Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-21 / 115. (2632.) szám

Kommunista bombamerény­letek Lisszabonban Lis&abon, májius 20. Az elmúlt éjszaka fo­lyamán a kommunisták töíbb bombamerény­letet követtek el a városban, de különösebb kárt nem okoztak. A rendőrség a merénylők egyrészét és segítőtársaikat letartóztatta. Az egyik bomba tiz diákot megsebesített s a diákok egy küldöttsége ma arra kérte a bel­ügyminisztert, hogy a jövőben részesítse na­gyobb védelemben a diákságot. A bel ügy mi­niszter egy köztársasági gárda létesítésére gondol, hogy segítségével véget vethessen a kommunisták garázdálkodásainak. A magyar nemzeti párt somodi aépgyülése leálcázta Slávik keletszlovenszkéi voksvadászatát Az agrárpárti belügyminiszter és ffiidmivelésügyi miniszter érája alatt sorra tiltották be a mezőgazdasági tanfolyamokat — Tisztujitások a magyar nemzeti pártban. A magyar nemzeti párt vágsellyei helyi szervezete tisztújító gyűlést tartott, amelyen a következő tisz­tikart választotta: Elnök: Szabó Ferenc, ügyv. el­nök: Morvay Jenő, a-leinökök: Czuczor GáboT, Huce- kó István 53 ez., jegyző: Baranyai Vince dr., pénz­tárnok: Cápka Miklós, ellenőrök: Papp Ferenc és Cápka Lajos. — A párt vághosszujfahi&i helyi szer­vezete a tisztuji'tás alkalmával a következőket vá­lasztotta meg: Elnök: Lozsi Alajos, ügyv. el nők ^ Izsói Dezső, alelnökök: ifj. Mészáros József, Kozmér János, jegyző: Lozsi János, pénztárnok: ifj. Tóth László, ellenőkök: Takács Lajos és Molnár Sándor. — A nagykaposi járásban levő Magyarmocsár köz­ségben is .most tartotta tisztújító gyűlését a magyar nemzeti párt helyi szervezete, amelyen a gazdahivek nagy számban jelentek meg. A gyűlést Persely Já- pos elnök nyitotta meg. Majd Papp Mihály osz­tályelnök. nagykaposi községi bíró szépen felépí­tett beszédében összetartásra, testvéri ezeretet re hívta fel a párthiveket. Hosszabban foglalkozott a munkatervről, az adósérelmekröl, azok jogorvosla­tairól. Beszédjét nagy tetszéssel fogadták. Indítvá­nyára kimondták a kulturális és mezőgazdasági szakosztályok megalakítását. Utána az uj tisztikart választották meg egyhangúan a következőképpen: Elnök: Persely János, alelinök: Szanyi István, pénz­táros: Persely Sándor, ellenőrök: ifj. Persely János és Üveges Sándor, jegyző: Csörgő István. Kulturális szakosztály elnöke: iifj. Persely János. A mezőgaz­dasági szakosztály elnöke: Persely Ján03 lett. A zá­róbeszédet Haraszthy György körzeti titkár tartotta nagy siker mellett. Persely elnök indítványára a gyűlés táviratilag üdvözölte Szent-Ivány pártve­zért és az összes törvényhozókat. Prága, május 20. A magyar nemzeti párt) legutóbb nagysikerű nópgy ülést rendezett Sotmodiíban. A pártgyülésről — melyről tu­dósításunk, sajnos, postazavar folytán meg­késve érkezett — az alábbiakban számo­lunk be: A nagy lát ogato ttságu mépgyülést, mely a fogyasztási szövetkezet zsúfolásig telt tánc­termében folyt le, Prokop János szervezeti elnök nyitotta meg. Várnay Ernő pártifőtit­kár terjedelmes beszédben isimértet te a ma­gyar, nemzeti párt több mint ötéves munká­ját, amely egyrészről a párt táborának megerősítése, a szervezetek sorozatos meg­alakítása, a párt programijának ismertetése, másrészről a mezőgazdasági, kulturális és jogsegély akcióinak hatékony kifejlesztése jegyében zajlott le. Népszerűén magyarázza meg az önkormányzat mibenlétét és jelen­tőségét, valamint a kisebbségi jogok xnara déknélküli valóraváltásának szükségességét, majd áttér Slavik belügyminiszter görögtü­zes keletsz 1 oveoezkói útjára, aki az agrár­pártnak a ..Hodza apánk4' megkopott és el­fakult nimbuszát óhajtja propagandájával a párt javára fordítani, amikor a mézeskalá- csos ígérgetések csalóka szivárványát csil­logtatja meg azon kevesek előtt, akik a vér­szegény a gr árértekezleteken resztvettek. Ezzel kapcsolatiban foglalkozik a Hernád- szaibáilyozás eredményesen keresztülivitt ügyiéivel, amelyet nem a belügyminiszter tett a magáévá 6a vitt keresztül, hanem a® országos választmány, amelyen állandóan napirenden tartották ezt a kérdést magyar pártjaink és aho'l legutóbb Blanár Béla dr. érsz. vál. tagunk vitt sikerre.. Slavik helügyminíszter arról azonban el­felejtkezett nyilatkozni, hogy a mágyar nemzeti párt sokféle mezőgazdasági ak­cióit betiltották, s ilyfoirtmán megakadá­lyozzák a magyar gazdatársadaloim kultu­rális igényeinek a ikielégiitését. Hasonló- izü kérdés a napirenden levő és beígért szepsii állami polgári skel a nagyfontoissá- gu ügye. i Várnay sorban kimutatja a járás 71 százalé­kos magyarságának jogigényét a magyar ál­lami polgári iskolára, de legalább a magyar párhuzamos osztály felállítására. Ezután is­merteti. taritoimánygyüilési képviselőink és Blanár Béla elnök, orsz. váll tag intenzív munkálkodását a magyarság, illetőleg vég­eredményben Szlovensizkó őslakosságának az érdekében. Végüil rámutat a párt legkö­zelebbi munkarendjére, melynek egyik leg­fontosabb programja a mindenkor aktuális adókérdések tisztázása, az adóügyi sérelmek reparálásának lehetősége és módja, amely­nek érdiekében a párt megnyerte Takáts Béla pénzügyi tanácsost felvilágosító, segítő munkálatainak az intézésére. Befejezésül nyomatékosan rámutatott Várnay arra is, hogy úgy a magyar nemzeti, valamint az or­szágos keresztényszocialiata párt nemcsak a választások idején gondolnak az őslakosságra és nemcsak a voksgyüjtés a céljuk, hanem a közbeeső időszakot is kihasználják a nép ezeirlnyi bajainak oir- votsílásária, az őszinte aegél ynlyuj t ásPa, me>- lyet a többi pártok nem ismernek, . ; . Várnay pértfőtttkár beszámolóját nagy ba- lyetilésssel kísérte a közönség. Ezut'án Takáts Béla pénzügyi szakelőadó hosszú és a® adókérdések minden.ágára ki­terjedő szakelőadása következett, melyben a jeles előadó minden a gazdákat és iparoso­kat érdeklő adónemre, a leggyakrabban elő­forduló adóba jókra és sérelmekre és azok reparálása módjára terjeszkedett ki. A nagy tetszéssel fogadott előadás után -a gazdakörön.ség egy küldöttsége kérte az adóügyi előadások rendszeresi Késiét, majd Prokop elnök zlárósizavai következtek, ami­kor is eib a tár ózták, hogy Szent-Ivány József pártvezért és a párt törvényhozóit sürgönyi- leg Üdívözlik. A testvérpár tok a szepsii körzetben, a Bodrogközben éis a nagykaposi járásban gyűlésekéi fognak tartani a két párt közös rendezéséiben, amelyeken Szabó István gaz­dasági akadémiai tanár és Takáts Béla adó­ügyi előadó is szerepeini fog. — A Jászó-Premontrei Iskolák Barátai Szö­vetségének közgyűlése. Budapestről jelentik: A Jászó-Pr^inontrei Iskolák Barátainak Szövetsé­ge e napokban tartotta- közgyűlését Budapesten a Tisza István Társaskörben, tagjainak nagyszá­mú részvételével. Ladik Gusztáv dr. nyug. bel­ügyi államtitkár elnöki megnyitójában üdvözölte a szövetség jubiláló és kitüntetett tagjait: Fet- eer Antal győri megyéseiispökot, Csiszárik Já­nos meghatalmazott minisztert. Sztrache Gusztáv és Baróthv Pál főügyészeket, Pájer János püs­pöki helynököt, Szakraida János gazdasági fő­tanácsost, majd elparentálta a halottakat. Hlatky Endre dr. miniszterelnöki titkár a szövetség multévi tevékenységét foglalta össze titkári je­lentésében. Ladik Gusztáv lemondó elnököt nagy melegséggel ünnepelte a közgyűlés, majd meg­választotta helyébe a szövetség elnökének Fii- zesséry Tibor dr. OFB tanácselnököt. A gödöl­lői gimnáziumból, ahol az idén lesz az első érett­ségi. a főiskolákra kerülő ifjak körének vezetésé­vel Ábrahám Ambrus dr. egyetemi magántanárt- bízták meg. A szövetség társadalmi életének élénkítésére bizottságot alakított és elhatározta évkönyveinek folytatólagos kiadását. Jelen vol­tak: Juhász Andor, a Kúria elnöke. Beöthy Lász­ló, a felsőház álelnöke, Strausz István és Dési Géza országgyűlési képviselők, Hoványi Géza udvari tanácsos, Grósz Emil és Pataky Arnold egyetemi tanárok, Szmrecsányi György ég Balás- házy Iván nyug. főispánok, Petrovics Elek és 8tnhlma»n Patrik főigazgatók, Tünké Zoltán ko- ronaügyéer^belyettee, Zhnányf Mihály házfőn Ok, JurkovWh Emil nyng. tankertífetf főigazgató, Thomán Miklós nyng. orvos-tábornok és sokan a kassai, nagyváradi és rozsnyói premontrei fő­gimnáziumok egykori, Magyarországon élő diákjai SÜLLYEDŐ PARTOK REGEMY Irta: EGRI VIKTOR (37) Eltökél te*, hogy felkeresi Balázst. Beszéln i fog vele-. Igen, Balázs számadással tartozik neiki. Nem fog rá támadni, óvatosain tisztázást keres, kutatni fog, most résen lesz s nem hagyja magát kiforgatni. A falu előtt meglaseuibbodtak léptei. Teg­nap este a Hammer lánnyal látta Balázst. Jöttéik az akáoerdőn át a kőbánya felől, Er­zsi keze tele volt mezei virággal, kebleire nyalábolva vitte kék és piros virágjait és frissen nevetett. Mennyi öröm sugárzott ró­luk! Jókedvűen poroztak az országúton, őt észre se vették, csak amikor köszönt. Most világosan emlékezett, elpirultak, ahogy igy rájuk köszönt. Alig váltottak néhány szót. A találkozás emlékétől valamelyest eny­hült benne az idegein doboló feszültség. Nem értette, miért gondol mindjárt véglet- tok re. Lehetett-e több Balázs és a felesége között, miint amennyit maga látott? Ez a gyönge idegzetű Szandró a féltékenységével még az ő tiszta látását is elhomályosítja- Nem tudja többé egyszerűén látni az életű­ket, maga csavarja el a dolgok értelmét; egy szó, egy mozdulat felháborítja, kibillenti egyensúlyából, felkelti gyanúját. Bizonyos, az ő idegei sem a legjobbak. Jolán világ­égésről beszél, elveszejlő nehéz homályt te­remt maga körül rejtélyes jóslataival. Med­dig bírják ezt a kűrzklöd-éisit? Alig vette 'észre, hogy mikor fordult vissza. Az ut két oldalán csöndesen álltak a fák a feketén összébomló ég alatt és kitárt kar­jaikba fogták a lezuhanó estét. 6. Zavaros lárma fogadj A maloanihatL Jatt­ka, az öreg cseléd, kijött a konyhába, amint megérkezni látta é® rezgő könnycseppekkel teli szemeit könyörögve ejtette rá. — Mi baj, Janka? — kérdezte baljós sejte­lemmel. Az öregasszony az ebédlőbe) .mutatott. On­nan jött a zaj, valami háborító, idétlen és monoton sikoltás, inkább állaté, .mint em­beré. — Alig, hogy elment, Szán drót hívta Jo­lánba — sápit ázott az öregasszony. — Nem tudóim, miit csinál vele. Szandró csak jajgat, vinnyog, féltem heimenni. Miké egy rántással fellépte az ebédlő ajta­ját. Egy szemvillanásra belfogta az egész je­lenetet. Jolán felemelt karral állt a szoba sarkában., beteg izgalom fényével az arcán és Szandró a lábainál térdelt, barna inas nagy keze az asszony szoknyába szélét mar­kolta és idétlenül hlörgtött. — Madonna, madonna! — Vezekelj! — sivított Jolán hangja. Mikó csak azt látta, hogy Szandró köze­lebb csúszik, ajkával érinti a szoknyát; csó­kolja. . ", — Vezekelj! Az olasz hangtalanul tovább csúszott, s megdühlödive, jajgatva az asszony szoknyájá­ba rejtette arcát. Jolán elrúgta magától, — Mi történik itt? — kiáltott Mikó és bel­jebb jött. Az olasz elimerediő szemén, kida­gadt pupilláján, nehéz és szaggatott Jétekze- lém érzett, hogy nyomban transzba esik. — Jolán, ébreszd őt fel! Nem bírom már nézni! Az asszony fáradtan intett. — Megint jnegra/vadál! Áh, igy ftohaae ju­tunk előre! — Ébreszd fel azonnal — sürgetett Mikó. — Felébreszteni? Még nem vezekelt, őrü­let volna! Az asszony hangjának szokatlan zengése, keménysége meglepte Mikót. Ilyennek még sohase látta; aszkétaszerü izzása megrendí­tette. Idegeire isimét zavar merült, ott állt tétovám és nagy esetit alakja szinte öesze- osiuMott. Mit a,kar Jolán a vezekléssel? Szan­dró hallgatózását kérte volna számon? Szandró a padlón kuporgott, fejét eszelő­sen hiimbáTta és időnként olaszul kiáltott va­lamit. Előredőlt térdein; nehéz lihegése úgy hallatszott, mintha birkózna valakivel. — Ébreszd fel! — A lelke a világűrben bolyg... nem te­hetem. Hosszú, sikongató hívással' szólította Jolán a „bolygó" lelkét. Perceik mul'va Szandró libegőse elhalkult, torz vonásai elsimultak. — Kelj fél! — parancs olt rá az asszony. Szandró reszketve engedelmeskedett a pa­rancsnak éis az ajtóig botladozott. — Kisérd ki és fektesd le, — szólt Mikó. — Adj neki egy pohár konyakot éa hagyd aludni. Jolán elcsigázva jött vissza. Mikó szólt hoz­zá; nem felelt. Vacsoránál érintetlenül hagy­ta az ételt. Mikó csüggedten nézte párna el- meredését. Mi van vele? Ilyen elgyötört még sohase volt! Nem kellett volna annyira rátá­madnia. Tul'komolyan vette Szandró fecsegé­sét. Tűrte, hogy a gyanú belémarja magát; túlságosan elragadta a heve. És megint úgy volt, mint nagy összeka pa­saik után; ha nem ezt a tompult közönyt ta-, pasztalja Jolánnál, hozzámegy és kérleli- Hi­báztak mind a kelten, több jóság kell, több megértés. Ha Jolán tudná, mennyi örömöt és vágyat tanult meg mellette megfékezni? Né­ha rosszabb volt a közönye, mintha a halál szédülete lengené körül. Talajtalamul állnak, süllyedő partokon, körülöttük egy megbom­lott világ beteg lázakkal, beteg vajúdással, j Nincs kapaszkodó, süllyednek, — Jolán ok­kult eimerülése Is csak csupa menekülés, né­ha úgy érzi, hogy értelme éliködösödik, ahogy szörnyű látomásaival küzd. A száraz, lángoló nyár tüzes lehelteiében ismeretlen tüzek iz­zását látja. Vér, mocsok, sziklagörgeteg nyo­mása alól nem sarjad zhat többé tiszta élet! Világtitkok rejtekének kulcsát kutatja és az ő életük homályba fül. Állnak az éjszakában, a kékeeszünke és fekete levegő borulásában és vihar reszket a távolságok éjbevesző mere­délyén. Hová vágtatnak így az idő láthatatlan kerekén, micsoda feneketlen ségek felé? Enyhülést az éj sem hozott. A mozdulatlan fekete ég alatt elfeküdtek a mezők, megre­kedt a megégett, k iszik kadt föld ponmelege, a végtelenség mintha megszűnne létekzeni. Hajnal felé nem bírta ki tovább Mikó. Fel­ugrott, mintha rugó pattant ki volna benne. Tüdeje lángolt és égett a húsa, belül kigyul­ladt. Izzadt testére ráhányta ruháit. Valami szörnyű tébolyiitő lomb olás harsogott és zen­gett benne. Kiment elfúlva a vér tomboló terhétől: Az asszony ébren volt. Érezte a tüzet, mely kinyílott, kiszárnyalt a férfi kívánkozó húsá­ból., Látta nagy rohanását és beléje nyilait, hogy tekintetre sem méltatta, úgy ment cl, futott előle, — a gépész lányához megy, a szeretőjéhez s agy velejét bomlasztotta a ma­gány, ami rászakadt. Elkeseredett féltékeny düh ette magát a vérébe, a szeretőjéhez fu­tott, bujkálódik, ah, utálat, zengett benne a düh és emésztette. Megpróbálta maga elé képzelni az ember tohonya nagy testét, amint ölelkezik. Azt. hitte, ez megnyugosztalja, de csak szította magáiban az érnéllyel féltékeny dühét. A. reggel ébren találta, várta Miliőt, de Mi­kő nem jött Az arca megereszkedett, szemei zavarosan t özeitek. Janka néni jött az ebéd, a háztartás gond­jaival. ^ kGAK 1Í>31 május 21, csütörtök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom