Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-03 / 101. (2618.) szám

mSláfMI I KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL - to a,.fcoro—

101. (2618) szám « Vasárnap •■ 1931 máju^ 3

Előfizetési áru évente 300, félévre ISO, negyed* évre 76, havonta 26 KC; külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 53 Kfc. fi képes melléklettel havonként 2.50 Kó-vaí több Egyes Rrám ára 1.2fl k-T:. vasárnap 2aKt

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai napilapja. Fdeiős szerkesztő*

DZURANYJ LÁSZLÓ FQRGÁOi GÉZA

Suerkesztőnőgs Prága IU Pániké abc* 12. B, emelet. — Telefon; 30311. — Kiadóhivatalt Prága BL Pániké alléé IX 81. emelet. Telefon: 34184. ,

CŰKGÖmrCiM: HÍRLAP, PRANH

Bultaresf efütfl

Május harmadika és ötödiké között megy végbe a kisantant konferenciája, amelyet az eredeti tervektől eltérőíeg nem a román királyi család nyári nyaralóhelyén, Sinajában, haniem a királyság fővárosában, a Balkán Párásában, Bukarestben, tartanak meg. Bukarestben, ebben a két civilizáció határai esgy éjén épült metropolisban, ahol három világ találkozik. A Duna vonala Középeurópát fűzi ide, a Havasa öld a délnyugati orosa táblának a folytató t és délfelé a városból a Balkán láncaira er k kilátás, mutatva, hogy ez a város és maga az ország is, amelyet mindig a főváros szimbolizál, a Balkánba van beágyazva és elsősorban nem középeurópai, hanem balkáni érdekei vannak. Itt gyűlnek öseze tanácskozásra két aldunai, mezőgazdasági álamnak képviselői egy tipikusan közép-európai jellegű állam delegátusaival, hogy a nagy európai problémákat megtárgyalják.

A lablónos kisan tant-konJerenciákMil eitérő- ileg ennek a tanácskozásnak különösen aktualitást ad, hogy a népszövetség májusi ülésszaka előtt tarják meg, tehát Világos a célja, amely arra irányul, hogy a három érdekelt áKam felfogását a nagy európai kérdésekkel szemben egységes nevesére hozza. Erre aa egységes fellépésre a iBene* által szült é» födne* által ili'ányiíU kapcsolatnak soha Inkább Bzöksége nem vélt, mint most, amikor a népszövetségnek egy rendkívül kénye* európai problémával, a német-osztrák vámunióval. kell megbirkóznia. A francia külpolitika szempontjából rendkívül fontos, hogy nocsak Csehszlovákia, hanem az egész francia blokk a franciák elutasító álláspontját tegye magáévá & Így az általános európai ellenállással szemben meghiúsuljon a német kezdeményezés.

A helyzet * francia blokk szempontjából sem könnyű, mert annyi világos, hogy az európai munka pusztán megációban, kezdeményezések megfőj áfásában nem merülhet ki és a sok eszmei énnél éssel a gazdasági krizi* . mindent ©lőntő hullámaiban fuldokló népek raár torkig jóllaktak. Ha a német-osztrák vámunió terve nem valósítható meg, ha s-zemben- áll az európai merőik’; irányvonalával, akkor gyorsán uj és átí 'ró jellegű kezdeményezéssel kell helyettesítő.á, mert különben a francia blokknak sem erkölcsi lehet1 őségé, sem politikai ereje nem lesz hozzá, hogy egészséges kezdeményezéseket ad infinitum megfojtani tudjon.

Hallottak Benes külügyminiszterinek akadémiai jellegű fejtegetéseit és hallottuk a csehszlovák külügyi bizottság vitáját a külügyminiszter álláspontja felett. Megállapíthattuk, hogy az az orvosszer, amire Benes gondol, nem egyéb, mint a Briand-féle európai összefogás etarppokban való megvalósítása. Egy olyan vérszegény terv, amelynek kudarca már a népszövetség januári ülésezésén kivilágosodott és éppen ez a kudarc váltotta ki a német és osztrák kezdeményezést. E napokban olvastuk az olaszok lesújtó kritikáját egy ilyen Páneurőpa ellen, amely Oroszországot és Törökországot egyszerűen ki akarja zárai az európai közösségből. M;á’ nem egyéb, mint egy francia vezetés a 't Dió hibrid képződmény. Ebbe az olaszok nem mennek bele és nem mennek bele a németek semA helyzet ma az, hogy az európai horizont újból beborult. Benes fejtegetéseinek egyetlen használható megállapítása volt az az igazság, hogy Európa békéje Németország és Franciaország megegyezésétől függ. Már pedig a helyzet az, hogy a német közvélemény éppen úgy, mint a francia, lélektanilag soha annyira nem volt távol ettől a megegyezéstől,

Ki®<e©&®üasif®fe& kilengéseit Európasserte a „veszedelmes" május elsején

Fiiéi az ui spanyol fcSstirsasásban volt kritikus a helyzet Utcai karcok Barcelonában — Kommunista franktirőrik Berlinben

Madrid, májú® 2. Barcelonában májú* elsején véres uccai zavargások játszódtak le. A volt kiá’ititásd palotában a volt szindikalisták népgyüléat tartottak, amelyen több ezer ember vett részt. A beszédek utám a szindika- iisták vörös zászló és anarchista szövegű plakátok alatt a városba vonultak, ahol Macin elnöknek át akartálc nyújtani a gyttlée határozatait. A delegáció Maeiat nem találta a kormány épületben. A palota előtti téren ugyanebben as időben a kommunisták gyűlést tartottak. Hirtelen é» eddig fel nem derített okéból a szlndikalisták és a kommunisták egymásnak estek és tizenöt percig valóságos soxtti'zeket indítottak egymásra. Amikor a rendőrség felvonult, mindkét féli nekiesett a rendőröknek ás védett pozíciójából több száz lövést adott I© reájuk. Egy rendőr meghalt, tíz rendőr ©ulyo*ttn megsebesült, míg a köny- nye&Ku .tób®aÜ^<ái/-'.i©záaja. lübb ssstea rúg. Később a katonaság is lölvoúult és megüss- tiltotta a teret.

Macia efínök ebben az időben Vanderretde belga eiminis zitor vendége volt. A* első hírek után azonnal a kormányépületbe sietett és megnyugtató beszédet mondott a tömegnek. A helyzet ennek ellenére a késő esti órákig bizonytalan és puskaporos volt

A köztársaságtéren tomboló csata afíatt egy tizenkilene éves leány egy teherantomobilról leszállt és a legnagyobb golyózáporban a kiürült tér közepére óölt és vörös zászlót lobogtatva percekig maradt ott, anélkül, hogy golyó érte volna. Szemtanuk szerint a tüntetőik: oldalán több nő is felvonult, akik ugyanúgy tüzeltek a rendőrökre, mint a férfiak.

Bilbachan ugyancsak véres verekedés támadt a kommunisták és rendőrök között A színház előíü félórás csatában négy rendőr megsebesült. A munkások között áílitólog tíz súlyos sebesült és tizennégy könnyű sebesült volt. Doiiot francia kommunista képviselő részt akart venni az ülésen, de a spanyol határőrök nem engedték át a határon.

Malagában éa Oviedoban ugyancsak összeütközések történtek a szocialista és a kommunista munkások között.

Páris. májú3 2. Dóriét francia kommunista képviselő tegnap Spanyolországba utazott, de a határon egyelőre nem engedték át. A Maiin szerint Dorioi Moszkvából utasítást kapott, hogy vegye át Spanyoloi száshan a moszkvai ágensek vezetését.

Óriási felvonulások

Németországban

Berlin, május 2. Május elseje véres nyitánnyal kezdődött. A csütörtökről péntekre

virradó éjjel Borfön egyik ószaki kerületében néhány fiatalkorú kommunista megtámadott két biciklis rendőrt és bizlto* rejtekhelyről több lövést adott le rájuk. Az egyik renöörőrmielster súlyos sebesültöm esett le kerékpárjáról. Az ©lesiető rendőrök négy gyanús egyént letartóztattak. Berlin keléti keriileéeibea és Lóohtenborg elővárosban a kommunisták több helyen ugyancsak megtámadták a rendőröket

Berlin képe íegjaap nem igen különbözött a rendes hétköznapi képtől. Az üzleteik nyitva voltak m a közlekedés zavartalanul bonyolódott le. A 'külvárosokiban viszont valamennyi gyár beszüntette aa tizemet. A szó- cMideanokraták, a szakazervof^eltek és a mun- káftapoadogyietótiletek a Lustfőriembe óriási népgytilést hirdették, amwSyéte ’i^nd.a-ri beejs- íé* szerint több mint százezer ember vett részt. A* tianopi beszédet Bredow, a német szakszervezetek elnöke mondotta. Amikor a résztvevőik elvonultak é9 az egyetem épülete elé kerültek súlyos iucidens támadt Az egyeltem időkertjében néhány száz nemzeti szocialista gyűlt össze és szidalmazni kezdte az elvoomlék&t. Amikor a helyzet veszedelmessé vált, a lovasrendőrség közbelépett és szétválásztotta a verekedőket. Az' incidens ntán az egyetem rektora azonnal elrendelte, hogy május elsején az egyetem zárva maradjon- Az egyetem hivatalnokai fölszólították a diákságot, hogy azonnal vonuljon ki m épületből. A szociáldemokraták és a nemzeti szocialista diákok összeütközése alkalmával az egyetem épületére néhány kommunista kitűzte a szovjetsászlét, A hivatalnokok né hány perc múlva a zászlót akadály nélkül eltávolították. A tetteseknek ityöma veszett A kommunisták délután ugyancsak nagy nópgyülést rendeztek a Imstgortetnlbeta, de ez az összejövetel is Incidens nélkül végződött.

Berlin, május 2. A moabiti Huflten&tras&e- ham ma éjszaka súlyos verekedés támadt a nemzeti szocialisták és a kommunistáik között. A lövöldözésben egy békés jár óik élőt, a húszéves Envin Zienkét agyonlőtték.

München, május 2. A müncheni kommunista tüntetéseknél & Theresenwiese-n a tüntetők kövekkel megdobálták a rendőröket. Hét rendőr megsebesült. Később a

rendőrök gundbotoíkíkai! szétkergették a tömegei 110 kommunistát, köztük 60 kommunista páirttfmkdotnáTiust letartóztattak.

Ausztria megsüt maradt

Bécs, május 2. Májú® elseje, amely nap — mint ismeretes — Ausztriában hivatalos ünnepnap, az ország minden részén teljes nyugalomban múlt el. A szociáldemokrata pár* főivonulásai és népgyülésed rendkívül látogatottak voltaik. Récsben a szociáldemokratákon kívül a kommunisták is népgyülést hirdettek, de azon alig pár száz ember jelent meg..

1444 letartóztatás Parisban

Pária, május 2. A francia fővárosban májú* elseje nagyobb incidensek nélkül mait el, mindazonáltal a nap mérlege elég mozgalmai voiiit. A rendőrök összesen 1444 egyént tartó* tattak le, közöttük 97 külföldit, akit áronnal kitoloncoltak a* országból. A letartóztatósoknál a rendőrök túlzott szigorral jártak el, amennyiben például egy Keimemann nevű nemet fiatalembert letartóztattak és kitoloncoltak, mert néhány uccai jelentről amatőr iónyképfelDvételeiket készített. A legmozgalmasabb aa Action Francai se fiatalsága volt. Á fiatalemberek a Populaire szocialista lap szerkesztősége előtt tüntettek és kövekkel beverték az ablakokat. Egy másik csoport a Mont- parnasse-d kávéházakba tört be és elverte a szocialista diákokat. A rendőrök tizenkét ro- jailsta fiatalembert letartóztattak.

Csata a Nydeparkban

London, május 2, A londoni Hydepark májusi ünnepén több összeütközés támadt a tüntetők és a rendőrök között. A tömeg megkísérelte. hogy két letartóztatott kommunistát kiszabadítson a rendőrök kéziéből, de az elősiető erősítések meggátolták őket tervük kivitelében. A rendőrök gumibotjaikkal fölosztották a tömeget.

Bombák Lisszabonban

Li&sabon, május 2. A kormány betiltása ellenére a fissaboni munkások és baloldali politikusok megkísérelték, hogy május elsején tüntetéseket rendezzenek. A rendőrök és a nemzeti gárda tagjai azonban szétkorgottek a tüntetőket, mire a kommunisták néhány bombát dobtak a rendőrök közé. Később a katonaság kivont korddal és gépfegyverekkel megtisjsfcitotta az uecákat. A sebesülitek száma állítólag százra rúg. Lissabon központját a Rociot egész nap elzárták a forgalomtól, A

mint most. Egy borzalmas tél szörnyű nyomorúságai és a jóvátétel! terhek örökös nyomása végül is tűrhetetlenné teszik a nagy német nemzet életét. Egy életerős nép, amely annyit szenvedett, soha meg nem uyugsr;< abban, hogy örökös gúzsba kössék és harmad- negytedizig megterheljék a jövő generációkat is a háború végzetes örökségével. Ma már nem csak szélsőséges nacionalista körökben, hanem felelősségteljes tényezőkben is mindinkább az olyan irányzat kialakulása látszik, amely nem a Parissal való megegyezésben, hanem egész más orientációban látja a német kérdés -megoldását. És ez. az orientáció nem lehet más, mint vagy Moszkva, vagy pedig Hóma. Kizárólag a franciákon fordul meg tehát, hogy a fejlődés melyik irányát segítik elő.

A Iccarnói politika halálos sebet szenvedett.

Fájdalmas csapás ez, amely minden jó európait érzékenyen sújt. De a tisztán látó fejek érzik és tudják, hogy uj utakon kell keresni a megoldást.

Azok a reménységek, hogy a német-osztrák vámunióval szemben egy uj orientáció, amely a kisautóéira épit, megadja a csehszlovák gazdasági élet fejlődésének lehetőségeit, hiábavalónk s Benessel.szemben mindenesetre Kr a márnák van igaza, amikor oda kon hiúdat, hogy ez az, átépítés rendkívül • uagy áldozatokkal járna, útja fáradságos és rendkívüli

hosszantartó. A német-osztrák vámterület Jugoszlávia szomszédságába érve egyenesen

lehetetlenné tenné a versenyt a jugoszláv piacon. Hogy a Romániával való gazdasági egység is merő ábrándozás, azt eléggé megmutatta Bradács miniszter nyilatkozata és aa arra felelő román sajtóhangok.

Nem, a kisantant éppenugy nem lelhet gazdasági valóság, mint ahogy politikai szempontból sem jelent építést. Középenrópa újjáépítésének egészen más útjait kell megkeresni, de mig a hivatalos politika odáig eljut, addig temérdek szenvedésen és tanulságon kell Középeurópa Ínséget látó népeinek el- j utniok.

9tT Ne fogadja eS a lapot a mélynyomást! 8 oldalas képes melléklet nélkül