Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-20 / 114. (2631.) szám

0 Sohezerlonyi tömeg vett részt a pozsonyi heresztényszociatisták máriavötgyi zarándok­latán Pozsony, május 19- A szlovenszkói zarán­doklatok történetében kiemelkedő esemény szokott lenni minden éviben a pozsonyi kato­likus keres ztén yszocialisták által rendezett máriavölgyi zarándoklat, amelynek úgyszól­ván egész N yugatszl oveniszkóról akadnak résztvevői. Idén a pozsonyi keresztényszo­cialisták május 17-én, vasárnap rendezték XII. fogadalmi zarándoklatukat, óriási ér­deklődés kisérte ezt az eseményt nemcsak Pozsonyban, hanem a vidéken is, ahonnan már előző nap nagy számban szállították a vonatok a résztvevőket. Megmozdult a közeli és távoli környék, hogy hitet tegyen a leiké­iben élő Mária-tiszteletiTŐl. A körültekintő ren­dezőség gondoskodott a zarándokok elszállá­solásáról, akik a pozsonyi tanonciskola ter­meiben és a harmadrendi otthonban kaptak éjjeli szállást. Derült, tiszta égbolt ragyogott a zarándo­kokra, akik vasárnap reggel 5 órakor gyüle­keztek a pozsonyi kapucinus templom előtti téren. Szentáldozás után menetbe sorakozott a tömeg és a csallóközcsütörtöki zenekar kí­sérete mellett egyházi dalok éneklése közben vonult ki a városból a Stefánia-uton át. A kora reggeli órákban szokatlanul mozgalmas képet nyújtott a város, mert a zarándokokon kívül sokan vonaton, autóbuszokon és kerék­páron igyekeztek a zarándoklat színhelyére. A csoport közepén haladt Gregorovits Lápót jókai plébános, a zarándoklat vezetője, aki évről-évre vállalja ezt a tisztséget. Az ország­úton vonult a menet és Lám ács, valamint Beszterce községek érintésével délelőtt 10 órakor érkezett Máriavölgybe, ahol a lour- desi Mária-barlang környékét sűrűn ellepték á zarándokok. A hegyoldal szinte feketéllett a sok embertől, akiknek egyrésze a hegyi utakon át érkezett Máriavölgybe. A Mária- oltámál ünnepi szentmisét mondott Tyukoss Ev. János esperes, pápai káplán. A résztve­vők között ott láttunk több pozsonyi keresz­tényszocialista városatyát, élükön Förster Viktor őr. polgármesterhelyettessel, Aixin- ger László dr. országos főtitkárt, Eszterházy János pártvezetőségi tagot. A mise után gyújtó hatású ünnepi beszédet mondott ma­gyar nyelven Gregorovits Lipót Jókai plébá­nos, melyben XIII. Leó enciklikáját, a Pe­rum Novarum-ot méltatta. Szlovák nyelvű be­szédét mondott Polakovic János C. C. Supe- rior, a iháriavÖlgyP templomban, ahol rövid pihenő után stációjárás, majd litánia volt. Három órakor újból felsorakoztak a résztve­vők és megindultak a hegyeken át vissza Po­zsonyba. Az esti órákban érkeztek meg a Mély-uti kápolnához, ahová ezrével zarándokoltak ki a pozsonyiak, hogy szemtanúi lehessenek a gyönyörű bevonulásnak. A helybeli papság élén Okánik Lajos városi plébános, kanonok fogadta a zarándokokat. Mesés látvány volt a kivilágított kereszt, a sok fáklya és gyertya­fény, amelyek beragyogták az estéli sötét­séget. A harangok zúgtak és a menet a hivek sorfala között vonult le a Mély-uton a Steifá- nia-ntra és innen bekanyarodott a kapucinus templomba. A zarándokok fogadásán* reszt­vettek a pozsonyi keresztényszocialista vá­rosatyák is, élükön Jalbloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselővel és a szakszerve­zetek vezetői. A városban hosszú ideig szü­netelt a forgalom azokon a részeken, amerre a zarándokok elvonultak. A kapucinus temp­lomban áldásosztás után fejeződött be a fe­lejthetetlenül szép zarándoklat. önfeláldozó munkájukért nagy dicséretet érdemelnek a rendezők: Nagy Dezső és Lász- lóffy Ferenc főrendezők, továbbá Varga Fe­renc, Varga István és még sokan, akik fárad­ságot nem ismerve buzgólkodtak a siker ér­dekében. Nagy szolgálatot tettek a cserké­szek, akik harmincnyolc esetben nyújtottak első segélyt azoknak, akik nem bÍrták ki a nagy melegben a hosszú ut fáradalmait. — Ab autó elütött Pozsonyiban egy futballozó kis­gyermeket. Pozsonyi 8zer(kjeeztősétgünlk telefonálja: Tegnap délután a Récsei-nton, a Stol'l’w&rdk-gyár közelében 50 kitonréteres sehességigel robogott autóján Elílenbogen Frigyes nagyszombati magán- hivaitailno'k. Az úttesten több pajtásával együtt fut­ballozott Grümer Károly nyolcéves elemi iskolás fiúcska. Játék közben a kisfiú az autó elé került, amely elkapta őt és több méternyire magával hur­colta. A szerencsétlen gyermeket összetört tagok­kal, súlyos belső sérülésekkel szállitották be a mentők az állami gyermekklinikára, ahol az orvo­sok kijelentették, hogy állapota menthetetlen. A rendőrség az autót lefoglalta és az eljárást meg­indította Ellenbogen ellen, miután meg nem enge­dett sebességgel haladt a Récééi-utón. Az elgázolt kisfiiucska egyetlen gyermeke Grüner István gyári munkásnak. —- Súlyos építkezési baleset Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Ma dél­előtt 9 órakor a Koreszt-ucca 74. szám alatt sú­lyos építkezési baleset történt. Egy hatalmas, több métermázsás gerenda ráesett Kríhnyák Te­réz 52 éves pozsonyi munkiásnő fejére. A sze­rencsétlen asszony koponyatörést és súlyos agyrázkódást szenvedett. A mentők eszméletlen állapotban, haldokolva szállítóttáJk az állami kórházba. % - ­1931 május 20. szerda. MÜ b. BEB—HMBTOSZCt——KB Uj világgazdasági konferencia? Párig, május 19. Genfi francia Jelentések szerint a népszövetség a nyár utolsó heteiben nagy európai gazdasági konferenciát hiv össze sze. A vezető miniszterek tegnap este meg­beszéléseket tartottak, amelyen elvileg meg­egyeztek abban a kérdésben, hogy az európai bizottságban szereplő javaslatokat és terve­I ...........Ilii'I I'IIMIWIIHIIHIW MI—IIII1 llllll—Ilii' I ké t, amelyek Európa gazdasági reorganizálá­sára vonatkoznak, egy külön bizottság elé utasítják. A bizottság föladata az lesz, hogy a különféle tervet és kezdeményezést egysé­ges tervezetté olvasztja össze, amelyet a ter­vezett nagy európai konferencia azután a vita alapjául elfogadhat. Vizretocsátották a „DeutsdilaniT-ot Kiél, május 19. Ma reggel 9 óra 30 perc­kor vizrebocsátották a háború után épült el­ső német páncélos hajót. Az ünnepélyes ak­tusnál körülbelül 25.000 érdeklődő jelent meg. A hajót a kancellár Dentschland névre keresztelte. A kormány szerdán benyújtja a külföldi kölcsönről szóld javaslatot Botrányba fulladt a vasárnapi besztercebányai futballmérkőzés Újabb 1650 millió koronás kölcsönt vesz fel az állam A csütörtöki minisztertanács a magyar kereskedelmi szerződés előfeltételeiről tárgyal Prága, május 19. A legutolsó minisztertanács utasította a gazdasági minisztereket, hogy hét­fői tanácskozásukon véglegesen ezövegezzék meg a külföldi kölcsönre vonatkozó törvényja­vaslatot. Tulajdonképpen két kölcsönről van szó. Az első ötvenmillió dollár (1650 millió korona), amelyet az 1922. évi angol kölcsön konvertá­lására kell fordítani, a másik 825 millió koro­na, a Nemzeti Bank követeléseinek fedezé­sére. A kölcsön második részének hováforditáea ellen a szociáldemokraták a legélesebben állást fog-* latnak s igy valószínű, hogy egyelőre csali az 1650 millió koronás köl­csön megy keresztül. A koalíció állítólag e tekintetben már megegye­zett s egyelőre csupán a konvertálásra forditan­Oswald Spengler hosszú hallgatás után is­mét megszólalt és híven a „Dér Untergamg des Abendlandes“ c. müve szelleméhez, ezúttal is komor pesszimista tónusban vázolta föl a fehér emberiség jövőjét. Spengler szerint a mai em­ber önmaga teremtette technikai civilizáJciójá­nak rabszolgája lett, a gépkultura átgázol az egyén kultúráján, s nincsen egyéb hátra, mint heroikus sor&v állal ássál végigjátszani a tragé­diát ... A technikai civilizáció fölénye az ember fö­lött és az egyéni kultúra állítólagos csődje nem a Spengler specialitása és ezernyi változatban ismétlik kulturfilozófusok és etikusok; amint már többször Írtam, a civilizáció ,JLatzenjam­in er!-hangulata ez, amelynek ősapja maga J. J. Rousseau volt. Tőle Nietzscheiig egyenes vonal­ban fut a gépkultura kritikája és véle együtt az emberi elferdül és föltárása. Napjainkban Theodor Lessing fejlesztette to­vább a rousseau—nietzschei kulturkritiikát és elgondolkoztató, megrázó erejű müveiben a mai ember szellemi alkatának elemzésével ve­títi ki a fehér emberiség sorsszerű jövőjét; az egyéniség halálát, s az abszolút elgápiesedés kényszert-ör-vényét. („Dér Untergaug dér Erde am Geist“ c. müvében.) Páratlan tragikum: a mának társadalma., amely eszmei fölépitetteégében az egyéniség öncélú kultuszát vallja, gazdaság-technikai fej­lődésének célzataival egyre kifejezettebben az uniformizálódott, széria-ember átlagtálpusát te­nyésztette ki! Ennek a folyamatnak legpreg­nánsabb kifejezését Amerika mutatja. Elég utalni az amerikai regényírók & kritikusok mun­káira (Dreieer, Upton Sinclair, Sinclair Lewis. Ménekén), kik többé-kevésbé leplezetlen formá­ban tárják föl az „amerikai tragédiát*1. És most újabban egy európai író, az élesilátásu és csiszolt kultúrájú francia, Georges Duhamel vetíti elénk a jövő fenyegető rémeit, az ame­rikai .gépkultura hegemóniájának jóslatával. (Scénes de la vie future c. könyvében.) Európa végzete — Amerika. Idő kérdése, hogy az európai kontinens amerikanizálódiik, ami Du­hamel szerint az európai lélek halálát jelenti. Mindene van Amierikának, csak fülemüléje nincs, 1— mondja jelképesen Duhamel. Van hamis, ál szenteskedő alkoholtilalmi morálja, őrjöngő autó- és eportkultusza, papírmasé tA- jai., bornirt négergyülölete, szexuális .szentes­kedése és elvadult reklámkultusza. De elha- nyatlott minden egyéni létforma a roppant em­bervásárban, amely úgy taglózza az .egyest-, akárcsak a esik ágói vágóhídon a megszámlál­hatatlan sok állatot a. gyilkos ezerszám — ami­ről Duhamel borzalmas ekcentusokka'l ir. En­nek az amerikai jelennek árnyékát látja az író Európára előrevetülni, s az életörömbe francia szorongó pesszimizmusba riad. Duhamel és má­sok, akik Európát féltik, hogy utoléri az ame­rikai végzet, nyílván tudják, vagy sejtik (és ezért félnek), hogy ez történeti fejlődés útja, kén ys z erű , ,diaflektik ája“. Differenciálódás és racionalizálás szükség­képpen a.z ember elaprózásá.ra, vagy kiküszö­bölésére vezet az individuális gazdálkodásban. Egységes céltörekvés, szintézis hijján, minden teepodacai vtvmAoy végeredménybe® u ember dó kölcsön javaslatát fogják a parlamentnek benyújtani. A gazdasági miniszterek újból foglalkoztak a parlament szünet előtti munkaprogramjával, azonban eredmény nélkül. A minisztertanácsot csütörtökre hívták egy­be, hogy többek között véglegesen döntsön arról, mily alapon folytassák a kereskedelmi tárgyalá­sokat Magyarországgal. Prága, május 19. A képvieelőház ma ülést tartott, amelyet Malypetr elnök délután félnégy órakor nyitott meg. A gyűlés iránt igen csekély volt az érdeklődés, csupán a kommunisták za­varták állandóan az ülés megnyitása után az elnököt, amikor az elnöki bejelentéseket meg­tette. A napirend első pontja volt a gépek és gépalkatrészek vámmentes behozataláról szóló törvény meghosszabbítása.. Előadók voltak: Koudeika, Zadina és Hodács képviselő. Ezután megindult a javaslat fölötti vita. ellen fordult, amit a háború drasztikusan ma­nifesztál, de nem kevésbé a „béke“ úgyneve­zett rendje. És ha Key serláng tőd D útiaméiig (vagy megfordítva) a. gondolkodók közül so­kan anatémát kiáltanak a technikára, amely az egyéni lelket elfojtja és leigázza, úgy egyet el ne felejtsenek: minden cél a kitűzéstől függ. A technika beállítható az ember magasabbren- dü kitenyésztése szolgálatába, avagy megfor­dítva, az ember befogható a technika uralom- jármába. Technikai, gépkultura nem jelent szükségképpen emberlcfoko zást, tisztán gazda- sági-szociológiai célzatokról van itt sző, hijján vai immanens szükségességnek. A pesszimiz­mus, amelyet az amerikai—európai lét társa­dalmi és szociológiai értékelése fölidéz, tehát teljességgel relatív, társadalom-gazdasági ter­mék és nem fátum. A pesszimizmus másik forrása, túl a társa­dalom-szemléi eí horizontján, a modern lélektan tanítása. Számosán látnak a pszichoanalízis föltáró, leleplező munkájában valamely eziik- ségképi pesszimista, konzekvenciát, amely túl a társad a 1 om-gazdaságt ani adottságokon, az ember változhatatlan lényegében gyökerezik. Freud egyénileg kétségtelenül pesszimista, szkeptikus életlátó, de hiba volna ezt az egyé­ni vonást magára a tanításra is -kiterjeszteni. Egyet természetesen meg kell állapítani: Freud dezilluzionál. Freud betetőzi a kijózanitás és kiábrándításnak azt a fájdalmas folyamatát, amelyet ellőtte már Schopenhauer és Nietzsche (akiknek lelki és szellemi rokona) megkezdet­tek. Amit ők az emher- és életszemlélet intui­tív készségével megsejtettek, azt Freud az empíria könyörtelen valóságával igazolja. De ez még nem pesszimizmus. Mindenesetre tisz­tánlátás, éberlátás, amely hűvös fölismerései­vel megea jogtat, de nem-ver le. És ha hozzá­szokunk hideg fényéhez, idővel bátrabban néz­zünk a jelenségek szemébe. A Nietzsche pél­dája egyet reveiéi: a kérlelhetetlen meglátó, az emberi önámitások leleplezője (a Klages szavá­val) nem hullott erőtlen pesszimizmusba, ha­nem túlnőve nagy pesszimista nevelőijén, Scho­penhaueren., a leggTandiózusabb optimista vá­rakozást zenditette ki a magasabb rendű ember eljöveteléről! És a Freud leálcáizó tanításában is van optimista, evolutiv vonás, amidőn az eredendően am orális és aszociális gyermek kul- turlénnyé való fölfejlődését (környezeti gátlá­sok és zavarok kizárásával) leírja. Vitathatat­lan, Freud érzékeny kritikát gyakorolt az em­ber apriorisztikus optimizmusára, amely Rous­seau tói egészen Marxig, az ember eredendő jó­ságának hitét vallja. Ezt az optimizmust Freud nagyon megtépázza, s illúzióik ezétfoszlásával olyan régiókba vezeti át az -embert, ahol bár kevésbé ábrándozhat, viszont egészségesebb, egyensuilyozottabb módon alakíthatja egyéni életét. A pesszimizmus hirdetése, — lélektani és -szociológiai megalapozottságában roppant ké­tes értékű — s inkább fordított a helyzet, a pesszimista élethangulat keres a maga s-zámára utólagos igazolást. Hogy Európa egyik felében a pesszimizmus dominál, s ugyanakkor másik felét' feszítő optimizmus lendíti, mindennél meggyőzőbb kifejezése a pesszimizmus szub­jektív ista megalapozottságának. Besztercebánya, május 19. (Saját tudósi- tónktól.) A besztercebányai buthallpályán vasárnap a helyi csapat, -a Slávia a zólyomi F. K. fuballosapatáí látta vendégül. Mérkőzé­süket Kiss ruttkaí bíró nem vezette kellő eróllyel s a küzdelem hevében a játékosok sportszerűtlen kifa kádasokra ragadtatták ma­gukat. A szép-számú közönségben ötszáz fővel volt képviselve a zólyomi sportpublikum, amely vonaton, autón és bicikliken érkezett, hogy szemtanúja legyen az izgalmas sportese­ménynek. Mig a játékosok -annyir-a-amennyire megőrizték hidegvérüket, addig a közönség rendkívül fegyelmezetlenül viselkedett. A mérkőzést nagy nehezen befejezték, 2:2 arány­ban eldöntetlenül végződött, utána azonban a -sportpályán egy másik mérkőzés kezdő­dött a fanatikus zólyomi és besztercebányai nézőközönség között. A rendőrség beavatko­zott, mire a zólyomi fiatalság a rendőrökkel szemben ás támadólag lépett fel, úgyhogy sor került a gumimibotok használatára is. Töíb zavargót letartóztattak és a városházára kísér­lek. Eközben a zólyomiak tömege a rend­őrök köré gyűlt s mindenáron ki akarta sza­badítani a letartóztat ott akat. Dulakodás tá­madt, amelynek hevében több rendőrt meg­ütöttek. Az izgalom tetőpontra hágott, ami­dőn a rendőrségen kívül oendőrck á:s kivonul­tak és szétszórták a tömeget. Nyolc zólyomi fiatalembert letartóztattak és ellenük ható­ság elleni erősz-ak miatt indították -meg az el­járást. Hasonló címen indult eljárás még 15 zólyomi sportfanatikus ellen, mig 50 fiatal­embert közbotrányokozás miatt fognak fele­lősségre vonni. A városban a legnagyobb fel­háborodással tárgyalják a vasárnapi sportbot­rányt, amellyel kapcsolatban az illetékes sport fórum októl és hatóságoktól erélyes retor- ziós intézkedéseket várnak. Nem építenek uj pályaudvart Kassán Prága, májúé 19. Már számtalanszor foglalko­zott a sajtó az uj kassai vasúti pályaudvar fel­építésének szükségességével, miután a jelenlegi állomásépület nem felel meg a mai forgalmi igényeknek. Néhány évvel ezelőtt egy nagysza­bású tervet dolgoztak ki, amely szerint körülbe­lül 80 milliós költségvetési előirányzattal az egész állomásépületet át kellene építeni. E terv szerint az uj pályaudvart a mostani vasútállomás északi végére helyeznék át a Masaryk-köruttal szemben, miután Kassa ebben az irányban ter­jeszkedik. Az állomás elhelyezése azonban óriási nehézségekbe ütközik és most rájöttek arra, hogy az eddigi helye mégis a legalkalmasabb. Maga a vasutügyi minisztérium is állandóan ha- lasztgatja az átépítést és csupán renoválásokat végeztetett. A Lidovó Noviny azt írja, hogy úgy Kassa város, mint a vasút szempontjából sokkal célszerűbb lenne egy generális átépítést végre­hajtani. Ez a munka körülbelül tízmillió koroná­ba kerülne és meg volna az az előnye, hogy be­látható időn belül meg is lehetne valósítani. A kassai vasúti gócpontot azzal is tehermentesítik, hogy Legenyemihályon rendezőpályaudvart épí­tenek. Batán akarta megbosszulni magát egy kassai munkanélküli cipészmester Kassa, május 19. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) A kassai kerületi bíróság ma tárgyalta Silber Simon 45 éves munkanél­küli oipészmester csalási ügyét, aki külön­böző csalások és szélhámosságok miatt már kilencszer volt büntetve. Ezúttal a cipészmes­ter a Bat‘a cég kárára követett el szélhámos­ságokat olyképpen, hogy a múlt évben és ez év elején beutazta Keletszlovenszkót és min­denütt, ahol a Bat‘a cégnek elárusító üzlete volt, a cég ellenőrének adta ki magát és kü­lönböző pénzeket vett fel. Azonkívül az egyes szállókban és vendéglőkben a számlákat nem fizette ki, hanem azt mondotta, hogy azokat. Zlinibe küldjék kiegyenlítés végett. A cipész­mester a mai tárgyaláson beismerte a csalá­sokat és azzal védekezett, hogy ily módon akarta magát megbosszulni Bálán, aki sze­rinte tönkreteszi a cipészmestereket. A bírá­sáé' azonban nem fogadta el ezt a különös védekezést és a cipészmestert két évi és két hónapi fogházra ítélte. MBsmm Pesszimista jóslatok Írta: Neufetd Béla dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom