Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)
1931-05-14 / 110. (2627.) szám
t-i * *A*Q!ABL-MlRíiAi» ■ltfOl m«JT)L9 08U U>l Ktf. i fr—L________——E Ss Svetkezett pártjaink síülései Ipolyság, május 13. Az országos keresztényiszocialista párt és a magyar nemzeti párt vasárnap az Ipoly völgy négy magyar községiében tartott nagy érdeklődés mellett népgyüléseket. Délelőtt Ipoly- hidvég községben volt az első, igen látogatott népgyülés. melyen az eső ellenére Is nagy számmal jelent meg a közönség. Ala-py Gyula dr. tartományi toéipviselő a külpolitikai helyzetet ismertette és rámutatott a csehszlovák külpolitika végzetes hibáira, mely a szomszédos német orientáció helyeit a francia érdekszövetséghez kapcsolódik. Majd a gazdaságii válság romboló következményei hatása alatt álló külpolitikával foglalkozott és a magyar kisebbség vérző sebeire mutatott rá hatásosan felépített beszédében. Esterházy János a magyar kisebbséghez tartozó földművelő sztály sérelmeit sorolta elő nagy figyelemmel hallgatott beszédében. Sal- kovszky Jenő dr. hosszabb beszédben a magyar kisebbség küzdelmét ecsetelte és a két párt közös együttműködésének sikereire mutatott rá. Ipolyiödémes községben szintén nagyszámú közönség előtt Varga István pozsonyi kisiparos mondott hatásos bezédet a gazdasági válságról és a munkásság panaszairól, majd Jády és Reidhel párttítkárok politikai és gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Délután Középtur községiben volt igen sikeres népgyülés Varga István és Jády Károly szónokokkal, majd Palást községben Alapy Gyula dr. tartományi képviselő mondott a politikai helyzetet összefoglaló beszédet. Utána Esterházy János lelkes szavakban adott hangot a magyar kisebbségi front eszméinek. A gyűlést Reichel Kálmán beszéde zárta be. Ezzel egyidejűleg a magyar nemzeti párt Vághosszufalu községben tisztújító közgyűlést tartott Lozsy Alajos elnökletével. Morvay Jenő körzeti titkár magvas beszédben ismertette a magyar ellenzék politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseit. A közgyűlés végül a következő tisztikart választotta meg: elnök Lozsy Alajos, ügyvezető elnök Izsóf Dezső, alelnökök ifj. Mészáros József és Koz mér János, jegyző Lozsy János, pénztárnok ifj. Tóth László, ellenőrök Takács Lajos és Molnár Sándor. Május 15-én fán élül® ii uj mari ns®si®!rand Prága, május 13. Úgy a nemzetközi forgalomban, m'iint GsehszlováMáfaain május 15 — október 3 uj .mentetrend lép életbe. A szlovcnszkói—prágai közlekedésben lényegesebb változás nincsen, mindössze annyi, hogy a vonatok előbb, vagy utóbb indulnak és érkeznek 5—20 perccel. így a Prága— Briinn—Lundenburg — Szob vonaton Prágából a reggeli gyors pontban 8 óraikor indul a WiJsoin- páilyaiuidvairról és Pozsonyba 15 óra 35 perckor ér, amiig Szobai! 18 óm 15 perckor éni el ée Budapestre 19 óra 55 perckor édkenik. A délutáni gyorsvonat 20 perccel később, azaz 15 óra 50 perckor indul Prágából és 23 órakor ér Pozsonyba. A varsó- bukaresti-budapesti gyorsvonat délután 2 órakor indul Prágából a Wá1] són - p á lyaud1 varról Pozsonyba 19 óra 52 pereikor, Szobra 22 ára 12 pereikor, Budapestre 23 óra 28 perckor érkezik. — Az esti pozsonyi második gyorsvonat Prágából a Masairyk- pályiaiudvairról 22 óra 50 perckor iádul Pozsonyba reggel 6 óra 16 perckor érkezik. A budapesti gyors párgaii indulási ideje 21 óra 12 porc. Ellen- Oíező irányban Poz-onyból az esti gyom 23 óra 35 perckor indul Prágába reggel 7 óra 20 perckor érkezik. Az éjféli pozsonyi gyors 1 óra 37 perckor indul, Prágába regigei 8 óra 34 perckor érkezik. Pozsonyból reggel 7 óra 30 perckor induló gyors 14 óra 38 perckor ór Prágába, űrig a reggeli budapesti gyom 17 óra 56 perckor éri el Prágát, Pozsonyt 10 óna 50 perckor óriníii. Pozsonyból 14 óra 15 perckor induló gyors 21 óra 45 pereikor fut be Prágába a Wiilftom-pátyaiudvarra. A Prága—Kassa—Pelsőc vonalon Prágából a regtgcCii gyors 8 óra 34, este 21 óra és 22 óra 15 (Pe’«Őc) perckor indul. Visszafelé a kassai gyors 8 kor. a pelsőci gyors 7 óra 50perckor dóidul és este pontban 22 óraikor érkezik Prágába <i Wjlson- pály vudvarra. Kassára 10 óra 29, 1.3 óra 24, 18 óra 21 és 23 óra 4 perckor érkeznek a gyorsvonatok. — Kassáról 11 óra 42, 17 óra 20 és 7 óra W perckor indulnak a prágai % gyors vonatok. .— felsőére a déli prágai gyom 13 óra 10 perckor érA „fehér halál” birodalmában pusztult el Wegener professzor, a kontinensek eltolódásának tanitója Életét áldozta a világhíres tudós, hogy bebizonyítsa elméletét Hét hónapja nem ad életjelet, társai minden reményt feladtak Práffa, májaié 12. A fehér halál birodalmának újabb áldozata van: a tudományos élet egyik legkimagaslóbb vezéregyénisége, Wegener gráci professzor nyomtalanul eltűnt az Arktis végtelen jégmezőin s mint a legkiválóbb sarki szakértők motndják—< köztük Ras- mussen, ez az eszkimó-törzsből származó dán sarkkutató is — feltétlen bizonyossággal megállapítható, hogy már nincs az élők sorában. A Nobiie-expedició és Amundsen tragédiája után Wegener sorsa irányítja az emberiség részvétét és érdeklődését az Arktisra, amelyen annyi kiváló tudós, rettenthetetlen kutató áldozta fel életét, hogy a nagy célt, a sarki világ titkainak federitését előbbrevigye. Wegener harriérje és tudományos jelentősége Wegener a modern tudományos életnek kétségen kívül egyik legkimagaslóbb egyénisége, bár görögtüzes világítás nem övezte személyét, még csak Nobel-dijat sem nyert, mégsem a halott érdemeinek túlbecsülése mondatja Rasimussénnél, hogy benne a XX. század nagy tudós triászának egyik legkiválóbb tagját vesztettük el. Ez a triász: Einstein, Nan- sen és Wegener. Már csak egyikük él, Nan- sen az év elején balt meg s fel kell adnunk azt a reménységet, hogy Wegener még életben volna. A tudós életrajza szürke, hiszen munkás életének legnagyobb részét laboratóriumban, a könyvek világában és tanítványai körött tölti el. Külső események nem tarkázzák életpályáját, a nagyközönség nem kiséri figyelemmel munkáját, egyénisége s tudományos munkájának egyes epizódjai nem kerülnek úgy közszájra, mint a film ás színpad hírességeinek apró kalandjai. Wegener Alfréd nevét a laikus csak igen jó és igen lelkiismeretes lexikonokban találhatja meg. Ott annyit olvashat róla, hogy Wegener Alfréd 1880 november elsején éihletett Berlinben s ott végezte középiskolai és egyetemi tanulmányait. Abszolválás után a lindenburgi aeronautikai obszervatórium asszisztense volt, később a mar- burgi egyetemen habilitálták, 1919-ben a mar- burgi tengerészeti intézet osztályfőnöke lett s 1924-ben a gráci egyetem ordináriusa. A meteorológia és a geofizika világhírű professzora. Még azt is olvashatjuk róla, hogy ő alkotta meg a kontinensek eltolódásának elméletét és ezzel szerezte meg világhírét. Tényleg: a kontinensek eltolódásának elmélete, a Kont menteti ve rsehiebungs tiheo r i e, az a nagyszerű hivotézis, amely jogosulttá teszi Rasmussen értékelését Wegenerre vonatkozólag. Ami Einstein elmélete a fizikában s kozmogon iában, ugyanaz Wegener , hipotézise a geológiában s a geofizikában. A kontinensek keletkezésének, fejlődésének, kialakulásának merőben uj és forradalmi elmélete, amely a föld őstörténetére, kiimájára, zoológiájára és botanikájára vonatkozó évszázadok óta meggyökeresedett felfogásokat egyszerre mind a fejük -tetejére borítja és uj értékelésre, uj felfogásra kényszeríti a tudományos gondolkodást. A tetszetős elmélet egyezerre meghódította az elméket s bár még ina is többen vaunak a szkeptikusok, de éppen a legsúlyosabb nevek állottak a Versohiebungtheorie mellé. Hatása még az irodalomra is kiterjed, Hans Dominik fantasztikus regénye, az Atlantisz föltámadása, amelyet néhány évvel ezelőtt a P. M. H.-ban is közöltünk és amelynek magyar fordítását éppen most hirdeti újdonságai között a P. M. H. könyvosztálya, ezen az elméleten épül fel. Mi az eltolódást elmélet? Egy hírlapi cikk keretében természetesen nem lehetséges egy évek munkájával felépikoziiik, Prágába iáidul 16 óra 48 perckor. A pelsőci szárnyvonalon fekvő városok ímen étrendje is ja- vullib, ágy Rhnasgombaiból a reggeli füleld gyorshoz valló osaJtllaflcioziáe egy ónávatl rövidült (reggel 7 óra). A fülek-pr&gai gyorsvonat, amelynek Felsődig van egyenes csatlakozása (reggel 6 óra 8 perckor) Fülekről 8 óra 30 perckor íirudu 1. Fiilekre 24 óra 52 porckor. Pc’sőcre 22 óra 27 perckor érkezik. — A Fülek—Budapest gyorsvonat Fiilekről 11 óra 50 perckor tinidül, Budapestre 16 óra 18 perckor érkezik. Budapestről 14 éra 15 perckor limdjuil Fülekre 18 óra 20 párékor érkeznie. tett teóriát telje® terjedelmében és mindenki értelméhez szólóan ismertetnünk és igy meg kell elégednünk a körvonalak felrajzolásával. Ismeretes, hogy a geológia a kontinensek egykori, kétségtelen összefüggésének megmagyarázására olyan hatalmas, összekötő földda- rabokat tételezett föl, amelyek a geológiai korok folyamán az óceánok mélységeibe stilyed- tek. Wegener ezek helyett a hipatitékus kapcsoló földek helyett azt állítja, hogy a földrészek egykor szorosan egymás mellett feküdtek, sőt egységes táblát alkottak s csak később keletkezett repedések választották el őket egymástól. Azután a későbbi korok folyamán részben még ismeretlen, erők vonták szét a kontinenseket mai 'távolságukba. így az Atlanti óceán csupán a geológiai (harmadkor- ban felhasadt repedés, amely fokozatosan tág alt ki. Grönland még a diluviálig jégkorban urópával ée Északamerikával egybefüggött, szintúgy összekötő földség nélkül tartozott egybe Délamerika, Délafrika, Előindia és Ausztrália (az u. n. Gondwana-kontinens). Hogyan történhetett meg a kontinensek eltolódása? Wegener magyarázata igazán Kolum- bus tojása! A könnyebb fajsúlyú kontinentális rögök (siköv) nehezebb fajsúlyú, de plasztikusabb kövezetekből álló talapzatba (sima-öv) vannak beágyazva. Képzeljük él úgy, mint a fagyóban lévő kocsonyába ékelt husdarabokat. A kontinensek eltávolodása mármost részben ..aktív úszás”, részben pedig valami mélységi áramlat következtében történt elsodródás eredménye. A mélységi áramlás okainak kutatásában Wegener nagy fontosságot tulajdonit az árjáratnak (apadás és dagadás), mert az Atlanti repedés felnyitásából a kontinensek nyugati irányba való tolódására, vagy keleti irányban ható mélységi áramlatra lehet következtetni. Az elmélet plauzibilis Az elmélet igen tetszetős, mert hiszen már a világtérképet szemlélő laikusnak is szembetűnik egy érdekes jelenség. Vágjuk csak ki a térképből Afrika és Délamerika körrajzát és illesszük egybe a két lapot. Föltűnő kongruencia mutatkozik. Délamerika brazíliai kipupoeo- dása pontosan beleillik a guineaá öbölbe. Nem csoda, ha Pickering már 1907-ben arra következtetett a partvonalak paraRelitásából, hogy Amerikai elszakadt EuTÓpa—-Ázsiától, vagy mondjuk tudományosan: Euráziától és Taylor 1910-ben Grönland és Észak amerik a egykori egybe tart ozását mondotta ki. Wegener azonban tőlük függetlenül, önállóan dolgozta ki elméletét. Bizonyítékokat! Geofizikai szempontból semmiféle dinamikai kifogást nem lehet fölhozni az elmélet ellen, viszont ennek a segítségével egész sor paleográfiai (őslénytani) rejtélyt meg lehet oldani. Megmagyarázható a pólusok vándorlásának csillagászati problémája is. A geológia eddig a dihi- viális jégkorszakban a kontinensek belsejét borító jégtömegek szétterjedését óriási mértékűnek volt kénytelen föltételezni, ha azonban Északamerika, Grönland és Északeurópa egykor egybetartozott, mindjárt természetes méretekre zsugorodik ez a föltételezett óriási jégvilág. Hasonló a helyzet a déli féltekén is, ahol permkori belföldi jégmező „reménytelen mesz- szeségekre szétszórt” nyomaival (Délamerika, Afrika, India, Ausztrália peronkor! eljegesedésének emlékei) állt szemben a geológia és Wegener elméletével ez a rejtély szintén megoldódik. És egyszerre megmagyarázhatók lesznek a paleográfiái rejtélyek, a grönlandi trópikus jellegű növényzárlatok a kőzetekben és sok más hasonló, megoldatlan probléma. Az elmélet még csak plauzibilis volt. amikor Rasmussen ember föld rajzi argumentációval szállt síkra mellette. Két évvel ezelőtt írtam erről a P. M. H. hasábjain, amikor Rasmussen visszatért sarki kutató útjáról azzal a meglepő eredménnyel, hogy Labrador félsziget belsejében találta meg az eszkimók ősi fészkét. És az őseszkimó eszközei teljesen megegyeznek a diluviális jégkorsza-kbeli európai vadásztörzsek eszközeivel. Ez Rasmussen szerint is csak úgy magyarázható meg, hogy a diluviális belföldi jégmező egybetartozott. De ilyen, a tudományt, alapjaiban forradalmasító teória perdöntő bizonyítékokat, is kíván. Annál is .inkább, mert minden plauzibititása ellenére, sok ellen argumentumot hoztak föl ellenzői különösen a paleográfia köréből. 4 perdöntő bizonyíték Van egy ilyen perdöntő bizonyíték, csakhogy évek hosszú sorának fáradságos megfigyeléseiből kell összeállítani. Aminthogy Einstein elméletének van egy perdöntő kísérletezési bizonyítéka az asztronómia kövéből, amellyel áll. vagy bukik az elmélet, igy a Wegener-'elméletnek is lehetséges egy ilyen asztronómiai bizonyítéka. Einstein óimé let© szerint a nap gravitációs mezejében a fénysugár elhajlik. Azóta minden teljes napfogyatkozás alkalmával nagy fölkészült- ségü expedíciók készítenek fölvételt az égboltozatnak arról a részéről, amelyen a nap áli1, hogy megállapítsák, mutatkozik-e tényleges eltérés a nap körüli (csak napfogyatkozáskor fényképezhető) állócsillagok látszólagos és csillagászatilag megmért helyzete s a lemezen fixált helyzete között? A Wegener elméletének is van egy ilyen bizonyítási lehetősége. Wegener számításai szerint Európa és Északamerika eltávolodásának megmérhetőnek kell lennie. Mert ha az elmélet értelmében Északamerika levállása Eurázia törzséről a diluviális jégkorszakban vette kezdetét, amikor már az ember is megjelent a föld felszínén, akkor ez az elszakadás kerek egy millió esztendővel ezelőtt kezdődött. Ebben, az esetben az eltávolodás egy év alatt 8—5 métert tesz ki, ami ma, a pontos csillagászati mérések idején — megfogható mennyiség. És valóban! Az 1866, 1870 és 1892 években távirókábellel végrehajtott távolság-mérés a Cambridge—Greenwich közti távolságra vonatkozólag 0.28 másodpercnyi évi eltolódást mutatott ki, ami csaknem négy métert tesz ki. Sajnos, a 0.23 mp-nyi különbség nem olyan nagy, hogy a csalódást megfigyelési hiányokra ne lehetne visszavezetni, bár a legnagyobb valószmüsége ’a realitás mellett szól. Évről-évre ismétlődő, tökéletes precizitással végrehajtott mérésekre van szükség a földkerekség különböző pontjain, hogy a megfigyelések eredményei megnyugtatók legyenek. 4 tudós életét áldozza elméletéért Ilyen megfigyeléseket Grönlandban is végeztek s ott is azzal a meglepő eredménnyel jártak, hogy az eltolódás! elméletet centim é- terayi pontossággal igazolják. De a múlt század kezdetlegesebb instrumentumaival végzett megfigyelések helyett a modern tudományos eljárásnak mindenben megfelelő helymeghatározásokra van szükség. És a tudós élete javakorában elindult a halálutra, hogy éveken át végezzen méréseket Grönland jégmezőin. Wegener hét grönlandi expedíciója A nagy expedíciót egy kísérleti expedíció vezette be, amelyről Wegener 1929 ben tért vissza. Élményeit pompás könyvben irta meg. Elmondja benne, miként tanulmányozták a sarki jég birodalmába való előreha'to'lás lehetőségeit, mint vizsgálták meg a tudományos kutatás feltételeit, hogyan keresték ki a helyet, amelyen az állomást felállíthatják. Szánkókkal és motorcsónakokkal törtek előre, egy hősi eposz ez a könyv, amelynél izgalmasabb olvasmány évek óta nem volt a kezemben. 1930-bau indult el második útjára. Az egész kulturvilág nagy érdeklődéssel figyelte az expedíció eseményeit. Rádió-állomásuk eleinte sűrűn adott le híreket, aztán nagyobb szünetek következtek, de mindig figyelemmel tudtuk kisérni a térképen, hol van Wegener professzor. Propeller-szánokat használt, nagy gyorsasággal változtatta helyét. Olyan területekre nyomult be, amelyeken 35 fok a hideg s amelyeken még európai nem járt. 1930 október másodika óta semmit sem hallunk róla. És most Rasmussen szerint biztosra kell vennünk, hogy elpusztult hü kísérőjével, az eszkimó Razmussal együtt. November 23-án a nyugatgrönlandi Kamaránkról, az expedíció első állomáshelyéről két kutyaszánon és két áropellerszánon segélyex- pedició indult ki és ez május 8.-án elérte a belföldi jégen, a parttól 400 km.-nyir© épített központi expedícióé állomást. Loewa dr.-t, Georgi dr.-t és Sorge dr.-t ott találták, Wegener és Razmus október óta nem adtak élet;jelt. Október másod lkán egy gráci professzor eszkimók jsérőjóvel nekiindult a fehér halál birodalmának, ahonnan nincs visezautja. Vájjon tudja-e már az igazságot? Vjjon látja-e most, hogy a kontinensek nem állanak megrögzit- ve, mint a le horgony zott hajó, hanem úsznak a kocsonyás ,,sinia“-n? Úsznak; úsznak, nem áll semmi a helyén, panta rhei, ahogy a görög bocs mondta . . . 9 Végeit ZoiUn dr.
