169 millió (minus 51 millió) korona, a fogyasztási adókból 226 millió (plus 21 millió) korona folyt be. A feledi községi vásárt junius 5-én, pén­teken tartják meg. A vásárra minden állat szabadon felhajtható. Csehszlovák-orosz kereskedelmi szerződés megkötése előtt? A Hospodársky Rozhled je­lenti: „Értesüléseink szerint a kormány meg­bízta a külügyminisztériumot, hogy ez a cseh­szlovák 'Szovjetorosz kereskedelmi tárgyalá­sokhoz szükséges anyagot készítse el. Ez a kormányéiba táró zás csak üdvözölhető, mert a csehszlovákiai közgazdasági élet va la meny­nyi személyisége már évek óta sürgeti a cseh- szlovák-szovjelorosz kereskedelmi kapcsola­tok valamelyes szabályozását. Nemcsak ar­ról van itt szó, bog}' a kereskedelmi szerző­dés megkötésével a csehszlovákiai — értéke­sítési válsággal küzdő — termelés momentán levezető csatornához jutna, hanem sokkal in­kább arról, hogy a csehszlovákiai közgazdaság a jövőre vonatkozólag is megteremtse az any­ujára kívánatos kereskedelmi kapcsolatokat. Az Oroszországgal való kereskedelmi kapcso­latok szabályozása során rendezendő az orosz váltó és az Oroszországba irányuló kivitel hitelének kérdése a kormányban most tár- gvalt kiviteli hiteljavaslattal, továbbá bizto­sítandó, hogy a csehszlovákiai ipar zavartala­nul szállíthassa áruját a távoli keletire Szov­jeté roszországon át (tranzitó egyezmény). Az ijj'en szerződés segítségé vet Csehszlovákia SzovjetoToszország között normális kereske­delmi kapcsolat volna kiépíthető, míg jelen­leg ezek a kereskedelmi kapcsolatok valóban csak ötletszerűéül és szórvánj-osak. A lap ér­tesülése szerint a csehszlovák-szovjetorosz 1 kereskedelmi szerződés a szovjetkormánynak de jure elismerését egyáltalán nem érintené.” ] Némileg ja vult a mii trágyáiogyasztás. A 1 termény lő zselék irányzaténak megszilárdulá,- .1 sa és egyes 'alkomafajIák drágulása jó hatás- t sál volt a mii trágyapiacra is, amelyen az ntólv i bi hetekben élémkebb forgalom mutatkozik, t Ismerefes, hogy a mu.lt óv őszén a miütrá- j gyafogyaszlás a minimumra esett, ü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom