Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-19 / 113. (2630.) szám
Mai szamunk t2^a' Előfizetést ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ára 1.20 Kfi, vasárnap 2*—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja teieiői Vesztő: DZURANY! LÁSZLÓ FOR&ACh GÉZA Szerkesztőség: Prágait, Panské ulice 12. II* emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal: Prága IL Panské ulice H Ui, emelet Telefon - 34184 SÜRGÖNYÖM. HIRLAP, CSUHA objektív ellenzek Irta: TARJÁN §B§N A csehszlovák agrárpártnak félrevezetett magyarok léüefcvásárlására alkotott szakosztálya az utóbbi időiben egyre élénkülő tevékenységet fejt ki- Aligha tévedünk akkor, amidőn ennek a feltűnően imitenziv munkál- kodásnak az okát nemcsak a községi választások közeledéséiben vé'ljük megtalálni, hanem elsősorban a megváltozott külpolitika' helyzetnek tulajdonítjuk. A cseihszleváJk nemzeti tanácsnak a magyarországi szlovákok állítólagos sérelmeinek orvoslása érdekében lefolytatott akciója után elvárhattuk a kormánypárti bérenceknek a magyar fronton meginduló mozgolódását. Mind a kettő hozzátartozik ahhoz a íej- vesztetitiséget eláruló erőfeszítésihez, mely a Prága felett napról-napra jobban elboruló külpolitikai horizont láttára már csak az ilyen akciókban tudja kiélni magát, Azoknak a felelősségérzetére és erkölcsi érzékére mindenesetre jellemző az eljárás, akik vállalják ezt a szerepet. Emberek, akik meg vannak győződve arról, hogy mindaz, amit Mrdetmek, ellenkezik a tényekkel éh igazsággal, akik tudják, hogy az érdekei felől megtévesztett nép egyre fokozódó szegénységét, ' jelenlegi és jövőbeli nyomorúságát csak fórfiáikhoz illő bátor fellipéssel, s Szlovenszkó és Rusziusakónak Prága elleni összefogása árán lehetne elhárítani, kiállnak a nép elé és a reményeikben csalatkozott, a gazdasági válság és az adóterhek súlya alatt roskadozó polgártársaik kétségbeesését soha meg nem valósi tiható Ígéretekkel akarják politikai céljaik szolgálatába állítani. Ezek az emberek azt kifogásolják, hogy az itteni magyarság vezetői ellenzéki szerepüket nem a kellő tárgyilagossággal töltik be. Fennakadnak azon, hogy Csehszlovákia külpolitikai pozíciójának gyengülése az itteni magyarságot nem érinti fájdalmasan. Ellenzéki pártjaink s azoknak parlamenti képviselői, gondolkodásuknál és közéleti nevelésüknél fogva mindig idegenkedéssel nézték azokat a .módszereket, melyeknek az alkalmazásával a kormánytöbbséget összekovácsolták. A pártok versengése s az egyéni és pártérdekek érvényesítése nálunk csak a legritkább eseteidben teszi lehetővé a közérdek érvényesítését. A törvényhozás munkaképességét minden pillanatban felboríthatja az a körülmény, hogy egyik vagy másik koalíciós párt megtagadja a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok elfogadását, ha pártérdekei nem találnak megfelelő kielégítésre. De az ilyen kérdlések között a csehszlovák közítársaság fennállásának tizenkét és fél esztendeje alatt még sohasem szerepelt szlovenszkói kérdés. A benzinkeve- résről vagy az útalapról szóló törvény megzavarhatja a kormánytámogató pártok együttműködését, de azoknak a millióknak a megmentése érdekében, amelyektől tervszerűen fosztotta meg Szlovenszkó népeit a ma hordó tetejéről szavaló apostolok támogatásával a centralizmus, még egyikük sem mert kiállni a prágai képviselőház vagy szenátus szónoki emelvényére, hogy a felelős tényezőknek fülébe dörögje' Szlovenszkó népeinek kívánságait és azoknak teljesítésétől tegye függővé a kormány további támogatását. A közéleti szerepléshez történelmi időkben fokozott felelősségérzetre és erkölcsi érzékre van szükség. Akik ezeket a tulajdonságokat demagógiával akatfák azokba belefojtja a szót a félrevezetett nép kiábrándulása. Azok, akik a hamis nacionalizmus köpenyébe burkolt felkilnáikozásukkal a hatalom kegyeire pályáznak', hogy azt aprópénzre váltsák fel és a józan ész diktálta összefogás helyett gyűlöletet szítanak, nem számíthatnak ellenfeleik kíméletére. Együttműködni jószándéku, egyazon erkölcsi alapon álló emberek tudnak. Minket, akik tisztán látjuk nemcsak a saját népünk, hanem a te.st- p vér szlovák és ruszin nép helyzetét is, törekvéseinkben mindig a népeinkkel szem- > ben. vállalt kötelességteljesltiés vezetett. Egy m világ választ el azoktól, akik belső meggyőze ződésűk ellenére nem létező befolyást, és ha- xs lakna!; fitogtatnak, de jól tudják azt, hogy tehetetlenek s hogy egyéni boldogulásuk ára a népek millióinak nyomora és szenvedése. Oly au politika i' kérdések alkot ják a le küzdhetetlen szakadékot a magyarság ellenzéki pártjai és a konnánykoalició között, melyek felett becsületes szándékú emberek körében még vitának sem Miét. helye. A magyarság pártjai a valódi demokráciáért, a népek teljes egyenjogúságáért küzdenek. A nem is egyenlő, hanem beigazol tan sulyoA VILÁG URAI CSATA KÖZBEN ianiiei hétfőn füleiül liiieiliáill a külügyminiszterek összecsapása Megnyitották a aépszSvetsáai tanács 63-ik ülésszakát — Curtius elnököl — Henderson. ScMer, öísajsd, Grandi és Curtius éles és energikus beszédei — Elkeseredett harc az osztrák- német vámunió körül - Minden külügyminiszter energiája legnagyobb megfeszítésével küzd fft A bécsi szerződést Hága elé utasították Gfenf, május 18. A népszövetségi tanács ma délelőtt megnyílt 63-ik ülésszaka kétségtelenül rekordot jellent a közönség érdeklődése szempontjából. Még soha ennyi érdeklődő és újságíró nem kereste fel a nagy üvegtermet, mint ezen az ülésen, amelyen a német-osztrák vámszerzőrfés kérdése került napirendre. Az európai bizottság pénteki ülésén sem volt annyi ember, mint ma. Miveíll a publikum özönlése mindig annak a jele, hegy súlyos konfliktusok kísértenek, a ma délelőtti ioflongás nem éppen a legkedvezőbb előjelnek tekinthető. A költségvetési és az adminisztratív bizottságok rövid magánülése után Curtius dr., a 63-ik tanács ülésszak elnöke, ünnepélyesen bejelentette, hogy megkezdődik a napirend harmadik pontjának, „a vámunió megteremtésére irányuló német-osztrák jegyzőkönyvnek44 tárgyalása. — Felkérte Ausztria, Belgium és Csehszlovákia képviselőit, hogy foglaljanak helyet a tanács asztalsánál, majd megállapította, hogy Benes dr., Hymans és Schober jelen vannak és át- . adta a szót Henderson angol külügyminiszternek, aki — mint ismeretes — annakidején a kérdés-komplexumnak a népszövetségi tanács elé való utalását javasolta. Henderson a következőket mondotta: — Mivel a német-osztrák vámunió kérdése az én javaslatomra kerül a tanács elé, néhány szót szeretnék szólni javaslatom megindokolására. Mindenekelőtt 'megállapító in, hogy nem vonom kétségbe a német és az osztrák kormány jószándékát. Mindkettő a súlyos gazdasági helyzet hatása alatt álül és a szükség kényszeritette őket arra, hogy komoly segélyakcióba kezdjen szorongatott gazdasági s pénzügyi helyzetük megjavítás ára. Arra a határozatra, amelyet a tanács hozni fog, elsősorban azért van szükségünk, mert bécsi jegyzőkönyv közzététele óriási és kedvezőtlen hatást gyakorolt a világban. — Néhány nappali a titok kipattanása után Párisban voltam az Európa-bizottság ülésén és már ott sokan kifejezték komoly aggodalmukat a jegyzőkönyvvel szemben. Megállapíthattam, hogy a bécsi jegyzőkönyvvel kapcsolatban valóban félreértébe^ ép. néaeWérések merültek félj különösen bizonyos nemzetközi szerződések határozatainak keresztülvitelének kérdésében. A bécsi terv és a nemzetközi kötelezettségek összeegyeztetése szükségessé teszi a jogi problémák tisztázását és a kedvező megoldás érdekében jónak tartottam, hogy az ügy a népszövetségi tanács elé kerüljön. — Szó lehet ugyan a kérdés politikai és gazdasági oldalainak kidomboritásáról is, (Henderson ezzel a tegnap nyilvánosságra hozott francia emlékiratra célzott), de a tanács feladata egyedül az, hogy lényegileg a probléma jogi oldalával) foglalkozzék, még pedig oly módon, hogy kikérje a legfelsőbb nemzetközi bíróság javallatát és annak alapján döntsön. Ha másféleképpen járnánk el, összezavarnék a dolgokat és nem volnánk abban a helyzetben, hogy eredményes munkát végezzünk. Ha kollégáim osztják nézetemet, akkor azt bátorkodom ajánlani, hogy az ügyet azonnal utasítsuk a legfelsőbb nemzetközi bíróság elé. Ezek után Henderson a következő határozati javaslatot mutatta be: „A népszövetségi tanács tisztelettel arra kéri az állandó nemzetközi bíróságot, hogy a paktum 14-ik cikkelyével megegyezve dolgozzon ki szakértői javallatot a következő kérdésben: Összeegyeztethetönek mondható-e egy Németország és Ausztria közötti megállapodás a st. germaini szerződés 88-ik cikkelyével és az 1922. október 4-iki jegyzőkönyv első bekezdésével, ha ez a megállapodás olyan természetű, mint az 1931. március 19-én kelt bécsi jegyzőkönyv, amelynek szövege mellékelve van? A tanács arra kéri az állandó bizottságot, hogy a javallatot kérő tiszteletteljes kívánságát sürgősnek tekintse. A tanács felhatalmazza a népszövetség főtitkárát, hogy a jelen javaslatot a legfelsőbb bíróság elé terjessze, a vizsgálat alatt a nemzetközi bíróságnak megadja a kelfllő segítséget és ha szükséges, lépésekét tegyen a legfelső nemzetközi bíróságnál való képviseltetése kérdésében.*4 Schober elfogadja Henderson határozati javaslatát Henderson után Schober osztrák kancellár jelentkezett szólásra és bejelentette, hogy egyetért az angol külügyminiszterrel. Mivel azonban Ausztriát azzal vádolják, hogy megsértette a szerződéseket és mivel a francia emlékirat azonosítja magát ezzel a Váddal, szükségesnek tartja, hogy bizonyos félreértéseket eloszlasson. Mindenekelőtt illő, hogy Ausztriának önmagának engedjek át annak eldöntését, vájjon a bécsi szerződés megfelel-e érdekeinek, vagy sem. A vámunió ellen elhangzott vádak közül azok, amelyek szerint a terv megsérti a legtöbb kedvezményes klauzulát, nem helytállóak és nem is valók a jelen pillanatban a népszövetségi tanács elé. Schober még egyszer visszautasítja azt a vádat, hogy Németország és Ausztria titkosan tárgyait és rámutatott arra, hogy az ilyen tárgyalások eddig még minden állam között titkosan folytak le. Véleménye szerint a népszövetségi tanácsban az ügyet egyedül jogi oldaláról szabad szemiigyre venni. Ausztria annakidején két kötelezettséget vállalt. Először azt, hogy pénzügyeit úgy szervezi meg, hogy hitelezői ne károsodjanak, másodszor azt, hogy függetlenségét nem áldozza föl. Ez ellen a két kötelezettség ellen senki sem vétett. A német-osztrák jegyzőkönyvben mindkét fél kölcsönösen tiszteletben tartja egymás jogait és kötelességeit. A tarifák megváltoztatása például csak a két kormány közös beleegyezésével lehet, séges. Épp igy a szerződő felek mindegyike külön kereskedelmi szerződéseket köthet és az olyan tárgyalásokban, amelyeket Németország és Ausztria együtt folytat egy idegen hatalommal, kiilön-külöu szerződések jönnek létre. Schober szerint Németország egy olyan álamnak, mint Ausztria, vámunió esetén valószínűleg nem biztosított volna abszolút függetlenséget, ha nem vette volna figyelembe a békeszerződéseket és a genfi jegyzőkönyvet. Schober ez alkalommal ismét angolul beszélt. Nyilatkozata végén visszautasította azt a vádat, hogy a bécsi szerződés megszegi az 1922-es genfi jegyzőkönyvet. Véleménye szerint elsősorban az osztrák kölcsönt garantáló hatalmaknak érdeke, hogy Ausztriának megadják a gazdasági kibontakozás lehetőségét, mert a kis ország csak igy válik fizetőképessé. (Folytatás a 3. oldal í. hasábján)
