Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-23 / 117. (2634.) szám

Mas számunk 12 oldal X. évf. 117. (2634) szám ; Szombat - 1931 május 23 Mas számunk 13 olda Előfizetést ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt f\ képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám áré 1,20 Kt, vasárnap 2*—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Föszerkesziő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURANY1 LÁSZLÓ F0R6ACH GÉZA Szerkesztőség: Prága 0. Panská ulice 12. U, emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága IL Panská alléé 12. 111 emelet vTelefon: 34184, SŰRQÖtt V'Q I M* HÍRLAP, PRHHfi e8ÖB$BW™Í6aa0®”eM8a8BÍ ' í '•* . Budapesti konferenciák (síp) Prága, május 22. A. háiboruutáni sze­gény Budapest legutóbb a Szent Imre-ünnep­ségek felejthetetlen idejében vonult be a nemzetközi jelentőségű konferenciázó és ün­neplő helyek sorába s az első benyomás, amit a tízezer számra oda zarándokló idegenek kaptak, nagyszerű volt. A gyönyörű város, palotáival, kertjeivel, Dunájával, hidjaival, szigeteivel és sugárutjaival, a kitűnő szállo­dák sora, a nagy nyomorúságban hallatlan energiával újra kiépített lüktető élet, a sú­lyos szociális helyzetben vergődő nép ener­giája, a mindenfelől áradó kultúra, művészet és a nagy szellemek gazdag galériája meg- i géz te a külföldit, aki a háború óta a sok el­lenséges propaganda hatása alatt csak rosz- szat hallott a szerencsétlen nemzetről. A Szent Imre-éwel teljesen megtört Európa jogtalan bojkotja Budapesttel szemben s a világ föl­fedezte, vagy álmélkodvia eszmélt rá, hogy a magyar Alföld szélén pazar világváros várja, egy kedves és okos nép, amely sze­rencsétlenségében is megőrizte vendégszere­tetét, egy hatalmas fürdőváros, felkeresésre és jóérzésre alkalmas metropolis, mely bát­ran felveszi ,a versenyt minden tekintetben a legtöbb európai nagyvárossal. Ennek a ráeszmélésnek első következménye, hogy Európa egymásután rendezi konferen­ciáit s a nemzetközi élet jelentősebb összejöve­teleit a magyar fővárosban, mintha jóvá akar­ná tenni a múlt években elkövetett hibákat. Budapest nagy konferenciázó város lett s hogy a falai közt egymásután lezajló összejövetelek nagy mértékben elő fogják segíteni azt, hogy a világ megismerje és megszeresse a magyaro­kat és meggyőződjék igazságaikról, — mert csak az ignorancia lehet a magyarság ellensé­ge, — arról szinte fölösleges beszélni. Minden magyar ember örömmel veheti tudomásul, hogy Budapestet immár Európaszerte szeretik és évről-évre nagyobb tömegek keresik föl. E ta­vaszi napokban rövid egymásutánban egyszerre négy fontos nemzetközi összejövetelt tartanak Budapesten: az első az Európai Együttműködés Nemzetközi Szövetségének ülésszaka volt, a második a történészek nagy nemzetközi konfe­renciája, a harmadik az Irodalomtörténeti Kon­ferencia, amelyen Benedetto Crocetól Balden- spörger párisi tanárig minden jelentős európai esztétikus részt vett, a negyedik és a legjelen­tősebb végül a Népszövetségi Ligák Uniójának pünkösdkor kezdődő közgyűlése, amelynek eredményeit az egész világ érdeklődéssel várja. Különösen ennek a negyedik konferenciának megtartása nagyjelentőségű Budapest szem­pontjából, mert ez az első eset, hogy az egyik legnagyobb nemzetközi fórum politikai jellegű összejövetelét a magyar fővárosban tartja meg. Budapest ezzel posszibilis hely lett az európai nagypolitikában, s a kis Magyarország viseza- vivta azt a rokonszenvet, melyet Európa népei Mátyás, Rákóczi és Kossuth ideje óta iránta ta­núsítottak. A jövő szempontjából ennek nagy jelentősége lehet. A Népszövetségi Ligák Uniójának közgyű­lése a magyar kisebbségek életében is ese­ményszámba megy. Elvégre ez az egyetlen komoly és befolyásos európai politikai ala­kulat, amelyekben a kisebbségi magyarságok, így a csehszlovákiai is, intézményesen kép­viselve van, s ahol a kisebbségi kérdés meg­oldásának problémája komoly szerepet ját­szik. Ha meggondoljuk, hogy a Népszövetségi Ligák hosszú és szívós háborúéi őt ti tevékeny­ségének egyenes eredménye a ma már nél­külözhetetlen és döntő jellegű genfi Népszö­vetség, akkor méltányolni tudjuk és megért­jük, hogy milyen kedvező perspektívákhoz vezethet, a kisebbség sorsának megjavítását célzó mai hosszú, körülményes, de alapos, lankadatlan s a célt lépésről-lépésre megkö­zelítő munkája is. Eddigi eredményei száz­szorosán igazolták a Ligák létalapját s ha be­pillantunk a nagy nemzetközi szervezet köz­leményeibe, látjuk, hogy valamennyi európai nemzet fokozott mértékben törődik vele, tá­mogatja és meghallgatja, mint a népek együtt- működésére, az igazságtalanságok megszün­tetésére, a béke praktikus megszervezésére és * jövő generáció nemesebb nevelésére tö­Briand végérvényesen elhagyta Genfet Érzékeny búcsú a pályaudvaron — Viharos fogadtatás Párisban Kisebb ügyek a tanács előtt G e n f, május 22. Ma délelőtt a tanács nem tartott ülést s az időt a delegátusok kölcsönös látogatásaival, vagy a napirenden szereplő ki­sebb ügyek, mint a kisebbségi, a danzigi és a niemeli kérdés letárgyalásával töltötték ki. Ziehn dr., Danzig uj elnöke, meglátogatta Lit- vinov orosz népbiztost, amely alkalommal fő­leg gazdasági ügyekről volt szó. Briand délben t óra 15 perckor elutazott. A pályaudvaron megjelent delegátusok, újságírók és népszövet­ségi hivatalnokok lelkes ovációban részesí­tették. A népszövetség köreiben kezdetben nagy je­lentőséget tulajdonítottak Briand francia kül­ügyminiszter és Litvinov orosz külügyi népbiz­tos tegnap esti találkozásának, mert azt várták tőle, hogy a francia—orosz ügyekben bizonyos közeledés fog történni. A két államférfin konfe­renciájáról kiszivárgott hírek azonban nem erő­sitik meg ezt a nézetet, mert Litvinov és Briand elsősorban gazdasági és elvi jelentőségű kérdé­sekkel foglalkozott, anélkül, hogy pozitiv poli­tikai kérdéseket érintettek volna. Litvinov és Zaleski tanácskozása állítólag politikai jellegű volt, de a jelenlegi helyzetben nagyobb jelentő­sége csak egy hármas tanácskozásnak: Litvi­nov, Briand és Zaleski közös konferenciájának lett volna. Mivel Briand elutazott, hármas kon­ferenciáról többé szó sem lehet. Meglepetést keltett az, hogy a ma délelőtti tanácsülés el­maradt, annál inkább, mert szombatig a tanács­kozások ideje rendkívül szűkre van szabva s igy minden üres idő időlopásnak tűnik. Állító­lag a bizottságok üléseiken nem lettek készen a lefegyverzési, a kisebbségi és a danzigi kér­désekkel s igy nyilvános ülést tartani nem le­hetett. A lefegyverzés kérdésében a ma dél­előtti bizottsági ülés nem hozott eredményt. A japán delegátus az angol álláspont ellen foglalt állást s állítólag más, Európán kívüli hatalmak sem azonosították magukat Henderson fölfogá­sával. Ankét a Briand-ügyben P á r i s, május 22. Briand-t ma este 10 óra 30 perckor várják vissza a francia fővárosba. A rendőrség messzemenő intézkedéseket tett a lyoni pályaudvarnak és környékének elzárásá­ra. A Coty-sajtó közlése szerint az egész város­részben ostromállapotszerü rend fog uralkodni. A rojalista és a patrióta ifjúság, valamint a többi nacionalista egyesület Briand-t dühös macskazenével akarja fogadni. Éppen ezért a pacifista frontharcosok szövetsége ugyancsak fölszólította tagjait, hogy a nacionalista elemek ellensúlyozására jelenjenek meg a pályaudva­ron. Ugyanez az egyesület ankéu»t hirdetett Briand versaillesi kudarca okainak földerítésé­re és a parlament valamennyi tagjához kérdést intézett, vájjon Briand ellen, vagy Briand mel­lett szavazott-e Versaillesben. Az Oeuvre iro­nikus megjegyzése szerint legalább 600 parla­menti tag fogja azt állítani, hogy Briandra sza­vazott, holott a külügyminiszter az elnökvá­lasztáson csak négyszáz szavazatot kapott. A párisi lapok tovább foglalkoznak azzal a kérdéssel, vájjon Briand versaillesi kudarca után megmaradhat-e külügyminiszteri állásá­ban. A Matin rámutat arra, hogy Doumergue a választás utáni minisztertanácson megállapítot­ta, hogy a versaillesi szavazásnak nincs politi­kai jelentősége. Semmi lealázó sincs abban, hogy egy politikust Versaillesben nem válasz­tanak meg köztársasági elnöknek, mert ott nem annyira politikus, mint inkább reprezentáns sze­mélyt keresnek. Benes konföderációs terve Genf, mágus 22. A Prager Tagblatt közlése szerint Benes csehszlovák külügyminiszter nem elégszik meg az osztrák—német paktum letár­gyal ásának pusztán negatív eredményével és azzal a tervvel foglalkozik, hogy a tervet nar gyoibb mértékben valósítsa meg és igy termé­kennyé tegye. Véleménye szerint az a gazda­sági és politikai nyugtalanság, amely jelenleg Középeurópáiban — nemcsak Németországiban. — uralkodik, nem engedi meg, hogy a koopera­tív törekvések nyugvópontra kerüljenek és ezért az iniciativát azoknak a hatalmaknak kell megragadniuk, amelyek erről a veszedelmes geográfiái helyről valók. Benes szerint bizo­nyosra vehető, hogy Franciaország a közép- európai tágabb regionális összefogást támogat­ni fogja, sőt nagyobb anyagi kedvezményekben részesíti. Suliros kritikát mondott a cseh gyáriparosok főtitkára a kormány gazdaságpolitikájáról Hodács: A legfontosabb gazdasági kérdésekben még mindig nem történt döntés — Ausztria, Magyar- ország és Lengyelország kereskedelempolitikai követelései — Matousek: A csehszlovák kormány érdeke, hogy Magyarországgal minél előbb föivehesse a rendes kereskedelmi kapcsolatokat Prága, május 22. A csehszlovák nagyipar tegnap tartotta Preis Jaroslav dr. szövetségi elnök vezetésével manifesztációs gyűlését, ame­lyen elsősorban is Hodács dr. képviselő, a gyár­iparosok szövetségének főtitkára, beszélt a nagyipar helyzetéről és követeléseiről. —■ A nagyipar igen súlyos helyzetbe jutott és a tavasszal lényeges javulás nem várható, — kezdte Hodács. — A munkanélküliek száma május elsején még mindig 290.000 volt. A válság különösen a külkereskedelem általános visszaesésében jut erősen kifejezésre. 1930-ban a kivitel az előb­bi évekhez képest 3 millió koronával csök­kent és pedig nemcsak az általános áresés következtében, hanem a mennyiség tekinte­tében is és ez a csökkenés 1931-ben még folytatódik. A textiláruk kivitele ez év első negyedében 478 millió koronával esett a ta­valyi első negyedhez képest, vagyis 32 szá­zalékkal, mig Németországban a textilipar ugyanezen időtartam alatt csupán 24 száza­lékkal csökkent. wrmne^mmmn rekvő általános, ügyes és helyzeténél, gaz­dagságánál fogva alkalmas világszervezetet. A csehszlovákiai magyarságnak is köteles­sége, hogy fokozott mértékben törődjék Nép- szövetségi Ligájával és ne szalassza el azo­kat a praktikus előnyöket, amelyeket a szer­vezetben való részvétele biztosíthat számára, s azokat a nagy jelentősé,gü európai összeköt­tetéseket, amelyekre a Ligák Uniója révén a saját gazdasági, szellemi és helyzeti javára szert tehet. Az általános konjunkturális okok mellett a je­lenlegi válság szorosan összefügg a világgaz­daságban fölmerült alapvető ellentétekkel is. A kereskedelempolitika az elmúlt években visszá­sán alakult. Egyrészt életbeléptették az auto­nóm vámemeléseket, másrészt a kereskedelmi tárgyalások egyre nagyobb nehézségekbe üt­köznek, úgyhogy Csehszlovákia szerződésnél­küli állapotba jutott Magyarországgal. Föltéve, hogy a körülmények nyomása alatt a nemzet­közi kereskedelmi kapcsolatokban javulás fog bekövetkezni, a világpiacok körüli harc ezzel azonban még nem fog megszűnni, mert az aka­dályok csökkenésénél legföljebb több árut le­het majd eladni, de még akkor is az az állam tesz szert a legnagyobb eredményre a világ- gazdaságban. amelynek odahaza megvannak a gazdasági, fejlődéshez szükséges és megfelelő élőföltételei. Ebben a,r, irányban, sajnos, azt látjuk — folytatta Hodács —, hogy a belső gazdaság­politika éppen a legsúlyosabb válság idejé­ben csődöt mondott. Olyan időben, amikor a gazdaság mérsékletre kényszerít, a közter­hek emelésére került a sor. Elvártuk, hogy a kormány abban a pillanatban, amikor a vál­ság legmélyebb pontját elérte, a kormány közbe fog lépni és pedig: beruházásokkal. A parlament 485 millió koronát szavazott meg a kormánynak beruházásokra és 150 millió koronát bocsátott rendelkezésére a válság enyhítésére, fölemelte az utalap bevételét. Ugyanakkor azonban azt látjuk, hogy az ál lami közigazgatás a közmunkákat, főleg az építkezési és utmunkálatokat még csak most készíti elő. Ezeket a munkákat egészen másodrendű, for­mális okokból, avagy pedig azért halasztották el és halasztgatják, mert nem történtek meg idejében a szükséges előkészületek. Arról van szó — fejezte be Hodács —, hogy ott, ahol az államnak a gazdaságba bele kell avatkoznia, gyorsan, célszerűen és tárgyilagosan kell dön­teni. Egyelőre azonban úgy látjuk, hogy a legfon­tosabb gazdasági kérdésekben még mindig nem történt döntés s igy a végrehajtó köze­gek részéről a legjobb akarat is hiábavaló. Matousek miniszter az aktuális kereskedelempolitikáról Matousek kereskedelemügyi miniszter fölszó- lalásában rámutatott arra. hogy a csehszlovák nemzetgazdaság minden ágát érinti a válság. Miután ezek az ágak az államnak politikai, gaz­dasági és szociális föladatai teljesítését lehető­vé teszik, igényük van arra, hogy az állam a kedvezőtlen- idők áthárításához segédkezet­nyújtson. A beruházási politika terén úgy az állam, mint a köztestületek sokat tettek. Az ái- lam a kívánságoknak eleget téve az egész évre kiadta már az állami szállításokat. A súlyos gazdasági idő az állammal szemben magas pénzügyi követelményeket támaszt, mig a fize­tési képesség, az adóteher csökkent. A helyzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom