Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-10 / 107. (2624.) szám

tm májai 10, JSzraHÁzKönWKabraRA. Utóhang egy előszóhoz Irtá: Vozári Dezső K«r2Kie(tfbr«n vala a Forradalmi Pszáhózis. Es tovább nem vala Semmi. Csak egy előszó, melyet egy „húszéves" komáromi költő, a legiszemethunyóbb jóindulattal is legfeljebb biztatónak nevezhető, verseskönyve elé irt Földes Sándor, a szlovénszlcói kommunista irók detronizált fejedelme. Ebben az előszó­ban a azlovenszkói magyar irodalom leg­újabb jelenségeit és eredményeit próbálja Földes „elintézni". A marxi világszemlélet fellegvárából kitekintve nem talál mentséget és úgy véli, hogy „a szlovenszkói első író­gárda csődje teljes, az iránytalanság mocsara megette a tehetségeket, belefakulták a di­lemmába, mely nem engedte őket kilendülni a tömeg felé, de eddigi rozzant sáncaikban is lehetetlenné tette a megmaradást. El kellett buknia." Nem vagyok irodalompolitikus, sem hiva­tásos vitázó, nem célom megvédeni a „vá­dakkal" szemben azt az irodalmi gárdát, melynek magam is tagja vagyok s melynek háládatlan, de — hitem szerint — egyedül termékeny, tétova útkeresését maradék nél­kül vállalom. Nem védekezni, de tiltakozni akarok a legutóbb lábrakapott divat ellen, mely vogelfrei dolognak tekinti az irodalmat, ha az .művészi s nem politikai, vagy pláne „viMgforradalmá" oélokat szolgál. Ho- hó, barátaim, csak ne oly hevesen! Nem vagyok kommunista, de vak sem va­gyok, hogy az osztálykérdés történelenifor­máló erejét meg ne lássam. Művész vagyok, vagy hogy szerénytelennek ne tűnjek: mű­vész akarok lenni s művészi eszközökkel próbálom kifejezni a szellemi és lelki szfé­rámba zsúfolt világot, a világot, mely a® ön- marcangolás görcseiben fetreng körülöttem. Földes Sándor, a költő, nyilván ugyanezt akarja. A világot akarom kifejezni, a kor szellemét és idegállapotát akarom lefixálni, szabadon és művészien. Úgy vélem, hogy eh­hez művészi és egyéni kvalitásokra van szük­ségem, nem pedig világnézeti sémára, dog­mára, melynek mondanivalómat alárendel­jem. Ha Földes Sándor úgy találja, hogy az <5 útja viszont a marxi-lenini, túltengőén gaz­dasági jellegű, világkép elfogadásán vezet keresztül, az ő dolga; kétségkívül: ez is állás­pont. Ezt az álláspontot mi nem osztjuk. Nem az a baj, hogy Földes Sándor kommu­nista költő, hanem az, hogy történetesen, gyenge költő és rövidlátó esztétikus inért szerinte „az irodalom nem egyéb, mint szándék valaminek: valami etikus, átfogó tettnek (tehát irodalomnál többnek) a létre­hozására". Csak a politikum irhát eílő az iro­dalom számára az irodalomnál többet jelentő célt, az irodalom nem ismer és nem ismerhet el önmagánál magasabbrendü közvéleményt. Ami még nem Tart pour Fart, mert az igazi költő munkája nem játék, hanem eleven esz­tétikum és dokumentum. Mert, hogy egy vers jó vagy rosszáé, a vi­lágfauradalom szempontjából, elismerem, kö­zömbös lehet, de egyedül lényeges, perdön­tőén fontos kérdés ez az irodalom szempont­jából. A világtól elvonatkoztatott elefántcsont torony nekünk nem ideálunk, de épp úgy un­dorodunk a hordó-irodalom olcsó babéraitól is, mely Földes Sándor homlokát ékesíti. Földes Sándor úgy találja, hogy nincsen hi­tünk és világnézetűnk. Van. Csakhogy mi nem fogadtunk el minden fenntartás nélkül egy ideológiát, mint ő, de hitünk helyéibe is újat, tökéletesebbet, kielégítőbbet keresünk szüntelen. És valljuk, hogy a művészet nem propagandaeszköz, nem kortesdob, hanem harmóniakeresés, a sivár világ dolgai között s célja: szebbé és tartalmasabbá tenni az em­beri életet. Nem hitetelenek, de hitkeresők vagyunk. Földes Sándor pedig igyekezzék rossz elő­szavak helyett jó verseket Írni, mert ezzel még mindig adósunk. (Erdőházi Hugó „Tér­kép" cimü verseskönyvéről, melyben a sző- hauiorgó előszót olvastuk, érdemiben majd legközelebb szólok.) Shakespeareciklust, a legértékesebb operákat, a szezon íegnagyobbsikerü színmüveit látják féláron .. a Budapesti Nemzetközi Vásár látogatói Budapest, május 9. (Saját tndósMéníkitói.) A má­lna 9—16, ikösött itezajdó Budapesti Neanaetikőzi Vásár Mtogiaitéiinalk kétségkívül együk legnagyobb problémája lese az, hogy a rengeteg szórakozási lehetőség között válasszon. A Nemzetközi Vásár idejére a seimházak parádés műsort óJMtottak össze, a sportszövetségek erre az időre össz- pöntafíitatiiáik attrakcióikat, a mozgószitniházak pe­dig asz év legnagyobb slágereit hozzák reprizífeénft azért, hogy a ’títd'éikii és külföldi közönség az év műsorának a legjavát fcaipje. A Budapesti Nemzet­közi Vásár vezetősége azon törekvésében, hogy a látogatóknak minél több kedvezményt nyújtson, megállapodiást létesített efeőeonban az Operalházzal, a Nemzeti Színházzal, a Kamara -ezinMzzal, mely­nek érfcetoébeo a vásárigazolvány tulajdonosai 50%-es kedvezményben részesülnek. Az Operaház ezenkívül erre az .időire a legértékesebb és leg­változatosabb műsort állítatta össze. A vásári át o gettók féláron halhatják az örökéletü operákat, melyek közüli kiemeükedik a Bolygó Hollandi, Traviata, Rózsalovag, Hegyek Alján, Don Juan, Istenek Alkonya, Mosoly Országa, Don Pascalé, Nürnbergi Mesferdalnokok. Ugyancsak féláron. jut­nak hozzá a vásárigiazodvámy tulajdonsai a Nemzeti Színház Shakespeare-ciklusának keretében színre kerülő Hamlet, Szent Ivánéji Álom, Otkello, Julius Caesar, Windsori Vig Nők előadásaihoz, valamint Herczegih Ferenc óriási sikerű reprizéhez, az Éva Boszorkányhoz. Féláiru jegykedvezményre jogosító utalvány szól a Kamara Színház előadásaira is, itt a műsorból a Krétakör, Konstantin Abbé, a Csoda- doktor, Azra és Nem Élhetek Muzsikaszó Nélkül c. darabok emelkednek ki. A kedvezményes füzet a Városi Színház előadásaira áls teurlalmaiz 30%-os utalványt. Itt a nagyszerű műsorból messze fcie- meUkedák Anna Maria Guglielmetti, a világ egyik legnagyobb boüoratura énekesnőjének fellépte a Hoffmann Meséiben és a Traviataban. A Városi Színház ezenkívül a Luxemburg Grófja cimü örökéletü Lehár-operettet tűzte műsorra a vásár idejére parádés szereposztásban. A komoly zene és irodalom kedvelői tehált 100 százalékig megkap­ják mnáideo igényt kielégítő szórakozásukat. A vásár azonban azokról ás gondoskodott, akik aza- badMefüíbet a könnyebb programmal akarják ki­tölteni, éppen ezért 60%-os jegykedvezményre jogosító utalványt juttattak ez Uj Színházba; a Betblentéri Színpadra, a Royal Orfeumba és a Beketow-Cirkustfba. A kedvezményes füzet teljes félárn engedményt biztosit Budapest elsőrangú fürdőibe. így a Margit- Mdgetl Fürdőbe, a Gellért-fürdőbe, a Buda*- és Széchenyi fürdőkbe. Teljesen díjtalanul tekinthetik meg a vásár- igazolvány tulajdonosai a Magyar Nemzeti Múzeu­mot, a Szépművészeti Múzeumot, w Uj Magyar Kép­tárt, Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeumát, a Magyar Történelmi Képcsarnokot, az Iparművészeti, Köz­lekedési és Mezőgazdasági Múzeumot. Nagyarányú kedvezményeket és árengedményeket nyújtanak ezenkívül a vásár ideje alatt az öasses Budapesti szanatóriumok és üdfüüiőhjefl'yek. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a vásár­igazolvány tulajdonosai már május 4-től teljes fél­áru menetdijkedvezményben részesülnek a magyar vonaliakon, 1/» áron, utólag megválhaitják vízumai­kat a vásár teTÜüeíten, Jugoszláviában féláron utaz­hatnak, Osehsztavákióben 83%-oe menetddjkedvez~ ményben részesülnek, Romániában pedig a vissza­utazásnál élveznek 50% utazási kedvezményt, — láthatjuk, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár vezetősége valóban komoly értéket nyújt a vásárlá- togatóinak azonfelül, hogy Rözépeurópa legérde­kesebb, és kereskedelmi, ipari szempontból iis leg­értékesebb vásárát tárja a látogató közönség ©lé. (•) A Neues Wiener Tagblatt — Wicfe Jolanthá­róf. Pozsonyból jelentik: A bécsi Joihamn Straiuss színház pozsonyi származású primadonnájának, Wiok Joíanthának nagyjelentőségű ©ikeréről em­lékszik meg csütörtöki számában a szigorú kriti­kájáról ismert élőkelő napilap, a Neues Wiener TagblaM. A nálunk koncert turnéiról jól ismert fiatal opera-énekesnő jelenleg a valcerkirály fel­újított operettjének, A királynő csápkekendőjiéneik női főszerepét adja. A fértfilfőezerep Bollmann kamaraénekesé. A Wiener Tagblatt többek között az alábbiakat inja: „A királynő csiipkekeedője női főszerepét újabban Wiick Jolantha énekli. A fiatal művésznő meglepetés: hangja, amely messze túl nő az operett szokott keretein, baíásvadásizat és bravuroskod'ás nélkül, egyszerűen, könnyedéin zeng. Wick Jolantha előadáséiban is elsőrangút nyújt. Prózáján hallani egy kevés idegen akcen­tust, de az pikánsain hat és mivel — mint ismere­tes — a legjobb bécsi énekesnők nagyrésze idegen­ből, főleg Magyarországból vadé, ennek a fiatal művésznőnek, — alkotnék ezenfelül (külső megjele­nése is elragadó — sem lesz akadályára pálya­futásán. Méltó partner-nője volt a batalmashangu Hamis Heinz Boltimanu-nak, a közönség mindkettő­jüket újra meg újra a rivalda elé 6zólü)botia.“ (*) Offenbacb párisi élete" Prágában. A prágai Veiké Opereta néhány nap óta. ncpes házak előtt játssza Offenbacbnak most népszerttsödö operettjét, az 1866-ban komponált „Párisi élete“-t. A prágai nagy operett-színház a krinolinos világot tükröző operettből egészen modern sikerdarabot produkált, mely tele van mozgalmassággal, revüszerü friss csábitó akvizitumokkal, színnel, élettel. Egyes ap­ró anakronizmusoktól eltekintve, a kiállítás gazdag pompája, a tömegszámok és táncjelenetek színei sehol sem zavarják s nem rikoltják túl Offenbach finom muzsikájának démonikug líráját.. Érdekes, hogy az offenbachi szint, nem annyira az egyéni teljesítményekkel, mint inkább az összteljesítmény harmóniájával húzzák alá. Magyar szemmel nézve leszögezhető, hogy a Velká Opereta ma már a bu­dapesti operett-színházakkal egyenrangú produk­ciókat tud adni. 15 rrvrxh ct.crmmsi Csehszlovák Légióbank Prága Banka éeskoslovensk^ch légii Alaptőke Ki 70,000.000. - Távirati cüa Leyiobanka Tartalékok Ki 65.000.000.— 4 kirendel tjét Prágában éa 11 Hók Cseh- 4a Morvaországban, Sslovensakén és Podkarpatská Rnsbaa r i é k e ki Beréhovo Bratislava, Koiice, Nővé M«sto a, V., Pleitany, Poprad, Zvolen Aff Illáit Intézeteid Bardiov, Cbust, C jynorany, Cop, Gíraltovce, Holií, Hronsky Sv. Kriz, Humenné, Iriavs, )wna Keímarok, Komárno, Kosino, Kral. Chlumec, Krcimpachy, Lucenec, Malacky, Michalovee, Modry Kamen Moldava, Mukacevo, Nitra, Nővé Zámky, Oslany, Parkén, Plesivec, Poprad, Presov, R&chov, Rim. Sobota, Roznava, Sahy, Sastin, Seöovce, Sevlus, Snina, Spisská Nova Vés, Spisské Podhradie,^ Spisské Vlachy, Svaljava, Tríovo, Topoléany, Tornala. Trebisov. Túrna, Uh, Skalica, UJhorod, Veiké,ÍCapusany, Veiké Lévára, Veik? Meder, Vréblo, Vranov, Zlaté Moravce, Zeliezovce és Zilina. Idénybeli váltéilsletek: Poprád-íIIonié*, Sliac fürdS, Stary Smokovac, Strbaké Plaso, Tatr. Lomnlea. , KfiUeidl affUlált Intézetek i Jugoszláviában: Komercijalna Banka d. d. Zágráb és fiókja Ljubljana. A balti államokban: Lavijas Privatbanka, Riga. Mindennemű bankttzlet gyors és pontos lebonyolítása. Dohupií István: 22 éves vagyok (Versek — A szerző kiadása) Kassa, má-jua 9. Azt mou-djáik, hogy a ilira válságba került. Nagyképü irodalmárok, meg hozzá nem értő kritikusok imondják, akik rögtön tüzet kiálta­nak, ha valami nem megy úgy, ahogy mennie kellene. Igaz, hogy ma sokkal nehezebb verset írni, mint mondjuk: Baudelaire korában volt, de ez még nem bizonyít amellett, hogy a vers már egyáltalán nem kell, különösen, ha a vers jó. A válság, amiről ma beszélni kell, nem a liira önmagától eredő válsága, hanem végzetes be­tegsége a társadalmi 'berendezkedésnek, amely romlásában magával szeretné rántani a lírát is, mint szoros függvényét a mindenkori életnek. Minden kornak meg volt a maga sajátos lírá­ja, amely együtt pusztult a korral, a rákövet­kező kor azonban kitermelte az uj lírát, mint természetes folytonosságát az elpusztult kor el­pusztult lírájának. Hogy a halálosan beteg mai kor lírája is be­teg, az természetes. Hogy az elkövetkező kor lírája milyen lesz, nehéz lenne előre megmondani. Egy bizonyos: szociállsabbnak és kollektivebbnek kell lennie. * Egy verseskötet hever asztalomon hetek óta. Dokupil István 22 éves kassai költő veTseskö- tete. Már a címe is mintha figyelmeztető bocsá- natkérés volna azokért a hibákért, amiket jócs­kán találhatunk a kötetben. Hibák, amiket a 22 esztendős költők közös sajátságaként egyfor­mán találhatunk meg versesköteteikben s ami­ket éppen ezért Dokupil Istvánnál sem szabad tragikusan venni. Tragikusak csak akkor lenné­nek, ha mellettük nem találnánk egv szemernyi biztató Ígéretet sem, akár egyetlen verssor for­májában is, hogy a 22 éves költőnek joga volt az utfndulás kezdő lépéseit lejegyezni. Ezt pe­dig a rosszakarat sem vitathatja el Dokupil Ist­vántól, annak ellenére, hogy a kötet voltakép­pen egy hanyatló kor hanyatló Ultráját adja. Egy 22 éves költőnél ez is megbocsátható, hi­szen e hanyatló kor terhével indult neki az élet­nek s még ideje sem volt gyökeret engedni azokba az emberi mélységekbe, ah öli már az el­következő uj élet csirája szunnyad. Dokupil István a 22 évesek természetszerű fájdalmaival, melyek oldalakon keresztül követik egymást a kötetben, még szívesebben dalol a bakáiról és poéma nála egy leány álom, a kedvese álma is, akkor, amikor ma az emberek tízezrei éheznek és jajoüjgásuk fölveri az egész világot. A fiata­los bánatok, a sötét pesszimizmus, az egymást cáfoló logikátlanságok mögül azonban duzzadó izmok mutatkoznak, melyek ilyen sorokba fe­szülnek nála: „Nem vesztettem a nagy cseréken! Erős, kibomló ifjúságom A fegyverem, a menedékem." Igaz, hogy ezekből a sorokból érezhető Ady- hatás csendül ki, amely különben kimutatható több versében, tipikus Ady-poémák és Ady-ihan- gulatokkail együtt (Magamba, magamnak, Egy éjszaka zsoltárai). Dokupil István pedig 22 esztendős, életerős fiatalember. A többi később válik el véglegesen. Két versért: a „Mozdonyvezető" és a „Szí­nek" c. verseiért érdemes volt kiadni ezt a kö­tetet. Kelembéri Sándor. (*) Fritz Ohle: Az ismeretlen Szaharában. A Ma­gas Atlasztól a Szibirig vivő afrikai expedíció ka­landos története A. Asehenborn rajzaival. Danto- kiadás. A világgazdaság három legégetőbb feladata: Szibéria, Mezopotámia és a Szahara rekultiválása, hasznosítása, emberek számára lakhatóvá tétele. A Szahara nyugati részét nevezik Tuatnak: hatalmas földrész ez, amelybe európai ember még nem tette a lábát. Homoksivatag helyett óriási mocsarak, olyan nagyok, mint egy-egy európai nagyhatalom orszá­ga, ismeretlen ősnépeb, rettentő vulkánok vannak itt, amikről a Föld egyetlen térképe sem tud még. Ezen a vadonon keresztül akar egy nemzetközi tár­saság vasutat- épiteni s a társaság megbizáisából Ohie, a geográfus és geológus, beutazta ezt az isme­retlen világot, hogy útvonalat traszirozzon a leendő vasút számára. Sokezeréves kultúrák nyomaira bukkant itt a szerző, amelyek Afrika déli része felől hatoltak észak felé s ma már csak megfejthetetlen sziklafeliratokban élnek. Mérges mocsarak párái közt pusztulnak el expedíciója emberei, azután rab­ló arab sejkekkel való szüntelen harcok között nyo­mul előre, rabszolgakereskedőkkel gyűlik meg a baja, saját néger kísérői között lázadás üt ki. Egy ka-pzsi kaffer szultánnal akad életveszélyes ka­landja; emberevö törzsnépek közé vetődik e végül a Szahara közepén egy hirtelen kitörő vulkán pusz­títja el karavánja nagy részét. Ritkán ért meg uta* zó ennyi veszedelmet. — Ohle bátor úttörője a fo- hér ember kultúrájának. (*) Káldor Dex9Ó, a kiváló előadóművész és énen kés, pozsonyi sikerei után vidéki turnéra megy, Már* jus 15—16—17-ón pénteken, szombaton 6s vasár­nap Kassán, a Skála Varietében tant. magyar nóta*. estét. Zenekiséret mellett szórakoztatja a közönsé­get és ő maga is mint uriprimás működik közre. (*) Wemer Gyula rimaszombati hangversenye. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Werner Gyula dr. hegedűművész, aki hosszabb amerikai útjáról haza*, térve csak nemrégen vette át a Rimaszombatban létesített zeneiskola igazgatását, május 18-án este íélkiknc órai kezdettel tartja meg Hándel, Osaj* kovszky, Dvorák, Burmester é« Oalinikoff müsorszá*. mokból ösezeállitott hangversenyét a rimaszombati megyeháza nagytermében. A nagy érdeklődésre számottartó hangverseny tiszta jövedelmét & rima* szombati zeneiskola felszerelése javára fordítják. A zongorakiséretet dr. Daxner Vladimirnó látja eh aki két önálló számmal ie szerepel a műsoron. Belé­pődíj tetszés szerint. (*) A Mi Lapnak májusi szánna. Az tmmáír 11. évfolyamát élő, Scherer Lajos szjerk'eezbér gében megjelenő ifjúsági folyóirat májust száma érdekes és változatos tartalmat ad. Horváth Ferenc a hivatalos történetírás és történelemtanítás reformjáról cikkezik. Szabó Lőrincnek az anyaföld szeretedéről szóló szép verse után Tamási Áron jódizü értékes novel­lája', majd Szetbenyei József amerikai magyar költő Temetés a Oromwell Roadon dmű érde­kes verse, s Radvánszky Antalné Angyal című. elbeszélése tarkítják az irodalmi részt, Vasa László értékes és komoly ismertetést ir „Md- stral: egy kis nemzet nagy fia" címen, Mező Ferenc dr., az amsterdami szellemi olimpiász győztese pedig murathonl útleírásából ad íze­lítőt. Neme9szegfhy Jenő 'két rajza; Faragó- szék aa Ipolyvidékről * faragott kiapnszoibor ugyanonnan lermelik a szám értékét. A Mi Lapunk Gáspár Ottó vezetésével értékes gya­korlati rádiérovatot nyit. Illyés Gyula Elégia cimü szép költeménye után Binder László művészeti tanulmánya következik Páál László és Mednyánszky László képeinek il- líusztrációjával. Szporni Anikó lelkes írásban emlékezik meg az anyák napjáról. A lap „Egy nap az életemből" cimü pályázatán ebben a számiban Csontos István gyógyszerészgyakoe nők és Balga László reálgimnazista mondják el egy nap történetét. Az ügyes Különféle ro­vat, Fakadó rügyek után Fenyves Pál dr. Szabó Pál biharurai fiatal magyar paraszí- regéuyiró Emberek című könyvéről és az Uj Munkáról ir elismeréssel. A gazdag Fejtörő és Szerkesztői üzenetek zárják be az értékes májusi számot. (—ő.) (*) Rlchard Halliburton: üres zsebbel a világ kö­rül. Egy amerikai kalandjai 3 világrészben A szer­ző eredeti fényképeivel. Dante-kiadás. A princetoni egyetemen itt a* év vége. Előkelő amerikai családok fiai végzik it ttanulmányaikat. Halliburton is gazdag fiú, de unja a money-making szürke hétköznapját: fiatal, romantikus lelke tele van csodavárással, vi­lággá akar menni. Szülei természetesen eleőoaztáiyu Cook-jeggyel küldenék a világkörüli útra; de ez nem felel meg a fiú ízlésének. Nem Baedeker-uta- zásra vágyik. Ezért- megszökik a szülői háztól. Egész felszerelése egy zsebkés, egy fényképezőgép, egy fogkefe és egy nagy adag ceufondáros, fiatalos jókedv. Barátainak megfogadja, hogy hazulról nem fog pénzt kérni s ami pénzre mégis szüksége lesz, azt. cikkirással fogja megkeresni. így vág neki előbb Európának, aztán Ázsiának, hogy végül Keletázsián keresztül hazakerüljön. Ez így egyszerűen hangzik. De igen komplikálttá válik, mihelyt az ember azt olvassa, hogy Hallrburton éjfélkor mászik fel fris­sen szerzett francia sweet-heartjával az Eiffelre, hogy Gibraltárban börtönbe kerül, mert az angolok legféltettebb hadititkait fényképezi le az őr mögött, hogy a Nílus mentén nem szállodában, hanem pont a Gheops-pirami's tetején alszik, hogy sikerül magár, Ladakba, a titkos szent városba becsempésznie, ahol Buddha megtestesült utódjával, egy négyéves pap- királlyal játszik a földön, hogy Kinában tengeri rablók fosztják ki s főleg, hogy mindenütt a vasuta­kon sikerül első osztályú hálókocsiban utaznia anél­kül, hogy valaha egy krajcárt is költené vonatra. És mindez nem mese: pontosan beszámolnak viselt, dolgairól a könyvéhez mellékelt fényképek. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Rángó. — Magas Tátra-film. ALFA: Nagyvárosi fények. (Chaplin.) 4. hét. FLÓRA: Férfi férfi ellen. (Milton Si'Bs.) LUCERNA: Szombatról vasárnapra. (2. hét.) METRÓ: Az udvari tanácsos rig lányai. (3. hét.) PASSAGE: Feleségem? Feleséged? (3. hét ) MACESKA: őfelsége, a sierelem. (Nagy Kató)'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom