Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-10 / 107. (2624.) szám

18 1931 május 10, vasárnap. IWfMBffWBMWB—MWMCT—Mi . K&z<£A2i>A£á£0 I iiüliiliiisitliitisitás kérdéséhez irta: Araié SsrcSa ér. ügyvéd Pozsony, május 9. A pozsonyi Országos Minkásbiatositó Hivatal (Zeinská Uradovna pro poisttövanie robotmikov) és a balesetbiz­tosításra kötelezőit vállalatok között gyakori vitáikra ad alkalmat az a kérdés, hogy a vál­lalat olyan alkalmazottai, akik nincsenek köz­vetlen és tartós kapcsolatban a balesetbizto­sítás alá tartozó üzemmel, biztosítási kötele­zettség alá esnek-e vagy nem. Az Országos Mamkásbizjtositó Hivatal a biztosítási kötele­zettség kérdését természetesen kiter.je-.szto lég magyarázza, míg az érdekelt vállalatok léhe- lőleg arra törekszenek, hogy a balesetbizto­sítási kötelezettség és ezzel együtt, a járulé­kok fizetése csupán az üzemi alkalmazottak­ra 'vonatkoztassák. Az Országos Munkásbiztositó Hivatal arra hivatkozik, hogy a Szlovenszkón. érvényes 1907. évi XIX. törvénycikk, amely a baleset­biztosi tás kérdéséről rendelkezik, -a történel­mi országokban érvényes törvénnyel szem­ben nem ismeri az ,,üzenik ivat almok fogal­mát, ennélfogva Szlovenszkón nemcsak a szo­rosan veti üzemben foglalkoztatott alkalma­zottak, hanem a vállalat mindazon hivatalno­kai. akik az üzemmel érintkezésbe kerülnek, biztosítási kötelezettség alá tartoznak. Az Országos Munkásbiztositó Hivatal felfo­gása szerint tehát biztosítási kötelezettség alá esnek például a vállalat azon irodai al- j kaímazottai, akiknek az üzeni telep területén I (gyárudvaron) át kell haladniok, hogy az egyébként elkülönített irodába jussanak, an­nak ellenére, hogy az üzemben magában sem­minemű -munkát nem végeznek. Egyedül az üzemtelepre való lépés tényében olyan mo­mentumot lát tehát az Országos Munkásbizto- sitó Hivatal, amely az illető alkalmazott bal- e set b i zto sitá s i k ö tele z e 11 ségét megá J Lap i t ja. Erdőüzemeknél, amelyeknél az erdőibirtokos iparszerü fatermelés mellett szabályszerű er­dőgazdálkodást folytat, ugyanilyen alapon so­roztainak balesetbiztosítási kötelezettség alá az erdőgazdasághoz tartozó alkalmazottak, mint például az erdészek, erdőőrök stb., az­zal az indokolással, hogy hivatásuk gyakor­lásában az ipairszerü fatermeléssel érintkezés­be kerülnek vagy kerülhetnek. Az Országos Munkásbiztositó Hivatal felfo­gása teljesen téves. A törvény szövegében mutatkozó különbség ellenére Szlovenszkón is ugyanazok az irányelvek érvényesek a balesetbiztosítási kötelezettség megállapításá­ban, mint a történelmi országokban. Érdekes megemlíteni, hogy bár a történel­mi országokban érvényes törvény expressis verbis kimondja, hogy a balosetbiztoisitási kötelezettség csak az üzemben alkalmazott munkásokra és hivatalnokokra vonatkozik,' mégis hosszú évekig tartott, mig a Legfelső Közigazgatási Bíróság állandó gyakorlata alapján érvényesült az az elv, hogy a bale­setbiztosítási kötelezettség csak az úgyneve­zett „üzemhivatalnokokra“ vonatkozik, de nem vonatkozik a vállalat más tisztviselőire Sőt mint az „Observer“-nek, a Csehszlovák Gyáriparosok Szövetsége hivatalos lapjának egyik legutóbbi közleményéből megállapít­ható, ma is gyakran előfordul, hogy a baleset­biztosító intézetek a törvény rendelkezései ellenére a vállalatok adminisztratív tisztvi­selőit is, akik az üzemtől elkülönítve fekvő irodákban dolgoznak, biztosítási kötelezett­ség alá vonják. A történelmi országokban kifejlődött köz- igazgatási bírósági -gyakorlat szerint üzemhi- vatalnokoknak azok a személyek tekinten­dők, akiknek az üzemben hivatásszerüleg olyan munkát, tevékenységet kell végezniük, amely őket az üzem technikai berendezésé­vel hozza érintkezésbe. Tehát csak azok tekinthetők ü%ernhivatalnők o k­nak, akiknek munkája a termelési folya­mattal fizikai összeíii jegesben van és az üzem zavartalan folytatásához mulhat- lanul szükséges. Azok a hivatalnokok, akik elikülöni tett i rodahelyi?érékben admin-isztra- tiv, vagy üzemgazdasági teendőket végeznek, nem üzemhivatalnokok. Ezeknek a hivatalno­koknak -az üzem területére való lépése még nem jelent olyan tevékeny séget, amely őket az üzemmel fizikai érintkezésbe hozná és balesetbiztositási kötelezettségüket megálla­pítaná. A legfelső közigazgatási bíróság által a történelmi országokra vonatkozóan meg­áLlapitott ezen jogelvek azonban teljes mér­tékben alkalmazandók Szlovenszkón is, mert az itt érvényes joggal tökéletes össz­hangban állanak. Ha a nálunk érvényes 1907 évi XIX. t. c. nem is mondja ki kifeje­zetten, hogy csak az üzemhivatalnokok tar­toznak baleset-biztosit-ás-i kötelezettség alá, fo­lyik ez a törvény egész szelleméből és a tör­vényes balesetbiztosítás konstrukciójából. A balesetbiztosítási kötelezettség megáílapitása 'ugyanis nem a vállalatok, hanem egyes üze­mek szerint történik. Ugyanazon vállalatnak több üzeme külön-külön soroztatik be az erre törvényesen megállapított fokozatok szerint a bales-e-tbiztosi tás i 4fötelez-et íség szempon tjéből a különböző veszélyességi osztályokba. Ha valamely üzem besorozása megtörtént, az összes, az vizemben alkalmazóit munkások és hivatalnokok balesetbiztosítási kötelezett,ség alá esnek. Az iizembesorozás elvéből folyik tehát, hogy a balesetbiztosítási kötelezettség kizárólag -az üzemben alkalmazott munká­sokra és hivatalnokokra vonatkozik, nem vo­natkozik azonban a vállalat, olyan alkalma­zottaira, akik nem „üzemhivabalnokok", ha­nem irodai tisztviselők, még ha történetesen itt-ott érintkezésbe is kerülnek az üzemmel. Az iizembesorozás elvéből kifolyólag heQytelen és törvényellenes az erdő üzem ék­nél követett eljárás, mely szerint az ipar- szerit fatermeléshez ne-ni tartozó erdőgazda­sági alkalmazottak baiesetbiztositási kötele­zettség alá vonatnak. Itt voltaképpen két üzem van egymás mel­lett, az egyik az erdőgazdaság, amely egyál­talában nem esik balesetbiztosítási kötele­zeti ség alá, a másik az ipanszerü fatermelés, amely biztösitásköteles. Ah Országos Muiikósbiztositó Hivatal a tör­vény hibás értelmezése folytán biztosítási kötelezettség alá yonja a nem bizto-sitákkö- teles üzem (erdőgazdaság) alkalmazottait, csupán azért, mert ez az üzem területileg egy biztositásköteljes üzem mellett fekszik, vagy a két üzem között a területi határok esetleg elmosódnak. Ezzel a logikával a me­zőgazdasági alkalmazottakra is ki lehetne terjeszteni a biztosítási kötelezettséget, ha a mezőgazdaság mellett vagy annak keretében például egy malom vagy szeszgyár is van üzemben. Összefoglalóul leszögezhetjük, hogy a Szlo- venszkón érvényes jog szerint is csupán a balesetbiztosításra köteles alkalmazott hiva­talnokok, az úgynevezett ,.üzemhivatalno- kok“ után vethető ki balesetbiztosi tási járu­lék és az Országos Munkásbiztositó Hivatal­nak ezzel az elvvel ellenkező gyakorlata té­ves. Az érdekelt vállalatok, erdőbirtokosok, stb. jól teszik tehát, ha a sérelmes járulékki­vetés ellen jogorvoslattal élnek és a fizetési meghagyás ellen, annak kézbesítéséitől szá­mított 15 napon belül fellebbeznek az Orszá­gos Hivatalhoz. Természetesen el kell készül­niük arra, hogy ügyüket a legfelső közigaz­gatási bíróság elé vigyék, mert csak ettől a fórumtól remélhetik ennek az éléi kérdés­nek kedvező eldöntéséi. A vámtarifa általános átdolgozása már nagyon sürgős. Az ipar- és kereskedeleirnügyi minisztérium két évi csendes munka után e-Ikésziitetbe az auto­nóm vámtarifa módosítását- összesen mintegy 53 tétel volna igen sürgősen rendezendő, ment ezt kí­vánja az érdekelt belföldi termelés. A legutóbbi időben a papíripar is támasztott vám védelmi köve­teléseikéit, különösen ami a rotációs mycxmdapapárt ifJleíd. A kereskedelemügyi miiiuisztérium ismétel­ten interveniált a pénzügymiinisztériramnál, hegy a vámtarifa átdolgozását készítsék el miinél hama­rább, mert ezt Ikövete-M meg a gazdasági és keres­kedelempolitikai érdek is. A vasárnapi munkaszünet. A. kereskedelemügyi minisztérium elhatározta, hogy a vasárnapi munka- szünet oily sok vitára alkalmat adó, azonban nagyon fontos kérdésének elbirálásánáíl a sziiigoru munka- szünetet ama községekben s azokra az ipari ágakra vonatkoztatva vezeti be. amelyekben a munkaadók és a munkavállalók már megegyeztek s ahol az ilyen szabályozás, illetve megegyezés a közönség szükségleteinek is megfelel. A forgalmi adó késedelmi kamata. A folyó év első negyedére esedékes forgalmi adó befizetésé­nek határideje május 12-én lejáa*. Eddig az ideig a forgalmi adó késedelmi kamat nélkül fizethető- Aki a forgalmi adót a jelzett napig nem fizeti meg, az 7 százalékos késedelmi kamatot 6 5 százalékos bün­tetésit köteles füzetei és pedig visszamenőleg április 1-től számiiltva. A pénzügyminisztérium a fizetési halasztás, vagy a késedelmi kamat s bírság alól való mentesítés iránt benyújtott kérelmeket a hat heti meghosszabbított hiaMrídőre való figyelemmel, kivétel nélkül visszautasítja s azok tárgyalásába nem bocsátkozik. A sertés legújabb vámpótlékát — május 10-én kezdődő hatállyal — a kormány amaet kiadott ren­deleté 308 K-ban állapítja meg. Eddig mótermá- zsánként 284 K vollt a sertésvám. vagyis hirtelen 24 IC-val emelték a vámot. Olaszország is konvertálja adósságait. Az olasz kormány a közeljövőben négymiililiiárd lírát kitevő belföldi köteöTiit fog fciármi, amellyal az 1925. évi kilencéves állami pénztári jegyeket konvertálják uj állami pénztári jegyekre. A kölcsön felét a nagy­bankok jegyzik. A kölcsön után az állam prémiu­mot b azonkívül 5 százalékos kamatot fog fizetni. Milliós fizetésképtelenség Szlovenszkón. A nagy- tapolcsányi Berníeild Móric és fiad texfli'nagykeres- kedő cég bírósági kényszer egyezségi eljárás meg­indítását kérte. A passzíva 3.16 mi Üllő, az aktí va 1.28 mii/lió korona. — Az első Szenei Téglagyár s agyagárugyár ugyancsak kéinyezeeegyezséget kért. Passzíva 2.8 millió, aktává 1.65 millió korona. Fizetésképtelenség. Rimaszombati tudósítónk je­lenti: Az elmúlt hét folyamán a következő fizetés­képtelenség ügyében indult, meg a csődönkivüli kényszeregyezség a rimaszombati kerületi bírósá­gon: Katz Jakab vegyeskereskedő Murán,yhuta, 123.611 korona 9-1 fül. passzívával, egyezségi aján­lat 35 százalék, bejelentési határidő május 27, egyezségi tárgyalás junius 1. Vagyonfelügyelő Ma- riányi Pál dr. nagyrőcei ügyvéd. A szovjetdumping első negyedéve. London­ból jelentik: A özovjetkormány hivatalom ki­mutatása szerint az 1931. év első negyedében a szovjet kiviteli kereskedelme értékben jelen­tékenyen csökkent, ellenben mennyiségileg nö­vekedett. Ugyanis az összkivlted értéke az em­lített időiben 165,696.000 rubelre rúgott, ugyan­akkor a kivitt áruk mennyisége elérte a 3,474.000 tonnát, holott az előző év első ne­gyedéiben csak 2,783.000 tonna összsúlyt mu­tattak ki. Angol sajtókörök ezekkel az adatok­kal r» bizonyítottnak látják a szovjet kiviitel- dumpiug irányzatát, amennyiben a kivitel kéz- zelfoghatólag állandóan csökkenő árak mellett a kivitt áruk mennyiségének fokozása a cél. A bolgár mezőgazdaság segélyezése. Szófiai je­lentések szerint a bolgár Nemzeti Badk 150 millió láván yú összeget bocsát a kis mezögazd asági hitel,- igén y lők rendelkezés éré. A hitéit már aratás előlit, junjius hónap folyamán felyóEiilbani fogyóik. Ismét csökken a réz ára. A nemzetközi szállítási tarifák csökkentése után a nemzetközi rézkartel az árakat újból leszállította. Az uj szabályozás szerint az eiektroiliiitikus réz ára ab észalkátongeri kikötő cif 9-77 cent, lesz az eddigi 9.80 cent helyett. Bulgáriában kiviteli központot létesítenek. Szó­fiából jelentik: Misajkov ikereefcedetemügyi minisz- ler nyiilatkozata szertel. a ikivteli intézet tervét tel­jesen elkíészitették s rövidesen kinevezik a kivi teli tanács tagjait. Németország csökkenti a búza vámot, A német bi­rodalmi kormány május 6-án kelt rendeletiével a liszt előállít'fiúsára szolgáló búza vámját méfcermá- zsántoéul 20 márkára száfiJltotita le. Az uj búza vám junius 15-iig érvényes. A nem egyenes adókból eredő jövedelem ja­nuárban. A pénzügyminisztérium hivatalos ki­mutatása szerint a nem egyenes adóikból ez év januárjában 167.08 millió korona folyt he a mull; év januárjának 168.84 millió korona be­vételével szemben. Az egyes adónemek között ez a bevétel a következőképpen oszlik meg: Szeszadó 32.93 (múlt év januárjában 40.20) millió, cukoradó 49.89 (46.63) millió, ásvány­ok jadó 2.95 (2.94) millió, gyufaadó 1.25 (0.73) millió, pezsgöboradó 0.39 (0.44) millió, általá­nos itaíadó 38.86 (32.5) millió, husadó 17.81 (20.02) millió, városi vámvonal! fogyasztási adó 1.5 (1.44) millió, szénadó 18.39 (21.23) mil­lió. vízi erőadó 2.94 (2.56) millió. Legnagyobb a csökkenés a szesz- és husadó bevételénél, mig a cukoradó, az általános italadó jelentős emelkedést mutat, —■ A monopóliumok jövedel­me a következő volt: Só 5.21 (5.13) millió, éde­sítőszerek 0.21 (0.14) millió, robbanóanyagok 1.23 (1.04) millió, dohányjövedék 94.06 (104.31) millió. — Forgalmi adó 145.03 (149.67) millió, fény űzési adó 1,28 (3.88) millió korona. ÉRTÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, május 9. A legutóbbi napok kedvezőt­len jegyzései után ma erősbödés állott be a prágai értéktőzsdén. Az impulzust a newyorki értéktőzsde magas jiegyzései adták, melyek már a ikorareggeli órákban ismeretesek voltak Prá­gában. A szombati napra váló tekintettel az üzleti1 forgalom mindamellett csekély volt. Az ipari piacon Nordbahn 50, Cseh—Morva 40. Berg és Hütten 20, Skoda és Cseh Kereskedelmi 15, Cseh Cukor és Königshofer 8, Pozsonyi Ká­bel 7, Sehoeller és Au sági Vegyi 6, Dux—Bo­ri enbaobi 40, Heinirichstkali, BcTgmann és Tej­ipari 10, Brünni Sör 5 és Schönprieseni 2 koro­nát. veszítettek. A bankpiacon a Nemzeti Bank 10. a Zsivnobank 1 koronával erőeíbödött. Árutőzsde-f A mai budapesti gabonatőzsdén, amint búd** pesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat tar* tott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: ti* szavidéki búza 14.90—15.05, felsőtiezai és jászsági v 14.85—15, egyéb 14.65—14.85, rozs 14.10—14.80, tengeri, tiszántúli 15.40—15.70, egyéb 14.80—15 pengő. + A mai budapesti terménytőzsde batáridőpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat üzlettelen, kötés nyitás után nem fordult elő. Felmondtak 17.700 métermázsa magyar buzit május 15-iki átvételre. + A berlini terménytőzsdén a követkeaő áraikat je­gyezték: búza 298—298.50, rozs 193—195, takar­mányárpa 230—244, zab 198—202, búzaliszt 33.50— 39.50, rozsliszt. 26.75—28.50, buzakorpa 14.25—14.50, rozskorpa 14.75—15, Vikboria-borsó 25—30, kis főző borsó 23—27, takarmányborsó 19—21, peluska 25— 30, vetőbab 19—21, bükköny 24—26, repcepogácsa 9.80—10.20, lenpogácsa 14—14.20, szárazezelet 8,20— 8.30 márka. Sz. V., Komárom. Az első küldeményre — kis számítással — sor kerül. A másik kérdésére vonat­kozólag legközelebb levél megy. — Régi barát A kérdezett nem előfizetőnk ée igy ninoe módunkban, címét megállapítani. Tessék a kaasai katolikut püspöki hivatalhoz fordulni. — Trencsénl sporttudó* sitó. Közléseit szívesen ée köszönettel vesszük. A múlt héten az első jókor jött, & második — sajnos — elkésett. — Iván. Beküldött apró tárcái nem kis irodalmi Ízlésről tanú ódnak, kár, hogy kidolgozá­suk kissé ügyetlen és pongyola. Érdeklődéssel te* kintünk további küldeményei elé. — B. A. M* Eperjes. Csak nemes lélek adhat ily nemes érzel­meknek hangot. Kifejező eszközei azonban kezdet­legesek. Nem közölhető. — W. János, Pozsony. Novellája feltétlenül megüti a legigényesebb lap mértékét is, mi, anyagtorlódás miatt, nem tudjuk hasznát venni. — Veterán. A beküldött vers a há­borús Ura legigénytelenebb termékeire emlékeztet, bár kidolgozásában van bizonyos verselő készség. Nem közölhető. — K. A.-né, Nagynyárad. Levelét továbbítottuk lévai munkatársunkhoz. Prága, május 9. Valuták Holland 1352, jugoszláv 59.25, néniét 801.6234, belga 406.25, magyar 586.75, román. 19.90, svájci 649, dán 899, angol 163.50, spa­nyol 348.50, olasz 177.40, északaanieniikai 33.5634. norvég 899, francia 132.0734, bolgár 24.15, eved 900, lengyel 376.30, usztrák 473.3734.-f- Barátságos a budapesti értéktőzsde. A •szombati értéktőzsde barátságos hangulatban nyitott. A spekuláció rendkívül tartózkodó volt és az üzletkötés csekély/keretek között moz­gott. A továbbiak folyamán a helyzet alig vál­tozott és az értéktőzsde bizakodó hangulatban zárt.-f- Üzlettelen a bécsi értéktőzsde. A mai bécsi értéktőzsdén üzletkötés alig fordult, elő, inkább csak a spekuláció fedezte magát. Magyar érté­kek nyertek, mig a csehszlovák értékpapírok némi veszteséget szenvedtek, nagyobb árfo­lyamváltozásra azonban nem került sor.-)- Barátságos, de üzlettelen a berlini érték­tőzsde. Az értéktőzsde bizakodó hangulatban nyitott, miután a külföldről érkező jelentések kedvező árfolyamainkul ássál biztattak. Jelentő­sebb üzletkötésre mindazonáltal nem került sor. A devizák változatlanok maradtak. Kamatláb w\ n /vér\í/M*nin,lATVilVvnti A A rf.nílli^il» tf aH PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP — Szlovenszkói szerkesztő: Telléry Gyula. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — Ruszinszkói szerkesztő: Rácz PáL — Irodalmi főmunkatárs: Sziklay Ferenc dn, Kassa, Éder-u. 9. •—- Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, I., Döbrentei tér 9. Telefon: Aut. 559—49. MOST JELENT MEG GSELLÉSgl ANDOK ENDRE: | „A NAGYMOSODA" | az 1931. évi Mikszáth Kálmán jjj pályázat díjnyertes regénye. || 3 ] f •• ; Ara fűzve Ke 18’80, Vászonkötésben i’j Ke 81*80, portó 8*—, utánvétnél 5*— pj J Újonnan feltűnt, fiatal nagy magyar p I tehetség első könyve. Hungária gyógyforrás, Budapest. Lithiumos és rádinmos (69 eman.) ás­ványvíz (4ü C°). Ivókúrák a modern ivó- csarnokban. Vese- és hólyagbajoknál, va­lamint köszvénynél az orvosi tapasztalat rint kiváló gyógyitóhatásu. A Hungária gyógyvíz szénsavval telítve kitűnő borviz és „Harmatviz" néven kerül forgalomba. iphatő kicsinyben és vagontételben Bu­dapest szJkfv. Ásványvíz üzeménél, I. kér., , Gellért-rakpart 1. ~tám. Uihorod-ludvls Kosár B.a!@*- Ungvár Sodronykeriíések, kapuk, vasszövetek, rabitz ágybetét, szitaáru, továbbá lakatos- diszmü, vasszerkezeti kapuk, vasrácskeritések, ollósrácsok, vasablakok és min­denféle épületlakatos munkák. Lemezáru és takaréktüzhely gyára. XlzEnETEtO,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom