Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-17 / 112. (2629.) szám

1931 májú* 17, vasárnap. 14 SzmittoKönVtf-KaKKiRA. Erdőházi Hugó: Térkép Versek — Szerző kiadása — Komárom, Í93Í ErdöMzi Hugó, miint csinos kiállítású könyvénetk címlapja és előszava mutatják, forradalmi költőinek tartja mágiát. Különös, de úgy van, kogy éppen a versei mutatnak fel legkevesebbet ebiből a fórradálmiaágból, sőt problematiikójónak és témaválasztásának szociális Iránya is erőszak altinak és hajánál fogva előránci'gáltnak tűnik. Mig a német proletárkialtő, Jofhainnes R. Bedbe r, vagy akár a szlovenszkói Forbát Imre költői vonala rö- k'életes revolúciós következetességet martat, leszámolást egy általa gyűlölt társadalmi és erkölcsi rend minden csábító, vagy kínálko­zó lehetőségével s egy megálmodott (de ki­vihetetlen) uj világ eljövetelét harangozza, addig Erdőházi megfontolt ökonómiával bá­nik ezzel a fene forradalmi elszántsággal s ánkáíbib csak úgy magának, saját keztyiüjébe dudálja, hogy „le a társadalommal!“ Pszt, pszt, meg ne hallja senki. Mert ennyit még engedélyez a lenézett, elátkozott polgári rend Is. És Erdőházi jócskán él az en'gede­lemmel, nem dönget kapukat, nem üt le gyilkos pöröllyel, ó dehogyis, csak meg-meg- íricskázza itt-ott az „uralkodó osztály" orrát, fülét, szarkazmusát az érzelgősség lila szta- nióljába csomagolja, hogy tetszetősebb le­gyen. Akár az udvari bohóc, akinek uralko­dója egy-két gorombaságot is szívesen elnéz, mer t hiszen tudja, hogy alapjában véve jó fin és hü alattvaló. Erdőhózi Hugó tehát, ezt végérvényesen le kell szögezni, nem forradalmi költő. De köl­tő-e egyáltalában? Költő-e a művészetelmé­let amia differenciált követelményei szerint, mely a versiirót nem .ismeri el föltétlenül költőinek? Erdőházi lírai egyénisége ma még kialakulatlan, nehéz róla végleges Véleményt formálni. Egy-egy versében félicsillan valami, valami, ami biztat és igélr. Erdőházi Hugó­nak nagy önmérséklésre és még nagyobb ön­kritikára van szüksége, hogy költővé lehes­sen. Azt hiszem, meg fogja találni az utat, a művész igazi arcát. (vd.) Látogatás Rozsnyón Tichy Kálmánnál Ruszin3 zk 6, május, ügy szeretném e ripor­tomat kezdeni, hogy: látogatás egy elszerze- tesedett művésznél, vagy: egy nap a hallgató magyar irő szerzetesi szobájában. Körülbelül ez felelne meg annak a környezetnek, mely­ben — szlovenszkói körutamon Tichy Kál­mánt, a P. M. H. hasábjairól is jól ismert írót, képzőművészt, festőművészt, vagy kultur- embert ( az elnevezés teljesen mindegy) talál­tam. Nem csoda, ha Tichy Kálmán, ez az izig- vérig művészember Rozsnyón szerzetesi életet él, mert, bizony, Rozsnyó igen nehezen meg­közelíthető városka. A kicsi vonat zihálva vonta fel azt a néhány kis vasúti kocsit Pel- sőcről, melyben az odautazők bőségesen el­fértek. Kevesen utaznak ma Rozsnyóra, pe­dig az a vidék, melynek szelíd képe a májusi verőfényben olyan fiatalosan hatott, megér­demli a turisták érdeklődését is. Rozsnyót azonban legfeljebb az üzletemberek keresik fel ilyenkor. Kiváncsi voltam Tichy Kálmánra. Erre a halkszavu művészre, aki elvonulva a város szélén Lévő premontrei rendház két kis eme­leti szobájába, rajzainak, festményeinek és rézkarcainak él. Csodálatos álmok születnek meg ennek a művésznek fantáziájában. Ott láttam őket ak- varelTben, olajban, avagy pasztellben, komor vásznakon és a kényes papirképeken. Ál­mok. Lehelletnyi finomságok, mikben annyi eszme és annyi cselekvés feszeng, hogy az le­nyűgöző. Mivé robbannának ki ezek a lefoj­tott, elkent, elhomályositott eszmék és gondo­latok, ah ebből a kriptás szobából kiszabadul­nának? Forradalom lenne belőlük és Tichy Kálmán, ez a szelíd, csendes, elmélkedő mű­vész, az ecset és véső mestere, forradalmárrá tüzesednék . . . Úgy szerettem volna elképzelni őt forradal­márnak. A képzőművészet reformátorának, de ő ahelyett lágy hangzású elfolyó verseire tett figyelmessé, vagy szakszerűleg magyaráz­ta el a cinkbe való tollrajzol ás komplikált tudományát . . , Csakhamar kisült azonban, hogy nem is olyan magába vonuló, nem is olyan halk han­ga Tichy Kálmán. Elsősorban is élénk részt vesz a kis város társadalmi, de főként kul­turális életében. A város híres régiségeiből most állítja össze a városi múzeumot, mely egyik legérdekesebb látnivalója már ma is a városba jövő idgeneknek. Különösen nagy figyelmet szentel a régi iparos céhektől fenn­maradt céhj el vényeknek, avagy az egyes iparágak eszközeinek, melyekből különösen a mézeskalácsos ipar formái kelthetnek országos érdeklődést. Tichy nagy szeretettel beszél a muzeum minden darabjáról. Alig várja, hogy a rendezést befejezze és a múzeumot hivatá­sának átadhassa. Nem kevésbé hires Rozsnyó levéltára is, melynek rendezéssén szintén Tichy Kálmán fáradozik. Tanúja voltam egy kulturestnek is, mely a városháza nagytermében folyt le. Évadzáró kulturest volt ez, melyet a rozsnyói kul tar- egylet rendezett egész télen át, ingyenes láto­gatók számára. Ennek is a lelke a csendes, halkszavu Tichy Kálmán. Azt hittem, hogy ezen a szép májusi estén már csak alig né­hány érdeklődő fog léí^ngr','i‘ a isremben s ehelyett kellemesen tapasztaltam, hogy „min­den hely elkelt", azaz minden széknek akadt gazdája, sőt még sokan álldogáltak is. A műsor igen kedves volt. Nyitányként egy cigányzenekar magyar nótákat játszott. A prí­más kiváló művésznek bizonyult. (Kár, hogy a nevét elfelejtettem.) Utána következett egyfelvonásos. Kié másé, mint Ticbv Kálmáné! Az emberi szervezet csodáiról elmélkdett, de olyan közvetlenül, oly megkapóan és oly érdekesen, hogy a kö­zönség lélegzetét visszafojtva figyelte. Eredeti beállításával valóságos misztikus légkört vont az emberi test belső titkai köré, melyből csak egyet tudunk, azt, hogy általa élünk. Egy fiatalember Mécs László „Hajnali harangszó" c. versét szavalta. Csodálatosan jól. Szerencsé­sen igyekezett a nagy szavaló művész: Mécs László lenyűgöző technikájára, persze, hogy el nem érte, azt senkise vette tőle zokon. El­lenkezőleg, jól megérdemelt tapsban volt ré­sze e nehéz vállalkozásért. A zárszót Szkalos Emil, a művész lelkű evang. lelkész tartotta s ezzel Rozsnyó magyar kulturélete nyári pi­henőre tért. Aztán láttam több szomorú dolgot is. Pél­dául a premontreiek gyönyörű gimnázium- épületét, melybe tiz évvel ezelőtt katonákat telepítettek. A kultúra egykori nemes hajlé­kát ugyancsak megviselte a kaszárnyavilág, amint most látható, miután közben kivonult belőle a katonaság. Reggel volt. A rimamurónyi vasgyár fölött nehéz köd ült. Az üzemet már csak a legna­gyobb erőfeszítéssel tartják fenn. A nehéz köd szomorú példázata annak a gazdasági helyzetnek, melyben Rozsnyó leledzik s ha valami vigaszt akarunk . . . legfeljebb a Sa­jó vize bukdácsol csacsogó vig zenével ka- vicsról-kavicsra . . . Könnyű neki, még fiatal és még csak patakszámba megy . . . Amikor autóbuszon elhagytam Rozsnyót és „Krasznahorka büszke vára" bűvkörébe ér­tem, úgy éreztem, hogy szép ez a világ, de csak azért szép, mert a természetadta szép­ségeket még nem sikerült az emberiségnek — agy őnkül túráin ia . . . Rácz Pál. A Lévai Dalárda hatvan éves jjtthileam® Léva, május 16. (Saját tudósitónktól.) Pünkösd vasárnapján a lévai országos ma­gyar dalosversenyt egy más, de szintén or­szágosnak nevezhető dalosüninep fogja meg­előzni, amely szinte lépcsője lesz a Csehszlo­vákiai Magyar Dalosszövetség nyugati kerü­lete lévai dalversenyének. A mind szélesebb hirre emelkedő Lévai Dalárda most érkezett el fennállásának hat­vanadik évfordulójához, amely nevezetes dátumot széleskörű ünnepéllyel avatja emlé­kezetessé a garamvölgyi magyar' társadalom számára, amelynek ez a régi intézmény egyik kiváló kulturszerve és sok szép diadal em­léke fűződik működéséhez. A hatvan éves jubileum emlékére a dalárda lobogót is készíttetett, amely alatt készül lelkes dalostagjaival felvonulni a leg­első szlovenszkói magyar dalosversenyre. A Lévai Dalárda jubiláris ünnepélye iránt a mai közgazdasági viszonyok mellett, alig remélt óriási érdeklődést tapasztal, őszinte örömmel, a rendezőség. Helyben és a vidé­ken egyaránt lelkesedésseil készül a társada­lom,, hogy ezen a ritkaszép alkalmi napon meleg szretettel övezze a magyar dalfcultura lévai régi harcosát, a Lévai Dalárdát. De ideérkeznek a Csehszlovákiai Magyar Da­losszövetség és a szlovenszkói magyar test­vérdalárdák küldöttségei is, hogy emeljék a szép magyar ünnepnek a fényét. Az ünnepély műsora: 1. Délelőtt 10 órakor ünnepi szent mise és a zászló megszentelése a plébánia-templomban, amely alatt a Lévai Dalárda ének- és zenekara Bieibl: „Ünnepi misé“-jét adja elő. 2. Délelőtt fél 12 órakor diszközgyülés, zászlószögek elhelyezése, üdvözlőbeszédek á városháza nagy termében. Ünnepi beszédet mond Kosztolányi István, a dalárda dászel- nöke. 3. Diszközgyülés után társas ebéd a Váro­si Vigadó éttermében. (Egy teriték ára 15 korona.) 4. Este a Városi Vigadó s zin ház te r méb e n díszhangverseny, melynek programját később közöljük. (Mindennemű megkeresés, vagy külde­mény Kersék János dir. egyesületi h. igazga­tóhoz Lévára küldendő, akinél az elszálláso­lás és jegyek előjegyzése is eszközölhető.) (*) Harmos Károly megfestette Masaryk elnök portréját. Komáromi tudósítónk jelenti: Harmos Károly, az országos nevű festőművész most fejezte be hatalmas, nagyméretű portréját, amely Masaryk elnököt ábrázolja. A portré a komáromi járási hiva­tal nagyterme számára készült s egyike a kiváló festőművész legjobb alkotásainak. Harmos Károly, az illusztrációk és a fantáziák ecsettel való megrög­zítésének mestere most arckép és jellemábrázolás: készségét mutatta be. Portréja eltér a szokványos Ma-saryk-portréktól, színei simulóvá teszik a képet, ábrázolási módja megélénkíti az egész portrét. Nem szabványos festői munka, hanem lélekkel, igaz művészettel készített alkotás, igazi portré: színben, vonalban harmónia, élet és igazság. (*) Belasco Dávid meghalt. Szűkszavú távirat jelenti, hogy Belasco Dávid, amerikai szinmüiró és színigazgató 76 éves korában meghalt. Szegény be­vándorlók gyermeke volt és színi pályáját Sanfran- ciiscóban mint ügyelő kezdte. Huszonhároméves korában vette át a Grand Opera House vezetését, majd a Metropolitan Theatre igazgatását. Később kiterjesztette tevékenységét Newyorkra is, ahol előbb a Madison Square Theatre volt az övé, majd megszerezte a Lyceum színházat is. Végül fel­építette a hires Belasco Theatret. Eredeti színdarab­jainak - száma meghaladja a fél&zázat, számtalan színműnek volt a társszerzője. Belasco Dávid az egész színházi világ halottja, amely a magyarokat annyiban is érinti, hogy sok magyar szerző darab­ját játszotta és nagyon szerette a magyar színpadi irodalmat. (*) Saljapin operettet ír ée európakörüll turnéra indul. Saljapin orosz operatársulatot szervez és e staggionéval európakörüli útra indul. A társulat egyes állomásai Kopenhága, Oslo, Stockholm, Riga, Berlin, Varsó, Prága, Zürich, Bécs, Milánó ée minden valószinüség szerint Budapest. Ez a turné a jövő januárjában kezdődik. Saljapin jelenleg ir, librettót ir, egyik veje a zolasz Ermete Liberati ismert újság­író és operettkomponista, az ő muzsikájához ir Saljapin szövegkönyvet. Saljapin operettjének cse­lekménye a régi, cári Oroszország vidéki, gazdálko­dó környezetében játszódik. (*) A komáromi Munkásdalárda jubiláris hangver­senye. Komáromi tudósitónk jelenti: A komáromi Egyetértés Munkásdalárda rövid tízéves fennállása alatt megmutatta-, hogy a dalkulturának hivatott ápolója s minden fellépésekor őszinte sikert arat, még országos viszonylatban is, mint tavaly a lo­sonci dalosünnepen. A komáromi Egyetértés Mun­kásdalárda tízéves fennállását ünnepli júliusban, s ezen az ünnepen avatja fel egyesületi zászlóját. A jubileumi ünnepség nagyszabású programot nyújt és szerepelnek az összes komáromi énekkarok, méltat­ják az egyesület tízéves működését. A dalegyesület jubiláris ünnepét máris nagy várakozás előzi meg. (*) A Nyugat május 16-i számának vezetőhelyén Surányi Miklós „Irodalmi életszemlélet" címen az irodalmi szabadság hiányáról elmélkedik. Németh László egy tanulmánysorozat bevezető cikkeként a rohamosan bontakozó uj irónemzedék esztétikájáról ir. A szépirodalmi részben Pap Károly folytatja ,,A nyolcadik stáció" cimü regényét. Novellákat Bog- dányi H. Ferenc, Kassák Lajos, Móricz Virág és Szenes Pitoska Írtak; verseket pedig Berda József. Erdélyi József, Gellert Oszkár és Marschalkó Lia. A figyelő-rovatokban uj magyar és spanyol köny­vekről számos kritika szól. Külön dísze a számnak Molnár 0. Pál két fametszete. im ja—■— HUBiaa maammma Köszvény, csuiban szenvedőknek, nincs gazdasági válság mert STUBNIANSKE TEPLICE SfiubnyafBrdön 4-heti gyógyítás vagy üdülés Csak K? 1.600. Ebben az árban benne foglaltatik modern szállókban való lakás, elsőrendű étkezés (4 szer naponta), borravalók, kiszolgálásért járó dijak, világítás, kurtaxa, gyógy vagy strandfürdő használata. Visszautazásnál 50% kedvezmény. Bővebb felvilágosítást és prospektust küld a Fürdöigazgatóság Stubnianske Teplice Szlovenszkó. (*) Uj komáromi verskötet. A komáromi élénk kulturéletet jellemzi, hogy csak a napokban hagyta el két verseskötet a sajtót Komáromban s most újabbnak megjelenéséről kell számot adnunk. Az újonnan jelentkező: Ehrental Rózei, akinek „Ki­nyújtott karok" cimü kötete a napokban jelenik meg. A komáromi költők karában moet egy nő kér meghallgatást s érdeklődéssel várjuk, tud-e uj han­got, uj érzéshurt megütni a lírai hangszereken. Mint hírlik, még egy uj verskötet vár megjelenéere, Nagyfalussy István versel (*) Nemzetközi operettreneszánsz. Egész Európá­ban rávetették magukat a színházak a régi operet­tek felújítására ée a régi dallamoknak ée darabok­nak, úgy látezik, sikerük van, mert a legendáshírű operettek újjáélednek a színpadokon, nem kevésbé nagy sikerrel, mint egykor. Johann Statusénak a Furcsa háború cimü operettjét ötven esztendővel1 ezelőtt mutatták be. Az operettet kiásták, átdolgoz­ták és Berlinből újból elindult a világsiker kőr­útjára. Ugyanígy a Királynő ceipkekeszkenyője s a Velencei éj 1b nagy sikert arattak. A Staateoperben Milöcker Kolduediákja ée a Dubarry grófnő került legutóbb színre. Nagy sikere volt a Hót svábnak, meg a Gasparone-nak is. Suppé muzsikáját a rádió újította fel. A könnyű lovasság és a Szép Galatbea, a Donna Juanita, A modell egymásután kerültek színre és Jeritza Mária Newyorkban a Boccaccio- ban aratott igen nagy sikert. Offenbaoh változatla­nul népszerű úgy a színpadon, mint a mikrofón előtt, a Szép Heléna, a Hoffmann me&éi-nek meló­diái újból diadalmasan hódítanak. A felújított ope­rettek közül megemlíthetjük Sullivan Mikádóját, Dellinger Don Caesarját, Sidney Jonee Gésák cimü operettjét és Harvé Nebántsvirág-ját. A régi ope­rettek reneszánsza- átterjedt Amerikába is. New­yorkban harminc év előtti operettek kerülnek ismét színre. így a Newyerk szépe, amely annak idején 1200 előadást ért el egyfolytában. (*) Karlheinz Martin megkezdte első beszélőfilm­jének rendezését. A berlini színházi szezónnak egyik nagy eseménye volt a Volksbühne Liliom előadá­sa. Kari Heinz Martin rendezte a darabot annyi vir­tuóz it-áseal ée költészettel hogy nemcsak a színhá­zi köröknek, hanem a filmeseknek is felhívta magá­ra a figyelmét. A Liliom nagysikerű bemutatója után az egyik berlini filmtánsaság ajánlatot tett Martinnak beszélőfilm rendezésére. A kitűnő rende­ző el is fogadta ezt az ajánlatot ée rövidesen hozzá­lát első beszélőfilmjének munkálataihoz. A beszélő- film-ujdonság címe „Berlin, Alexanderplatz". Az előmunkálatokat már megkezdték. Az igazgatósig Kari Heinz Martinnak biztosította a 6zereplővá- laeztás jogát. Már ki is választotta a két főszereplőt I a rendező, Maria Bard és Gerhard Bienert szemé­lyében. Kari Heinz Martin első beszélőfilmjéből fran­cia és angol nyelvű verziót ie készítenek. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Ariane. (Elásaibeth Bergner.) AZ UNGVÁRI URÁNIA HANGOSMOZI MŰSORA: Május 15., 16. ée 17-én: Patt és Patachon a rakéta- autobuszban. A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA ADRLA: Mme. Dubarry. (Norma Talmadge). ALFA: Nagyvárosi fények. (Charlie Chaplin. 5. hét.) FLÓRA: Feleségem? Feleséged? (Lilian Harvey). JULIS: A magántitkárnő. (8-i-k hét). LUCERNA: A nagy tó felett (M. Chevalier). K0TVA: A nagy vágy. (Kamilla Horn). 2-ik hét. METRÓ: Az udvari tanácsos víg leányai. (4-ik hét). MACESKA: Hivjon és jövök. (Willy Forst.) májfoltot és mindenfajta#bőrbetegséget azonnal megszünteti a világhírű FÖLDES-f éle aradi 'j^ Margií-créme * szappan Hyp*j ára Ké 10.- Ké 8 ­Az arcbőr rövid idő múlva szép, fiatal és üde lesz, a ráncok kisimulnak. Mivé? a Margit-crémet sokan utánozzák, saját érdekében csak eredeti véd jegy önk­iiéi leragasztott dobozt fogadjon el. Nyitva, vagy kimérve, eredeti Marcit-créme sehol nem kapható. FöSoraka! Csehszlovákia részére: „§z* Erzsébet* gyógyszertár BrafisBava í (Pozsony), Dunajská ulica éíslo 38.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom