Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-20 / 114. (2631.) szám

1901 május 20, averdta. HÍRT* *.!> ——■■Ifimmg —.. ■■. jaKcaaam-.-«na»A!M»Mi»»rsTO«iCTC<«BXi Tilri, május. A M ária-hegyéről ragyogó tavasai panorámában gyönyörködünk. De vájjon miért kapta ez az emelkedés a Mária nevet, nem tudják nekem megmagyarázni vendéglátóim. Ám a kilátás fenséges a szép vidékre. A Zsitva völgye lankái ezen a tájon szétterül­nek, bele olvadnak a sikföldbe, zöldelő bu- zavetóseket ringatnak, de itt feljebb a lanká­kon, ahol állurk, még szőlőtőkékbe szívódik föl a föld csereije. Adjon isten három bét — mondja a régi magyar kívánság. — Úgy látszik, ezen a vi­déken teljesedett a kívánság. Bor, búza, bé­kesség csendes hangulata lebeg a pasztelles májusi égbolt alatt. Illatos orgouabokrok hamvas virágokkal elárasztott gyümölcsfák körüli tekintünk a hu­nyó nap után, amely Nyílra felé bíboros alko­ny! szilieket kavar az ég hatalmas palotáján s egyipár szín sugarat oda dob hanyagul az öreg Zobor kúpos feje felé, mellette Uhimess várának romjai már tavaszpárás köd fátyolba burkolóznak, de kontúrjai jól kivehetők a kék alkonyi ég alatt, mely már bucsuzik a naptól. A csatornaszagu városból ezért a csodála­tos naplementéért is érdemes volt. kiszaladná Tiklre. Mert hiszen ilt vagyunk a híres Til­dén, amelyről még tavaly is olyan sokat beszéltek az emberek, ahol egymásután jelent­keztek a csodalátók. Mert harmadéve ez a fa­lu egy uj Lourdesnek készült indulni. Elő­ször a nyolcéves Petrovich Matild jelentke­zeti azzal a hírrel, hogy megjelent neki a joarhalcgelüii, a körtefa lombjai között a Bob dogságos Szűz Mária, aki a kis Jézust tartot­ta a karján. így adta elő még a papoknak is a Petrovich Matild, akinek hire igy messzi­re szállt a kis faluból, át a határon Magyar- országba, de még a tengereken is túl, Ameri­kába, ahonnan csak a kérdő levelek jöttek, de a szomszéd országokból a látogatók is jöt­tek'. látni a tildi csodafát. Később már a kis Vízi gyerek is előállt, hogy ő meg a prágai kis Jézust látta a körtefán, aztán meg jöttek a fantáziáié vidékiek és terjesztették és bi­zonyltot tók a csadák hírét. Volt idő, hogy egy­szerre mintegy harmincezer ember leste es­Otthoni'Jédkurák Kérje az otthoni csizi ivó és lürdökurák használati utasítását. Csízfürdő tong, amelyet a bucsusok ástak, hogy nap­fényre hozzák a kígyók által őrzött régi temp­lom kincseit, amint azt a csodalátók állítot­ták. Primitiv korláttal van az üreg körülvéve, biztonsági szempontból, de, amint tapasztal­tam, nem eléggé biztonságos. Elnézem a föld különböző vonalait, melyek­ből a domb itt a vadkörtefa alatt összetevő­dött, geológiai alakulatok, a váltakozó rétegek megtévesztették az egyszerű embereket s a föld furcsa, fantasztikus ereiből olyan követ­keztetéseket vontak le, amelyek leginkább megfelellek az őket állandóan foglalkoztató gondolatkörnek. A régi templomokat keresték a föld alatt a csodalátóik fantáziája szerint. A hajdan érse­ki birtokot alkotó községnek lehetett is vala­ha temploma, melyet talán a 'törökök, vagy Csák Máté csapatai dúltak föl, mikor kifosz­tották a falut a történelem feljegyzései sze­rint. Tagadhatatlan, hogy igy tehát a csodalátás­ban erős népi ösztönerők játszottak közre amelyekből megállapítható, hegy a nép temp­lom után vágaykozik, ami nincs a községben. Most, hogy ismét itt járok ebben a lii réssé vált faluban, a régi tömegpszichózisnak alig találom még az emlékét is. A kis Vizi gye­rek é9 a Petrovich Matild tekintélye is le­süllyedt a körtefával együtt. Este van. már, itt állunk a „csodafa" alatt, de most már nem jön 9euki, hogy gyertyát gyújtson a fa tövében, pedig tavaly miég ezrével zöbtek a zsolozsmákat éneklő töme­gek és tündéri fénybe bontották a „csodajfa" környékét, nagy örömére a gyertyakészitök­nek és árusoknak. Ma már a korcsma is stag­nál és a vendéglős sem tudta eladni a bolt­ját, mint azt tervezte és lassan, lassan meg­békél a nép a papokkal is, akik annakidején nem akartak hitelt adni a csoda! át ók fantaz­magóriájának s az aratás nehéz munkája után esténkint itt összegyülekezett népet éj­szakai pihenőre küldték. De hát szidták is érte akkor a papokat, akik nem hisznek a „csodákban". A napi munkában kimerült emberek fáradt agya a nyári éjszakák titok­zatos varázsában igazán csodálatos dolgokat talált ki, melyek hire titokzatos szárnyakon repült hetedhét határon keresztül. Ma mindezt mintha már kissé röstelnék is. Bevallották, a Prágai Magyar Hírlapra is ha­ragudtak, mert „az sem hitt". Nem bizony, mert a P. M. H. volt az, amely a helyszínen szerzett tapasztalatai alapján nyomban meg­áll apitottia, hogy önző üzleti esség fújja föl a tildi dolgokat s cikkeink nyomán kialakult az ellenhatásu közvélemény, amely gátat ve­tett a vallás prof a n i z á iá s á 11 ak. Bizonyára bele játszott a tömegpszichózis megszűnésének az a tömegkatasztrofa is, amely a tildi bucsu- ®ok egy csoportját érte, amidőn a •teherautójuk bele robogott a teljes gőzzel, haladó vonatba, Léva mellett. Annyi bizonyos, hogy nép lelkét itt ápolás alá kell venni, mert a nép itt keres valamit, talán nem tud formát adni gondolatának, nem tudja azt, hogy mit keres, mit akar. De valami hiányzik itt. A lelkek békéje hiány­zik itt, amit nyugvópontra kell szállítani. Meg kell szüntetni azt a lelki feszültséget, ■amely kimeríti az embereket s akik már lelki nyugalom után vágyakoznak, A csiffári egyház, amelyhez Tűd is tarto­zik, most uj lelkipásztort vár, neki kell majd ■visszaállítani a nép között az egyensúlyi hely­zetet. Elhagyjuk a tildi csodafát, amely pár év ■alatt visszaesett régi egyszerű vadkörtefa mi­voltába. Három-négy szentkép a törzsén, három-négy öregasszony látogató, nem fogja tudni már visszaállítani a régi nagy remé­nyeket . . . Koperniezkjr Kornél. A Prágai Magyar Hírlap Réss&hegyen (RwSom­berok) kizárólag Llebennann Vilmos olárnsitónál kapható! Állandó vevőknek házhoz szállítja az nj­ságot. — Az após agyolötte vejét, a feleség férjéi és önmagát. Bukarestből jelentik: Tarosé, a jalomitai törvényszék egyik bírája már ré­gebben feszült viszonyban élt apósával, Cos- tachescn előkelő földbirtokossal. Szombaton este hat órakor a bíró kijött a törvényszéki épületből és a Boulevard Bratianu felé tar­tóit, amikor szembetalálkozott apósával. Cos- tacbescu. aki ugv látszik várt a vejére, revol­vert rántott és hat lövést adott le a bíróra. A hat golyó közül négy halálos volt. A hat­van éves gyilkost letartóztatták. — A másik tragédia Grigore Necu földbirtokos házában történt. A gazda gyógyithatatlan betegsége miát már több Ízben akart elköveni öngyilkos­ságot, de az utolsó pereben mindig megaka­dályozták tette elkövetésében. Tegnap reggel a felesége, aki már nem birta tovább nézni a férje kínlódását, két revolverlövéssél meg­ölte a férjét, aztán férje mellett szivenlőtte magát. xx Esti séták májusban — alig van ennél szebb dolog. Még nincs oly fallusztó meleg, mint nyáron és az ébredő természet felüditi a fáradt idegeket. Esténként mindenki a par­kokba, a szabadba siet, sétálni, esti kirán­dulásokat lenni. Azonban ott is fenyegethet minket veszély, hol a legkevébé számítunk erre, a sötétség veszélye, mely állandó óva­tosságot és készenlétben levest követel. Ké* ső esti hazatérésnél egy villanyos zseblámpa Palába elemmel biztosan megmutatja az utat. Ez megvédi minden kellemetlenségtől és ijedtségtől, frissen és pihent idegekkel fog a sétáról hazatérni. — Intelligenciában ügyvéd és szerkesztő vezet? Londoniból jelentik: Ladrd dr. tanár, a oolgaitei egyetem (Egyesült Államok) lélektani laboratóriu­mának vezetője, hosszas kísérletezés során kimu­tatta, hogy az öszes foglalkozási ágak között a leg­magasabb értelmiséggel a lapszerkesztők és ügyvé­dek bírnak, akiknek szellemi képességed legalább 18 évig maradnak a 1 egmágasabb színvonalon. Az orvosok és kereskedelmi vállalatok vezetői jóval alacsonyabb értélmiségi osztályba tartoznak. gj *Jt| r dk* I ■J lX*' I ll xx Elrontott gyomor, bélzavarok, émelygés, kellemetlen szájíz, liomlokfájás, láz, szék szo­rulás, hányás vagy hasmenés eseteinél már egy pohár természetes „Ferenc József" kese- stüiviz gyorsan, biztosan é* kellemesen hüL Hogyan lett a zúzott orrú Carpentierbőí film-Adonisz ? Miért nem beszél franciául Kálmán Imre s egyéb színházi hírek A párisi Théatre des Ambassade usben be­mutatták, mégpedig igen nagy sikerrel, Kál­mán Imre operettjét, a Marira grófnőt. A pró­bákon és a bemutatón rés átvett Kálmán Imre, aki egv újságírónak a következőket mondotta a premier estéjén: — Előre elhatároztam, hogy egyetlen szót sem szólok a próbák alatt. Könnyű volt ezt elhatároznom, már csak azért is, mert — nem tudok franciául. De lemondtam azért is minden szerzői direkc tonális jogomról eze­ken a próbákon, mert — nem féltettem a Ma­rira sorsát Párásban. Az én Maricámat min­denütt szeretettel fogadták még a franciák is, hiszen nagy sikerrel van műsoron a da­rab Marseilileűoen, a Riviérán és a francia Lauseanneban. Elhatároztam, hogy egy pilla­natig sem fogok aggodalmaskodni, annál is inkább, mert eddigi párisi premierjeimen éppen eleget drukkoltam. Furcsa véletlenek játszottak közre abban, hogy a párisi pre­mierjeim előtt félelmem a legmagasabb fo­kot érje el. Amikor a Trianon Lyrique-tben a Csárdás királynőt próbálták, Becsben a Mont- martrei ibolyából folytak a próbák és amikor a párisi Mogadorban a Bajádért próbálták, Bécsben a Cirkuszhercegnő próbái folytak, így tehát a párisi bemutatókon nem lehettem jelen. Mégis minden bemutatómnak sikere volt itt is. Miért ne következnék be ez a si­ker most, amikor magam is itt vagyok. A próbák helyett inkább Párást barangoltam végig és gyönyörködtem ebben a csodálatos városban, ahol most másodszor vagyok éle­temben. Végiül is azonban mégis bemerész­kedtem az Ámbassadeurs nézőterére és attól a pillanattól kezdve minden időmet itt töl­töttem. Büszkén mondhatom el, nem bántam meg, hogy végre ezekre a próbákra is eljöt­tem. Hallatlanul kedvesen fogadtak és a sze­replők is kitűnőek. A Mariea grófnő Páriában tökéletes sikert aratott, ha lehetséges, még nagyobb sikert, mint az eddigi Kálmán-operettek. * Hollywoodban mostanában a legnagyobb divatjuk azoknak az orvosoknak van, akik a sztárokon esépaégoperaoiókat hajtanak végre. Különösen sok a dolguk ezeknek a specialis­táknak a filmsztárok, — orrával. A legújabb ■ilyen operációt a híres bokszmatadornak, Georges Carpentier-nek orrán hajtották vég­re. A híres bokszoló orrát annyira idomtalan- ná verték szét a nagy meccseken ellenfelei, hogy most, amikor, mint filmszínész akarta magát produkálni, sohasem lehetett magát profilban mutatni a felvevőgép előtt. Örökké ez az állapot nem volt fentartható és igy Car- pentier elhatározta, hogy kijavíttatja az orra vonalát. Az operáció kitünően sikerült és most olyan az orra, mint a legnemesebb gö­rög orr. Az operáció után azonnal szerződést kapott egy filmre, melyben akkora sikere volt, hogy utána azonnal két uj filmre szerződtet­ték. Legjobban Lila Grey, Chaplin elvált fe­lesége, Carpentier szerelme örül az operá­ció sikerének, mert hiszen az operáció után kiderült, hogy akibe szerelmes, az nem szét­roncsolt orrú félelmetes bokszoló, hanem — szabályszerű Adonisz. Megoperáltatta az orrát Richard Dix és Be- be Daniels. Riohard Dix ne k szabálytalanul görbe orra is egészen szabály ttanul' fejlődött. Komoly orroperáciőn esett keresztül a ma­gyar Lukács Pál is és tragikus vége lett an­nak az orroperá'ciőnak, amelynek hőse Ottó Lederer. Ez a tehetséges színész úgyszólván kizárólag zsidó szerepeket játszott és ezekben a szerepeiben olyan sikere volt, hogy nagyon magas gázaival szerződtette őt a Warner Brot­hers gyár. Lederer, akinek hatalmasra nőtt és erősen görbe orra volt, egyenesre operál­tatta az orrát és amikor büszkén megjelent a stúdióban, azonnal hatályon kívül helyezték szerződését és kitessékelték. Lederer perrel akarta megtámadni Warneréket, azonban ügyvédje lebeszélte erről a perről. Warnerék, a szerződés szövege szerint is, — kizárólag zsidó szerepekre szerződtették — ezekre a szerepekre azonban görög orrával egyáltalá­ban nem alkalmas. Renée Adorée, a híres farneia film színész­nő, aki állandóan Hollywoodiban tartózkodik, megoperáltatta az arcát. Szükség volt erre az operációra, mert Renée Adorée már 'koránál fogva is, nem hatott olyan jól a filmen, mint | Legszebb a tapasz a pesti korzón ... az ilt léoö Bristol Szélé uj rendszere a közönség tetszé­séi megnyerte. STapi 12'— 9.-éri kaphat — a szoba fekoésétöj jiiggöleg — la­kást és elsőrendű teljes ellátást. CJöjjön, próbálja meg és mindég csak hozzánk fog szállni. csak hozzánk fog szállni. Budapest ©unakorzó. keilett volna. Arca egv kissé petyhüdt lett és igy a specialista orvosnak eléggé komplikált operációt kellett végrehajtania. A művésznő fülei mellett felvágta a bőrt és azt úgy várta össze, hogy az arcbőr megfeszült, ami által természetesen sokkal frissebb és fiatalabb lett Renée Adorée arca. Ennél az operációnál nem történt semmi baj, de ugyanilyen operá­cióknál előfordult már az is, hogy a m-gope.- rált arc álaccszerü merevséget kapott. Ezek­ben az eseteiében a legszigorúbban megbün­tette az .amerikai törvényszék az operáló or­vost. Volt egy eset, amikor az orvosnak tíz­ezer dollár pénzbüntetést kelleti fizetnie. * Elis Eheti! Bergnrr az'Ariimé cimii íikn sikere óla hosszú ideig kutatott megfejelő filmmese uián. Most megtalálta. Jack London regényének, A nagy ház kis asszonyának női főszerepét fogja játszani. Bergner tökéletesen beszél angolul és igy a filmet angol és német nyelven fogja végigjátszani. Rendezője ugyan­az a Paul Zinner lesz, aki az Ari;me-l ren­dezte. (*) Oberammergau nem fogadta el Amerika milliós dollárajánlatát. Az oberam.merga.ui pár sió játékok főszereplője, aki a játékokon Krisztust alakítja, Londonban tartózkodik jelenleg, ahol elmondotta, hogy egy amerikai fömváüalaÁ filmre akarta vinni az oberammsrgaui játékot eredeti szereposztásban, ezért 1,000.000 dollárt ajánlott fel. Az ünnepi játékok vezetősége azonban nem fogadta el ezt az ajánla­tot, mert nem akarja a szent játékok komolyságát veszélyeztetni. Az utoÍ6Ó játékok nagy erkölcsi si­kert hoztak, annnál szőkébben mért anyagi sikert, ö, Krisztus megyezemélyesitője, mindössze hat márka fellépti -dijat kapott. (*) „Húsz év után felébred a cigányzene" — ír­ja a párisi Excelsior. Az Excelsior legújabb száma Berény Henrikről ír, aki 35 tagú szimfonikus cigány- zenekarával május 28-án mutatkozik be Párisban. „Az egész világon — írja az Excelsior — egyetlen a maga nemében ez a zenekar és ma, a jazz korsza­kában igazi konkurense a modern zenének. Húsz év után ismét felébred a cigányzene és a csárdás Parisban'1. Berény zenekara a magyar csárdásokon kívül Liszt, Kálmán, Lehár, Albeniz és Maurice Ravel kompozícióit is játszani fogja. (*) Paris színházi szenzációja: Figaro feltáma­dása. Az Odeon színház Párisban most mutatta be a La Conversion de Figaro cimü színmüvet. A há- romfelvoná6os és epilógussal ellátott darabnak, szer­zői Jean Jacques Brousson 03 Raymond Escholier. Brousson nevét tulajdonképpen az tette híressé Franciaorezág'ban, hogy Anatole Francé titkára volt és-később kiadott egy könyvet róla „Anatole Fran­cé papucsban" címmel. A „Figaro megtérése" hőse Baumarchais híres figurája, aki feltámad a forra­dalomban, a rémuralom idején. Robespierre, Saint- Just, Fouqnier-Tinwille vezetik a népet. 1789 július 14-én kiszabadítják Figarót a Bastilleból. Figaro végtelenül boldog, hogy ismét, szabad és örül a for­radalomnak. Később megtudja, hogy Almaviva gró­fot, aki akkor párisi spanyol követ, le akarják fe­jeztetni a köztársaságiak és ezért ellenforradalmár lesz. Megmenti a grófot, amiért viszont Robespierre akarja lefejeztetni. Végül egészen megutálja a for­radalmat és megha.sonlik önmagával, amig be nem vonul Napóleon, akinek leghűségesebb alattvalója lesz. A darab élénk kommentárokra ad alkalmat mindenfelé és a bemutatón páratlan sikere volt. NORK FEST minden divatszinben, minta szerint is. NOS hófehérre. Különlegessége: gallérok tisztítása tükörfénnye) mindkét oldalon. Szakszerűen, csakis vegyileg TISZTIT Fióküzletek: Zvolen, Lucenec, Rimavská Sobota, Tornába, Kremnica, Tűre. Sv. Martin, Vrutky, Zilina, Krupina, Saby, Gyárt Banská-Bystríca. A tildi vadkörtefa körül már minden csöndes. • Látogatás a „csodalátóku falujában, ahol a „csodalá“­nak letűnt a tekintélye ■ti homályban a csodafát, hogy jelet adjon és megnyilatkozzék számukra s lent az ország­úton elrobogó autók reflektorainak a „cso- data“ lombjai közé vetített fénycsővái is­teni jelnek tűntek a felzaklatott fantáziájú és felajzot’t idegü csoda várók előtt. A itamegszuggeszció olyan óriási mérték­ben terjedt tovább, hogy következményei szinte beláthatatlanok voltak. A kis faluban pedig rohamosan emelkedett az idegenforga­lom, a körtefa körül egész vásárok alakultak ki s a koldusok százai lepték el a falut. A hatóság gátat akart vetni a tömegszuggesz- oió terjedésének, de félő volt, hogy súlyos excessusokban talál a tömegfanat'izmus ki­robbanni, igv inkább sorsára hagyták s ime, pár év alatt teljesen felőrölte önmagát. A „csodafa" ma már tekintélyét veszitetlen zöldéi a domoldalon, mellette óriási üreg tá­9 i ...... nn

Next

/
Oldalképek
Tartalom